Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-08 / 206. szám

10ÍÍ szeptember 8 DÉLMAQYARüRSZÁü adás, az összes előadások 0.323 százaléka, vagyis: 1. Miskolc 28 premiert kapott. A pozsonyi színház Balla Kálmán szinigazgatása mellett 314 előadásról 139-szer adott elő drámát, tehát itt is csak albérletben lakott a dráma, az operett 164 (53 százalék) szamával szemben. Balla a klasszikusoknak tiz estét áldozott, inig az opera egyetlen egy előadással szerepel, A premierek száma 23. Az aradi színházban Szendrey Mihály színtársulata 313-szor játszott a múlt szezonban. Ebből 143 (46 százalék) jut a drámára, 149 (47 százalék) az operettre. Klasszikus estben Arad csuk ötször részesült. 38 volt a premier. A kolozsvári Nemzeti Színház mérlege 1910 szeptember 1-től, 1911 május 31-ig 434 előadást produkált az igazgatóság. Ebből szinrekerült 26 dráma, beleértve a vígjátékokat is, teliát az összes előadások 51 százaléka; 154 operett, az összes előadások csak 36 százaléka. És volt a színháznak az elmúlt évben 57 klasszikus előadása. Ez a szinházi mérleg egyúttal a városok közönségeinek a mérlege is. Biztos mutató arra, hogy melyik szini műfaj felé fordul a közönség szeretete, de ezekből az adatokból az egyes színházak, vagy színházlátogató közönség nívóját, legalább is nagyon elhamarkodott dolog lenne megállapítani. * A szegedi dalverseny epilógusa. {{Élénk emékezetükben van még a szegedieknek a Szegedi Polgári Dalárda mult hónapban rendezett dalos versenye. Fényes erkölcsi sikerrel nem járt ez az ünnepély, mert nem folyt le minden incidens nélkül. Azt azonban nem gondoltuk, hogy legalább anyagi sikerrel ne járjon ez a dalosünnep. Hisz közönség is anynyi volt az ünnepélyen, hogy annál több máinem is fért volna. Ugy a színház, ahol a dalosverseny volt, mint az ujszegedi vigadó zsúfolva volt. Tehát a rendezőség nem is számíthatott ezen a cimen nagyobb jövedelemre. Ha pedig előre tudták, hogy a vállalkozás fiaskóval végződik, — minek rendezték! És ha rendezték — ám tették volna a saját kasszájuk veszélyére és ne Szeged város költségére. A város elég áldozatkészségét tanúsított a rendező Polgári Dalárdával szemben, amikor 500 koronát és a város diját adományozta. Most ezenfelül még 920 koronát kérnek a várostól, hogy az térítse meg a dalosverseny deficitjét. Ha a Polgári Dalárda negyven éves jubileumát ily módon akarta megünnepelni, az nem a város ügye. Ez a dalárda magánügye. Erkölcsi haszna ugyancsak nem volt; a városnak ebből az ünnepélyből, mert az ünnepély lefolyása, a zsűri pártatlansága nem volt kifogástalan és még a fővárosi sajtó is elitélőleg emlékezett meg róla. De bogy a rendezőségi bajok betetőzésére ujabb, nem várt kiadás is legyen, ezt nem várta senki. Hacsak a rendezőség nem. Hogy a szegedi városi tanácsnak mi lesz az álláspontja, azt nem tudjuk. A fő, hogy a jövőben ne legyenek ilyen végig iinnepies rendezések. • Színészek mint kritikusok. A Vígszínházban most folynak Kari Schönlierr híres darabjának, a „Hit és hazá"-nak próbái. Az olvasó próbán egy kis incidens játszódott le, amelyet érdemes följegyezni. A darabot a színház igazgatóságának megbízásából Garvay Avdor fordította le, de megjelent az Teíekes Béla fordításában is. A színház két tagja, Góth Sándor és Csortos Gyula ismerték ezt az utóbbi lorditást is és az olvasópróbán azt hangoztatták, hogy az jobb, mint Garvay Andoré. Ké_ sőbb a színészek olyan kijelentéseket tettek, hogy nem fognak játszani a darabban, ha az igazgatóság ragaszkodik ehez a fordításhozVégre is Góth ós Csortos Faludy Miklós igazgatóhoz mentek ós vele tárgyaltak a dologban. Faludynak csak nagynehezen sikerült megnyugtatni a kót színészt, hogy Garvay fordítása ugyan nem olyan művészi tökéletességű, mint Telekes Béláé, de annál szinszerübb. A kedélyek lecsillapodtak és most. már nyugodtan folynak a próbák, természetesen Garvay fordításában. * Újra elkobozták a Pánt. Berlinből jelentik: A Pán cimü művészeti és irodalmi folyóiratot, melynek egyik számát a mult tél végén a re/időrség, Flaubert emlékiratainak közlése miatt elkobozott, most megint megbüntette a szigorú berlini rendőrség. A folyóirat legújabb számát Herbert Eulenburg egyik cikke miatt, melynek cimé: Egy mai apa levele, elkobozták. Eulenburg ezt a cikkét egy izben már fölolvasta a jenai szabad diákszövetség estélyén. Akkor a nagyszámú hallgatóság semmi kivetendőt nem talált a szerző müvében. A képviselőház ülése. — Naplopás és kesergés. — (Saját tudósítónktól.) Támadások morzsáin élősködött ma az ellenzék. Újra fölmelegítették Székely Ferenc közbeszólását és azt a nyilt, határozott beszédet, amelyben teljes erejében jellemezte az ellenzék erkölcstelen, frivol játékát. Ma fölmelegítették az igazságügyi miniszter támadását és ismert módszerrel harcoltak. Szóval izetlenkedtek és meséltek, zöldeket, ostobaságokat. Szóval ma se történt órák hosszáig semmi, csak az ellenzék zajongott, a hazaszeretet nevében beszélt, közbeszólt. „Ellenzéki" taktikájukról semmi mondani való nincs már, — az ország megvetése még soha nem ért egyes csoportokat ugy, amint ma az ellenzéket éri. A csütörtöki ülésről ez a tudósítás szól: A anai ülés negyedtizenegy órakor kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. A mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök jelenti, hogy szeptember tizenegyedikén, Erzsébet királyné halálának évfordulóján a budavári templomban rekviem lesz, melyre a miniszterelnök a képviselőházat is meghívta. Bemutatja a beérkezett föliratokat. Esterházy Mihály gróf mindegyikre indítványt adott be, amelyekre az ellenzék nyolc névszerinti szavazást és azok holnapra való halasztását kérte, amit az elnök elrendelt. Elnök jelenti, bogy az Emke jubiláris közgyűlése pénteken délelőtt lesz. Arra való tekintettel, liogy az Emke kolozsvári gyűlésére a képviselők nagyobb számban kivannak elutazni, javasolja, hogy a mai ülés egy óráig tartson. (Az igazságügyminiszter körül.) Bakonyi Samu a házszabályokhoz szól és szóvá teszi az igazságiigyminiszter tegnapi közbeszólását. (Éljenzés a munkapárton.) Podmanczky Endre: Maguknak szabad gorombáskodni, nekünk nem!!. Mártonffy Márton: Komédiáznak! (Folytonos zaj.) Bakonyi Samu: Azt mondta a miniszter, bogy a Háznak dolgoznia kell. (Zaj.) Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy csak a házszabályok 125. szakaszának alkalmazásáról szólhat. Bakonyi Samu: Senki sem állíthatja, bogy a mi pártunk nem dolgozik. Ellenmondás: Komédiáznak. Bakonyi Samu Azt nem lehet rossz néven, venni, hogy a véderő javaslatok ellen harcolunk. A törvényhatóságok megnyilatkozásának értékéről lehetne vitatkozni. Ha itt sok kormányelőterjeztés volna, akkor érthető lenne, liogy sürgetik a munkát. Fölkiáltás: Ez házszabály? (Zaj.) Bakonyi Samu: El kellene előbb végezni, a polgári perrendtartást. Hencz Károly: Ez házszabály? (Zaj.) Bakonyi Samu: A közszabadság intézményes biztosítására is szükség lenne. Rudnay Béla: önök vétenek ellene! Bakonyi Samu: El kellene intézni Lovászy indítványát a sajtószabadságról. Ezek volná-, nak a sürgős teendők, de azzal nem törődik az igazságügyminiszter és azzal sem törődik,. hogy a perrendtartás életbeléptetéséről szóló javaslat ide kerüljön. Mi dolgozni akarunk Fölkiáltás: Látjuk! (Drámai rossz párbeszédek.) Bakonyi Samu: Pártom nevében jogosan követelem, hogy adjanak munkát a parlamentnek. — Hogy megint obstruáljanak! (Folytonos nagy zaj a Ház minden oldalán.) Rudnay Béla: Ez nem házszabály! Bakonyi Samu: A nemzet érdekeit szolgáló javaslatokat nem fogjuk megobstruálni. Akkor majd dolgozni fogunk. (Ellentmondás jobbról. Helyeslés a baloldalon.) Elnök: következik a névszerinti szavazás... Mikosevits Kanut: Nos lám, hogyan dolgoznak. (Zaj.) Rudnay Károly: ők csak kvótát szeretnek emelni! (Folytonos zaj.) Elnök: Kénytelen leszek az ülést fölfüggeszteni. Fölkiált ások jobbról: Hagyjuk őket dolgozni! (Derültség.) Elnök: Következik a névszerinti szavazás Arad város föliratának, mely Bizottsághoz való utasítása tárgyában. Mikosevits Kanut: Tessék kivonulni! (Nagy zaj.) Fölkiáltások: Menjenek sörözni! Az incidens ezzel véget ért és megejtették a napirenden levő névszerinti szavazásokat. (Egy elszánt Kossuth-párti.) A napirendre kitűzött névszerinti szavazások, minthogy Lovászy Márton elleninditványait visszavonta, elmaradtak. Napirendre került a véderő. Bottlik István (Kossutk-párti) a ltadképesség fejlesztését szükségesnek tartja, a javaslatot nem fogadja el, mert nagyobb létszámemelést kontemplál, mint amennyi a technika fejlődése folytán szükségessé vált uj szervezések és alakulások céljaira, valamint a tüzérségnek tervezett fejlesztésére szükséges. (Smoncák a néphadseregről.) Bottlik István: A katonai szempontokon kivül a javaslatnak az a része sem elégíti ki, amely a katonai közigazgatásnak a polgári hatóságokkal viszonylatban levő részére vonatkozik és amely a katonai hatóságok hatáskörét a polgári hatóságokéval szemben túlságosan kiterjeszti. A néphadsereg erejének gyökere a nemzeti érzés, ez az érzés pedig elsorvad egy olyan intézmény talajában, amelytől idegen. Tehát nem a függetlenségi párt, hanem a tények törvényszerű logikája és magának a hadseregnek jól fölfogott érdeke állítja föl a junktimot a katonai reform és a nemzeti kompenzáció között is. A kilences bizottság programja nem üti meg szóló vágyainak mértékét, de azért kétségtelenül egy lépést jelentene a haladás utján. A javaslatot nem fogadja el. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Az elnök javaslatára a Ház elhatározza, bogy legközelebbi ülését hétfőn tizenegy órakor tartja. Az ülés ezzel egy óra előtt véget ért. Kimen a helyzetről. Budapestről jelenükTöbb lap azt irta, lioay Khuen-Héderváry Károly ischli audienciája után paktumos tárgyalások fognak kezdődni az ellenzékkel. Ezt a hirt a miniszterelnök kereken megcáfolta a következőkben: — Terveimben semmiféle változás nem állott be, sem paktumról, sem kompromisszumról nem tudok, ilyet nem is kezdeményezek. A helyzet változatlan, az ón álláspontom változatlan marad. Bulgária fegyverkezik. Szófiából jelentik, hogy a bolgár kormány a Krupp- és a Skodagyáraknál több millió koronáért ágyukat és lószereket rendelt.