Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-28 / 273. szám

1911 november 26 DELMAGY ARORSZÁG 5 A képviselőház ülése. — Fővárosi ügyek vitája. — (Saját tudósítónktól.) A belügyi tárca költségvetését a mai ülés elején általánosságban elfogadta a Ház, azután pedig a részletes tárg yalásba fogott, amelynek során rna csupán a főváros ügyei kerültek szóba. Az ülésen Beöthy Pál elnökölt s bemutatót Kassa város kérvényét a választójog kiterjesztése dolgában. Azután a Ház általános ágban nagy többséggel elfogadta a belügyi költségvetést s elvetette a benyújtott ha' á rozati j a vaslatokat. Az ülésről ez a tudósítás szól: Beöthy Pál elnök féltizenegy órakor nyitói la meg az ülést. Az elnöki előterjesztések rton folytatták a belügyi tárca részletes költségvetését. Szmrecsányi György a közigazgatás álla00 oitása ellen és a főváros fejlődéséről, majd v. ! ozmopolitizrnusról beszél. A bérpaloták mögött nagy a nyomor. Élelmiszer-uzsora uralkodik. A nyerészkedési vágyból elkövető!! bűncselekményekkel vannak tele a törvényszéki rovatok. Aki e tünetekről beszél, . •• maradi, klerikális ember. Pedig, aki ezt a mé'elyt üldözi, elismerést érdemel. Budapest a központja az erkölcstelen szédelgőknek. Ezért a főváros vezetői felelősek. Fölolvassa Nagy Dezsőnek a főváros fejlesztéséről a képviselőházban mondott egyik beszédét, amelyben részletesen ismerteti a fővárosi bizottsági tagok választása körül elkövetett viszaéléseket. A klikkek mellett senki sem érvényesüllek 1 ::! Sümegi Vilmos: Ugy van, ez igaz! Polónyi Dezső: Minden jóérzésű ember mondja ezt. ' Szmrecsányi György: Nagy Dezső a virilizf sról is beszélt. Ez is rákfenéje a városnak. 15-ös bizottság egyszerűen kinevezi a viria bizottsági tagokat. Bródy Ernő: Ugyan kérem! Szmrecsányi György: Hát nem tudja Bródy F nő, hogy hamisítják a választási bárcákat? Bródy Ernő: Tessék a bírósághoz fordulni ; hamisítók ellen. Szmrecsányi György: Mentünk, de a Kúria - ' mondta, hogy hozzuk el az illetők születési Ív onyitványát. Hát honnan hozzuk a kazárok F; detési bizonyítványát? Bródy Ernő: A törvény igy kívánja. Sümegi Vilmos: Ostoba törvény! (Zaj.) Bródy Ernő: Tessék megváltoztatni. Szmrecsányi György: A mai rendszer mellett lehetetlen megtisztítani a fővárost. Nemrög előfordult a következő eset: Felemelték a löksz vámját. De ez ellen fölzudult a közvélemény. Ekkor a törzsfőnökök suttyomban visszavonták az egészet és titokban másként ; mdezték a dolgot. Glücksthal interpellált <>i akkor Heltai példátlan módon felelt. Ez a v ílasz beigazolja, hogy ott bizony inkorrektség történik. Azt mondta Heltai, liogy a szénkereskedők 150,000 koronát gyűjtöttek és megvásárolták a bizottság tagjait. Ezek lármáznak a koksz1 ondelet ellen, de nem lesz sikerük, mert megvesztegetett emberek nem dirigálhatnak. Maga Heltai vádolta megvesztegetéssel a saját társait és ez nem lett megcáfolva. Márkus József Szmrecsányi beszédével polemizál. Budapest legnagyobbrészt a maga erejéből fejlődött az ország méltó központjává. A legnagyobb gondot és költséget a köz' ktatásra, ezzel a magyarosodás fejlesztésére s a kultura emelésére fordította. Ma husz millió a kulturális kiadás. Nem igaz, hogy a főváros nem eléggé nemzeti irányú. Heltai Ferenc személyes kérdésben felel Szmrecsányinak. Kijelenti, hogy soha egyetlen lépést nem tett, hogy a gázgyár igazgatója legyen. Szmrecsányi György félreértett szavait magyarázza meg s kijelenti, liogy személyeket fiem támadott, csak azt a rendszert kritizálta, amely a fővárosban mindent, a klikkek prédájává tesz. Béderváry Károly gróf miniszterelnök a főváros üzemeire vonatkozólag megjegyzi, hogy az üzemek várositása a világon mindenütt nagy sikerrel folyik, mért ez kitűnő üzlet. A gázgyárnál és a városi villamosvasútnál egyaránt ez volt a tendencia. Lehet, liogy ebben a börzének is volt szerepe, de midőn meggyőződött arról, hogy a részvények ára megfelel a mai jövedelmezőségnek, jóváhagyta. Szmrecsányi határozati javaslatát szívesen elfogadja ugyan, de szeretné, ha azt le is lehetne a Házban tárgyalni. (Élénk helyeslés jobbról. Az ülés két órakor fejeződött be. Tanítványt és beíétkönvyvet szöktetett a nevelő. — Egy kalandos szökés részletel. — (Saját tudósítónktól.) Baumhorn Izidor, szegedi vasúti építész, szombaton éjjel bejelentette a szegedi rendőrségen, hogy tizenhat éves mostohafia, Gressner József pénteken reggel eltávozott hazulról és azóta nyoma veszett. A fiu távozásával egyidejűleg egy huszonháromezer korona értékű betétkönyv is eltűnt. Gressner Józsefet, aki kereskedelmi iskolai tanuló, Spira Antal, tizennyolc éves szegedi bankhivatalnok tanította. Spira kalandos hajlamú fiu volt. A szülők följelentésükben valószínűnek tartják, hogy a szökés tervezője Spira volt. Szakáll József dr rendőrkapitány vezeti ebben az ügyben a nyomozást. Megállapította, hogy a betétkönyvlopás és a szökés értelmi szerzője Spira Antal. Pénteken délelőtt szöktek meg Szegedről. Szabadkára mentek, a betétkönyvet ugyanis a Szabadkai Takarék- és Népbank állította ki. A bankban ötezer koronát vettek föl. Vasárnap délelőtt visszaküldték a betétkönyvet — Budapestről. A szökésről értesítették a budapesti rendőrséget, a fiuknak azonban nem akadtak a nyomára. Valószínű, hogy Németország fe'é vették az utjükat. Részletes tudósításunk a következő: Gressner József a, szegedi felső kereskedelmi iskola alsó osztályú növendéke. Szimpátikns megjelenésű, szőke fiu. Szorgalmas tanuló volt és jó magaviseletű. A tanév kezdetén Spira Antalt házitanitójának fogadták föl. Spira még alig tizennyolc éves, de már érdekes múltja van. Alsóbb iskoláit Temesvárott, végezte, kitűnő eredménynyel. Onnan Szegedre jött a kereskedelmi iskolába. A rendkívül okos fiu saját erejéből tartotta fönn magát. Tanított, ugy kereste meg a kenyerét, ösztöndíjas növendék volt. A tanárai kedvelték, szép jövőt jósoltak neki. Irodalmi dolgozatokkal is megpróbálkozott. Tanulmányokat, novellákat, verseket irt, sőt németből fordított is már alsó osztályú növendék korában. A középső osztályban már hanyatlott a fiu '''szorgalma. Elhanyagolta a tanulmányait,. Ez a változás feltűnt a tanárainak és érdeklődtek a hanyagság oka miatt. Spira himezett-hámozott. Azt is mondta, hogy állást kell vállalnia, mert nagyon szegény. Hiába való volt a tanárok jóakarata, a megélhetésről való gondoskodás, a tanév elején kimaradt az iskolából. Kalandos tervei voltak. Németországban akart tovább tanulni, de nem volt hozzá anyagi ereje. Egy ideig Szegeden tartózkodott, Zsinóros, magyar ruhában járt, fölcsapott hazafinak. Néhány hét után Nagybecskerekre utazott, ott laknak a szülei. Irodába járt és magánúton tovább tanult. A fiatal korához képest képest bámulatos akaraterejii és intelligens fiu keresményéből a szülőit is támogatta. Emellett a középső osztály anyagából sikeresen magánvizsgázott. A fiu azonban hamar megunta Nagybecskereket, ez év szeptemberében újból visszatért Szegedre. Yolt tanárai és tanuló társai biztatták, hogy iratkozzon be az iskolába. Spira azonban erre nem volt hajlandó, „kinőtt már az iskolapadokból". A tanárok ajánlatára Baumhorn Izidor házitanitóul fogadta föl a mostohafia mellé. A tanításért teljes ellátásban részesült, a megélhetésre tehát nem volt gondja. Az érettségi bizonyítvány megszerzésére is készült. Baumhornék családtagnak tekintették a fiut. Lelkiismeretes gondossággal végezte a munkáját. Példásan élt, esténkint otthon olvasgatott. Ugyanilyen volt a tanítványa is. Lelkiismeretes, szorgalmas, szolid életíi fiu. Spira Antal november elsején a Szegedi kereskedelmi rendező banknál kapott alkalmazást. Kifogástalanul, a legteljesebb megelégedésre dolgozott. Feltűnt a precíz szakismerete, a legkomplikáltabb föladatokat is megfejtette. Emellett továbbra is vállalta a tanítást. Az utóbbi időben lelohadt az ambíciója. Zavart is volt és ideges. Ezt azzal magyarázta, hogy beteg. Megártott a túlfeszített igyekvés és a sok olvasás. Ennek a hirtelen változásnak azonban más oka volt. Kalandos terveket szövögetett. Egy barátjának el is árulta a szándékát. Az volt a terve, hogy ellopja pártfogol tjának a betétkönyvét, a takarékpénztárból nagyobb összeget vesz föl és megszökik. A szökésre a barátját is igyekezett rábeszélni, aki azonban visszautasította az ajánlatát. Ez még a mult vasárnap történt. A visszautasítás után a tanítványát igyekezett megnyerni a tervének. A tizenhat éves fiúnak addig-addig beszélt, amig az végre teljesítette az óhaját. Már napokkal ezelőtt készültek a szökésre. Kedden a fiu már nem ment az iskolába, Spira pedig beteget jelentett a bankban. Gressner József megtévesztette a szülőit. Reggelenkint könyvvel ment el hazulról és a rendes időben tért vissza. A fiu anyjának feltűnt, liogy eltérőleg az eddigi szokástól, balkan olvasva tanultak. Amikor emiatt magyarázatot kért, Spira azt felelte: — Most igy akarom kipróbálni, talán ilyen módon könnyebben tanul. Gyakran sugdolództak, zavartan összenéztek, ami feltűnt a szülőknek. Spira azonban mindig ügyesen elterelte erről a figyelmüket. Igy ment ez péntekig. Pénteken reggel könyvekkel távozott hazulról a fiu, vele ment Spira is. Ebéd után azonban hiába várták liaza őket. Nem jelentkeztek a fiuk. A szülők azonban csodálatosképen csak szombaton éjjel jelentették be az esetet a rendőrségen. A betétkönyvlopást pedig egyáltalában nem is akarták bejelenteni. Igy nagyon megnehezítették a nyomozást, mert a fiuk egérutat nyertek. A rendőrség a följelentés után körözést bocsátott ki, amelynek azonban eddig még nincs eredménye. Vasárnap délelőtt, nagy meglepetésre, budapesti bélyegzéssel visszakapta a betétkönyvet. Megállapították, hogy a fiuk ötezer koronát vettek föl a szabadkai Népbanknál. Csodálatos, liogy ez megtörténhetett. Két pelyliedző állu, serdületlen fiu hogyan kelthetett olyan bizalmat felnőtt emberek szemében? Valószínű, hogy mihamarabb nyomára akadnak a kalandor fiuknak. A« olaszok lemondtak a Dardanellák elzárásáról. Parisból jelentik: Hivatalos körökben megerősítik, hogy Olaszország csakugyan foglalkozott a Dardanellák blokádjának tervével és hogy ugy Franciaország, mint Oroszország Rómában a legnagyobb energiával tiltakoztak ez ellen a terv ellen, mindenesetre azzal a megjegyzéssel, hogy ennek a lépésnek nincsen ellenséges karaktere Olaszország ellen. Rámutattak arra, hogy Oroszország és Franciaország kezdettől fogva leplezetlen szimpátiával támogatta a Tripolisz megszerzésére irányuló olasz politikát, de a kereskedelem nagyobb érdekei parancsolóan kötelességévé teszik, ugv Franciaországnak, mint Oroszországnak, hogy a Dardanellák elzárását megakadályozzák. Tudvalevő, hogy a Dardanellák nemcsak török tengerszoros, hanem egyetlen összekötő ut a Fekete- és a Földközitenger között, az egyetlen tengerkijárat, a mely Oroszországnak, Romániának és Bulgáriának kereskedelme és hajózása számá-