Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-01 / 225. szám

6 1 — Igen, egyszer éjjel beszélgettek a kunyhóban, ahol megszálltunk. — Hogyan hallhatta maga a beszélgetést? — Igen, a kunyhó szájában beszéltek. — Mit beszéltek? — Ugy tiz óra felé bejött a kunyhóba Szabó Zalai Mihály. Azt mondta az atyámnak, hogy „Ferenc bátyám még most sem teszi meg azt, amit mondtam. Ha kevés a hatszáz forint, adok még négyszázat, csak lőjje le az atyámat". — Ezt bizonyosan hallotta? — Igen. — Mit mondott az atyja? — Azt mondta „Nem töszöm én mög Mihály, családom van neköm". — Mit mondott arra Szabó? — Biztatta, hogy ne tartson semmitől, majd ö magára vállalja aztán- a dolgot, ha kitudódik. — Hát a Szabó Zalai Mihály fegyvere hogy került magukhoz? — Egyszer kinálta Mihály gazda, ki is próbáltuk, de csak egy év mu'lva, az Antal gazda halála után vettük meg a fegyvert öt koronáért hitelbe. — Nem az atyja tanitotta ki magát erre a vallomásra? Maga szerint az atyja mindig visszautasította Szabó Zalai Mihály ajánlatát. — Engem nern tanított ki senki. Az atyám nem is tudta, hogy én akkor éjjel kihallgattam a beszélgetésüket. — Arról nincs tudomása, hogy miért kapott az atyja Szabó Zalai Mihálytól tehenet és takarmányt? —Azt nem tudom. Huszár János dr védő: Meddig dolgozott naponkint? — Éjfélutáni két-három órától este kilencig. — Hát akkor hogyan lehetséges az, hogy akkor éjjel maga nem aludt el, hanem kihallgatta a beszélgetést? Aki annyit dolgozik, különösen olyan fiatalember mint maga, annak azonnal elnyomja szeméi az állom. — Nem voltam mindig olyan nagyon álmos. A tanút aztán szembesítették Szabó Zalai Mihállyal. •'•' Szabó Zalai Mihály: Ennem kértemarra Harangozót, hogy lőjje le az atyámat. Ez olyan igaz, mint hogy egy isten van az égben. A fíu csak védeni akarja az atyját. Az atyja érdekében beszél. • Harangozó Ferenc: Minden ugy igaz, ahogy a fiam mondta. A tanút megeskették, amiért Huszár János dr védő semmiségi panaszt jelentett be. Elnök aztán a tárgyalást berekesztette és folytatását délután félnégy órára tiizte ki. A délutáni tárgyalás. A délutáni tárgyaláson az elnök engedelmével Huszár János dr .védő néhány kérdést intézett még Harangozó Péterhez. Védő: Tud-e arról, hogy az atyja Szabó Zalai Mihálytól takarmányt kapott? — len, de azért megdolgoztam. (TTarangozóék.) A kérdések után következett Harangozó Béla napszámos vallomása. Unokaöcscse a vádlott Harangozó . Ferencnek. Elnök: Van-e arról tudomása, Harangozó a feleségével mit beszélt Szabó Zaali Mihályról? — Egyszer olyas valamit mondott Harangozó felesége, hogy ő is megmérgezi, neki sem lesz nagyobb vétek, mint az, hogy Szabó Zalai Mihály megmérgezte az atyját. Kire értette azt, hogy megmérgezi? A férjére, Harangozó Ferencré? — Nem tudom, kire értette. A vizsgálóbirónak pedig azt mondta. — Akkor zavarban lehettem. — Hát arról nem tud közvetlenül, hogy Szabó Zalai Mihály megmérgezte volna az atyját? — Arról nem tudok. A tanút megeskette a biróság. A következő tanu Harangozó Ferencné, a vádlott felesége volt. DELMAGYARORSZAG — Igaz-e az, hogy maga ugy nyilatkozott volna Harangozó Béla előtt, hogy megmérgezi az urát, mint Szabó Zalai Mihály az atyját? — Ezt kérem nem mondtam. — Hogy találkozott a férje Szabó Zalai Mihály lyal? — Egyszer jött valaki, valamelyik a Kiss familiából, hogy küldjem el az uramat Szabó Zalai Mihályhoz, akar vele beszélni. — És maga elküldte az urát? — Nem, elfelejtettem. — Máskor nem kereste valaki? — De igen, háromszor is keresték, de nem ment el. Negyedszer már maga Szabó Zalai Mihály kereste és azt mondta, hogy küldjem el hozzá, mert okvetlenül beszélni akar vele. Az uramnak ezt megmondtam, de az azt mondta, hogy hadd beszéljen, amit akar. — Mit tud arról, hogy a férje takarmányt kapott Szabó Zalai Miháytól? — Tudom, hogy kapott, de azt vagy megfizette vagy megdolgozta. — A fegyverről mit tud? — Tudom, hogy alkuba volt a kocsivallóval együtt. — Gyakran járt Szabóékhoz a férje? — Amikor kukoricafejtés volt, négy nap is ott aludt a tanyána. — Iszákos a maga ura? — Hát iszik. Ugy iszik, mint a többi ember. (Derültség.) Ezután Harangozó Bélát szambesitették a tanúval. Harangozó újból kijelentette, hogy egyszer, amikor Harangozó Ferenc megverte a feleségét, az asszony azt mondta, hogy megmérgezi, mint Szabó az atyját. Tanu: Hazudsz, mint a kutya! (A halott édesanyja.) rÁ következő tanu özvegy Szabó Zalai Pálné, Szabó Zalai Antal édesanyja volt. Hetvenkilenc éves aszony, egy asszony vezeti be a terembe. Talpig feketében van. Beteg, alig tud mozogni, széket adnak neki. Elnök: Akar-e tanúskodni? Tanu: Nem mondtak nekem semmit, nem is tudok semmit. — Azt mond.ia, hogy akar-e vallani, mert nem kötelessége. — Nem akarok én vallani. A biróság elállt a tanu kihallgatásától. A mig a termet elhagyta, folyton jajgatott, panaszkodott. —- Nincs én nekem már senkim a világon — mondta. (Aki, a levelet hordta.) Kö vetkezett BÓÍY/OS Pál tanu kihallgatása. — Harangozót látta Szabóéknál? — Járatos volt a házban. — Harangozó fenyegető levelét maga adta át Szabó Zalai Mihálynak? — Igen. — Hogy történt az? — Az utcán találkoztam Harangozóval és kért, liogy adjam át a levelet a Mihálynak. A boriték le volt ragasztva, nem tudom, mi volt a levélben. Én aztán szivességből átadtam a levelet. — Beszélt magának valamit Harangozó a mérgezésről? — Gyanúba vette a Mihályt, hogy megmérgezte az atyját. Ilyenformán beszélt nekem. — Tud arról, hogy Szabó Zalai Mihály pénzt adott Tóth Lajos, csanádapácai pénzhamisítónak klisékre? — Arról nem tudok. A pénzhamisításban tudniillik a tanu és Szabó Zalai Mihály is vádlottak voltak, de fölmentette a biróság, mert Tóth akarta őket kelepcébe csalni. — Beteg ember volt Szabó Zalai Antal? — Gyomorbetegségbén szenvedett. Azt mondtam neki, ha komoly a betegsége, menjen kórházba, de nem bizott az orvosokban. Huszár János dr védő: Miután a csendőrségen kihallgatták Szabó Zalai Mihályt a mérgezésre vonatkozóag, beszélt ön vele? — Igen. — Mit mondott Szabó a vádra? 1911 október 1 — Azt mondta, hogy ártatlan, az egész dologról nem tud semmit. — Mit tapasztalt Szabóéknál az öreg halála után? Gyászoltak vagy vigadoztak? — Gyászoltak azok, nem vigadoztak. — A tanuk azt mondják, hogy mulatoztak. — Dehogy mulatoztak. A vendégek iddogáltak egyszer, én is köztük voltam, a Szabóék pedig ott hagytak bennünket és lefeküdtek. (Derültség.) (Újra az állatorvos.) Félórai szünet után néhány részletre vonatkozólag újból kihallgatták Sátori Ignác csanádapácai állatorvost. László Adolf dr biró: A kihallgatásakor azt vallotta, hogy ön ajánlotta Szabó Zalai Mihálynak az arzént. Egy tanu pedig azt mondta, hogy Szabó Zalai Mihály hozta először szóba az arzént. Melyik az igaz? — Határozottan emlékszem, hogy én ajánlottam az arzént. — Ki előtt ajánlotta ön az arzént? , — Az öreg Szabó előtt. — Hát akkor miért nem irta meg ott mindjárt a jelenlétében, miért irta meg csak másnap? — Sietős volt a dolgom. Gondoltam, jó lesz az másnap is. Zombory Jenő dr ügyész ellenzi a tanu megesketését, mert ellentétes a vallomás. Huszár János dr védő kéri a tanu megesketését. A biróság megeskette a tanút, amiért az ügyész semmiségi panaszt jelentett. (Lényegtelen tanúvallomások.) Következett Kelemen Mihályné kihallgatása. A tanu felesége Kelemen nyugalmazott csendőrnek, akivel Harangozó a fenyegető levelet iratta. Elnök: Jelen volt maga a levélírásnál? Tanu: Igen. — Miről volt szó abban a levélben? — Hogy a Szabó Zalai Mihály megmérgezte volna az atyját és Harangozó a kára megtérítését kérte. — Mit mondott a férje Harangozónak? — Azt mondta, hogy vigyázzon, mert ez veszedelmes dolog, mindenféle pletykára nem lehet adni. De a Harangozó még is megíratta a levelet. Huszár János dr védő: A levélírás után beszélt maga Harangozó Ferenccel? — Igen, nagyon dühös volt. Azt mondta, hogy Szabó Zalai Mihálynál járt a lójáratért, amikor azt monta Szabónak a felesége, hogy „miért állsz szóba ilyen csozekkal." A tanu megesketése után Horváth Mihályné kihallgatása következett. Szintén jelen volt a levélírásnál. Csak azt tudja, hogy Harangozó hatszáz forintot emlegetett. Mérgezésről nem halott beszélni. A tanút megeskették. Elnök félhétkor berekesztette a tárgyalást. Minthogy az esküdtszéki tárgyalás huszonnégy órán tul nem szünetelhet, a tárgyalás folytatását vasárnap reggel kilenc órára tiizte ki. Vasárnap azonban csak délelőtt lesz tárgyalás. Betegek figyelmébe! Az orvosi tudomány föladata az ember; test betegségeinek leküzdése. Ez legbiztosabban elérhető egy uj gyógymóddal. Ezen gyógymóddal való kezeléssel a legrégibb betegségben szenvedő is egészségét visszanyerheti. Ernst Márk, az amerikai magyar orvos 40 éven át ugy bel-, mint külföldön folytatott tanulmányozásai és e téren szerzett tapasztalatai alapján ezen uj gyógymóddal—egyedül csak az általa szerves anyagokból előállított gyógyszerekkel, — a legnagyobb sikerrel gyógyít mindennemű külső és belső betegséget, Rövid idő alatt, bámulatos eredmény tapasz, falható. Asthma, tüdővésznéi, a sziv, ideg, gyomor, máj, vesebajnál, elhízásnál, vérszegénység, eskor, sápkór sárgaság, angolkér, vizkórnál. csuz és köszvénynél, valamint fájdalmas és szabálytalan havi bajnál, sérvnél, mindennemű szembetegség, nemi betegség és ennek következményei eseteiben. Orvosi tanácskozás ingyen. — Gyógyhelyiséf/: Szeged, Ráró Jósika-utca 43. szám alatti saját házában. — Rendelési idő: délelőtt 9—11-ig, délután 3—5-ig. — Ingyen rendelés szegényeknek: d. e. 11—12-ig.