Délmagyarország, 1911. október (2. évfolyam, 225-250. szám)

1911-10-11 / 233. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 7 ségi iskolákba adták be a szülők. A plébános és a kántor, akik legjobban megdöbbentek a kő'zutálat ilyen, nyilvánulásától, sunyi aláza­tossággal kiállottak az immár katolikus is­kola kapujába s csábítgatták reggelenként az iskolába mendegélő gyermekeket. Cukrot s szentképeket osztogattak szét közöttük, de a kis magyarok állhatatosak maradtak s ám­bár megették az egyház cukorkáit, tanulni mégis csak a község iskolájába mentek s ma a római katolikus iskola hat osztályába ösz­szesen tizenegy tnuló van beírva. Hiába min­den erőlködés katolikus iskola üresen tátong még egy darabig és azután becsukják. Ilye­nek a kulturviszonyok Tápén. A portugál ellenforradalom. Lissza­bonban teljes huszonkilenc órával később tudta meg a kormány, hogy a royalista se­reg átlépte a portugál határt. Ennek az volt a magyarázata, hogy mikor Almeida, Miguel braganzai herceg magántitkára, másfélezer emberrel átkelt a snanvolországi Galíciából portugál területre s udvariakkor Conceiro is betört csapataival, első dolguk az volt, hogy megszállották a táviróhivatalokat és nem en­gedtek telegrammokat továbbítani. Csak most, másodnapra derült ki, hogy a köztársa­sági kormány minek köszönhette hirtelen győzelmét. Égy telefonos kisasszony a por­tugál határ egy kis táviróhivatalában még éj­szaka felszólította Braganzát s telefonon kö­zölte, hogy a monarchisták betörtek. A bra­ganzai postahivatalnok továbbította a hirt Chavezbe s igy történt, hogy a közársasági haderő még idejében a helyszínén termett és szétverte a lázadókat. A hős telefonos kis­asszonyt a monarchista összeesküvők foglyul ejtették és magukkal hurcolták. Hogy mi lett belőle, nem lehet tudni. Lisszabonból távira­tozzák mai kelettel, hogy a monarchista ösz­szeesküvők zöme spanyol földre menekült. Ferenc József braganzai herceg is, aki Con­ceiróval vonult hadba, Spanyolországba ér­kezett: Vinhaesnér 800 royalista gyűlt össze, akiket a köztársasági csapatok szétvertek. Irodalmi délután Temen vár ott. Az Arany János Társaság október 14-én, dél­után 5 órakor Temesvárott, a vármegyei szék­ház nagytermében felolvasó ülést tart. Fel­olvasnak: 1. Járossy Dezső, rendes tag: Bayreuthi emlékek. 2. Joanovich Sándor mint vendég: Versek. 3. Szinéri György, szegedi iró, mint vendég: Erzsike politizál, elbeszé­lés.; ilfr-ísbi3 .jügsístsvöá >; fan • ílúq — A cár és Stolypin. Pétervárról jelentik: A cár a mnisztertanácsnak Stolypin emléké­re tartott üléséről szóló jelentésére a követ­kező széljegyzetet, irta: „Köszönöm a minisz­tertanácsnak a szeretet és büség kifejezését. Nagyon megszomorított hü szolgám Stolypin miniszterelnök halála. Miklós" — Herczel Mtnó gyásza. Özvegv Her­ez el Fiilöpnc drné, Herczel Manó dr-egyete­mi tanár édesanyja, Szeged egyik legkivá­lóbb régi polgárának özvegye, Budapesten meghált. Temetése nagy részvét mellett ked­den voTt?n>j — Elkobozták Harden könyvét. Harden Miksa, az ismert német publicista, nemrég könyvét irt „Fejek" cimen. A könyvben ural­kodókról, államférfiakról és politikusokról irt Harden; többek között szó van benne Ferenc Józsefről is. A könyvnek ez a része, ugy lát­szik, szemet szúrt a prágai ügyészségnek, mert tegnap a prágai könyvkereskedésekben Harden könyvét elkoboztatta. — Milliós tűzkár Győrött. Győrből jelentik, hogy ott a Meller és Társai cég olaj­gyára teljesen leégett. A tüz okozta kárt egy­millió koronára becsülik. — Kémkedő tisztek flgye. Bécsből je­lentik: Titokzatos ügyben fejezték be a nyo­mozást a bécsi hatóságok. Egy német hadi­tengerész, aki mint altiszt évekkel ezelőtt de­zertált a német haditengerészetből, ki akarta kémlelni az osztrák határon levő erődítéseket és katonai titkokat. Letartóztatták és olyan iratokat találtak nála, amelyek arra vallottak, hogy széleskörű kémszervezet tagja. Iratain fi. C. monogram volt. A nyomozás azonban csak nagyon kevés adatot tudott kideriteni. A fogoly neve Cords Hans, de társairól sem­mit sem tudtak meg. Ügyét a jövő hónapban tárgyalja a bécsi törvényszék. Valószínűleg szintén a jövő hónapban kerül tárgyalásra Simonides Ödön volt honvédhadnagy haza­árulási pöre. Simonides állítólag Monte-Car­lóban összeköttetésbe lépett idegen hatalmak­nak, elsősorban Olaszországnak megbizottai­val és kaonai titkokat akart nekik eladni. Le­tartóztatták és nemsokára már a főtárgya­lást is megtartják ügyében. Háborn Mexikóban. Mexikóban még mindig heves harcok folynak Szapat a lázadó­vezér és a szövetségi csapatok között. A szö­vetségi csapatok különítményét tegnapelőtt egész' éjjel tartó harc után visszaverték. Mindkét részről sok halottat és sebesültet vesztettek. — Az adófelszólamlás. Az adófelszó­lamlási bizottság tárgyalásait október 16-án reggel 8 órakor kezdi meg, az Iskola-utcai régi gimnáziumban. A tárgyalások sorrendje a következő: 1. a szentesi adóhivatal kerület, 2. a szeged-vidéki adóhivatali kerület, 3. a csongrádi adóhivatali kerület, 4. a hódmező­vásárhelyi, 5. a Szeged városi III. oszt. ke­resetadókivetések ellen benyújtott felszólam­lások, 6. a nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adókivetései ellen be­nyújtott felszólamlások II. fokú elbirálása. — Szabadka veszedelme. Szabadkáról jelentik: A tifusz lassan, ismeretlen csatorná­kon továbbterjedve napról-napra több helyen bukkan fel. Tegnap két ujabb megbetegedés­ről érkezett jelentés a főorvoshoz. A tanitó­képezdében egy növendék tifuszban megbete­gedett. Günther József dr főorvos nyomban megjelent a képezdében és intézkedett, hogy a beteg növendéket kivigyék a kórházba. A beteg szobáját és az összes holmiját fertőtle­nítették. Hogy a betegség, hogy vonult be a képezdébe, az szinte megoldhatatlan rejtély. A megbetegedett növendék bennlakó volt, senkivel a növendékeken és tanárokon kivül nem érintkezett és igy sejteni sem lehet, mi­től betegedett meg. A második megbetegedés a fogházban történt. Polgár Miklós fogház­őrmester egyik gyermeke kapta meg a tí­fuszt. Günther József dr tiszti főorvos meg­kereste az ügyészséget, hogy a betegség tar­tamára, nehogv a betegség a foglyok közé is bejuthasson, Polgárt mentse fel a szolgálat alól. — Orosz éhínség előtt. Az orosz nép koplalni fog az idei télen is. Pétervári jelen­tések szerint a dicsőségesen uralkodó cár birodalmának rendes téli vendége, az éhínség, a most következő télen pusztitóbb erővel fog föllépni, mint bármikor. A tél még itt sincs s máris több millió paraszt éhezik. Az éhség réme voltaképen még csak messziről muto­gatja magát, mi lesz akkor, ha egészen bete­lepszik Oroszországba! Persze, mint ilyenkor szokásos, összeült egy bizottság, hogy a se­gélyakciót megszervezze az éhínséget váró kormányzóságokban. A bizottság egyelőre Kazán, Szamara, Szaratov, Perm, Vjatka, Ufa, Pensa, Nisni-Novgorod, Orenburg és Sztavropol kormányzóságokra terjeszti ki működését és összesen tizenkilenc millió em­ber éhínségét próbálja csökkenteni. De mit tehet egy magántársaság a rémséges nyo­mor enyhítésére? — Újságok sztrájkja. Különös és szo­katlan sztrájk hirét jelentik Madridból. A re­publikánus-párti lapok, amelyek régóta sú­lyosan nyögnek a cenzúra nyomása alatt, el­határozták, hogy tüntetésképen — nem fog­nak megjelenni. Az elhatározás egy előzetes sajtó|yüíésen született meg. A sztrájkban ti­zenegy" nagy "madridf újság vesz részt, ame­lyeknek szerkesztősége azt hiszi, a közönség meg fogja érteni a tüntetést és olyan hévvel fogja követelni a maga újságját, hogy a nagy fellángolás bizonyára megolvasztja majd a cenzúra szigorát. Az El Mundo cimü újság szerkesztőségében különben a minap véres jelenetek játszódtak le. A lap nem akarta ma­gát alávetni a cenzúrának. Erre a rendőrség emberei revolverrel hatoltak be a szerkesztő­ségbe. A rendőrök és újságírók között több­szöri golyóváltás esett, amelynek mindkét részről vannak sebesüljei. A katonai kor­mányzó az El Mundo cimu lap megjelenési jogát felfüggesztette. — A tengerészka-ona előírásszerűen meneküljön ! Párisi tudósítás szerint egy szemtanú a következőket beszélte a „Liber­té" katasztrófájáról: — Amikor a „Liberté"-n a tüz kiütött és a hajókon riadót fújtak, egy ágyunaszádon az önkéntesek a mentőcsónakhoz siettek. Egy fiatal matróz szintén odasietett, a nagy siet­ségben azonban csak alsóruháit vette föl, mert a teljes felöltözéshez már nem volt ideje. A parancsnokló tiszt mindjárt rárivalt, hogy hol hagyta a zubbonyát és visszaparancsolta. Amikor a matróz két perccel később előírás­szerűen megjelent, a mentőcsónak már elin­dult és neki a hajón kellett maradnia. Ez volt a szerencséje, mert a mentőcsónakon elin­dult társai közül egyet sem látott viszont; a „Liberté"-vel együtt a levegőbe röpültek va­lamennyien, Ő meg megmenekült. A párisi lapok ehez az esethez gúnyos meg­jegyzéseket fűznek. Azt irják, hogy a francia haditengerészetnél az életmentéshez remcsak az szükséges, hogy valaki bátor legyen, ha­nem előirásszerüen öltözöttnek is kell lennie. — Akit csak két év mnlva fognak eb Még 1909. január havában történt, hogy a „Budapesti Hitelbank mint szövetkezet" bankpénztáránál egy magát Reiner Lipót ok­levebeles építésznek nevező ember bemutatott egy 2500 koronás váltót leszámítolás végett. A váltón mint jótállók szerepeltek: Reiner Izsó, terménynagykereskedő, Huszár-utca 24. sz. Halász Hubert, gépészmérnök, Ferenc-kör­ut 24. sz. Kroh Jakab, betonépitési vállalko­bó. A beszerzett információ az aláírókat hi­telképeseknek, sőt kitűnőknek jelezte és a váltót Reiner kezéhez a szövetkezet leszámí­tolta. Első lejáratkor a váltóra 2000 koronát törlesztettek, második lejáratkor már nem jelentkezett senki. A szövetkezet a váltót pe­resítette és akkor kiderült, hogy Reiner Izsó egyáltalán nem létezik, Halász Hubert léte­zik, de. nem irta alá a váltót, Krob Jakab pedig egy ügynök, aki ötven koronát kapott ázért, hogy a váltót aláírja, Ugy a szövet­kezet, mint Halász Hubert feljelentést tettek Reiner Lipót harminc éves magánhivatalnok ellen, de ez nem volt feltalálható, megszökött. Most, két év után előkerült. Egy budapesti detektív felismerte egy Klauzál-téri kávémé­résben, behozta a főkapitányságra, ahol letar­tóztatták és ma; átkísérték az ügyészséghez. -rt Republikánus összeesküvés Kíná­ban. Hankauból jelentik: Egy orosz válla­lat birtokában bombamühelyre találjak. Sok kinai forradalmi irást is találtak, melyek fel­szólítják a lakosságot, hogy azonnal kiáltsa ki a köztársaságot, de az idegeneket ne bánt­sa, hacsak a köztársaság ellen nem foglalnak állást. — Egy hivatalnok titokzatos eltűnése. Lúgosról jelentik: László Sándor vármegyei árvaszéki kiadó már tíz nap óta nem jár hi­vatalába. Mult hétfőit' reggel elindult otthon­ról, hogy á megyeházára menjen és azóta nyoma veszett. Családja már köröztette is, de minden eredmény nélkül. A városban álta­lánosan azt beszélik, hogy anyagi viszonyai voltak rendezetlenek és ezzel függ össze ti­tokzatos eltűnése. — Dinamitrobbanás. Berlinből jelentik: A Centralparkban, a város legelőkelőbb ne­gyedében uj csatornacsöveket fektetnek le és egy sziklaréteget dinamittal robbantottak szét. A dinamit időnek előtte explodált, négy munkást darabokra tépett s a környéken sok nyaralónak falait megrepesztette. Egyetlen egy ablak sem maradt épen a villanegyedben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom