Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-11 / 233. szám

6 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 október 10 natban nem is tehet mást, minthogy seregeivel az ostromlók elől visszavonuljon: de csak idő kérdése, hogy Olaszország oldalról, és ahonnan nem is sejti, Egyptom felöl igen veszedelmes támadást kapjon. Hiszen a török sereg, amely eddig ott volt, megvan és biztos alap a további hadmüveletekre. Igaz, hogy az angoloknak egyáltalán nem érdekük, hogy a törökök megerősödését elősegítsék, már azért sem, mert ez az ő erős egyptomi pártjuk felvilágosítását hozná magával. Dé nem is seregek fognak átmenni Egyiptomon, hanem katonák, az angol hatóságoknak is félig-meddig kijátszásával. A törzstiszteket hajón szállították előre, — és a török egész nyugodt, mert a bentlakó törzsek szövetségére is biztosan számit. • Olyan guerilla harcok következhetnek itt, amelyek akár évtizedig is eltartanak. (Mi Tripolisz ára ?) — S azt ne higyje, hogy Olaszország nem vészit ezzel a démarssal. A török bojkott nagyon szigorú valami. Nem olyan, mint a magyar tulipán, amely csak a gyújtót meg a trafikos kisasszonyt tudta ellenőrizni, de a ruhája bécsi posztóból volt: a törökök megmutatták, hogy inkább nem viselnek fezt, ha csak cseh gyártmányút kaphatnak. Mi már megtanulhattuk, mi az a török bojkott: mi épen eleget veszítettünk, mi rájöttünk, hogy egy ilyen mozgalomnak Törökországban mindenki engedelmeskedik. Még a legszegényebb munkás is, aki nem dolgozik ' bojkottált áruval rakott hajón. —S az olaszok nemcsak Törökországot veszítették el, hanem mindazt a területet, amelyre török vizeken át vezetett az ut: a Fekete tengert, déli Oroszországot. Mi azt nem is képzeljük, milyen rettenetes erő lakik a törökökben. Egy nap alatt képes lenne levágni az egész Balkánt, — hacsak valamennyi európai hatalom rá nem mászna. Eddig még mindig győzött, de minden győzelmét egy-egy darabjával kellett megfizetnie. (Drága tanulságok.) De Törökországnak mindez igen jó: tisztábban belát az európai hatalmak politikájába, és jobban tudja, mit kell tennie. Nem baj az sem, hogy ezek a csapások élete megújhodásának a kezdetén érik: Törökország elég erős ahoz, hogy mindezt kiheverje — és Olaszországra nagyon veszedelmessé válhat ez a hódítás. Mf^rn^tt'c/flírBijP' a berlini fogtechnikán i^i ^SJifl^flajr ifi fi t és fogklinikán képesítve Jfojjmfiíerusc Kossuth L.-sugáruí-4. KÍfíS/.it mpideníéío fogtechnikai munkát kaucsuKtüin és ár-AóySürt. AfiíiiVü és kfiVt.gaiíáíuáiíi hivatalnokokajafc:«sbuettúffz*M8»e i«>£fánsöféJtíiavités 6 ónt ataít elkészu V/ ; i nagy választékban csakis 4 ff\ i e-jn t i • xUor-r.ó m rá Í nrrbr'í ; r Ékszer- és órajavitó műhely. nél 9Í9! lőtiiun—;g iid'/lo'phTÍjn«: Szalon kőszén és koksz legjobb beULIIU szerzési forrása: JUTKOVICS GÉZA -mte PA. ÉS SZÉNTELEPE KOSSUTH LAJOS-SUGÁRUT 41. SZÁM Tcleton 686. (a rókusi templommal szem ben)] Telefon 68 NAPI HIREK Fegyverletétel Világosnál, 1849-ben. „Életem és működésem Magyarországon az 1848. és 1849. években" — e címmel most a Franklin-társulat kiadásában két kötet jelent meg, melyek Görgey tábornok német nyelven irt emlékiratainak magyar fordítását tartalmazzák ,idősebb Görgey István fordításában Kiveszszük az emlékiratokból azt a fejezetet, melyben a világosi fegyverletételt irja le maga Görgey tábornok. 1849. augusztus 13-án délelőtt 10 és 11 óra közt hagyták el utolsó hadi táborhelyüket a hadseregnek megrendült utolsó maradványai. Magam egy csoport tiszt kíséretében, kiket a szigorú fegyelem közvetlenül a csatasorban le nem kötött, lóháton előre siettem Szőllős irányában. Ujpankota közelében egy sebesen vágtatva felénk közeledő orosz hadikövettel találkoztunk szemközt. Ez megnevezvén magát, gróf fíudiger tábornok nevében felszólított jelentsem ki élőszóval még egyszer és utoljára, hogy csakugyan komoly a szándékom a megállapított helyen letenni a fegyvert. Tartózkodás nélkül megadtam a kivánt nyilatkozatot. És hogy a hadikövetet teljesen meggyőzzem kijelentésem őszinte voltáról, arra kértem, vezessen el legott fölebbvalójához. A hadikövet erre késznek nyilatkozván, azalatt, mig késeretemmel az emiitett szőllősi malom-csatornáig folytattuk utunkat, oldalomnál lovagolt. Itt a csatorna hidjánál elvált tőlünk s előre vágtatott, válaszomat fölebbvalójának megviendő. Ezalatt mi a mondott hidnál bevárván a hadikövet visszatértét, volt alkalmunk meggyőződni, hogy az orosz hadtest a megállapodás szerinti felállítást tényleg elfoglalta, A nyilt róna szabad látást engedett. Keletre tekintve, ott egy ellenséges hadoszlopot láttunk felvonulva a Csigér .jobbpartján, Moroda és Szöllős közt. Ez utóbbi helység északra esik a csatorna hidjától; s a falu szélétől az orosz sisakok sorai fénylettek felénk. És nyugatra nézve, ott állt tömött sorokban, baloldalával Záránd helységre, a jobbal a malom-csatornára támaszkodva, az orosz hadtest zöme. A hidnál tőlünk elvált hadikövet ez irányban tért le az egyenes útról. Ugyanő nemsokára visszatérvén, értésemre adta, hogy a gróf Rüdiger lovassági tábornok engem csapati ai élén vár. Ekkor kísérőimtől követve, a megjelölt irányban előre vágtattam. Amint az ellenséges felállításhoz mind közelebb értünk, ennek homlokzata előtt egy különvált csoport lovast vettünk észre. A jövő pillanatban egy magános lovas kiválván a többi közül, felénk léptetett. Kiséretem megállt. Magam egyedül közeledtem a magányos lovashoz, köszöntem s megneveztem magamat, mert föltettem, hogy e pillanatban az orosz hadtestparancsnok, gróf Rüdiger lovassági tábornokkal állok szemtül-szembe. Ugy is volt. iTÍíífn Í^SSr líS Rüdiger grófnak a hadsereg kívánságait magában foglaló jegyzékkel együtt a kormány és országyülés azon tagjainak névsorát is átadtam, akik önként a hadsereghez csatlakoztak és engem arra kértek, hogy, ha lehet, legalább azt az engedelmet eszközöljem ki számukra, hogy egyelőre, amig kinekkinek sorsa el nem dűl, a hadifogság alatt is a hadsereggel.együtt maradhassanak. Ezen rezignált férfiak e tulszerény óhajtását alig lehetett volna nem teljesíteni. De I V •• 1* - ' i? 1- ! r 1 1 — «« n Ir. 1 r Irt rtrt 1 Iliez csatlakozott, legott biztosította a körülötte lévő ingó vagyona háboritlan birtoklását; valamennyi tábornoknak és az egész tisztikarnak-- pedig megagyta a kardját. A többi kérelmekre nézve, melyeknek teljesítése meghaladta saját hatalomkörét, megígérte, hogy azokat egész erejével pártolni fogja fölebbvalójánál. Mindezért én gróf Rüdiger tábornoknak sorsosaim nevében is legott köszönetet mondtam. Azon kérdésem, nincs-e neki a vezérletem alatti adsereg fölállítását illető valamely külön kivánsága? s a tőle kapott válasz, melylyel önlefegyverzésünk alaki elrendezését egészen saját tetszésemre bizta, képezték a többi részét az ezzel kimerített egyetlen beszélgetésnek, mely az orosz hadtestparancsnok, gróf Riidigér lovassági tábornok közt és köztem a fegyverletétel előtt történt. Lassan közeledett ezalatt a magyar hadsereg eleje a malomcsatornához. A hid keskeny volta könnyen fönnakadásra és zavarra adhatott alkalmat: ennek elejét veendő, haladék nélkül visszatértem kísérőimmel a csatorna hidjához és e helyről ugy intéztem az egymásután érkező csapatoknak tömeg-idomban. a malomcsatorna és Szőllős helysége közti térségen, arccal a Zarándnál álló orosz hadzöm felé, két harc'élben való felvonulását, hogy mire ez bevégződött, az első harcélt a III. s a VII. hadtestek, a második harcélt pedig az I. hadtest képezték; közbül a két liarcél között valamennyi ütegeink sorakoztak: a hadi társzekerek leghátul. Mikor a magyar hadsereg utolsó osztagjai átvonultak a csatorna hirján; a nap leáldozóban volt. S az esti szürkületben 1849. augusztus 13-án egy orosz hadtest parancsnoka, gróf Rüdiger lovassági tábornok, tartott szemlét a vezetésem alatti magyar csapatok felett. De a huszár talpon állt a lova fejénél, kardja a nyeregkápára volt akasztva; a gyalogság fegyvere gúlában; az ágyu mind szorosan egymáshoz szorulva és védtelen. És védetlenül ott hevertek a zászlók is a fegyvertelen hadsorok előtt. Görgey Arthur. — Vitás a három szavazattöbbség. Tegnapi lapszámunkban megirtuk, hogy Pest vármegye közgyűlése bárom szavazattöbbséggel tudomásul vette az obstrukciót. Ugyanakkor érdeme szerint értékeltük és jellemeztük ezt a nagy terrorral összehozott három szavazatnyi többséget. Most aztán még jcbban méltatja ezt az erőszakkal összehozott többséget egy fordulat, amely nemcsak bevilágít az ellenzék politikai magatartásába, de a legkomolvabban vitássá teszi a tegnap kimutatott három szavazatnyi többsége. A ;nai napon ugyanis Huber János nagybirtokos panaszt tett amiat, hogv valaki a közgyűlésen az ő nevében leszavazott. Ez annál -dekesebb, mert a Huber, a Nemzeti Munkapárt helyi elnöke jelen sem volt a közgyűlésen és semmi esetre nem szavazott volna az obstrukció mellett. Már most önként fölmerni a kérdés, hogy ugyan nincs-e több ilyen ál-szavazat abban a háromban, mely ha igáz -— többséget képezett. — Kultúrharc Tápén. Megirtuk már sőt bőven foglalkoztunk a tápéi iskoláztatás ügyével. Annak idején belevilágítottunk a tápéi sötétségben és megállapítottuk, hogy a tápéi események klasszikus iskolai mintáját adják a mai magyar népoktatási közigazgatásnak. Felhívtuk az ország figyelmét a tápéi kulturbotrányra és most Zigány Zoltán a Világ hasábjain vezércikkben ostorozza, anti tényleg ostorozni való. Többek között megírja, hogy Tápé iskolája 1881-ig a községé volt, akkor egy merőben törvénytelen alapon létrejött szerződéssel átvette a kétosztályu községi iskolát a felekezet, de a fentartásához a felekezet sem vagyonnal, sem évi jövedelmekkel nem járult hozzá, hanem az iskolát mindvégig a község tartotta fenn. 1906ban aztán a község újból visszavette iskoláját a felekezettől, ezt az egyháztanács sem ellenezte. Az ebből bekövetkezett zavarokkal már.fpglalkoztunk. Az azonban faktum, hogy a római katolikus iskolába nem iratkozott be egyetlen gyerek sem, hanem mind a négyszáztfzenhárom iskolaköteles tanulót a köz-