Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-19 / 240. szám

1911 október 20 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A parlamenti helyzet. — Tisza István aradi utja. '(Saját tudósítónktól.) A képviselőházban ina az üléstermen kívül igen élénk volt az éjét. A Ház elnöke ma is tqbb politikust fogadott, akik azután pártfeleikkel és más pártbeliekkel folytatták tovább az eszmecserét. berzeviczy Albertnél ma Apponyi Albert gróf, Tóth János, Tisza István gróf, Andrdssy Gyula gróf és Désy Zoltán jártak; az elnök valamennyiükkel hosszasabban tanácskozott. Andrdssy Gyula gróf az elnökkel való tanácskozása után tárgyalásba vonta Batthyány Tivadar grófot és Kossuth Ferencet s kiviilük az ellenzéknek és a munkapártnak több tagját. Andrássv gróf mindez urakkal terjedelmesebb és behatóbb tanácskozást folvtatoít s nyilvánvalóvá lett, hogy a tanácskozások a parlamenti béke érdekében indított akciónak szólnak. Andrássy grófot ez iránvu akciójában a legerősebben támogatja Bethlen István gróf, a Kossuth-párt tagja. Azok a politikusok, akik ma az elnöknél járták s akikkel Andrássy tanácskozott hoszszabban értekeztek egymás között is és pártjuk vezetőférfiaival is. Így Kossuth Ferenc Batthyány Tivadar gróffal, Apponyi Albert gróf Kossuthtal, később Gál Sándorral, Tóth .Jánossal és Bethlen István gróffal tanácskozott sokáig. E tárgyalásokból megállapítható, hogy a békeakció nem lanyhult el s hogy a békére való hajlandóság ma is minden oldalon erős. A béke sorsa még bizonytalan. De egész határozottsággal lehet konstatálni, hogy ma egyszerre, szinte váratlanul komoly béke-reményekkel tett tele a levegő s a helyzetet minden párton sokkal nagyobb optimizmussal ítélik meg, mint a legutóbbi napokban. Tisza István gróf ma este utazott jel Aradra, uhól csütörtökön délután mondja el beszámoló beszédét. Útjára a nemzeti munkapártnak harmincnyolc tagja kiséri el. A beszámolót legelsőrendü politikai érdekességnek tartja mindenki s a kormánypárton és az ellenzéken egyaránt érdeklődő várakozással tekintenek Tisza gróf beszéde elé. Szeged szeszfogyasztása. — Az elivott milliók. — Négyszázhatvankét korcsma Szegeden. — Milliók a koldusok zsebéből. (Saját tudósítónktól.) Tegnapi lapszámunkban részletesen irtunk Szeged város szeszfogyasztásáról és az évi szeszfogyasztás kimutatása alapján megközelítő pontossággal kimutattuk, hogy milyen jövedelme van az államnak a csak Szegeden elfogyasztott szeszitalból. Ez az összeg eléri az egy millió koronát. A szesz a legnagyobb ellensége az emberiségnek. Ahol nagy a szeszfogyasztás, ott nagy a kulturálatlanság, s ha egy népfajt el akarnak pusztítani, akkor csak rá kell szoktatni a pálinkaivásra. A pálinka nagyobb hatalom a fegyveres erőnél, s még a középkorban is okos hadvezetők szívesen alkalmazták, mint biztos hódító eszközt. Nem kell messzire mennünk, a gyarmatokat csak ugy sikérült az európai nagyhatalmasságnak megszerezni és főleg megtartani, hogy ellátták őket pálinkával. Példa rá az indiáhök, akiket „tiizitallal" tudtak: csak az angolok békés emberekké nevelni. Európának általános műveltség, kultura szempontjából a legelmaradottabb népe az orosz, — mert viszont az alkohol fogyasztás terén ő viszi el a pálmát. Európa éjszaki müveit népei, a svédek, norvégek, finnek és dánok a légkevesebb pálinkát fogyasztják, de aztán lámpával is kell ott keresrji az irni olvasni nem tudó embert. Sajnos, nálunk van analfabéta bőven, de isznak is pálinkát eleget. Tegnapi cikkünkben kifejezést adtunk a pesszimizmusunknak. mely szerint kételkedünk abban, hogy az alkohol fogyasztást elméleti eszközökkel, felolvasásokkal, röpiratokkal korlátozni lehetne, — amikor másrészről maga az 'iillám, mint a legérdekeltebb fél óriási jövedelmét huz ezen a réven; olyan jövedelmet, amelyről nem tud lemondani, s amelynek elveszítése az állami költségvetést százmilliókra menő veszteséggel terhelné. Nem is akarunk prédikálni ellene. Nem azért, mintha az állam érdekeit féltenénk, liánéin mert tudjuk hogy hiába való. Majd évtizedek múlva, ha az általános műveltség elterjedtebb lesz, ha majd az ország lakosságának nem negyvenhat százaléka lesz analfabéta, hanem talán csak tiz, vagy még kevesebb, akkor majd ez a veszedelem önmagától megszűnik. Addig nincs különösebb célja az ellene való agitációnak, mert nincs aki megértse. Hanem azért valamelyes korlátozásokat még is kellene tenni. Legalább azt meg kellene tenni, amit más európai országok megtesznek, hogy nem adnak ki annyi korcsma , szeszárusitási jogot, mint nálunk. Még Magvarországon sem mindenütt ilyen botrányosak e tekintetben az állapotok, mint Szegeden. Sehol olyan quanlum-satis nem adnak horcsma és pálinka nyitásra engedélyt, mint nálunk. Hallatlan állapot, hogv Szegeden összesen 462 korcsma és pálinkamérés van. Minden 266 leiekre jut egy korcsma. Kétszázhatvanhat lakosnak, ha egynegvedrésze felnőtt, vagyis olyan egyén, aki fizikailag elbírja az alkoholt és rendszeresen, vagv rendszertelenül élhet vele. Ez pedig összesen hatvanhét ember. Hihető, sőt kétségtelen, hogv nem minden felnőtt ember fezik, tehát mondjuk, hogy a kétszázhátvanbat átlag lakos közül számíthatunk a legtöbbet 25—30 embert. Tehát huszonöt-harminc ember tart íöri egy üzletet, gazdagít, egy exisztenciát és az államot. Huszonöt-harminc embernek már dukál egy korcsma, vagy pálinkás bolt. Sehol a világon ilyen brutális nyíltsággal nem dokumentálják a szesz-jövedék szükséges voltát és sehol ennyi italmérési engedélyt nem adnak ki, mint Szegeden. Külföldön minden 1200— 1500 lakos után adnak csak italmérési engedélyt, nálunk kétszázhatvan lélekszám után adnak ki italmérési jogot. Van is hál' Isten annyi korcsma, meg pálinkás üzlet, hogy nem csoda, önkéntelenül is betévednek a jó magyarok. Különösen a külterületen több a becsali üzlet, mint a fűszeráru kereskedés. És megélnek. Tegnapi cikkünkben csak az eladott alkoliolmermyiséget jeleztük és azt a jövedelmet, melyet az államnak profitál ez az üzlet. De mert tár$adaiiji-i, kérdgsr.ő/, van szp, szükségesnek tartjuk a meglévő adatokból kimutatni,, hogy mennyit tesz ki az az összeg, amit a fogyasztók fizetnek az elfogyasztott italnemiiérí? Vegyük először a borért kiadott összeget. Megittak Szegeden egy esztendő alatt 2,823.900 liter bort. A bor átlagos árául literenként 80 fillért számítva, ennek a bormenynyiségnek az értéke csekély 2.259,120 korona. Sörből is megittak egy év alatt 1.105.500 litert, ami 60 fillér alapárban számítva 663.3()0 koronájába került a sörivóknak. Páliilkából 522.200 literrel kebeleztek be az alkohol hivei. A pálinkafélék egységára 2 korona es 40 fillér. Ezen az alapon a pálinkaivók 1.253.280 koronát pocsékoltak el a saját egészségükmegrontására. összegezve a tételeket láthatjuk, hógy 4.175.700 koronára rag az az összeg, mélyet a szegediek egy éy alatt Bachus oltárán áldoznak. Nemtelenebb, kprniszabíj célra nem lehetne pénzt áldozni. Nagy a panasz a drágaságra, erre, arra, mindenre, ml a megélhetést ncheziti, csak árra nem panszkodnak, hogy drága az a pénz, amelvet szomjas torkok locsolására alkoholért kidobálnak. Négy millió koronáért milyen nagyszerű dolgokat lehetne csinálni; milyen kulturális társadalmi intzéményeket létesíteni. De adóba fizeni a pénzt, a?" fájdalmas, az kár, — ellenben meginni,' ób* az dicső mulatság. Igazuk van azoknak, akik a drágaságot okozzák. Akinek vá'n pénze pálinkára, az fizesse meg a hust is drágán. Csak az a baj,, hogyt a nem iszák ok'embereknek is meg kelL fizetni. És hiábayiVém'lehet ezen segíteni, legalább egyelőre rié'rn. Amig több világosság* általános műveltség nem lesz, addig a milliókat nem közcélokra, hanem állati élvezetek kielégítésére fordítják az emberek. Messina temetőjében. (Saját tudósítónktól.) Ha Tripolisz az olasz diadal állomása, ez a Messina az olasz szerencsétlenség, a halálos olasz szerencsétlenség, élhetetlenség, erőtlenség rettenetes szimbóluma. 1908. december 28-án volt a rettenetes földrengés, amely az egész várost elpusztította. San-Franciscoban is volt földrengés, San-Francisco fölépült. Messina a rombolás legborzasztóbb állapotában van ma is. A kikötő még nincs, rendben. A Lederer Sándor nevü hajó, amelytől itt bucsut .vettem, á nyilt tengeren horgonyoz le és egy bárkával jutok a partra. Az első impresszió ijesztő. A parton az összes hazqk romokban, emeletnyi magasságban imfládékok. romok — és ezt egy messinai mondta — ki tudja, hogy hány rom-katakomba alatt vannak porladó emberi hullák. A városháza épülete — valamikor nagyszerű lehetett — ugy áll, mintha egészen ép volna, csak közelről látni meg, hogy nincs teteje, az ablakok; a fálák üresen merednek az égnek. Végig, az egész parton ilyen rom az egész város. , ,>;; A városban nincs meg a régi rend, nincs polgármester és nincs, városi képviselőtestület. On. Fizso eommissario regale az ur Messinában. Elmennem hozzá, mért a nagy katasztrófa adataira kíváncsi voltam, íme: 1908-ban . , , , . , . 190.000 lakosa volt Messinának.' És ma, 1911-ben ....... 60.000 ebből messinai 35—40.000 a többi vagy olaszországi, vagy a környékbeli napszámos. Közel húszezer kőműves-napszámos dolgozik. A hivatalos vizsgálatok adatai szerint — ezt még nem irták meg — a katasztrófának összesen körülbelül 150.000 ember esett áldozatául. Érdeklődtem a birtokviszonyok iránt is, amit a földrengés szintén megváltoztatott. Érdekes. Messinában minden jelentkező, aki építeni akar és kötelezi magát, hogy a bemutatott tervek szerint bizonyos idő alatt házát fölépiti, ingyen kap telket. Egyébként faházakat építenek. Az ingyen telek mellett sem akar senkise építeni és a város még mindig csupa rom. Vannak házak, amelyekben a szekrény félig eltörve, ma, három év után még mindig ugy áll, ahogyan a földrengéskor volt. Az ablakok pedig még az egyébként épen maradt házakon sincsenek megcsinálva. A rom-város mellett felépült egy uj város — fából. A Via San Martini a körútja ennek a közel két kilométer bosszú területnek, amelyből jobbra is, balra is nyílegyenes fautcák nyilnak. Egy amerikai emberekből áló vállalat építette a házak nagyobb részét ós épít állandóan. Egy ház hávi Jéire 05—30 lira. Iskolák,, felsőbb technológiai iskola, törvényszék, főposta, mind-mind fábój. Egy elegáns hotel fából. Minden fából. Á lakóházak nem nagyobbak, mint a mi szürke villamosaink az utcákon Ilyenben lakik egy család. Voltam egy ilyen* házban. A konyha nem) nagyobb, mint ahol egy Íróasztal elfér. Áz' ágyak egymás fölött. Szék kevés, az asztal az ágy mellett. De a fal tele képekkel. A faházakat egyre építik. Nincs.