Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-19 / 240. szám

4 DRLMAQYAPORSZAG 1911 október 19 nap, hogy ne jöjjön hajó nagy farakománynyal. Legtöbb fa Horvát-Szlavonorsságból való. Az utcák természetesen piszkosak. Az em­berek itt nem sokat törődnek az életükkel. A földrengéstől félnek, de el vannak ké­szülve rá. Két megfigyelést tettem még. Az első: Mes­sinában minden második ember nyomorék. Az igazi raessinaiak majdnem mind. Nincs olyan snessínai, aki, ha a katasztrófát átélte, valami defektust ne szenvedett volna. Egyiknek a karja, a másiknak a lába, a harmadiknak — egyébként a legtöbbnek — a szeme. A másik, hogy legtöbb üzlet Messinában művirágok, ko­szorúk és egyéb temetőbe való holmik készíté­sével foglalkozik. Minden tiz lépésre van egy ilyen üzlet. A temető gyönyörű messinában. f Az elkerül­hetetlen és reszketve félt halálnak a közismert olaszos tisztelete, szinte imádata. A temető kapujától mindjárt balra, nagy emlékoszlop alatt fekszenek azok a katonák, akik Messiná­ban a földrengés áldozatai lettek. Ettől balra van egy gyönyörű kis fiu szobra. A kis fiu Uazzardo Bogasso városi mérnök fia volt. A márványszobor ugy ábrázolja, amint lábait maga alá húzva ül, könyv van előtte, Carducci. Mesélik, hogy a kis fiu igy halt meg. Olvasott, tanult, amikor jött a földrengés és elpusztult. A földrengés halottai érdekes módon vannak eltemetve. bl—100 bl—100 cl—100 flioo—200 BlOÖ—200 ClOO—200 és igy tovább, ilyen parcellákba vannak fel­osztva. A felismert halottakat- se lehetett, külön-külön eltemetni. Együtt temették el ükei. Még pedig a nevek szerint abc-sorrend­ben. Ha most valaki a halottját keresi, a te­mető főkönyvéből kikeresik, bogy például Luigi Albergo az A117-es. És a -halott kegye­letes utóda ráteszi az illető parcellára [a koszo­IruL És a temető tele van illatos virágokkal A temető az elpuszíult, .rettenetes Messina legszebb pontja. Herczcg Géza• Folytatják a háborút. — Török roham Trípolsz ellen — (Saját tudósítónktól.) Konstantinápolyból jelentik: A Szabah jelentése szerint a minisz­tertanács elhatározta, hogy közvetítő akciót mm fogad el és folytatja a háborút, arnig Olaszország a porta álláspontja alapján bo­csátkozik tárgyalásba. A Szabah jelentése szerint Üsiszanban tö­rök csapatok ismét támadóan téptek föl a tri­poliszi olasz csapatok ellen. Az Ikdam szerint e törökök rohamot készítenek elő Tripolisz ellen. Az arabok csapatainak szelleme kitűnő. Az ország belsejéből érkező segédcsapatok jól föl vannak íegyverkezve és erőteljes ellenál­lást lejtenek ki az olasz csapatokkal szem­ben. Az olaszok Tripolisz körük hir szerint sáncokat és őrházakat emeltek, A török flotta harcra készen , elhagyta a Dardanellákot. Szalonikiböl jelentik: A katemapárt azzal fenyegetőzik, hogy kiválik az egység és ha­ladás bizottságából. A katona-pártnak az a lerve, hogy megbuktatja a kormányt, fölosz­la.ia a parlamentet és elrendeli a katonai dik­tatúrát. Toulonból jelentik: A León Gambetta pán­céloshajó a tripoliszi partokhoz indult, hogy a francia állampolgárok védelméről gondos­kodjék. Londonból jelentik: Hivatalosan megcáfol­ják azt a hírt, hogy Anglia Egyiptomot an­nektálni akarja. Legföljebb arról lehet szó, bogy az angol kormány a hatalmak beleegye­zését fogja kérni ahoz, hogy a kapitulációkat és a vegyes bíróságokat megszüntethesse, de ezzel a kívánságával is csak a francia-német marokkói tárgyalás befejezése után fog elő­állni. Berlinből jelentik, hogy a montenegróiak fegyveresen átléptek a határon, rabolnak és harácsolnak. A török lakossággal lépten-nyo­mon összeütközésbe keverednek. Belgrádból jelentik, hogy a szerbiai mozgó­sításról irt külföldi hirek nem felelnek meg a valóságnak. Mert igaz ugyan, hogy a déli szerb hadtesteket mozgósították, de ez az olasz-török háborútól függetlenül történt. színház, művészét Szinházi műsor. „ 19, csütört. Pajtások (bemutató) páros bér­let «/,­„ 20, péntek Pajtások páratlan bérlet '/«• „ 21, szombat Hajdúk hadnagya páros bér. '/s „ 22, vasárnap d. u.: Haramiái. „ 22, vasárnap este: Hajdúk hadnagya páratlan bérlet '/, „ 23, hétfő Sárga liliom páros bérlet '/,. „ 24, kedd Az ártatlan Zsuzsi páratlan bér­let »/.­„ 25, szerda Ezred apja páros bérlet Va­„ 26, csütört. Nagy diákok (bemutató) párat­lan bérlet »/>• „ 27, péntek Nagy diákok páros bérlet '/» „ 28, szombat Eszemadta (bemutató) páratlan bérlet >/> „ 29, vasárnap d u.: Nebántsvirág. „ 29, vasárnap este: Eszemadta bérletszünet­Pajtások. Slrindberg Ágost négyfölvonásos komédiáját ma mutatja be először a szegedi szinház, Balassa József fordításában. A színdarabból közöljük az alábbi részt. I. FELVONÁS. — Kilencedik jelenet. Berta, Axel. — Berta (a most érkező Axelhez): Már végez­tél? Otthon találtad? Axel: Roubey urat nem találtam otthon, csak a feleségét, de igy még jobb volt. Gra­tulálok Berta. A képedet már el is fogadták. Berta: Ó, nem lehet, csakugyan? És a tie­det? Axel: Azt még nem döntötték el, de az is egészen bizonyos. Berta: Olyan bizonyos az? Axel: Természetesen. Berta: Hát fölvettek engem — milyen jó, milyen jó. Nohát gratulálj már! Axel: Még nem tettem? Pedig biztosra ve­szem, bogy már gratuláltam. Egyébként ne alkudjunk előre a medve bőrére. A Salonba bejutni semmi. Véletlen! Függhet attól is, milyen betűvel kezdődik a nevünk! Te O-nál következtél, mert franciául irtad a nevedet s mivel M betűvel kezdték a birálatot, nem is volt nehéz dolog. Berta: Azt akarod mondani, hogy azért ke­rültem be, mert a nevem O-val kezdődik? Axel: Ó nemcsak azért. Berta: Ha téged visszautasítanak, az per­sze csak azért történik, mert a neved ^f-val kezdődik. Axel: Nemcsak azért. De részben azért is. Berta: Hallod, ugy veszem észre, te nem is vagy olyan nemeslelkü, mint amilyennek látszol. Irigy vagy. Irigy kutya vagy! Axel: Miért lennék az, mikor még nem is tudom, mi történt az én képemmel. Berta: Majd megtudod. Axel: Mi az? Te tudsz valamit? Berta (előveszi a levelet): Nesze! Axel (baloldalához kap és leül egy székre): Micsoda! (Megembereli magát.) Na! Nem vártam ezt a csapást. Nagyon kellemetlen. Berta: Talán most én segithetek rajtad. Axel: De kárörvendően nézel rám, Berta. Ha ilyen vagy, lassankint . . . még megta­lállak gyűlölni. Berta: Boldog vagyok, sikerem van. Ha az ember olyan emberhez köti az* életét, aki nem tud a felesége szerencséje fölött örülni, akkor ez se tud amannak a szerencsétlensé­gén sajnálkozni. Axel: Nem értem, hogyan, de ugy ér­zem, mintha ellenségekké lettünk volna. A hirnévért való harc közibénk állott és emiatt nem lehetünk többé barátok. Vége a pajtás­ságnak, Berta: Dehogy. Csak büszke vagy. Nem tudod józanul belátni, hogy a tehetségesebb győzött a harcban. Nem tudsz meghajolni a tehetség diadala előtt. Axel: Te vagy a tehetségesebb? Berta: A zsűri ugy találta. Axel: A zsűri? Szép kis zsűri. De magad is tudod, bogy nem tudsz ugy festeni, mint én. Berta: Olyan bizonyos ez? Axel: Persze, hogy bizonyos. Egyébként is kedvezőbb körülmények között dolgoztál, mint én. Nem volt rajzmunkád, járhattál a műterembe, voltak modelljeid és asszony vagy. Berta: Most persze azt kell hallanom, hogy belőled éltem. Axel: Magunk között bevallhatjuk. A világ nem tudja meg, hacsak magad nem beszélsz róla. Berta: Már megtudta a világ. De mondd, miért nem bánt az, hogy egy pajtásod, va­lamelyik kontár mázoló jut be a Salonba? Axel: Ezt is megmondom. A ti dolgaitokat sose kritikával, csak pusztán szeretettel néz­tük. Ugy jutottatok a Salonba is, mert mi sose gondolkoztunk az egymáshoz való hely­zetünkről. Most, bogy szőrit a csizma, most látom csak, hogy nem vagyunk pajtások és most érzem, hogy nektek itt nincs semmi ke­resni valótok. Egy pajtás többé-kevésbé lojá­lis vetélytárs, de ti ellenségek vagytok. Ad­dig, amig ti szépen meghúzódtatok, mi har­coltunk, de most, hogy megterítettük az asz­talt, melléje telepedtek és ugy falatoztok, mintha otthon volnátok. Mindent fölfaltok előlünk. Berta: Pfuj. Hát szabad volt nekünk har­colnunk? Nem engedtetek! Elnyomtátok a nőket. V" __ Axel: Mindig szabad lett volna, de soha­sem akartatok, vagy nem is tudtatok. A mi területünkön, ahova most betörsz, a techniká­nak egész fejlődését végig kellett csinálni és be kellett fejezni, mielőtt ti ide jöttetek. És. most évszázadok munkáját óránkint tiz fran­cért megvásároljátok egy műteremben, egy mestertől, azért a pénzért, amit mi a miui­kánkkal, keserves munkánkkal kerestünk. Berta: Most legalább nem is igyekezel ne­mes lelkűnek látszani. Axel: Mikor voltam nemes lelkű? Talán, amikor hagytam, hogy eltaposs, mint egy régi cipőt? Most azonban, hogy fölém kerül­tél, most nem kivánok nemes lelkű lenni. Tu­dod, ez a balsiker megváltoztatja gazdasági helyzetünket is. Nem gondolhatok többé a festésre, hanem le kell mondanom életem álmáról és csak a rajzolásból kell tengődnöm. (Leül.) Berta: Azt nem kell tenned. Ha sikerül a képet eladnom, akkor eltartom én ma­gamat. Axel: Egyébként mire köteleztük magun­kat? A házasságot közös érdekre kellett épi­teni, a mienk pedig ellenmondó érdekeken alapszik. Berta: Efölött töprenghetsz magad is. Én elmegyek ebédelni. Jössz velem? Axel: Nem. Egyedül akarok maradni. Berta: Nekem meg társaság kell. Örülni akarok. Igaz, ma este összejövetel lesz itt, nehogy itt busulj. Axel: Ha meg kell lenni . . . Csak hadd jöjjenek. Berta (elmenni készül): De neked itthon kell lenned, nehogy gyávának tartsanak. Axel: Veletek maradok, légy nyugodt. De adj valamennyi pénzt, mielőtt elmégy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom