Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-11 / 233. szám

1911 október 10 DÉLMAGYARORSZÁG tizenöt koronát, de az ezután rendelt italo­kat nem akarta kieg5'enltieni. — Megjárja, ha nem fizet! — jelentette ki neki az egyik pincérleány. — Szeretném én azt látni! Papp Julianna, a harcias pincérleány erre fölkapott egy sörös üveget és ugy a karjá­hoz vátga a csizmadiának, hogy a széttörő iiveg cserepei megvérezték a vendég arcát. Schmidt erre dühösen és fizetség nélkül kiro­hatn a cukrázdából. Odabenn azt hitték, hogy hazamegy, de ez eszeágában sem volt. For­gópisztolyt kerített valahonnan Schmidt és visszarohant, hov*' bosszút álljon. A cukrász feleségétől egy pohár pálinkát kért, előre ki is fizette. Ivás közben észrevette, hogy Tolna kifelé jön a vendégek közül. Mikor alig volt tőle három lépésnyire, előkapta a forgópisz­tolyt és vaktában rálőtt a gazdára. A golyó mentheteleniil halált okoz, egyenesen a has­falnak ment, ha Tolna János vastag arany óraláncáról le nem pattan. A lövés zajára ri­adtan ugráltak föl. Schmidt János azonban elmenekült. Később önmaga jelentkezett a rendőroosztnál. Azt vallotta, hogy részegsé­gében és méltatlankodásában követte el a me­rénvleet. Az ügvészség szándékos emberölés kísérletének büntette cimén emelt vádat, de az esküdtek a perbeszédek elhangzása után nem bűnösnek mondották ki Schmidt Jánost, akit a biróság fölmentett a vád terhe és kö­vetkezményei alól. § Morvátok sajtépöre. A budapesti esküdt­széket kedden kis horvát község, Jekuje polgármesterének, Grahovác Jánosnak a saj­tópöre foglalkoztatja. A falu két lakosa: Valic Ferenc és Zahanije Vince ül a vádlot­tak padján s azon a réven van hozzájuk sze­rencsénk, hogy a polgármesterüket cikkel tá­madták meg a fiumei „Novinye List" hasáb­jain. Persze horvát nyelven megy a tárgya­lás is, tolmácsnak a segítségével. Amiről szó van afféle kisfalusi perpatvan, a két vádlott azt irta Graovác polgármesterről, hogy a községnek csak szégyenére és terhére válasz­tották meg. „Azelőtt, bogy eltékozolta örök­lött vagyonát, zenélve koldulni járt, s lia megint tönkremegy, jöjjön csak újra koldul­ni hozzánk". Igy irtak Grahovácról, akit azért támadtak, mert azt hitték, hogy ő irta a lap­nak egy másik, előbb megjelent cikkét. A keddi tárgyaláson, melyen Mikovich biró el­nökölt, a megsértett polgármester bebizonyí­totta, hogy támadói tévedtek s a jogi képvi­selője, Grünliut Ármit dr. budapesti ügyvéd a vádlottak megbüntetését kérte. Nem reflek­tált súlyos büntetésre, csak arra, hogy a meghurcolt polgármester elégtételt kapjon. — Az esküdtek vétkesnek nyilvánították a két vádlottat, mire a sajtóbiróság Valic Feren­cet és Zahanije Vincét 500—500 korona pénz­büntetésre ítélte. § Elítélt líerítőnő. Annak idején a Délmagyarország részletesen megírta azo­kat az üzelmeket, melyeket Otruba Antalné folytatott fiatal jányok, főleg varrólányok megejtésével. Ma ítélkezett ebben az ügyben a szegedi törvényszék zárt ülésben. A tör­vényszék Otruba Antalnét nyolc lióapi bör­tönre ítélte. • /> Angol Rafflánok Habig kalapok ízléses nyakkendők 2118 Ssefizáeiós! Ü Mttstior©®! vig és kacagtatók. Hétfőn Tovább iszunk Kedden A bohémek estélye Szerdán A bohémek estélye Csütörtökön Az agglegények összejövetele Pénteken A szalmaözvegyek estélye Szombaton és vasárnap nagy Hol? 99 Nyolcvan szoba. Központi fűtés. Minden szobában vizvezeték! Mérsékelt árak. Tulajdonos vasúti vendéglős. 1070 itrann— B ai I M rovatban közlőitekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal. X2UK0MeflGSEG ILLKN speciális. qyóqvital­KÖHÖGÉST. REKEDSEGET, IDÜLT GYOMOR ES HÚGYSZERVI BAJOKAT GYÖKERESEN > GYÓGYÍT. Sztojkai lúgos sós savanyúvíz rekedtség, köhögés és nátha ellen. Cukorbetegségeknél peciális gyógyszer I phlgnr 1^00 ^ Egyedüli elárusító: LBUIdlIU JOJIU O |®fűszer éscsemegekersskedőcég Szegeden valamit venni vagy eladni akar, hirdesse a „Béíma(jyarorszáo"-ban. (—) Takarékos franciák. Alig van még egy nemzet a világon, amelynek polgár­sága annyira takarékoskodnék és garast ga­rasra egymásra rakna, mint a francia. Min­den kispolgárnak és bourgeoisnak meg van a maga takarékpénztári könyve, amely őt agg­korának napjaira járadékkal kecsegteti. A francia közmunkák minisztere a napokban terjesztette föl a köztársaság elnökéhez a a francia takarékpénztárak 1909. évi tevé­kenységéről szóló jelentést. Kitűnik ebből a jelentésből, hogy mennyire takarékosak a francia nemzet fiai, de természetesen az is, hogy mily gazdag az az ország, ahol a pol­gárság ily takarékosságra képes. Az emii­tett év végén 8,116.270 takarékpénztári könyvet olvastak össze, konstatálták egy­szersmind, hogy az utolsó évben a könyvek száma 167.907-tel szaporodott. A könyvek­ben elhelyezett összeg 3.883,409.363 frankra rug, tehát csaknem négy milliárdra. Mig a visszafizetések a tőkének mintegy 2.46 szá­zalékát tették, a bevételek ezzel szemben 3.46 százalékot mutattak. Ebből a kimutatás­ból hiányzik, mert nem ellenőrizhető, hogy t. i. mennyi francia járadék és egyéb kötvény van a francia nép kezén? Annyi bizonyos, hogy a harminc milliárdnyi államadósság kötvénvei majdnem kizárólag az országban vannak elhelvezve, s azoknak jelentékeny része is a kistőkések kezében van. (—) Zab- és árpa-kívitoii iilalpm Szer­biában. A szerb kormány megtiltotta a zab, árpa kivitelét. Ezt a bennünket is közelről érintő hirt az teszi különösen érdekessé, hogy Szerbiában épenséggel nincs takarmány­hiány s a zab és árpa kiviteli tilalmat nem is a gyenge termés indokolja. A tilalom el­rendelésének egészen balkáni izü oka van. A magyar és asztrák ügynökök ugyanis nagy mennyiségű zabot vásároltak össze Szerbiá­ban, ami kellemetlenül érintette a szerb had­ügyi kormányt, mert a hadsereg zabszükség­letét még nem szerezte he. A kiviteli tilalom célja már most csak azt volt, hogy az árakat lenyomja ezáltal a hadseregi zabszállitásokat olcsón kösse meg A tilalom miatt persze most nagy fölzudulás van a termelők és az expor­tőrök között De kellemetlen hatást keltett ná­lunk is, mert nagyobb mennyiségű lekötött zab reked igy meg, hacsak nem sikerül kivin­ni azt, hogy a tilalom kimondása előtt lekö­tött zabmennyiség kivitelét engedjék meg. (—) Román püspökök gazdasági akciója Az aradi püspöki szentszék körlevelet intézett' a napokban az egyliázmegyebeli tanítókhoz és lelkészekhez, amelyben kötelességüké teszi a románok között termelő és háziipari szö­vetkezetek alakítását. Budapesti gabonatőzsde. Változatlan áron 15.000 métermázsa buza került forgalomba. Rozs változatlan, zab és tengeri 5 fillérrel drágább. Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.SG—12.25 12.19—12.15 10.43 -10.39 8.64- 8.62 9.52— 9.50 A kontremin folytatólagos fedezései követ­keztében igen szilárd volt a határidöpiac irá­í ya. A buza és a többi melléktermény 5—10 fillérrel emelkedttt, a forgalom időnkint élénk, volt. Felmondás: 10.000 mm. zab. A budapesti értéktőzsde. A zelőtőzsdén barátságos volt a hangulat, de a forgalom igen szűk keretben mozgott. Az árnivó kissé javult, a zárlat csendes ma­radt. A készárupiacon az Adria részvényt fa­vorizálták, a többi keveset változott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom