Délmagyarország, 1911. november (2. évfolyam, 251-275. szám)

1911-11-11 / 259. szám

4 DÉLMAGYARORS '(ÁG 1911 november 12 leiének esperese, majd ugyan ebben az évben megválasztották RóküSon plébánosnak. Ekkor már papi 'körökben -ismert volt Jászai neve. Ellensége nem volt, csak jóbarátja. Innen magyarázható az a karrier te, amit rövid idö alatt befutott Jászai. 1900-ban a tanító és tan-itónőképzők püspöki biztosa lett. 1901-ben bodrogmonostori apát és 1907-ben Szeged-belváros plébánosa/Most pedig a királyi kegy püspökké nevezte ki. Jászai a rang minden lépcsőjét megjárta, mindenütt tanult és a saját emberségéből lett azzá ami. Örökké a közért küzdött és harcolt, mikor Rókusi plébános volt a rókusi templom építésén fáradozott. Fáradozásait siker te koronázta, az uj templom 'karcsú tornyaival Jászai ügybuzgalmát hirdeti. Politikai, társadalmi és irodalmi munkásságát egy mondattal lehet jellemezni. Mindent, de csak jót és hasznosat a közért, a városért. Ez volt a vezérelve, és ettől nem tért el soha. Munkáiban ugyanez az elvet célozta. Egyházi és politikai lapokban elhelyezett cikkein kivül egy -vaskos könyvet is adott ki ezzel a cimmel: A rókusi templom története. A közéletben vezetőszerepet játszik, de ez sohasem tette büszkévé, mert mindenkit fogadott, mindenkit meghallgatott és mindenki meggyőződhetett jóhiszeműségéről eddig is. A legszegényebb és a leggazdagabb emberek ügyeit valláskülönbség nélkül egyformán intézi el. Olyan ember Jászai, akiről csak jót lehet mondani. Ilyen embert ért a király kitüntetése. Szegeden ezt mindenki tudomásul veszi és örül is neki, mert méltóbbat még keresve sem igen lehet nála találni. A DMKE közgyűlése. — Dániel Ernő báró Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) A Délmagyar országi Magyar Közművelődési Egyesület vasárnap tartja rendes évi közgyűlését Szegeden, a városháza közgyűlési termében. A közgyűlés nagyon érdekesnek igérkezi-k, mert azon kerül nyilvánosságra az a jelentős kulturális munka, amelyet a D. M. K. E. az elmúlt esztendőben végzett. Számokból és adatokból fogja megtudni a közgyűlés nagy közönsége, hogy Magyarországnak ez a nagy -kultúregyesülete egy esztendő alatt -mit produkált és mennyivel vitte előre az országi déli részén a kulturát. A jelentések részletesen ismertetni fogják a felnőttek, katonák részére rendezett irás-olvasás tanfolyamok eredményét, beszámolnak arról, hol és -milyen arányban állított föl az egyesület köny vtárakat, ihol tartott fönn iskolákat, internátusokat, azok -milyen eredménynyel -működtek és képet alkothat magának a közönség arról is, hogy a jövőben milyen jelentős föladatok elvégzését vállalta -el az egyesület vezetősége. Nagy súlyt és jelentőséget ad a közgyűlésnek az is, hogy azon Dániel Ernő báró, v. b. t. t. egyesület-i elnök, vezeti a -tanácskozást. Dániel Ernő báró szerdán délután 3 óra 17 perckor érkezik nejével Szegedre. Az állomáson Lázár György dr polgármester és Perjéssy László ikereske-delmi- és iparkamarai titkár, a D. M. K. É. társelnöke fogadják a vendégeket, alkik a szombatot és a vasárnapot is a városban tölt-ik. Dániel Ernő bárót, a-ki Szeged érdekeiért mindenkorra sikra szállott, egyik legbuzgóbb vezetője volt a szegedi egyetem érdekében megindult akciónak és -most minden befolyásával -igyekszik minél előbb meg valósitahi a szegedi műegyetem kérdését, a szegedi polgárság a D. M. K. E. közgyűlésén fogja méltóan ün-nepelni. A közgyűlésen Lázár György 'dr tartja az ünnepi beszédét,, amelynek -keretében megemlékezik a bárónak Szeged érdekében kifejtett eredményes munkásságáról. A közgyűlést megelőzően megnyitják a D. M. K. E. háziipari kiállítását. Az egyesület vezetősége tiszteleg Dániel Er-nöné bárónőnél, aki a -kiállítás védnöke és tiszteletbeli elnöke. A D. M. K. E. elnöksége lapunk utján -is fölkéri a közönséget, ugy a hölgyeket, mint a férfiakat, hogy a közgyűlésen, amely délben kezdődik, minél számosabban jelenjenek meg. SZÍNHÁZMŰVÉSZET Színházi műsor. Nov. 11, szombat: Hit és haza, népdráma. (Páratl. Vi) „ 12, vasárnap: délután: Cigányszerelem, operett este: Bánkbán, szomorújáték. (Páros >/») Bécsi színházakról. (Saját tudósítónktól.) Színészek és színigazgatók, énekesek és karmesterek, irók és zeneszerzők, rendezők és diszletrendezők, bútorosok és ruhaszabók mind-mind uj erővel, uj reményekkel, uj bizalommal üdvözlik az uj színházi évadot a császárvárosban. Amit Jarno József, a bécsi színházi tekintély és Reinhardt Miksa, a nagy rendező kigondolnak, az csak fényes anyagi eredménynyel járhat: vélték a többi bécsi színigazgatók. És igy Bécsben egyszerre öt helyen fújták a „Szép Helena" pompás melódiáit. Karczag Vilmos színházában a Theater an der Wienben Mizzi Güntherrel és Treumannal és külön még a Karczag által alapított és a közkedvelt Natzler fivérek által dirigált Hölle-kabaréban. Azután Rainer Simons Népoperájában (Kaiserjubileumstlieater Volksoper) Mizzi Jeritzával a címszerepben. Végül Steiner Gábor igazgató a Bonacber-Orfeumban „Die schöne Helene von lieute" cimen Helene Ballotval a címszerepben némi modern közbeszurásokkal és egy s más kuplébetéttel szintén a „Szép Helena"-t adta. A császárváros színházai közül természetesen első helyen áll a Burgtlieater. Ezt idegen és nem idegen egyaránt elismeri, amire legfényesebb bizonyság a jegyek kelendősége. Semmiféle szinház, jegyiroda nem kap jegyet a Burgtheatertől. Az utóbbi két hétben két novitás került szinre. Ernst Ottó: „Die Liebe höret nimmer auf" tragikomédiája és Schnitzler Artliur tragikomédiája „Das weite Land". Ebből látható, mennyire kedveltté lett a németeknél ez a furcsa elnevezésű irodalmi kísérletezés. Ottó Ernő darabja egy elzüllő zeneszerző szánalmas vergődését tárja elénk. A darab kevés leleményességgel van megcsinálva. Dialógusai banálisak, nyelvezete hétköznapi. Azt a kevés sikert, amit elért, kizárólag a művészek finom mesteri játékának köszönheti, akiknek sorából Medelszky asszony igazán remekelt. Ssehnitzler Artlmr darabja már nagyobb figyelmet érdemel. Az ő neve a német szinház-közönség előtt igen nagy vonzerővel bir. A Burgban most bemutatott darabja „Das weite Land" cimet viseli. A távoli ország a lélek országa, ahová szerző bennünket el kiván vezetni. A játék színhelye a Bécs melletti Baden. Hofreiter gyáros valóságos életművész. Leszakitja minden nap virágát és megcsalja feleségét, amennyire csak képes. Ellenben kényes féltékenységgel őrzi a felesége hűségét. Egy orosz zongoramüvészszel csak a gyanú miatt amerikai párbajt viv és szerencséjére nem ő lmzza a fekete golyót. A zongoraművész főbe lövi magát, de levelet hagy Látra, amelyben értesiti a férjet, liogy felesége még gondolatban is tiszta nő. A férj ahelyett, liogy most már jobban ragaszkodna az asszonyhoz, teljesen elfordul tőle, mert annak a halálba kergetett férfinek az árnyékát látja folyton kettőjük "között. Sőt egyes elejtett megjegyzésekkel még korholja is feleségét. Világgá megy egy másik nővel, aki elutasít minden férfit és Hofreitert csak azért hallgatja meg, mert hősiesen végzett a konkurrensivel. Mire visszatér, a feleségét rajta kapja a tényleges hűtlenségen. Ezt a másik férfit nyilt párbajban öli meg. És ezzel végződik a darab. A darab Bécsben nagy sikert aratott. Ugyanaz nap előadták. Prágában, Berlinben, Hamburgban és még vagy tizenkét német színpadon. A legtöbb lielyen ünnepelték a jeles írót, akinek ez nem ép legjobb darabja. Egyedül Münchenben bukott . meg. A Hofoper uj igazgatója Gregor ur egyelőre nem produkál semmit. Nyakra-főre zavarja a művészeket. Elküldi Slezákot, a világhírű teporistát és dupla pénzen hozza helyéhe Baklanoff orosz tenoristát, aki még a kezdet kezdetén áll. Nem tud megfelelő dirigenst kapni és kénytelen beérni Richter János abbeli ígéretével, liogy majd ha liatnyolc liónap múlva jobb lesz az egészsége, eljön a Wagner-ciklus dirigálására. A Deutsclies Volkstkeater darabjait hozzávetőleg abból a műfajból válogatja, amelylyel a mi Vígszínházunk alapította meg közkedveltségét. A nálunk most szinrekeriijt „Papá"-t néhány hete a Deutsclies Volkstheater mutatta be közönségének. Ez a szinház azonban állandóan kultiválja a klaszsziknsokat,, amennyiben lietenkint — rendesen hétfőn — bemutat egy-egy régebbi remekmüvet az ifjúságnak szánt mérsékelt helyárak mellett. Ugyancsak a Deutsckes Volkstheaterben volt mostanában ősbemutatója Marco Brociner „Vor dem Sündenfall, 3-aktige Komódié" darabjának. A Deutsclies Volkstheater adta annak idején óriási hatással és hosszantartó sikerrel Molnár Ferenc „Ördőg"-ét, ugy liogy a darab még most is szerepel a műsoron és októberben kétszer került szinre a „Der Tenfel". v * Színházi levél. Kérésüknek itt teszünk eleget, az Almássy és Harsányi ováció gyüjtőivének szövegét leközöljük. Az ellenünk emelt kifogásoknak semmi alapjuk sincs. M-i már elmondtuk erről a dologról elitélő véleményünket, azt senki sem kívánhatja tőlünk, hogy szélmalomharcot folytassunk. Ugy látszik Szegede-n csakugyan minden lehet, még az is, hogy valaki Katona József szellemének ugy akar hódolni és hódoltatni, hogy két vidéki színészt megkoszorúz vagy megkoszoruzta-t. Eddig azt hittük, hogy az ilyesmi csak mucsá-n lehet, most már látjuk, hogy Szegeden is. De vigasztalódjanak, nagyon kevés olvan ember akad, aki ennek a zagyvaságnak felül. A legszomorúbb az a dologban, hogy a kultura ilyen megcsalására tanár ember mutat példát. Az aláírás nélkül 'kibocsájtott gyűjtőiv szövege ez: ALÁÍRÁSI IV. A szegedi hölgyek nagybizottsága a f. hó 6-iki értekezlet megbízásából tisztelettel kéri a t. Címedet, hogy f. hó 12-ikén, vasárnap este a Bánk-Bán előadása alkalmából, a nagy iró szellemének hódolva, Bánk-Bán (Almássy Endre) és Melina (Harsányi Margit) személyesitőjének rendezendő ünneplés költségeihez hozzájárulni szíveskedjék. Szeged, 1911. november 7. Amennyiben ez az ünneplés vasárnap tényleg megtörténik, még lesz szavunk hozzá. Ma -ennél többet nem mondhatunk. * Primadonnák versenye. Érdekes vendégszereplése lesz a napokban az aradi színházban. Kállay Jolán, a szinház volt primadonnája fog fellépni, még pedig szerződtetés céljából. Az utóbbi időben mi-nd jobban megnyilvánult a szinházközönségn-ek az az óhaja, hogy a direktor a távozni készülő Diósy Nusi helyébe Kállay Jolánt szerződtesse, aki mindenesetre a vidéki primadonnák legjobbjai közé tartozik, Kállay Jolán a három este legjobb szerepeiben, a Gyerekasszonyban, Hercegkisasszonyban és-a Katalinban lép fel s ha vendégszereplése sikerrel jár, ha a publikum szeretettel fogadja vissza, akkor májustól fogva ő lesz az aradi szinház