Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-06 / 204. szám

T DELMAQYARORSZÁQ 1911 szeptember 6 Levél a szerkesztőséghez, Levelet kaptunk, melyet egészében kész­séggel közreadunk. Tisztelt Szerkesztő Ur! A Délmagyar ország legutóbb megjelent szá­mában Sok üres lakás címmel egy cikk jelent meg, mely mint azt már a ciinben elárulja, a lakáskérdéssel foglalkozva, soknak találja Sze­geden az üres lakások számát. Engedjék meg, bogy én, aki szintén szegedi lakó vagyok s igy én is igen jól ismerem a helyi lakásviszonyokat, megcáfoljak a cikkben felso­rolt adatok közül. Igaz, hogy az utóbbi időben nagyobb lett az építkezési kedv, sőt ez még ma is folyóban van, mert épen a Délmagyarország irta meg, hogy Szegeden legutóbb igen sok házépítésre adott telepengedélyt a középitészeti tanács. Már pe­dig ha oly nagy lenne a lakásbőség, hogy, mint a cikk irja, a lakások 20—25 százaléka üresen van, akkor aligha merészelne valaki bérházat építeni. Kétségtelen, hogy vannak üres lakások, de nem oly nagy számban. Normális és szükséges állapot, hogy üres lakások legyenek, mert el­lenkező esetben lehetetlenné válna a város to­vább fejlődése. A legkevésbé nyilvánul meg a lakásbőség a lakásárakban. Nem igaz az, hogy a lakások csak valamivel is olcsóbbak lettek volna, mint voltak. A cikkíró is — mint kedvező eredményt — tünteti föl, hogy a Felső- és Alsóvárosban, valamint a Rókuson háromszobás modern la­kást már nyolc-kilencszáz koronáért is lehet kapni. Ezt egy szóval sem akarom megcáfolni, de hát kérdem szeretettel, hogy miért olcsó ez? Ahogy én tudom, a háromszobás lakásokban nem a gazdag emberek laknak, hanem tisztes szegénységben élő középosztálybeli polgárok, akiknek — magamról tudom — igenis sok, sőt nagyon sok pénz kilencszáz korona és nem ál­dozhatnak lakásszükségletre ilyen horribilis összeget. Melyik tisztviselő, tanár, biró, mérnök vagy iparos embernek van bárom-négyezer koronán tul terjedő jövedelme? Hogy lehet tehát az egész jövedelem harmad vagy négyed részét csak lakásra elfizetni! Pedig három szobás la­kásra szüksége van egy intelligens embernek, különösen, ha családja van. Azt is elmondja a cikk, hogy Szegeden ma annyi és olyan olcsó eladó ház van, hogy két­háromezer koronáért, de sőt sokkal olcsóbban is lehet házat venni. Ez igaz, de azt elfelejtette a cikki ró ur megmondani, bogy azok a házak mind tul vannak terhelve adóssággal. Adóssá­got pedig, azt hiszem, senki sem akar pénzen venni, de még ingyen sem ke11 Azt is elmondja még a cikk, hogy három­emeletes házat lehetett fölépíteni minden tőke nélkül, mert adott s ad rá szívesen a bank. Ad­nék egy csókot, azonfelül províziót is igérek a cikkírónak, ha megmondja, hogy hol van az a bank? Mert ilyen körülmények között — po­tyára magam is hajlandó lennék épittetni egy háromemeletes házat, annak ellenére, bogy a cikkíró ur szerint olyan sok az üres lakás. Elhiszem, hogy adnak a bankok pénzt, de kell, bogy legyen mire. A háziurrá lenni vágy nem elég garancia az ingatlan kölcsönre, mert azon­felül még ingatlanra, azaz hogy megfelelő te­lekre van szükség. Már pedig egy háromeme­letes házhoz való telek szintén belekerül egy ke­véske pénzbe. Szerény nézetem szerint a város belső területén ugy húsz-harmincezer koronába. Igy persze, ha valakinek van ilyen tehermen­tes telke, az kap kölcsönt az épitési költségekre. T)e hát az sem ingyen van s még kevésbé áll te­hát, bogy nem kell pénz az építkezéshez. Csak ennyit akartam a. nevezett cikkre vála­laszolni s kérem t. Szerkesztő urat, bogy az olvasó közönség helyes tájékoztatása végett szíveskedjék e soraimnak helyt adni. Tisztelettel Egy előfizető KÖZ! x Fölépitik az uj javndalini palotát. Annak idején, mint azt megírtuk, a szegedi közgyűlés elhatározta, hogy a Mars-tér 20. ós a Mórey-utca 22. számú városi tulajdont képező telken javadalmi palotát ós mázsa­házat épit. A belügyminiszter ezt a határo­zatot most jóváhagyta, a szükséges száz­nyolcvanezer korona költséget engedélyezte, de a 7 milliós beruházási költség keretén belül. A második emeleti lakások mellékhe­lyiségeire uj tervet kér a miniszter, mert a mostani tervek szerinte nem megfelelők. x Gyóyyszcrtárs'si kérnek engedélyt. Ilene Vince visegrádi gyógyszerész uj gyógyszertár fölállítására kórt engedélyt. Bene a gyógyszer­tárat a Dugonics-téren szeretné fölállítani. Ez volna a tizennegyedik szegedi gyógyszertár. A kérelemmel szombaton délután foglalkozik a közegészségügyi bizottság, amelynek előrelát­hatólag az lesz a véleménye, hogy nincs szük­ség a bélvárosban ujabb gyógyszertárra. x Gromon báró Ujj palán ka díszpolgára. Ujpalánlca nagyközség Gromon Dezső báró tit­kos tanácsos, országgyűlési képviselőt egyhan­gúan a község díszpolgárának választotta meg. A községi képviselőtestület erről szóló hatá­rozatáról Zimmermann Gáspár biró és Büchler Róbert jegyző táviratban értesítették Gromon bárót. imiél ieofotib, lepMU kerékpárok, yarrőgepek és hozzávaló tü és tünólküli lemezek kedvező részletre is beszerezhetők. Összes alkatrészek állandóan kapható. 18f Nagy javftó-miiliely. "ÜKI KELEMEN MÁRTOM ezelőtt KLEIN ÉS TÁRSA Oroszlán-utcában. Árjegyzék Ingyen és bérmentve. § Appoiiyi'"iiieg"a Jászkürt. Érdekes tár­gyalás volt ma Budapesten, az I. kerületi járás­bíróságnál. A Jászkürt cimü jászberényi ]a|, kiadója adott be keresetet Jászberény képvise­lője, Apponyi Albert gróf ellen, mert mint a ké­résében —.itja: öt évi előfizetési díjjal hátra­lékban van. Az alperes: Apponyi Albert gróf, megjelent a tárgyaláson és tagadja, hogy tar­toznék az előfietési dijakkal, amennyiben ő soha meg sem rendelte a lapot. Apponyi tagadásával szemben a Jászkürt csak azt harsogta, bogy Ap. ponyi igenis előfizette, illetve megrendelte a la­pot és ezért tartozik az előfizeési dijat öt évre utófizetni. A tárgyalást a járásbiró ujabb bizo­nyítékok beszerzése végett október 5-re halasz­totta. § A rablógyilkos gyógyszerész nem őrült meg. Tudvalevőleg Fekete Vilmost, a rabló­gyilkos gyógyszerészt életfogytiglani fegy­házra Ítélték. Fekete Vilmosról, aki a budapesti gyűjtőfogházban van internálva, a legkülönbö­zőbb hirek kerültek forgalomba. Egy reggeli lap irja, bogy a rablógyilkosa búskomorság je­leit mutatja, a míjlt. héten tombolni kezdett, sőt egy időre a fogház megfigyelő osztályára is tették, ahol aztán alapos vizsgálat után ki­derült, hogy semmi baja nincs. E hírekre vonat­kozólag Lengyel Zoltán dr országgyűlési kép­viselő, aki Feketét az esküdtszék és a Kúria előtt védte, kijelentette, bogy arról, bogy Fe­kete elmebajos volna, nincs semmi tudomása. De még ha mutatná is az őrültség félreismerhe­tetlen szimptómáit, sem volna perújításnak helye, mert hiszen a bűntett elkövetése idején nem volt elmebajos, amint az a tárgyaláson az orvosszakértők véleményéből kiderült. Ha a fogházban megőrülne, akkor cellájából egysze­rűen elmegyógyintézetbe vezetnék. A gyűjtő­fogház főorvosa, Neuwirth dr kijelentette, hogy Feketének egyáltalában semmi baja nincs, nem mutatja az elmebaj jeleit, egy percig sem volt a megfigyelő-osztályon, hanem a gyűjtőfogház egy cellájában tölti szomorú fogságának első idejét. | csimc soöciális qyóqyiíti' KÖHÖGé^T. REHEOSEGET, IDÜLT CYh • ;J HlfSYSZEKVl BAJOKAT | QYÖKÉRESÖN C5V->«Y. Sztojkái" lúgos sós savanyúvíz rekedtség, köhögés és nátha ellen. Cukorbetegségeknél speciális gyógyszer jphlanf JáílOS Egyedüli elárusító: LBUItUH' jg fűszer és csemegekereskedőcég Szegődön szalon kőszén és koksz leo-jobb be­szerzési forrása: JUTKOVICS GÉZA FAr ÉS SZÉNTELEPE KOSSUTH LAJOS-SUGÁRUT 41. SZÁM­eiefon 686. (a rókusi templom mai szemben.) Telefon 68 6 Államtitkár a Duna—Tisza-csatornáról. (Saját tudósítónktól) A sajtóban az utóbbi időben mind gyakrabban merülnek fel a Duna-Tisza-csatornáról. Ezt a i fontos kerd­dést elejteni nem is lehet, mert annak idején Hieronymi Károly olyan célszerű tervet (dol­gozott ki, mely a csatorna mulhatlan szüksé­gességét beigazolta. Lukács László pénzügy­miniszter is foglalkozik már az eszmével és igy nem felel meg a valóságnak az a hir, hogy a pénzügyiniszter ellenkezésén megtört volna Hieronymi nagyszerű terve. Ebben a nagyon fontos kérdésben Kálmán Gusztáv államtitkár már nyilatkozott is. Többek között ezeket mondotta: a Világ tudósítójának: — Azok a híresztelések, melyek úrra vonat­koznak, hogy a pénzügyminisztérium a Duna—Tisza-csatorna tervét végleg elejtette, nem felelnek meg a valóságnak. — A tervet nem ejtettük el, csak holtpontra jutott. Az ügyek állása különben a következő: Még a megboldogult Hieronymi Károly ke­reskedelemüyi minisztersége alatt elké­szültek a csatorna összes munkálatainak tervei. A kereskedelemügyi minisztérium an­nak rendje és módja szerint el is készitette a költségvetést erről a nagyszabású-építke­zésről. Megküldöttiik azután a terveket és a költségvetést a pénzügyminisztériumnak, hogy nyilatkozzék róla. A tervek még mindig a pénzügyminisztériumban vannak. Nem csinálunk titkot belőle, tehát el­mondhatom, hogy Lukács László ő excellen­ciája álláspontja az, hogy a döntéssel várni kell. Meg kell várni az uj kereskedelmi mi­niszter kinevezését, ö excelleticiája ugyanis nem nienjif hgje a terv tapulrnányozásaba és

Next

/
Oldalképek
Tartalom