Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-06 / 204. szám

jyil szeptember 6 DÉLMAÜVARÜRSZÁU utódjától függ, hogy magáévá teszi-e a tervet, Hieronymi közúti programját és többi terveit is. Addig függőben tartjuk a fontosabb kérdések elintézését. Eddig a nyilatkozat, amelyből megállapítható, hoarv a Duna—Tisza-csatorna tervét nem ejtették el. (_) Ipari kihágások fórumai. Az ezidén életbelépett kihágási bíráskodás a hatóságokkal egysorban szerepet ad ipari és gazdasági közérdekeket képviselő egyes testületeknek és bizottságoknak is és pedig vádemelő, indítványozó ós felebbező hatáskörben. Mivel az erről szóló rendelet az 1884: XVII. t.-c. által alkotott és több Ízben hatóságoknak deklarált ipartestületeket ezúttal mellőzte, az Ipartestületek Országos Szövetsége ma fölterjesztést intézett a kereskedelemügyi miniszterhoz annak érdekében, hogy az ipari kihágási eljárásban hatósági szerepre hivatott úgynevezett szakképviselők közé pótlólag az ipartestületek is fölvétessenek. (—) Nem lesz városi téglagyár. Annak idején nagy vita után a szegedi közgyűlés napirendre tért egy indítvány fölött, amelyben városi téglagyár fölállítását kérték. Tóth Imre dr megföllebbezte a határozatot a belügyminiszterhez, akitől azt kérte, hogy rendelje el a városi téglagyár fölállítását. A belügyminiszter most döntött a kérdésben és a fölebbezést elutasította. Igy jhát a közgyűlés határozata jogerőre emelkedett és Szegeden nem lesz városi téglagyár. (—) A tápéi földek bérlete. A szegedi városi tanács nemrég a tápéi réti földek ujabb hasznosítását rendelte el. Szeptember 18-án kezdik meg a b írleti árlejtést a holyszinen. Völgyesy János városi gazdász, aki az árlejtést vezetni fogja, arra kéri a tanácsot, gondoskodjék csendőri fedezet kirendeléséről. A tanács e végből Dorozsmáról csendőröket kért, hogy azok a rendet az árlejtésen fönntartsák. (—) Pénzintézetek szombati zárórája. Ismeretes, hogy a fővárosi pénzintézetek julius 23-tól szeptember 23-ig pénztáraikat szombaton délben egy órakor zárják be. Ez az uj intézkedés teljesen bevált, mert a közönség is lassanként megszokta, hogy szombaton a délelőtt folyamán intézte el a bankokban a dolgát. A Budapesti Qiró- és Pénztáregylet most a tisztviselők kérésére azzal a tervvel foglalkozik, hogy egész éven át a jelenlegi szombati záróra legyen érvényben. A bankokra az eddigi tapasztalatok szerint semmiféle hátrány nem származik abból, ha szombaton délután nincs pénztáróra. Különben Ausztriában is épen most foglalkoznak a bankok azzal, hogy kivétel nélkül minden szombaton délután egy órakor zárják be pénztárukat. Nagy a valószínűség amellett, liogy nálunk is, Ausztriában is, rendszeresitik a szombati zárórát a tisztviselők nagy örömére. (—) Ruházati iparkiállitás ZoinborbanAz általános ipartestület által a Magyar Védőegyesület védnöksége mellett rendezett ruházati iparkiállitást bezárták. Steiner Lajos, a kiállítás végrehajtó-bizottságának alelnöke elmondta a kiállítás történetét. Krump Vilmos kiállítási titkár beszámolt a látogatott kiállítás eredményéről, végül Vértesi Károly, a Magyar Védőegyesület elnöke mondott hatásos, az iparosokat buzdító záró beszédet. Este a Magyar Védőegyesület leányosztálya, Jovánovits Leona elnökkel ós Nóvák Elemér dr vigalmi bizottsági elnökkel az élén, az Általános Ipartestület házának a kivilágított kert udvarán sikerült mulatságot rendezett a kiállítás költségeinek fedezésére. Budapesti gabonatőzsde. A határidőpiaeon a berlini börzének mintegy 4 márkával olcsóbb buza és rozs jegyzése következtében mindegyik cikk lanyhább irányt követett. Egy órakor a kövekezők voltak a záróárfolyamok: REGÉNY. Buza áprilisra Buza októberre Rozs áprilisra Rozs októberre Tengeri májusra Tengeri augusztusra Zab októberre 12.04—12.05 11.75—12.70 10.27—10.28 8.80— 8.31 9.28— 9.27 A készárupiacon ma általánosságban inkább kissé lanyha volt az üzlet iránya. A buzaforgalom mintegy 50,000 mm. A budapesti értéktőzsde. Szeptember 5. Ma megnyitáskor nálunk a beszpárt, támaszkodva a tegnapi berlini tőzsde lanyha lefolyására, az egész vonalon kis betörést rendezett, ami kezdetben sikerült is és az árnivó tetemes hanyatiasát vonta maga után. Utóbb amikor kitűnt, hogy a bécsi piacon jobb fölfogás kerekedett felül, az üzlet iránya javult és a rendes mederbe terelődött, sőt a készárupiacon a magyar cukoripar-részvésy újra 50—60 koronával, az Auer-fény részvény 20 koronával drágult, mig a többi kivétel nélkül tartott áron kelt el. A zárlat határozottan szilárd volt, mert a bécsi arbitrázs az egész vonalon vásárolt. — Kötöttek: 842. 844.648.75—650. Magyar hitel Osztrák hitel O. m. államv. Jelzálogbank 486.50—487.50 Leszámitolóbank 573 50—576.— Rimamurányi 087.50—688.50 Közúti villamos 808. 810.— Városi villamos 417.50—419.50 Hazai bank 309.50—310.— Magyar bank 781.—-732.25 A déli tőzsde kezdetben szilárd Viktória Pannónia Weitzer Beocsini Salgótarjáni Alt. kőszén Újlaki Ganz vasöntö Magyar villám. Atlantika 835.— 840.— 504. 505.ü volt, mert berlinbői kissé megnyugtatóbb jelentés érkezett, később helyi és bécsi realizálás nyomán kissé gyöngült és csöndesen zárult. A nemzetközi piacon egyenlegképen alig volt változás. A helyi piacon a közúti vasutrészvéuy kissé drágult, ellenben a magyar bank részvény csökkent. A készárupiacon a cukorrészvény valamivel olcsoouodott. A jaradékpiac ina is renyhe, változatlan volt. A sorsjegypiac tartott. A zárlat kissé gyöngült. — Kötöttek: Osztrák hitei 650.—649.— Magyar bank Magyar hitel 844.75—843.25 Keresk. bank Jelzálogbank 486.25—487.— Beocsini Leszámitolóbank 575. 574.— Aszfalt Rimamurányi 688.——687.— Salgótarjáni Közúti villamos 812. 811.50 Ganz vasöntü Dijbiztositás: Osztrák hitelrészvényböl holnapra 3—4 kor., nyolc napra 6—8 kor., szeptember végére 16—18 korona. A bécsi börze. A inai előtözsdén a kötések a kővetkezők : Osztrák hitel . 649.75 .— Osztr. államv. 738.75 .— Magyar hitel 848. .— Déli vasút 119.59 .— Anglo-bauk 326.25 .— Rimamurányi 694.—— —.— Bankverein 546. .— Alpesi 837.75 .— Unio-bank 621.50 .— Márka készp. 117.62 .— Lánderbank 548 50 .— Ultiinóra 117.55 .— 739. 737 — 4150—415— 685.A vihar. — Etjy orosz barríkádharcos regénye. — Irta M. Arzybasew. VII. Sinotska figyelmesen nézte. — Nem báuom, a parkba ... Hallgatagon mentek ki az utcából az üres bulvárra. Lassan haladtak előre. Mindketten önkéntelen távoli vörös és zöld lángra függesztették tekintetüket. Aztán átmentek a homályos fasoron, amelynek enyhén fénylő, apró kavicsai halkan ropogtak lépéseik alatt. Mindenható csend övezte őket. Jobbra és balra bokrok és fák feketéllettek, melyek mögött sürti sötétség terjengett; majd megnőtt az, majd szertefoszlott a tisztásokon. Előttük pedig, mintegy álomban, mély ezüstfónynyel világított egy csillag. Ugy látszott, hogy az a csillag a fasor végéről hívogatja őket derűsen fénylő ábrázátával és ők feléje igyekeznek ... Ezek a sétáik egy idő óta már olyan hallgatagok, feszültek és különösek voltak, mint egy elfojtott szó. A forró, őszinte gondolataik, amelyeket egymásnak elmondtak, langyosak, halványak és főként feleslegesek lettek. Mint a könnyű lepel két egymást kereső meleg embertest között. Ebben a lázas bágyadtságban lobogott valami, törte magát fölfelé; lángba akarta borítani őket. De fiatalságuk és tisztaságuk érzése átlátszó, hideg rétegként ékelődött közéjük. És ők nem tudtak mondani egymásnak semmit és tudták megérinteni egymást. Megborzadtak, ha elgondolták. Akkor valami felérhetetlen nagy vágyakozva kívánt lehetetlenség esnék meg, amire gondolni sem lehet... Igy mentek egymás oldalán és a meleg, nehéz illatoktól átjárt sötétség eltakarta izzó kivánatoktól tüzes arcukat. Körülöttük teljes volt a csönd. Csak a kavicsok ropogtak, balkan csörrenve lábaik nyomán. És — különös volt — nem Kontsajew, az erős, szilaj férfi, hanem a kis, gyöngédszivü leány volt az, aki először talált szavakat. — Nos, mi lesz holnap? — kérdezte Sinotska alig hallhatóan, mintha félne valamitől és nem fordította el a szemeit a csillagcsodától, mely aláhajtott a fekete földekre. Kontsajew megszólalt. Hangja bizonytalanul folyt és érezte, hogy egészen mást mond, mint amit akar s ami egész nap bevitette és gyötörte. Mint mikor a vészesen harsogó, lázongó muzsikába folyton egy különös, rejtelmes és izgalmas akkord csendül bele, mely majd felbúg, majd elhalkul — ugy Kontsajew szavain, melyek a lefolyt napról beszéltek, egyre valami más hang szűrődött át, amelyre mindketten ösztönszerű feszültséggel figyeltek. — Természetesen fogalmam sincs, mi fog történni. Az is lehetséges, hogy a csapatok egy része átpártol hozzánk, mert nem munkásokról van szó, íikiktől oly hamar idegenkednek, hanem a maguk fajtájáról... közös érdekekről ... — Te édes! ... te édes.;. — énekelt kíséretet a titokzatos hang gyöngéden fiatal, tiszta beszédében. — De talán öldöklésre is kerül a sor!? — kérdezte Sinotska és sápadt, kis arca töméntelen gondba borult. — Nem, az nem lehet egyetlenem!... Én nem akarom. Én nem bírnám el! — szeretett volna felsikoltani s ruganyos, ifjú karjaival magához ragadni Kontsajewet, hogy fejét mellére vonja s eltakarja őt testével. Iskolakönyvek féláron! Az iskolák által hivatalosan előirt | cikkek legolcsóbb beszerzési helye! | • Ajándéktárgyak óriási választékban! * könyv- és papirkoreskedésében SZEGEDEN =— iíiauzal-tér és Kárász-utca sarkán a Kossuth-szobor átellenében. TELEFON 371.