Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-24 / 244. szám

1911 október 20 DÉLMAGYARORSZÁG 24 dicsősége, Szigeti József hegedűművész cso­dás tehetségét fogjuk élvezni. A hangverse­nyekre a már oly jól bevált rendszer szerint lehet bérelni Várnay könyvkereskedésében. * Operaelőadás Nagybecskereken. Na?y­becskereken igen nagy sikerrel adták elő Traviatát. Az. előadásról igy ir a Torontál: Mezei társulatának valósággal hármas men­tőhorgonya az az énekes trio, amelyet Békefy Lajos, V. Márkus Angéla és Mezey Andor alkot. Ezzel a trióval pompás énekes előadást lehet csinálni, amely feledtetni képes egy­egy estére a hiányokat. Igy volt múltkor Hoffmann meséivel és igy volt tegnap, sőt talán még inkább: a Traviata-előadájssal. Az énekes trió lebilincselte és elragadta a közönséget s gyönyörűséggel élvezte ének­müvészetüket. Békefy Lajos remekül érvé­nyesítette csengő tenorját ugy a szerelmi in­dulatok kitöréseiben, mint finom pianóit a megindulásokon. Hasonlóképen pompásan színezte hangjával V. Márkus Angéla is Violetta érzéseit minden megnyilvánulásá­ban, mig Mezey Andor baritonjával kitű­nően festette Germond atyjának szerepét. Pompás ének előadásukat emelte játékuk is, amelylyel méltóan kisérték énekszámaikat. Az orvos tragédiája. - Amikor az elmebeteg szabadon lehet. — (Saját tudósítónktól.) Simkó József dr csabai orvos megyeri szőlőskertjében rálőtt feleségére. Az orvos elmezavarban követte el a véres merényletet. Ugyanis már ápolták elmegyógyintézetben, de korán elbocsátották azzal, hogy ápolók legyenek mellette. Ezt el­mulasztották s igy esett meg a merénylet, mely Csabán izgatottságot keltett. Szombaton este történt a merénylet és csakhamar két orvos és a csabai rendőrség emberei siettek ki a véres családi dráma szín­helyére, hogy a hivatalos vizsgálatot meg­ejthessék. A dobozmegveri családi tragédia előzmé­nyéiről, a merényletről s a merénylet utáni eseményekről a Délmagyarország csabai tu­dósítója a következőkben számolbe: Husz évvel ezelőtt telepedett le Csabán Simkó József dr és mint orvos, csakhamar megalapította hírnevét s a legkeresettebb or­vosok egyike lett. Ekkor nősült meg s felesé­gül vette a csabai gazdatársadalom egyik legvagyonosabb tagjának, Gajdács Jánosnak leányát. Családi élete boldog volt, azonban az orvos az alkohol, kafein és nikotin élvezé­sében nem ismert határt s e mérgek annyira megrongálták egészségét, hogy elméje meg­zavarodott, jól jövedelmező prakszisát abba­hagyta s lehetetlenebbnél-lebetetlenebb vál­lalatokba bocsátkozott, amely jól szituált anyagi viszonyait is aláásta. Simkó József dr, hogy szenvedélyeinek eleget tudjon tenni, morfinista lett, de a kokaint sem vetette meg, ugy, hogy nemcsak szervezetileg, de er­kölcsileg is teljesen lezüllött s igy hozzátarto­zói jónak látták a gyulai elmegyógyintézet­be internálni a szerencsétlent. Simkó József két hónapig ápoltatott a gyu­lai kórház elmegyógyászati osztályában, ami­kor felesége, akinek hisztérikus idegessége napról-napra nőtt, hozzátartozóinak ellenzése dacára elhatározta, hogy férjét hazahozza, bár az elmegyógyintézet igazgatója kijelen­tette, hogy Simkóért felelősséget nem vállal, mert szerinte felesége lesz az első áldozata, de az asszony ekkor hatósági bizonyítványt szer­zett, amely szerint vagyoni helyzete olyan, hogy két ápolót állandóan férje mellett képes tartani. Erre az elméjében megzavart orvost kiad­ták feleségének, aki azonban a két ápoló al­kalmazását elmulasztotta és erre a rendőrha­tóság sem. kötelezte. Pár hónapig békében élt az orvos feleségé­vel. Városbeli lakásukat bérbe adták és Sim­kó József dr feleségével a dobozmegyeri sző­lőjükbe mentek lakni. Itt az orvos újra az italnak adta magát s a szerencsétlen idegbe­teg asszony szenvedései újra kezdődtek. Tegnap az orvos ismét sok szeszt fogyasz­tott s a delírium teljesen úrrá lett felette. Maga elé liivta feleségét, az ajtót rázárta, le­térdepeltette s egy duplacsövő vadászpuskát szegezve mellének, vallatni kezdte: — Ki vitetett he az őrültek házábaf — Senki, — volt az asszony válasza. Férje erre meghagyta, hogy öltözzön fel. Amikor az asszony ingére liálókabátját föl­vette, a férj revolvert vett elő s rákiáltott az asszonyra: — Ha senki nem vitetett be az őrültek kö­zé, akkor csak te voltál az, aki oda juttatott! S revolveréből az asszonyra lőtt. A golyó az asszony mellébe fúródott, aki eszméletlenül esett össze. Véres, tettének végrehajtása után az orvos szívtelen nyugalommal jött ki cse­lédjei közé s megparancsolta nekik, liogy sies­senek be Csabára s értesítsék a rendőrséget is, hogy revolvere véletlenül elsült s a golyó feleségét halálosan megsebesítette. Pár perc múlva a csendőrök is megjelentek a színhelyen. A csendőrök azt a hirt kapták, liogy Simkó dr föl van fegyverkezve és hogy élve nem akar csendőrök kezei közé kerülni. Ezért a csendőrök több oldalról közeledtek a házhoz töltött fegyverrel és feltűzött szurony­nyal, de az orvos semmi ellenállást nem ta­núsított. Egykedvű egyszerűséggel mondotta el az esetet, mely „véletlenségből" történt, majd összefüggéstelenül rátért árra, hogy tar­talékos főhadnagy. A csendőrök a csabai köz­ségházára- kisérték az orvost és bárom töltött revolvert s egy duplacsövű töltött vadász­fegyvert koboztak el tőle. A szerencsétlen ember az éjszakát a községháza rendőrségi szobájában töltötte el teljesen nyugodtan s ma reggel pedig beszállították a gyulai el­megyógyintézetbe, ahonnan a szerencsétlen ember valószínűleg soha sem fog kijönni. Igen érdekes Simkóné vallomása, aki igazán megható módon védelmezi urát. Vallomásá­ban ő is véletlenségnek minősiti az egész ese­tet s elmondja, hogy ő saját maga az oka az egész tragédiának. A nyomozó hatóságot arra kérte, hogy férjének ne csináljanak semmiféle kellemetlenséget. A szerencsétlen asszony annyira izgatott, liogy felgyógyulása esetén őt is idegszanatóriumba kell elhelyezni. Az orvosi vizsgálat szerint az asszony tüde­jét átfúrta a gólyó. Sebesülése életveszélyes. Azonnal bársonysimává és fehérré teszi a kezet a ára 70 fillér. Kapható egyedül Ó pgjsierláfen Sieged, Kiauiól-ísr ís Ktírósz-uíca sarKán. Uéres háború. — A benghaizi ütközet, — (Saját tudósítónktól.) Tripoliszban nap-nap után véres csaták és ostromok folynak. Azok­ról a gyilkos harcokról, amelyeket Benghazi körül fejlődtek ki, egy szemtanú a követke­zőket beszéli: — Mivel a parton nagy török haderő fog­lalt állást, a partraszállás csak csellel volt le­hetséges. Mielőtt a nyolc olasz púncéloshajó tüzelését még fokozták, a mögöttük levő szállitóhajók nyugat felé fordultak, mig a Ruilinia fok mögött eltűntek Benghazi védői­nek a szemei elől. Azután nagy sietséggel gyorsan megkezdődött a partraszállás, Ké­noch értesitése alapján azután nagyszá­mú török katona és benszülött arabs har­cos sietett oda, kik az olaszokat visszavetni igyekeztek a tengerbe. Az olaszok a csóna­kokból a vizbe ugráltak, kigázoltak a partra és a legnagyobb bátorsággal harcoltak, mi­alatt az arabok egyre tüzeltek. Az olaszok csónakjaikat az ellenséges golyók ellen mat­racokkal, homokzsákokkal és kötélből font gyékényekkel védték. Végre ilyen nehéz vi­szonyok közt a 40. és 43. gyalogezrednek mintegy háromezer embere és 700 tengerész partraszállt, mire rohamtámadást intézteK Sidi Hasszein falu ellen, mely Benghazinak a kulcsa. Este és éjjel tiz óra hosszat folyt a harc, mig végre heves szuronytámadás után a falu az olaszok kezébe került. Benghaziba ujabb csapatok érkeznek, a csa patok partraszállitása komolyan tovább tart. Tripoliszban Piazza kapitány Blériot-készülé­ken felszállt, merész mozdulatokat végzett, ami az arabok körében nagy rémületet is oko­zott. A repülőgépeknek természetfölötti erőt tulajdointanak. Ezernél több halott. Róma, október 23. Itteni hivatalos helyen csak nagyon cse­kély részleteket közölnek a legutóbbi Bengha­zinál lefolyt harcról, de elismerik, hogy az ütközet nagyon véres volt. A kormány visz­szautasitja a táviratokat, hogy az elesettek családjait az elesettek és sebesültek hivata­los lajstromának a kiadása előtt ne nyugtala­nítsa. A városban rémhírek vannak elterjed­ve. Azt beszélik, hogy több mint ezer olasz esett el. A benghazii puskapor-torony a le­vegőbe repült. Fel a szent háborúra. Konstantinápoly, október 23. A Sulespu-törzs tizezer embere, amely Kaza Soeneben (Fezzen) lakik. Tripolisz felé vonul és már csatlakozott a Dzsebelben levő török csapatokhoz. A Szenuszi törzsfőnöknek a rokontörzsek körében kifejtett propagandá­ja a Tibu Fevarik törzs megnyerésével száz­ötvenezer főre emelheti a török haderőt. A Szenusszi törzs seikja az egyiptomi bankok­nál letétben lévő egy millió fontnyi vagyonát fordítja a szent háború céljára. Győztek a törökök. Róma, október 23. A belügyminisztériumba az a jelentés ér­Fréres párisi cégnek legújabb mozgó­fénykép felvételei f. hó 23-tól kezdve kizárólagosan 2228 ICosstifft

Next

/
Oldalképek
Tartalom