Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-14 / 261. szám

1911 november 10 DELMAGYARORSZÁG 5 gadt, facér, szegény pincér. Egy jóindulatú és ügyes újságíró kolumnás tudósítást ir róla, hogy a pincér ennek meg ennek a főhercegnek a törvénytelen fia. A pincér rögtön nagyszerű állást kap, gazdagon házasodik és a végén sajátmaga is meg van győződve homályos, de fenséges származásáról. Aztán van egy kis inas, akinek nem tudni, ki az apja. Annakidején a második és harmadik emelet között megállt a lift. A liften sötét volt. Azonkívül a szép házmesterleány volt a liftben, meg egy lakó. De nem tudni, hogy melyik lakó. A lift egy félóráig állt és igy született később a kis inas. Csupa poén az egész vígjáték. Még az is poén, hogy a darabot a Magyarban Márkus László rendezi, aki ezennel visszaadja a kölcsönt, mert az ő darabját, az Attilát, Hevesi Sándor rendezte a Nemzetiben. A szereposztásnál keresve sem leliet jobbat találni. A fiút Tarnai játsza, az apját Balla Kálmán, az uj tag, az anyját T. Halmi Margit. Az asszonyt Báthory Giza, a leányt E. Gombaszögi Frida, az újságírót Papp Mihály. Ez a szereposztás biztosítja a sikert. * Hónk-bán. Zsúfolt, ház, sokan, akiket gyakran, többen, akiket ritkábban lehet látni a szinházban. Karzatokon, állóhelyeken, második emeleti páholyokban nagyobbrészt diákok. Rég vonult föl a tanuló ifjúság ilyen nagy számban, tapsoltak is lelkesen Ditrói Nándornak, aki az előadás előtt nagy szinészi készséggel szavalta el szép ünnepi ódáját, amelyen a diákokkal együtt az egész közönség lelkesedett. Utána következett az előadás, amelyet bizonyos körök ugy készítettek elő, liogy a világért eszébe ne jusson valakinek. Katonára emlékezni és csak I. Almássy Endrét láthassa, ünnepelhesse mindenki. Az erőltetett ünnepelniakarás megbukott, aki ott volt, láthatta. Katona hatalmas tragédiáját élvezettel olvasta volna az a közönség, amely a szereposztás következtében rossz előadáson unatkozott. Egyenesen kegyeletlenség, nem a saját, hanem Katona szellemével szemben, aliogy Almássy Bánkot játszotta. A Nagyúr talán mégsem affektált és nagy lelki megrázkódtatásának ideján arra volt a főgondja, hogy hangjának modulációin meg ne botránkozzék a karmester. Rettenetes színész ez az Almássy, egyetlen szerepében sem igyekezett, még annyira modern lenni, mint ebben. Bizonyára azért, mert a darab a 13. században játszik és iambusokban íródott. Van ennek az estnek az eseményeihez még egy nagyon komoly szavunk. Valaki vagy valakik ünneplést akartak előkészíteni a társulat egyik drámai színésznőjének, Harsányi Margitnak. Nem akarunk ez alkalommal a kisasszony kvalitásairól nyilatkozni, de annyi bizonyos, hogy oly rövid ideje tartózkodik Szegeden és ez alatt a rövid idő alatt elég kevés értékes szerepet kapott, — liogy a közönségnek nem igen letett módjában véleményt alkotni róla. Annyival kevésbé lehet arról szó, liogy annyira megszerette volna, hogy egy ünneplés központjába állítsa. Ennek ellenére valaki vagy valakik ugy hirdették, liogy vasárnap este ünnepelni fogják Harsányi Margitot. Az iinnepeltetés ellen minden bizonynyal maga a kisasszony tiltakozott volna legjobban, ha az módjában lett volna. De nem tehette és igy tűrnie kellett, hogy egy nagy garral hirdetett ünneplés kis virágfelnyujtásával és egyszer vagy kétszer való kihívással betetőzést nyerjen. A kisasszony értékesebb színésznő, semhogy ilyen kisded játékhoz ezközül felhaználhassa, amiért azt mi a jóizlés, a szin-v játszás méltóságának nevében megbélyegezzük. Mindenki olyan színházi politikát űzhet, aminőt jónak és helyesnek talál, de teljes energiával kell tiltakoznunk az ellen, liogy a szegedi színházhoz nem méltó botrányok a földszintről inszcenáltassanak. * Zongoraest. Hétfőn este volt Szegede11 az uj szezon első zongoraestélye. Friedman Ignác bécsi zongoraművész játszott a Tiszaszálló hangversenytermében, még pedig Bach-Busoni, Csajkovszky, Chopin, Liszt müveit. Igaz teljességében élveztük Friedmann nagy muzikalitását, mély érzését. Bár tagadhatatlanul meg van az a hibája, hogy virtuozitásának csillogtatása kedvéért a kompozíciókat nem adja hűen vissza. A tempókkal különösen önkényesen játszik, ugy, liogy egyik-másik zeneköitőre alig ösmerünk rá. Bár az első előadás végén kénytelenek vagyunk beismerni, liogy e hiba mögött is kvalitás van: — minden szinné és impresszióvá vált, mint a modern festésben. A zenei arabeszkek, különösen Chopin muzsikájának kusza, finomhajlásu, virágos díszei szintétikusan folynak össze. Ilyenkor kivirulnak a poémák és élvezetes, érdekes az előadó sajátos ereje. Különösen Chopin visszaadásában nagyszerű Friedmann, akinek különben' minden egyes számát hosszasan tapsolta a szegedi közönség. Katona szelleme a szegedi színházban. — Egy kis matematikai fejtegetés. — Volt nekem egyszer egy professzorom, aki az isten létezését magasabb matematikai számítással, integrál számítással bizonyította be és ebez a bizonyításhoz hozzáfűzte, hogy a matematika olyan tudomány, melynek a segítségével mindent a lehető legprecízebben ki lehet fejezni. Hogy mennyire igaza volt, azt a következő kis riport bizonyítja legjobban. A riport a szegedi szinházban megcselekedett szellemidézésről itt következik, tiszta igazság, mert csupa matematika. Vasárnap este félkilenc órakor Katona József iró holtteste 35.4 makszimális sebességgel forogni kezdett a sírjában. A forgástengely hiányzott és a súrlódó felület oly nagy volt, hogy a forgási sebesség arányosan csökkent és csak akkor szűnt meg, mikor a megboldogult iró szelleme a következő fizikai képletet nem öltötte: logaritmus Almássy Endre + Harsányi Margit. dx A nagy iró a fizikai képletté alakult szellem elröppenése után megnyugodott. A szellem a kormányozható aeroplán biztosságával a szegedi színházba repült. A színházban azután egy meg nem határozható számmennyiség arányában kettéoszlott és várta a tömérdek koszorút, de a kettétörött szellem csalódott, mert a koszormnennyiségek meg nem határozott számából köbgyököt vont a gondviselés. Pedig a nagy iró szelleme szépen viselkedett. Hangosan kiabált és berekedt. A hanghullámok rezgés számai a makszimálisra emelkedtek és a legnagyobb berekedés alkalmával is megközelítették a keresztrezgések középsebességét. Szóval, a szellemidézés fényesen sikerült, a tapsok matematikai pontossággal történtek. Egy statisztikus feljegyzései nyomán: a földszinten 74 tenyér 74-szer csattant össze, a magasabb régiókban 80 tenyér 30,483-szor ütődött egybe. Azt hiszem, ezek a pontos számadatok fényesen, mesélnek az est sikeréről. A koszorúk megfogyva bár, de megtörve nem, megérkeztek. Katona József szelleme kapott két koszorút és három csokrot. Amit a szellem kapott, azt Almássy Endre és Harsányi Margit hazavitték. Ez jogos is volt, mert a következő képlet szerint: Katona szelleme — 2 = Almássy Harsányi -j- 2. A kapott ajándékokat az emiitett képlet arányában osztották szét. A tapsok málr nem ezen képletek arányában oszlottak meg, mert a legtöbb tapsot Csiky László kapta, akinek jelen körülmények között semmi köze sem volt Katona szelleméhez. A számarány a következő volt: 7:3:3:1. Az az utolsó egyes a többi tagok között oszlott szét. A riport igy hiányos lenne, de kénytelenek vagyunk igy hiányosan hagyni, mert matematikai riporerunk, nem riportozta ki, liogy Katona József szellemének ünneplése mennyit jövedelmezett a szegedi színháznak, mint kereskedelmi vállalatnak. Kár, mert ez a számadat lenne a matematikai riport legérdekesebb része. Katona József szelleme csak tizenegy óra felé tért vissza a bolttesbez. A holttest forogni kezdett és még most is forog, ha a forgási sebesség okozta súrlódási bő következtében meg nem gyulladt a bolttest. A DMKE ünnepe. — Program a kultúráért. — (Saját tudósitónktól.) Szenzációsnak nevezhetjük a D. M. K. E. vasárnapi szegedi közgyűlését. Mert bár az ünnepség a maga szokásos kereteiben, folyt le és annak kulturális jelentősége kétségkívül igen nagy — ez még sem szenzáció, miután nem jelent meglepetést. Ellenben szenzáció volt az a szókimondás, mely Lázár György dr polgármester ünnepi beszédében nyilvánult meg. Dániel Ernő báróról és a közgyűlés kulturális jelentőségéről lapunk más helyén szólunk s itt most csak röviden Lázár György dr polgármester beszédével kívánunk röviden foglalkozni. Lázár György dr azt fejtegette, hogy baj az, hogy sok az egyesület és még nagyobb baj, hogy azok csak papíron vannak. Meg van az okozati összefüggés e két jelenségben, mert önkénytelenül is bizonyságát adják a magyar temperamentumnak, a magyar szalmaláng lelkesedésnek, mely szerint mindenbe belekezdünk, de semmit be nem végzünk. És ez igy van. Egy-egy perc pillanatnyi hatása alatt összeülnek, alakítanak, beszélnek és terveznek s rövid időre rá már el is felejtették, hogy valaha ,voilt valami ok, ami egyesület alakításra késztetett s elfelejtenék meg azt is, hogy az egyesület létezik, ha történetesen nem lennének elnökök, alelnökök és más tisztségek, melyek bizonyos diszt és tiszteletet adnak a viselőiknek. Szomorú igazság, — de igazság, s már ezért is elismerés illeti Lázár György drt, hogy elmondotta. Mert, ha bajok orvoslásáról van szó, — akkor előbb föl kell ismernünk a bajt magát, s csak azután orvosolhatjuk. A fő a dologban, hogy orvosoljuk s hisszük, hogy e tekintetben a szókimondó beszédnek lesz is foganatja. A DMKE vasárnapi közgyűlésére a fiókegyesületek részérő] számosan jelentek meg. Tizenegy órakor kezdődött a gyűlés a városháza dísztermében. Mozgófénykép előadás! ujabb slágere! * Se 7, 9 és 11 éves gchwargmarcoff esed©-4 gyermekekkel folyó hő 14., 15. és 16-áw