Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-05 / 203. szám

i§íi szeptember 5 viZSo-álóbirája hat heti szabadságáról hazaér­kezett és hétfőn átvette hivatala vezetését. S Ujrafölvétel tizenhét évi fegyház után. Ciulőntáról jelentik: A nyitrai törvényszék nemsokára újra fog tárgyalni egy huszonkét előtti gyilkosságót, amely miatt már két ein&er szenvedett súlyos börtönbüntetést. Az eset 1889-ben történt. Kocsis István vágkirályfai gazdát valaki agyonverte és a meggyilkolt ro­konai ennek tápgyermekét, Beves Rafaelt gya­niisitották. Benest elfogták egy Bárczy Gáspár nevű társával együtt és bár eleinte tagadott, a vágsellyoi járásbíróság fogházában töredel­mes vallomást tett, amely hajszálnyira egye­zett a bonejegyzőkönyv és vizsgálat adataival. ,\ főtárgyaláson a két vádlott visszavonta a beismerő vallomást, mondván, hogy őket a fogházőrmester, akivel a vizsgálóbíró a vizsgá­lat adatait előzékenységből közölni szokta, bá­rom napig éheztette s beismerő vallomásuk előtt berugatta. A törvényszék ennek, vala­mint több mentő tanú vallomásának ellenére Benest életfogytiglani, társát pedig 15 évi fegy­házra itélte. Bárczy rövid idő múlva a börtön­ben meghalt, Benest pedig tizenhét év múlva I öl tételes szabadságra bocsátották. A beteg, öreg ember, akinek közben birtokát is elpöröl­ték, még most is ártatlanságát hangoztatja s hivatkozván árrá, hogy egy Bárczy Ferenc nevű ember a halálos ágyán magát vallotta Kocsis István gyilkosának. Fuchs Ignác dr gá­lantai ügyvéd utján újrafelvételi kérvényt adott be a nyitrai törvényszékhez. Ha a tör­vényszék helyt ad a kérésnek, érdekes tárgya­lásra lesz kilátás. KÖZGAZDASÁG (—) A magyar részesedés. A legutolsó dele­gációk a tengerészétnek 312 milliót tevő hajóköltségeit abban a reményben és felté­tellel szavazták meg, hogy a megrendelések kvótaszerii része visszatérül a magyar köz­gazdaságnak s hogy általában megszűnik az a károsodás, melyet a magyar ipar a közös hadsereg, de különösen a tengerészet meg­rendeléseinél évtizedekn át elszenvedett. A 312 milliónyi hajómegrendelés felosztása te­kintetében a közös hadügyminisztérium és a m. kir. kereskedelmi miniszter között meg­egyezés jött létre, mely megállapította, hogy ez összegből 113.7 milliónyi illeti a magyar ipart és pedig megfelelően a hajóépitésekből, muníciókból, villamossági cikkekből, torpe­dókból, felszerelésékből, acélöntvényekből, vasanyaból stb. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, mely saját hatás­körében évek óta ellenőrzi az ipari szállítá­sok tekintetében a hadsereggel kötött ilyen megállapodásokat, most arról értesült, hogy a jegyzőkönyvileg is felvett megállapodás egyes intézkedései már eddig is alapos vál­tozást szenvedtek. Minthogy félő, hogy e változások a magyar ipar károsodását jelen­tik, — s a szövetséghez már több ilyen pa­nasz érkezett be — a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, kérvén, hogy a megállapodáson megejtett változta­tásokat vele közölje, hogy a szövetség ellen­őrizhesse: nem károsodik-e ezáltal a magyar ipar s betartatik-e az egyes szállító ipar­ágak között a szállítások tekintetében a mél­tányos arány. (—) Szeged téli kikötője. A téli k i Kötő vigye már esztendők óta van napirenden, de még elintézést mindig nem nyert. Az ügy DfeLMAGVAROfcsZÁÓ összes iratai fönn vannak a kereskedelmi mi­nisztériumban és amig onnan iiMu érkeznek Vissza, addig Szeged város semmit nem teliet. A hétfői tanácsülésen szóba kéri':it a dólög és a tanács fölkérte a polgármestert, hogy a kérdés elintézését Budápestéh sürgesse még. Annak­idején, amint' azt megírtuk, Hubert Lajos fő­mérnök kidolgozta már a téli kikötő terveit, me­lyeket át is adott a polgármesternek. A tervről az volt a vélemény, hogy annak kivitele igen költséges volna. A terv ugyanis a téli kikötőt ugy kontemplálja, hogy az egyúttal kereske­delmi ... „tő is legyen, de ép ezért Szeged igé­nyeihez képes túlságosan nagyszabású a terv és ha megvalósítanák, a létesítésének nagy költ­ségei miatt magasaknak kellene lenniöiv a díj­tételeinek is. Addig persze nem lehet elintézni a kérdést, amig az ügy iratai Budapesten van­nak és Lázár György dr polgármester, aki hét­főn a fővárosba utazott, meg fogja sürgetni a kérdés elintézését. (—) A tanyái vasút. Seesztay László mű­egyetemi tanár bejelentette a szegedi tanács­nak, hogy az alsótanyai vasút kitűzési mun­kái és összes tervei szeptember végére elké­szülnek. A tanács az építési költségből ötezer korona előleget utalt ki a tanárnak. ) A téglateriiielés. A téglagyárak már jó ideje teljes üzemmel dolgoznak, annyira el van­nak halmozva rendelésekkel. Az építkezési kedv ugyanis még most is nagy és igy a tégla­gyáraknak nincs okuk panaszra. A termelés augusztusban 178 millió téglát tett ki, ami napi egy és bárom negyedmillió téglagyártásnak felel meg. (—) A szőlő- és gyümölcstermés. A szór­ványosan érkezett tudósítások a szüret ered­ménye tekintetében várható helyzetet nem változtatták meg. Egyes helyekről panaszok érkeznek az augusztus második felében újból fellépett hőség ellen, de más helyekről beérkezett tudósítások ezeket a híreket annyiban ellensúlyozzák, amennyiben a be­állott esőzés kedvező hatásáról számol be. Egészben tehát a helyzet nem változott: mennyiségileg országos átlagban ma is kö­zéptermés várható, minőségre nézve azonban a legtöbb helyen kitűnő eredménynek néznek eléje. — A gyümölcs-termésre nézve a kilá­tások nem javultak, sőt kedvezőtlenebbé váltak, amennyiben a hőség több helyen el­fonnyasztotta s koraérésre kényszeritette a gyümölcsöt, más helyen pedig a szélviharok tizedelték meg a termést. Tágas, száraz pinczehelyiség kiad ó Kárász-utcza 8. szám házban. Borpincének, mag­tárnak, terménykereskedés­nek alkalmas. Felvilá­gosítást nyújt: dr Szivessy Lehel ügyvéd Csekonics-u 4 A ... . • « —..--. . i—- ... i.-,:.•>., REGÉNY. A vshar. — Égy orosz baffilcádharcos regénye. — Irta M. Arzybasew. VI. — Jöjjön, — szólt Kontsajew halkán és óva­tosan a sötétben, — sétáljunk egy kicsit. Sinotska hallgatott egy pillanatig s ez aggo.­dalmat ébresztett Kontsajewben. — Mindjárt — válaszolt végül kedves hangon és a szobába lépett. A sűrű sötét árnyék eltűnt s ismét csak a mozdulatlan fény bogár látszott; Néhány pillanatig minden sötét és elhagya­tott maradt. Kontsajew, aki háttal a keritésnék támaszkodott, felnézett az égre, mélyen aunjfi csillag fénylett, mintha ezüst porral volna be­hintve. Fent, egészen fent a csillagok felett pe­dig elevenén és busán világított a téjüt. A csil­lagok lassan és titokzatosan rezegtek a végié-' len magasságban és hideg némaság vette őket körül. Mennél tovább nézett rájuk Kontsajew, annál messzebbnek, el nem érhétőknék tűntek fel a hideg, sötétkék űrben. Kontsajewet hirtelen fájdalmas levertség gyűrte le. Csendes bánat, szökött a lelkébe: si­mán, de ridegen, mint egy finom, kis kigyó. Egyszerre oly tisztán látta, mint még soha, mily beláthatatlan óriási távolságok választ­ják el ezektől a sejtelmesen szép világoktól. Mily Gsenevész'és piciny ö, az ember'é* hatal­mas jelenségek közepette és mily kicsiny a föld is, melynek egy sötét, szűk kis utcájában áll­dogál. Hirtelen dermedt fájdalom és szomorú­ság fogta el, mintha jeges lehellet érintette volna. Ezek mind ugyanoly világok, mint a mienk, ugyanaz az élet, rajtuk, — gondolta. — Ött főnt valahol, talán már átélték mindazt, amit a természet és az emberi ész nyújthat és az élet cél nélkül, ismeretlen kinok közt hal el; Vagy Örökké virul és kéjben, napfényben sütkérezik!­Soha, sohasem fogom megtudni, mi megy ott végbe! A föld egyszer majd kihal; de mindén egyéb fennmarad. A végtelen égboltozat marad, mint volt, a tejút csak ugy fényleni fog ésf a csillagok tovább is tündökölni fognak. -Mit jé' lent hát akkor a nii egész életünk és initr-a forradalom?... Mi az tulajdonképen, amit eke-­leksziink? ... Érdemes-e egyáltalán Hirtelen a mai nap eseményei ötlöttek fel' benne: Lawrenkö, a kövér, elpuhult ember, az­őríási érctömb ott kinn a tengeren, mely mint félelmetes szörnyeteg' fetreng a vizeken és az­tán, ami holnap jön.. .Egyszerre bensője leg­titkosah mélyéből villámgyorsan feltövő düh kapta meg. Nem talált semmit, amin hai'figjáí kitölthetné, nem tudta min tombolhatná ki ma­gát. Minden sivár volt most neki és végtelenül rideg. Mint szürke, nyomasztó köd, kinos üres­ség telepedett az agyára. Görcsösen és- erőt le-; niil lóbálta meg öklét. Azonban e pillanat bán halkan becsapódott egy ajtócska és a sötétben,' mint az esti szélben libbenő, könnyed kis felhő, Sinotska közeledett. Kontsajew elfelejtette .gondolatait, sipkáját gépiesen még mélyebben szorította fejébe és délceg, szép mozdulatainak érzetében boldogan ment Sinotska elé. A leány feléje nyújtotta meleg kis kezét és örvendve csodálkozó sze­mei rámosolyogtak gyöngéd vohaln arooeská­jából, mely fiatal és hamvas volt, mint a ta­vasz. — Jó napot, — szólt Kontsajew tömör, fér­fias hatígján. Hová megyünk? A lengevbW, vagy a parkba? (Folytatjuk.) •• ii fin m-i - mnirnrriir -i-r-rrr -~r ronnrnurTT Ax összes intézetek és iskolák részére hivatalosan előirt használt iskolakönyvek féláron, tanszerek ip iuiánvns éri kitel: ! »FJ- árvay Sándor ié« vbvü ip síén iiiéM topi könyvkereskedésében, Szeged, Kárász-utca. iüti ' ni ni™ -n • 11 ni r i i minin nn nii

Next

/
Oldalképek
Tartalom