Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-29 / 274. szám

1911 november 26 DELMAGY ARORSZÁG 89 Az upalakult kamara. — A tagok névsora. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi kereske­delmi és iparkamara kedden alakult ujjá. A kamara uj tagjai megalakították az uj elnök­séget. örömmel veheti tudomásul a kamara egész területének érdekeltsége, hogy elnöknek újból Szarrady Lajost, a kereskedelmi osz­tály elnökének Weiner Miksát, az iparinak Rainer Károlyt választották meg. Somogyi Szilveszter dr főkapitány, mint az ujjáalakitó bizottság elnöke jelentette, hogy a kamara a következő tagokból alakult meg öt évre: Beltagok: Kereskedők: Bokor Adolf, Boda Bertalan (uj), Csányi János, Eisenstádter Róbert, Endrényi Imre, Glücksthal Lajos (nj), Holtzer Tivadar (uj), Kiss Arnold, Lö­vész Antal (uj), Solti Pál (uj), Szarvady La­jos, Tóth Péter, Vas Károly, Wagner Gusz­táv, Weiner Miksa, Winkler Mór. Iparosok: Back Bernát (uj), ifjú Cserzy Mihály, Gál Kálmán, Juránovics Ferenc, Kecskeméti Antal (uj), Körmendy Mátyás (uj), Landes­berg Mór, Mennig Mihály (uj), Paral Pál, Pálfy Dániel, Popper L. Mór. Rainer Károly, Regdon Sándor, Szakáll József, Scháffer Márton, Wimmer Fülöp. Kültagok: Kereskedők: Ifjú Brecker Fe­renc Apatin, Drescher Gyula Baja, Reich Vilmos Baja, Bauer Gyula Hódmezővásár­hely, Groák Dezső Hódmezővásárhely (uj), Rosenberg Ede Csongrád, Vighardt Ede Kula, Horovitz Dávid Ópalánka (Palánka) (uj), Stoj­kovics Dusán Szabadka, Taussig Izsó dr Szabadka (uj), Gunszt Sándor Szentes (uj), Hirsebfeld Ferenc Zenta (uj), Dietzgen Gá­bor Újvidék, Kron Richárd Újvidék (uj), Lőwy Vilmos Zombor (uj), Mayer István Zombor. Iparosok: Hauck Ferenc Apatin, Czérnay Imre Baja, Kautten Miklós Baja (uj), Feiner Mór Hódmezővásárhely, Fárv Antal Hódmezővásárhely, Szőke Pál Cson­grád, Kirilovies Izidor Kula, Réner József Dunacséb (Palánka) (uj), Sefcsics Lajos Sza­badka, Majland György Szabadka (uj), Rácz Zsigmond Szentes, Piczár Pál Zenta (uj), Lebhertz Károly Újvidék (uj), ifjú Bosnyák József Zombor (uj), Szemes József Zombor. Elnöknek ezután Szarvady Lajost, osztály­elnököknek Weiner Miksát és Rainer Károlyt választották meg. Szarvady Lajos nagy éljenzés között fog­lalta el Somogyi Szilveszter üdvözlő beszéde után az elnöki székét s nagyszabású beszéd­ben fejtette ki működésének programját. Is­mertette azon feladatokat is, melyek megva­lósítása érdekében a közeljövőben buzgól­kodni kell a kamarának és támogatását kérte a kamara tagjainak. Somogyi Szilveszter főkapitány az alaku­lásról felvett jegyzőkönyvet nyomban hite­lesíttetve, befejezettnek jelentette ki a közre­működését s szerencsét kivánva az uj kamara munkásságához, átadta az ülés vezetését az uj elnöknek, aki az első érdembeli kamarai tel­jes ülést nyomban megnyitotta. Perjéssy László titkár az elnöki előterjesz­tések során beszámolt több közérdekű rendel­kezésről, bejenlentette Beöthy László keres­kedelemügyi miniszter hivatalba lépése al­kalmából küldött leiratát, melyben a kamara támogatását kéri. Jelentette azt is, hogy a kamara a minisz­tert hivatalba lépése alkalmából sürgönyileg üdvözölte. Ezután a titkári jelentést vette tu­domásul a teljes ülés és áttért a napirend tárgyalására. Ennek során Cserzy Mihály beltag azon indítványa szerepelt, melylyel az iparos és kereskedő tanoncoktatás ingye­nessége érdekében javasolt lépéseket tenni. A teljes ülés érdemleges előkészítése végett kiadta az ügyet az osztályoknak. Elrendelte ezután a kamara a kereskedelemügyi mi­niszter kívánságára, hogy a kerület építő­ipara s az ezzel kapcsolatos más iparágak helyzetére vonatkozó pontos statisztikai adatok gyűjtessenek, véleményt szolgáltatott továbbá a teljes ülés a vegytisztitó ipar ké­pesítéshez kötése, a szinszappan elnevezés alatt forgalomba kerülő áruk minőségének meghatározása, öttömös és Szeghegy közsé­gek hetivásári helypénzszedési díjszabása, Bácstóváros hetivásári állatfelliajtás iránti kérelme, a szegedi közúti vashid vámdijsza­bályzatának meghosszabbítása s más hasonló ügyekben. Az aradi és temesvári társkama­ráknak a szállítási pótbatáridők túltengése s a vaggonhiány bajai tárgyában tett felter­jesztések támogatásán tul a vasúti szállítás körül felmerült egyéb hiányok tárgyalására anker összehívását kéri a kamara. Felhatal­mazta ezután a teljes ülés az elnökséget, hogy a régebben tervbe vett kamarai tan fa­osztályt most már a miniszteri jóváhagyás értelmében szervezze és végül segélykérések s ösztöndijak odaítélése tárgyában határo­zott a kamara. A képviselőház ülése. (Saját tudósítónktól.) A képviselőházat ma is a főváros dolgai foglalkoztatták. A teg­nap megindult vita folytatásaképen ma Hock János kelt hosszabb beszédben a főváros ad­minisztrációjának védelmére Szmrecsányi György tegnapi kritikájával szemben. Az ülés végén pedig Vázsonyi Vilmos ugyan­csak Szmrecsányi vádjaival foglalkozott. Mind a két beszédet élénk érdeklődés kisérte. Hoch Jánostól azonban a Justíh-párt nem vette jó szivvel, hogy Vázsonyiékkal egy húron pendül, akik tudvalevően az általá­nos választójog dolgában nem nyújtották Budapesten azt a támogatást Justhéknak, a mire számítottak. Élénkség volt ma a Ház folyosóján is. A miniszterelnök elutazott ugyain, de a poli­tikai vezérek közül megjelent Tisza István gróf, Kossuth Ferenc, Andrássy Gyula gróf és Justh Gyula. Sokat beszéltek a Kossuth­párt tegnapi választójogi értekezletéről, me­lyet összefüggésbe Ihoznak az előreláthatóan újra meginduló bóketárgyalásokkal. Andrássy Gyula gróf ma hosszabban be­szélgetett Kossuth Ferenccel, aztán Bolgár Ferenccel és Justh Gyulával. A szolnoki ke­rületben Visontai Soma lesz a függetlenségi pártok jelöltje Nagy Uzorral szemben. A mai ülésről ez a tudósítás szól: A keddi országgyűlést féltizenegy órakor nyitotta meg Návay Lajos elnök. A mult ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Návay Lajos bejelenti, hogy a távollevő miniszterelnök helyettesítésével a belügyi tárca tárgyalásának idejére Jakabffy Imre államtitkárt bízta meg. Polónyi Géza: A dolgot a bejentéssel elinté­zettnek nem tartja. A miniszter helyettest megnevezhet, aki felvilágosítást adhat he­lyette, de a miniszteri személyes felelősség helyettesre át nem ruházható. Székely Ferenc igazságügyminiszter: Én, mint a kormány szeniorja, itt vagyok és minden politikai kérdésben rendelkezésre iállok. Elnök: Arra, hogy egyes miniszterek he­lyettest neveztek, volt rá több precedens. Kossuth Ferenc is nem egy fontos törvény­javaslat tárgyalásakor Szterényi József ál­lamtitkárral helyettesitette magát. A Ház tegnap megállapította a mai ülés napirendjét. Kitűzte a belügyi tárca tárgya­lását. Miért nem tett tegnap inditványt? A házszabályok kapcsán ma már nem lehet ilyen irányú inditványt. Folytatjuk a napi­rendet. Szólásra következik? Hock János azzal kezdi, amivel tegnap Márkus József. Megvallja, ha Szmrecsányi tegnapi támadását a kormány ellen intézte volna, most nem szólalna föl. Kijelenti, hogy személyes hive Bárczynak. Helyre akarja igazitani Szmrecsányi hibás adatait, azért engedélyt kér a Háztól, hogy a tárgytól el­térhessen. (Helyeslés.) A felekezeti türelmet­lenséget ostorozza. Hivatkozik a testamen­tumra, amely az emberek egyenlőségének, el­vét hirdeti. A felekezeti gyűlölködés ellen szól. Majd egyenkint foglalkozik Szmrecsányi vádjaival. Elismeri, hogy sok a nem kívána­tos elem a bevándorló zsidók közt. Ezek ellen már az intelligens zsidók is védekeznek. A pornografia európai járvány, mely ellen csak a testi neveléssel lehet védekezni. Kéri a bel­ügyminisztert, hogy terjessze ki figyelmét a gomba módra elterjedt projektografokra, mert amilyen hasznosak lehetnek, ép annyi­ra árthatnak is. Fráter Lóránt: Ugy van mester! Ott letét­ben tartják az előadásokat. (Derültség.) Hock János: Azután sorra foglalkozik Szmrecsányi valamennyi állításával melye­ket szatirikus gunynyal, ötletesen, a Ház ál­landó derültsége mellett cáfol meg. Vázsonyi Vilmos csodálkozik Szmrecsányi sokoldalú, minden részletre kiterjedő tájéko­zatlanságán. (Élénk derültség.) A fővárosi törvény revízióját a főváros maga kéri s a reformot demokratikusnak akarja. Budapest dolgait meglehetős gyűlölködéssel hozzák mindig a Ház elé s az autonómia sérelmére szolgáló módon tárgyalják. A fővárosi tör­vény revíziója előtt szükség van az általános, egyenlő, titkos választójog megalkotására, a virilizmus eltörlésére s az összeférhetetlen­ség szigorítására. Budapest erkölcsei sokat javultak az utóbbi időben, ma a mi főváro­sunk erkölcsileg különb a nyugati nagyvá­rosoknál. Hazafisága is ép, csak a folyton rá­hulló vádak ne tegyék tönkre. (Élénk tetszés.) Az ülés két órakor végződött. Szenzációs bonyodalom a temes­vári rablógyilkosság ügyében. — Ki uolt a gyilkos? — (Saját tudósítónktól.) A temesvári rabló­gyilkossággal vádolt Balázs Istvánt a te­mesvári esküdtszék igazmondása alapján balálra Ítélték. Az egész közvélemény mély megnyugvás­sal, azzal a bizonyos bittel vette tudomásul ezt az Ítéletet, hogy egy teljesen megátal­kodott, minden emberi érzésből kivetkőzött állatembert ért az igazságszolgáltatás sújtó keze. Az elvetemült gyilkos iránt senki sem érzett szánalmat. Cinikus, minden tárgyi bi­zonyíték ellen való szinte lehetetlenül ko­nok tagadása még azok részéről is halált kívánt a gyilkos fejére, akik különben talán tiszta humanizmusból ellenségei a halálbün­tetésnek. A borzalmas bűntény aktáit ezzel min­denki lezártnak tekintette s már csak az iránt izgult a közönség, hogy kivégzik-e a halálraítéltet vagy sem, most hirtelen nagy bonyodalmak szövődnek a bünpörbe s a ha­lálos ítéletbe. A bonyodalmakat egy levél kelti, amelyet Vidéki János aláírással még az Ítélethozatal előtt a bírósághoz intéztek, amelyben az aláíró Balázst ártatlannak mondja s magát vádolja a bűnnel. A biróság a tárgyalás során a levelet csak fogásnak tekintette s nem vette figyelembe, most azonban kiderül, hogy ez a Vidéki János létező személy, akivel beszéltek is, aki levelét Nagybecskereken adta föl, s igy szól: A törvényszéknek, Temesvár. Ugy hal­lom, hogy Balázs Istvánt föl fogják akasztani. Ő azonban ártatlan, tessék őt szabadon bocsátani. Én öltem meg Lötvin­gert egy radikális zsebkéssel. A hegedű­tokot az ajtó előtt kellett hagynom, mert csak igy tudtam megszökni. Hogy Balázs hogy jutott hozzá, azt nem tudom. Csak azt tudom, hogy a zsidó még sokkal töb­bet érdemelt volna, mert sokat csalt. Én nem akartam gyilkolni, hanem dulakodás közben öltem. Mikor meghalt, kiraboltam, de nem volt vele szerencsém. Engem nem fognak élve kézrekeriteni. Vidéki János. A tárgyaláson figyelembe sem vették a levelet s elvégezve a tárgyalást, mint tudjuk Balázs Istvánt halálra Ítélték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom