Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-05 / 203. szám

Kjaüf-Si mum ' 8 DÉLMAOYARORSZÁQ 1911 szeptember 5 KÖZIGAZGATÁS x A köztisztasági vállalat fölszerelése. Megírtuk, hogy a köztisztaság ügyében nemrég illést tartott a szegedi tanács áltai kiküldött ad hoc bizottság, amely azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a házi szemét kihordását és a szennyvizek tisztítását ne vegye a város házi kezelésbe. A kérdéssel foglalkozott ma a tanács is. A tanács ezzel a véleménnyel ellentétes álláspontra helyezkedett és az egész köztisztasági vállalatot a házi szemét fuvarozásával és a szennyvizek tisztításával együtt házi kezelésbe akarja venni. Erre vonatkozólag javaslatot is terjeszt az Októberi közgyűlés elé. Amint megírtuk, a kezeléshez szükséges eszközök és gépek beszerzése mintegy százezer koronába fog kerülni. A gépek beszerzésére árlejtést tűznek ki szeptember 21-iki lejárattal. A vállalkozók kötelesek lesznek a gépekből, eszközökből mintákat kiállítani, a szegediek az itteni gazdasági udvarban, a budapestiek a budapesti fuvarozási telepen. A szereket nem' egyszerre, hanem az időszaki szükséglet szerint kell szállítani. A szereket egy bizottság bírálja meg, amelynek tagjaiul a tanács a következőket kérte föl: Bokor Pál helyettes polgármester, Somogyi Szilveszter dr főkapitány, Faj ka János főszámvevő, Priváry tüzoltóparoncsnok, Csernovics Agenor és Wimrner Fülöp törvényhatósági bizottsági tagok. x Nem helyezik el a fürdőket. A tanács már többször foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a tiszai rakodópartról a fürdőket és a kégátfát elhelyezteti és kitelepíti a szánra Wdó állomás fölé. Ezáltal kibővült volna a kereskedelmi kikötő. A folyammérnökség azonban ; nem javasolta ezt a megoldást az északt rako'dó' part kiépítése előtt, mert a fürdők akadályai volnának a folyami közlekedésnek. A szénrákodé állomás mostani helyét a kikötő bővir:: késére fölhasználni szintén nem lehet, mert a j- szánra kodét, akkor vagy a szemkórház elé kelf lene. visszahelyezni, ami veszélyes volna a közegészségügy re, vagy pedig még lejebb, ami meg 1 a kereskedőkre volna a nagy távolság miatt hátrányos. Igy addig, amíg a rakodópart egé- szen ki nem épül, marad minden a régiben. A y tanács hétfői ülésén kimondotta, liogy a mos# tani helyére nézve szerzett joga senkinek sincsen. x A város fája. A tanács a napokban megtartott árlejtés eredménye alapján Szeged város f: részére szükséges tűzifa szállításával a Milkó Vilmos és fiai céget bizta meg. A cég a fa mé-terójet 33 korona 60 fillérért szállítja. A tisztviselők részére szuKséges fát a Rózsa H. cég fogja szállítani mótcrölenként 37 koronáért. x Jóváhagyott határozatok. A szegedi közgyűlés a szatyfnazi tanítónak a kántori "teendőkért kétszáz koronát engedélyezett, a Maris-utcai Lopás-féle házat pedig városrendezési reünVl megvette 13,500 koronáért. Á belügyminiszter ezeket a határozatokat most jóváhagyta. 1 , - .-••• • ' Ha mozgófénykép tijdonságot akar látni, keresse fel • Nynyat. A Nyugat, Ignotus, Fenyő Miksa és Osvtíth Ernő szerkesztésében megjelenő szépirodalmi ós kritikai folyóirat szeptember 1-én megjelent 17. számában folytatja Halász Imre Szilágyi Dezsőről irt cikksorozatát. A Nyugat gazdag és érdekes tartalmából kiemeljük még: Nagy Géza: Zilahi Kiss Béla, Füst Milán: Egy uri hölgyhöz (vers.) Tóth Wanda: Első szerelem (novella), Tóth Árpád: Versek, Szabó Dezső: A magyar tanárság pszichéjéhez, Babits Mihály: Versek. Halász Imre: Egy letűnt nemzedék. (Huszonegyedik közlemény, Szilágyi Dezső. III.) Ady Endre: Versek. Lengyel Géza: Megrendelésre..' Várady István: A jégmadár (vers), Bródy Miksa: Brünhilda (novella), Kemény Simon: A viaszbaba (vers), Figyelő: Jász Dezső: Krúdy Gyula: A podolini takácsné, Laczkó Géza: Náclai Pál: Könyv a gyermekről, Péterdi István, Újhelyi Nándor: Szép Ernő: Kucsóber kosár, Bálint Aladár: Erős immatcriális (Erdei Viktor litográfiái), Bálint Aladár: A törpe honvéd, Feleky Géza: •Josef Israels, Ignotus: Szabó Ervin: Tőke és munka, Ignotus: Beatrice d'Aragon, Beiue de Hongrie. A Nyugat főmunkatársai: Ady Endre, Ambrus Zoltán, Babits Mihály, Halász Imre, Hatvany Lajos, Móricz Zsigmond. A Nyugat előfizetési ára: egész évre 24 korona, ftuévre 12 korona, egyes szám ára 1 korona 20 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V. Mérleg-utca 9. Mutatványszámot kívánatra díjtalanul küld a kiadóhivatal. Szegeden megrendelhető és kapható Bartos Lipót könyvkereskedésében. • Német tudós Szegeden. Haus Bitthalm német tudós hétfőn Szegedre érkezett. A belügyminiszter előzőleg már arra kérte a polgármestert, hogy a tudóst, aki a várost akarja megszemlélni, előzékenységgel fogadja. A polgármester megbízásából Koczor János tanácsos kalauzolta Szegeden Haus Bitthalmt. • A Nő és a társadalom cimü folyóirat kilencedik száma a következő tartalommal jelent meg: Schwimmer Róza: A stockholmi kongresszus. IAmise G.: Portugál újdonságok. Pogány Paula: Utazás Magyarországon. Glosszák Carrie Chapman-Catt: A nő választójoga.. Gergely Janka: A kereskedelmi leányiskola körül. Strickerné Polányi Laura, dr: Néhány szó kis gyermekeinkről. Szerkesztői üzenetek, A Nőtisztviselők Országos Egyesületének hivatalos közleményei, A Feministák Egyesületének hivatalos közleményei, A folyóirat Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. SPORT 4b AAK—SZAK 3;2. (Bajnoki mérkőzés). Vasárnap kezdődött Magyarországon a hivatalos footba'UszeZón a bajnoki méése'k egész sorozatával. A Délvidéken is az elmúlt vasárnap hat csapat állott egymással szemközt és vivott elkeseredett. küzdelmet a győzelmet jelentő két pontért. A SzAK mindjárt legerősebb ellenfelével a tavalyi bajnok AAK-bal került össze és a hagyományos balszerencse, mely épen a bajnoki mecsek folyamán szokta üldözni a SzAKot, ezúttal sem maradt el, mert a mérkőzést a legminimálisabb goalaránnyal a SzAK vesztette el. Semmi egyebet sem hozhat föl a SzAK mentségére, mint az idegen pályát, ahol természetesen nem mozogtak olyan ottlioniassággal. Voltak negyedórák, amelyekben valósággal bombázták az aradiak kapuját, de nagy fölényüket nem birták kihasználni. Az AAK a győzelmet nem érdemelte meg, mert csapata a szegedieknél határozottan rosszabb volt és csupán két-három emberük: Gencsi, Horvát és Lengyel az, aki az első klasszisu játékos mértékét megüti. Szerencséjük is volt, mert a mérkőzést csak az úgynevezett potya goallal sikerült a maguk javára eldönteni. A mérkőzés lefolyása a következő volt: A SzAK gyönyörűen lefut, de már az ötödik percben a védelem súlyos hibájából Gencsi center kiszökik és védhetetlen goalt lő. Még föl sem ocsúdtak a szegediek, mikor a tizedik percben már a második goal is benn van, amelyre azonban már a SzAK is erőteljes támadással felel és Blum gyönyörű lövése az első goalt eredményezi. Szeged meglehetős fölényben van, amelyet a AAK csak durva játéka val tud ellensúlyozni. Szabadrúgás szabadrúgást követ, amelyekből azonban SzAK'egyet sem tud kiaknázni a csatársor teljes élhetetlenségc miatt. Félidő 2:1. Szünet után az AAK is érőéebbentámad és á félidő elején egy nagyon gyenge labda, amely épen csakhogy gurult a szegediek hajójába, a kapus hibájából besétált. Ez a potya goal nagyon elkedvetlenítette' a SzAK-ot, amely a játéKon is ugyancsak meglátszik, de a félidő második felében újra nekifekszik a játéknak és szép támadás után Ágoston a SzAK uj összekötője másodszor is a goalba röpíti a labdát. Elkeseredett küzdelem keletkezik a kiegyenlítő goalért, de az aradiak kiváló kapusa legnehezebb labdákat hihetetlen bravúrral menti. A SzAK tehát a mérkőzést 3:2 arányban elvesztette. Jó biró volt Zoltán Béla (NSC.) 4)4 SZAK old-boys—SZA I. b. 8:3 Végre sikerült az old-boysnak a SzAK I. b) csapatát megverni és pedig olyan nagy goaldifferenciával, hogy az old-boys legények méltán büszkék tehetnek vasárnapi eredményükre. Óriási fölényben félidőnkint 4—4 goalt lőttek, amelyeknek oroszlánrésze néni kevesebb, mint 5-t a vén fiuk kiváló centere, Grosz Manci rúgta. Félidő 4:1. Biró Grosz (SzAK), 4)4 Lóverseny az alsótatiyáu. Alsótanyán az idén is, mint minden esztendőben rendeznek lóversenyt. A tanács a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében száz koronát adott a lóverseny céljaira. TÖRVÉNYKEZÉS Bródy és a magyar bíróságok. (Saját tudósítónktól.) Bródy Sándor, amig néhány napig Szegeden időzött, kedves intimi ' tá sokat beszélt el a társaságnak. Valahogy; szó esett Bródy régi ujságirókoráról. Abban az időben Bródy erős, kíméletlen tollal kelt védelmére a kulturális érdeknek. SZÍVÓS, akaratos újságíró volt, emiatt többször összeütközésbe is került a hatóságokkal. Nem befolyásolhatta senki, keményen megírta a maga igazát. Bródy mosolyogva beszélt el néhány apróságot az újságíró korából, hányszor tűzött ősszé a szerkesztőjével és hányszor szívták el a kiadó szivarját. Amint Bródy egy pillanatra megszakította az elbeszélést és elgondolkodva megsimogatta szürkülő, gyönyörű baját, valaki közbeszólt a társaságból: — Mester, ha nem sértem meg a kérdésemmel, hányszor állt már a bíróság előtt? A társaság óhaját tolmácsolta ezzel a kérdéssel a közbeszóló. Kíváncsiság ült az arcokra, szorongással lestek, mit mond Bródy. Nagy számra gondoltak, hisz jól ismerték Bródy ujfeágirótollát. Bródy nevetve megszólalt: — Én fiuk, ha hiszitek, ha nem, életemben egyszer sem álltam még bíróság előtt. Erre a kijelentésre senki sem számított. Hihetetlennek találták, meg is kérdezték Bródyt: — Hogy lehet az? —Hát csak ugy, — felelte Bródy — hogy ha megidéztek, ha elitéltek, nem jelentem meg a tárgyaláson. Engem ugyan kereshettek azzal a fehér vagy miféle cédulával, rám nem találtak soha. Elmakacsoltak igen gyakran, fizettem — ha fizettem. De kitartottam amellett, hogy maJjyár bíróság előtt eddig soha meg nem jelentem. — Miért? — kérdezték meglepődve. — Miért? — felelte Bródy azért, mert ez az én elvem, ; ij Ha Bródy Sándornak ezt az érdekes elvét ismernék, bizonyosan sokan utánoznák. Amikor olyan nagyszerű elv lehet ez — Magyarországon, ahol a magyar ember életében legnagyobb esemény mindig a pereskedés. § Magay Lajos vizsgálóbíró a hivatalában. Magay Lajos dr, a szegedi töryényszék Im