Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-08 / 206. szám

a D£LMAÜ¥Afcök82ÁŰ ÍÖÜ szeptember 8 Eltner Zsigmond és az általános titkos. — Mulató a Jusfh-párt egységéről. — „örvendek, hogy csupán e pontban vannak differenciák közöttünk, mert épen ez az a pont, amelyben mi is engedhetünk. Végered­ményében elengedhetjük az általánost, elen­gedhetjük az egyenlőt, legföljebb a titkoshoz ragaszkodunk, hogy ezzel útját vágjuk a vá­lasztási korrupciónak". Ez a néhány sor Eitner Zzigmond beszédé­ből van kiragadva, melyet Zalavármegye közgyűlésén tett. Eitner Zsigmond oszlopos tagja a Justh-pártnak és ez a mondat élén­ken megvilágítja a Justh-párt politikai meg­bízhatóságát és bizonyára nagy föltűnést fog kelteni, mert az általános egyenlő titkos vá­lasztójog képezi a szociáldemokrata párttal való szövetkezés alapját. Eitner Zsigmond ezt a kijelentést Puteányi Sándor beszédére válaszolólag mondotta, aki az általános titkos választójogot egyenlő ér­tékűnek mondotta a sötétbe való ugrással. Ilyen ez a taktika. Mikor a szociáldemok­ratáknak udvarolnak Justhék, akkor meg­alkuvás nélkül, föltétlen hívei az általános­nak, egyenlőnek és titkosnak. Mikor a füg­getlenségi érzelmű polgárokkal állanak szem­ben, akkor egyik elengedi az általánosságot, elengedik az egyenlőt és csak a titokzatos­ság mellett maradnak hivek. Viszont a Justli­párt más tagjai a titkosságot nem tartják összeegyeztethetőnek a magyar ember őszin­teségével és ezért ezt elengedik. Szóval a Justh-pártnak még egymás közt kell el­intézni előbb ezt a kérdést és bizonyára el is intéznék — ha rájuk kerülne a sor — oly módon, hogy az általános egyenlő titkos vá­lasztásból elengednék az általánost, azután az egyenlőt, azután a titkost és csak a válasz­tást tartanák meg, — azt is a maguk szá­mára és a hatalomra nézve. Az ország az óbstrukció ellen. A nemzet gyerekes obstruktorai, hogy vissza­taszító kisdedjátékaikat a parlamentben el­követik — azzal indokolják, hogy a nemzet igazi érdekeit képviselik. Hogy mennyire egyetért velük ebben a tekintetben, annak frapáns bizonyítéka ez a kis statisztika, mely azt mutatja, hogy hány törvényhatóság til­takozik az óbstrukció ellen. Az óbstrukció ellen máig a következő megyei és városi tör­vényhatóságok foglaltak állást: Versec város Szebenmegye Kisküktillőmegye Debrecen város Zólyommegye Ugocsamegye Beszterce vármegye Udvarhely megye Temesmegye Újvidék város Selmecbánya Somogymegye Trencsénmegye Brassómegyo Tolna vármegye Esztergommegye Bácsbodrogmegye Nyitra vármegye Szepes vármegye Temesvár város Baja város Nagyvárad vái'os Arad város Pozsony város Csongrádmegye Szolnokdobokamegye Szeged város 94—42 „ Torontálmegye 163—15 „ Máramarosmegye 84—6 „ Barsmegye 96—15 „ Háromszókmegye 92—60 „ Zombor város nagy többséggel Pancsova város „ „ Komárommegye „ „ Sopron város „ „ A kolera halálutja. — Uj halottak, uj betegek. — (Saját tudósítónktól.) A Dunán ma meg­kezdődött a szigorú orvosrendőri ellenőrzés. Újpestnél és az összekötő vasúti hídnál minden hajót feltartóztatnak és orvosok vizs­gálják meg, nem szállit-e Budapestre infek­ciót? Szigorúan dezinficiálják a Dunából ki­mentett öngyilkosszándéku embereket, sőt megmentőiket is koleragyanusként kezelik. A koleragyanus esetek egyre sűrűbbek, a fertőtlenitővel kapcsolatos barakkban nem győzik már elhelyezni a beszállításokat. A védekezés érdekében történt intézkedésnek tartja a hatóság azt is, hogy ezentúl a nyilvá­nossággal nem közlik a koleragyanusak, ne­veit. Tegnap este meghalt a járványkórház­ban Gondos István, a 25-ös uszály kormá­nyosa. Ötödik halottja a kolerának! Azt is megállapította most már végérvényesen a bakteriológiai vizsgálat, hogy Markusekné, a planétás asszony ázsiai kolerában balt meg. Ma délelőtt egész sereg koleragyanus bete­ket szállítottak a járványkórházba. Bécsben, ahol a Ferenc József járványkórházban ma kolerában meghalt Jager Mari kormányosné. délután az egészségügyi bizottság szigora in­tézkedéseket rendelt el a Dunán érkező jár­miivek megfigyelésére. Újpest, ahol először kezdte ki a fekete ha­lál a főváros épségét, még mindig melegágya a rettenetes járványnak. Ma és tegnap több uj koleragyanus megbetegedés történt, mely­nek képe kolerára mutat. Ma hirtelen rosszul lett a Rákóczi-utca 11. számú házban Jan­kovics Antal munkás. Koleragyanusnak ta­lálták és a vizsgálat megállapította, hogy Jankovics a rettenetes járványt kapta meg. Felesége és három gyermekük szintén fer­tőzöttek. Valamennyiüket a járványkórházba vitték. Tegnap szállították Újpestről a jár­ványkórházba Jáborek Andrást, aki az éjjel meghalt. A bakteriológiai vizsgálat megálla­pította róla az ázsiai kolerát. Újpestről tegnap délben ismét két munkást, Kulina József és Frank Józsefet szállították a) járványkór­házba. Mindkettő koleragyanus, A belügyminiszter hivatalos kommüni­kében tette közzé, hogy Újpesten két ujabb koleramegbetegedés történt. Kolerában be­tegedett meg a Palánkára érkezett Baross gőzösön Tóth Mózes kormányos. A Duna vo­nalán Süly községben ismét történt egy ko­lerás megbetegedés. A belügyminisztérium ezekre való tekintettel Pozsony és Orsova között a tavaly létesített koleravizsgáló állo­másokat újból rend szeresiti. Bécsből jelentik: A Ferenc József járvány­kórházban meghalt Jüger Mari kormányosné, aki családjával egy uszályhajón Budapestről érkezett Bécsbe. Ma délelőtt fölboncolták Jáger Marit és a bakteriológia vizsgálat két­ségen kívül megállapította az ázsiai kolerát. A kormányosnéval utazott Bécsbe három gyermeke: a kilenchónapos Teréz, a tízéves Mária és a nyolcéves Ferenc. Mindhárman megkapták a kolerát, édes anyjukkal egyiitt ittak Dunavizet. A gyermekeket, kiknek álla­pota válságos, a Ferenc József-kórházban ápolják. Ma délután három órakor összeült az egészségügyi bizottság, amelyen elhatároz­ták, hogy a legszigorúbb intézkedéseket te­szik meg a kolera behurcolásának meggátlá­sára. Elrendelték, hogy minden Magyar­országból érkező hajót föltartóztatnak és utasait szigorú orvosi megfigyelés alá he­lyezik. NAPI HÍREK Segítsen a király . . . (Saját tudósítónktól.) A királyért és hazáért! Ez .a katonák jelszava. A királyért és, hazáért szolgálnak. A királyért és hazáért szolgált a Kincses János derék lmszár fia is. Meg is halt a szolgálatban. Ennek az epilógusa az a kér­vény, melyet a kenyérkereső nélkül maradt szegény család intézett a királyhoz. És most egy elesett, koldusszegény család él nyomo­rúságban, betegen és várja kora reggeltől késő estig, hogy pecsétes, Írásban csengő ara­nyakat hoz nékik a posta, merthogy keserves kérését elküldte már a Burg felséges lakójá­hoz, a királyhoz. Mert kenyérkereső nélkül tengődik egy család és a királytól vár segítséget, mert a maga rövid, paraszti eszével ugy gondolja, hogy a királyért halt meg a fia, hát segítsen nyomoruságukon a király . . . Szól a szegény ember kegyelmi kérvénye igyen: Császári és királyi apostoli felség! A sorscsapás óriási súlya alatt megtörten szomorú és keserves helyzetemben császári és királyi apostoli felség kegyelméért esede­zem alázattal. Egyetlen fiam, 22 éves, szép, egészséges ember volt, aki a polgári életben a legszeb­ben boldogult, érvényesült, minden áron ka­tona akart lenni, legnagyobb vágya volt, hogy huszár lehessen s folyton azt hajto­gatta, hogy nem ember, aki nem katona. Hiába kértem, könyörögtem, hogy ne roskadok a gondok alatt, öreg vagyok már a küzdelemre, fiam hajthatatlan maradt és hagyjon itt engem, 64 éves embert, össze­a 16-ik császári és királyi huszárezred 5. szá­zadához vonult be, ahol századparancsno­kának értesítése szerint szorgalmas, kiváló katona volt. Ez év május 2-án fiam szolgálat közben leesett lováról, agyrázkódást kapott és meghalt. Oda van hát egyetlen támaszom s a nagy csapás ágyba döntött. Rettenetes nélkülözé­sek szakadtak reánk s nyomorúságos hely­zetünket súlyosbítja az a körülmény, hogy feleségem is ágyban fekvő beteg. Nagy alázattal kérem felséges uramat, ke­gyeskedjék részemre és szegény családom részére némi segélyt folyósítani mert kü­lönben éhen veszünk. Biharfélegyháza, 1911. szeptember 5. Legalázatosabb szolgája: Kincses János. A kérvényt a biharfélegylmzi elöljáróság az alispáni hivatalnak küldötte s innen to­vábbítják a kabinetirodának. — Lapunk legközelebbi szánni a közbe­eső ünnep miatt vasárnap, a szokott idő­ben jelenik meg. — Kisasszony napja. A katholikus egyház egyik legpoétikusabb ünnepe van pénteken : Kisasszony napja. A munka szünetel ezen a napon, kisasszony napját piros betűvel jelzi a naptár. A legtöbb községben ezen a napon tartják a bucsut és a vásárt. Legnevezetesebb a müria-radnai bucsu, amelyre a Délvidék min­den részéből ezrével zarándokolnak a hivők." Az idén Szegedről is sokan vesznek részt a radnai bucsun. — Szeged fogadalmi temploma. Schw lek Frigyes, a szegedi fogadalmi templom ügyében szeptember 24-ikén Szegedre érke­zik ós ugyanakkor részt vesz a fogadalmi templom-bizottság ülésén. — A pápa állapota válságos. Rómából je­lentik, hogy a pápa állapotában ma rosszab­bodás állott be. A pápa állapota ma már vál­ságos s a katolikus körökben komoly aggoda­lomra ad okot, egyhangúlag n » » n n » » P n n n 109—25 ellen 33—28 „ 221—50 „ 163—10 „ 68—14 88-11 „ 39—10 „ 34-18 54—18 47-8 96—32

Next

/
Oldalképek
Tartalom