Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-28 / 273. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 november 30 ra rendelkezésére áll s ezért sem Franciaország nem nézheti nyugodtan ennek a tengerszorosnak elzárását. A francia politikai köröknek tudomásuk an arról, hogy Olaszország nem zárkózik el a baráti hatalmaknak emez okoskodása előtt és hogy lemond a Dardanellák célbavett elzárásáról. Berlini mozaik. (Beszéljünk az időről.—Orchideák közt — Legyezőkiállítás. — Kleisí sírján. Berlin, november 25. Akár illik, akár nem, a Thiergarten-ben minden sétáló ezzel a felkiáltással kezdi a beszélgetést: — Hefrliches Wetter, das! — Wnnderbar! Feleli rá a másik. Csakugyan; ha a „hulló falevél" nem juttatná eszünkbe, hogy már a tél küszöbén állunk, azt bibetnők, hogy most kezdődik a rügyfakasztó tavasz. A hölgyek csak nagy önmegtagadással cipelik a legújabb divatú prémsáljukat, az urak pedig izzadnak az idomtalan, bő és bosszú raglan súlya alatt. Vannak elegen, akik egyéni szabadságukat nem rendelik a naptár zsarnokságának alá s akik a hőmérő állása szerint viselkednek. Szeretem tanulmányozni a Friedrichstrasse sokadalmában sétáló nőket. Következtetek egyéniségére abból, hogyan öltözködik ezekben a karakter nélkül való novemberi napokban. Sehol annyi tulfinomnlt, idegeiben megtámadott, mondhatnám hisztérikus nő, mint Berlinben. Valóságos női orchideák. A képviselőház épületében tehetünk összehasonlításokat ebben az irányban. Ott rendezték az orchieda-kiállitást és az excentrikus virágok bámulói között nagyon sok az excentrikus nő. Sajátságos virág az orchidea. Érdekes, de szinte félelmetes a titokzatosságában és szinte imponáló a rútsága. Azt azonban meg kell hagyni, hogy egyénisége van, s nem olyan „tömegvirág", mint a rózsa, szekfü, ibolya, melyek gyönyörűek, illatuk bájos, még bokrétába kötve és nagy kerti ágyakban virulva is. Ellenben az orchidea csak egyesben képzelhető el. Kettő egymás mellett már árt egymásnak. Minden példánynak "más az arculata, más a toilettje. A „Cattleya", s a „Vanda" veres bársonyba sötétibolyaszin tea gown-ban pompázik. A „Cipripedium" beírna, szürke és palackzöld szirmaival egyszerűbb, de inégis elegánsabb az előbbieknél, viszont az „OdonioglosSum grandé" a leopardos foltjaival és a vadul össze-vissza tépett széleivel olyan, mint egy gonosz nő, mint Isabeau királynő, a mesék szép, de embertelen „mostohája. Sokkal rokonszenvesebbnek találom azt a legyező-kiállitást, melynek védnöke Eitel Frigyes herceg felesége. Ezek a kitárt szárnyú, filigrán szerkezetű női „fegyverek" annyi regényről, cselszövényről, tréfás és tragikus kalandról tudnának mesélni! Az irott és nyomtatott könyveknél sokkal többet sejtet a hallgatásuk. Képzeletünkre bízzák, hogy kiépítsük azokat a históriákat, amelyeknek diszkrét tanúi voltak. A császári ház hölgyei és sok hercegi család, valamint a berlini és potsdami társaság előkelőségei, mintegy négyszáz darab, nagyrészt igen szép és értékes legyezőt állítottak ki. Igy, a többek közt, az egyik legyező, melyet Lanclet festménye diszit, 20,000 márkára van becsülve. Egy gyöngyházból, aranyból és drágakövekből komponált legyezőnek értéke 15 000 márka. Némelyik eredete XIV. Lajosig nyúlik vissza. Az ő uralkodása alatt lettek divatossá az összehajtható legyezők, melyek Kínából jöttek át Európába. A rokokó-idők voltak a legyező aranykora. Ez a becses játékszer, mely a kacér nő kezében veszedelmes fegyverré válik, olyan pompásan illett a frivol, szellemes kor viseletéhez, Ebből a parfümös levegőből mentem a Wannsee-vasut egyik lassan döcögő vonatával Kleist Henrik sírjához, aki Berlinben él, erkölcsi kötelességének ismeri, liogy ezt a kegyeletes utat megtegye, most a szerencsétlen német költő öngyilkosságának századik évfordulója előtt. Olyan ez, mint amikor Budapesten külföldi vendégeink koszorút tesznek le Petőfi szobrának talapzatára. Az építők spekulációja, ami Berlinben épen olyan vadul dühöng, mint a mi magyar fővárosunkban, megkímélte Kleist sírját. Tiz percnyire a Wannsee-állomástól, a Bismarck strasse vonalában húzódik egy keskeny kert a kis Wannsee partjáig. Némi romantikát nyer ez a kertrész azáltal, hogy meredeken száll a tóhoz le. E parányi hegycsúcs legmagasabb pontján van a sir. Vasrács veszi körül. Középén repkényindák, páfrányágak és tarka őszirózsák közül emelkedik ki egy tölgyfa s alatta két sirkő. Szegényes márványtáblán olvasható Kleist neve, születése és halála napja. A másik kövön ez az ismert vers: Er lebte sang und litt In trüber, schwerer Zeit, Er suchte bier den Tod, Und fand Unsterblichkeit. 6 s 51 Hajigálós ház. (Saját tudósítónktól.) Bekötött fejű öreg asszony csoszogott hétfőn délelőtt a szegedi rendőrség folyosóján. Bekukkantott minden ajtón. Az ügyeletes rendőrkapitányt kereste. Végre hosszas keresgélés után be is nyitott Szakáll József dr szobájába, aki meghallgatta az asszony panaszát. Nagyon furcsa panasz volt, szórói-szóra igy hangzott: — Most hurcolkodtunk be a Tavasz-utca 3. számú házba. Nem tudtuk, hogy milyen ház az, mert akkor nem is hurcolkodtunk volna bele. Borzasztó, borzasztó! — Milyen ház az? — Tekintetes kapitány ur! Hajigálós ház az. Bizony isten hajigálós. Kimentem az udvarra, hát egyszerre csak hullik ám a féltégla körülöttem. Visszarohantam a lakásba és csak egy jó negyedóra múlva mertem kimenni. Alig értem ki az ajtón már újra hullottak a téglák. Nem birtam menekülni, egy a fejemre esett. Igy mondotta e' az asszony a hajigálós ház történetét. Nem is lepődtünk meg az aszszoriy előadásán, mert Szegeden nagyon gyakori az ilyen eset. Szegeden nem is ritkaság a hajigálós ház Maga a név is egy ilven régi eset emléke. Egy bolt volt a Szentháromság-utcában ott potyogtak a kövek és ezért hívták ezt a boltot hajigálós boltnak. A rendőrség Farkos Andrásné kihallgatása után azonnal megindította a nyomozást a hajigálós ház ügyében. A bekötött fe.iii öregasszony váltig mondogatta, liogv hiábavaló minden fáradság, mert bizonyos, hogy a rossz szellemek hajigálják a nagv tégladarabokat. |— Nem lehet az ember, mert a tégladarabok az égből potyogtak. — Maga azt nem tudja. — Jegyezte meg egy rendőr, aki a nyomozással volt megbízva — Dehogy nem tudom. Nagy téglák estekés nagyon magasból. A rendőrség hamarosan megoldotta a reitélvt. Farkos Andrásnénok egv ellensége lakik a szomszédban é* az hajigálta meg a szeaénv asszonyt. Mikor ezt megmondották Farkas Andrásnénak. az összeráncolta a homlokát és csak annvit mondott: — Eirve! einve, azt hittem, hogy a rossz szellemek nedig a szomszédasszony volt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen rossz szivvel van hozzám. Ezzel azután vége is szakadt a nyomozásnak, megszűnt a hajigálós ház misztikuma. Farkas Andrásné ugyan ínég most Is inkább hiszi, hogy szellemek hajigálták a féltéglákat, mint azt, liogy a szomszédaszszony adott gyűlöletének ezzel kifejezést. Pf — Haltával a,3 állami Iskola ellen. Déváról táviratozzák a Magyar Távirati Irodának: Hunyad vármegyében ujabban a nemzetiségi gyűlölködés ütötte föl a fejét és minduntalan bűnös cselekményekben nyilvá • nul. Igy e hónap 25-éről 26-ára Szentendre i községben az oláh parasztság baltával és fejszével tört be az állami iskolába. Az oláh pa rasztság megakadályozza az állami népiskolába való járását a gyermekeknek, ugyanynyira, hogy az újonnan szervezett állami népiskolának egyetlen egy növendéke sincs. A lakosság igen szívesen járatja a gyermekeket az iskolába, azonban a szülők- nem akarják kitenni gyermekeiket annak, hogy agyonverjék. Mindez a dévai túlzó agitáto • rok müve. Az izgatók gondoskodnak arról. hogy a gyűlöletet minél nagyobb körben szítsák a magyarság ellen. Félő, hogy folytatása is lesz a dolognak. Fenyegetőző üzenetek érkeztek a hatósághoz, hogy addig nem lesz nyugalom, mig a szentandrási népiskola ügyében az agitátorok ellen folyamatba tett pört meg nem szüntetik. A közfelfogás általában azt követeli, hogy az ügyészség nyomban indítsa meg a nyomozsát az izgatók ellen. Követelik, hogy Széntandrásra állandó, nagyszámú csendőrség rendeltessék ki. — A városi párt Illése. A szegedi városi párt november 28-án délután 6 órakor a Haggenmacher-sörcsarnok külön termébe i ülést tart, amelyen a szerdai közgyűlés tárgysorozatának megvitatását és folyó ügyeket tárgyalnak. — Hegedűs Leránt Szegeden. A Ma gyar Gyáriparosok Országos Szövetségéne': szegedi fiókjának december 3-án megtartandó közgyűlésére lejön Szegedre a szövetség nagynevű igazgatója, Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő és előadást fog tartani >az aktuális ipari kérdésekről, különös tekintettel a drágaságra. Tekintettel a nagy érdeklődésre, mely politikai és közgazdasága életünk kimagasló alakjának előadása iránt nyilvánul, a szövetség közgyűlését jövő vasárnap délelőtt féltizenegy órakor a városháza közgyűlési termében fogja megtartani, azon minden érdeklődőt szivesen lát. - Tallián Béla űneplése. Szép ünue ne volt vasárnap a törökkanizsa—iózseffal nai gazdakörnek. Pártfogójuknak. Tallián P*pa v. b. t. t.. volt földvimelésügyi miniszt\fnek, a kerület országgyűlési képviselőjéfestették meg a gazdák az arckénét és rvszabásu ünnepség keretében leplezték Tallián Béla régóta viseltetik érdeklödésa gazdakör ügyei iránt és amikor földmiésiigyi miniszter lett. mindent elkövetett a töfökkanizsai és iózseffalvai gazdák egyesülete érdekében. A gazdák ezt a jóindulatot csak szeretettel és hálával tudták viszonozni és ennek akarnak külső színezetet adni. amikor Tallián Béla arcképét megfesttették. i- A zsidó hitközség közgyűlése. A szegedi zsidó hitközség vasárnap tartotta meg képviselőtestületi közgyűlését, a tagok érdeklődése mellett. Fontos iigvek kerültek tárgyalás alá, igv az 1012. évi költségelőirányzat és a kultuszadó-kiyető bizottságok válaszitása. Érdekes statisztikai adatok szerepelnek a jövő évi költségvetésben. Tmnszékbér jövedelme cimen az előirányzat tizennégyezer korona, esketési díj háromezer, jótékonyság háromezer kétszáz, vágatási díj kilencezerhatszáz, alapitványok kilencezerkilencszáz, álíaimi segítség ezer korona az előirányzat. Ellenben fontosabb kiadások: Hit-