Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-05 / 203. szám

i§íi szeptember 5 viZSo-álóbirája hat heti szabadságáról hazaérkezett és hétfőn átvette hivatala vezetését. S Ujrafölvétel tizenhét évi fegyház után. Ciulőntáról jelentik: A nyitrai törvényszék nemsokára újra fog tárgyalni egy huszonkét előtti gyilkosságót, amely miatt már két ein&er szenvedett súlyos börtönbüntetést. Az eset 1889-ben történt. Kocsis István vágkirályfai gazdát valaki agyonverte és a meggyilkolt rokonai ennek tápgyermekét, Beves Rafaelt gyaniisitották. Benest elfogták egy Bárczy Gáspár nevű társával együtt és bár eleinte tagadott, a vágsellyoi járásbíróság fogházában töredelmes vallomást tett, amely hajszálnyira egyezett a bonejegyzőkönyv és vizsgálat adataival. ,\ főtárgyaláson a két vádlott visszavonta a beismerő vallomást, mondván, hogy őket a fogházőrmester, akivel a vizsgálóbíró a vizsgálat adatait előzékenységből közölni szokta, bárom napig éheztette s beismerő vallomásuk előtt berugatta. A törvényszék ennek, valamint több mentő tanú vallomásának ellenére Benest életfogytiglani, társát pedig 15 évi fegyházra itélte. Bárczy rövid idő múlva a börtönben meghalt, Benest pedig tizenhét év múlva I öl tételes szabadságra bocsátották. A beteg, öreg ember, akinek közben birtokát is elpörölték, még most is ártatlanságát hangoztatja s hivatkozván árrá, hogy egy Bárczy Ferenc nevű ember a halálos ágyán magát vallotta Kocsis István gyilkosának. Fuchs Ignác dr gálantai ügyvéd utján újrafelvételi kérvényt adott be a nyitrai törvényszékhez. Ha a törvényszék helyt ad a kérésnek, érdekes tárgyalásra lesz kilátás. KÖZGAZDASÁG (—) A magyar részesedés. A legutolsó delegációk a tengerészétnek 312 milliót tevő hajóköltségeit abban a reményben és feltétellel szavazták meg, hogy a megrendelések kvótaszerii része visszatérül a magyar közgazdaságnak s hogy általában megszűnik az a károsodás, melyet a magyar ipar a közös hadsereg, de különösen a tengerészet megrendeléseinél évtizedekn át elszenvedett. A 312 milliónyi hajómegrendelés felosztása tekintetében a közös hadügyminisztérium és a m. kir. kereskedelmi miniszter között megegyezés jött létre, mely megállapította, hogy ez összegből 113.7 milliónyi illeti a magyar ipart és pedig megfelelően a hajóépitésekből, muníciókból, villamossági cikkekből, torpedókból, felszerelésékből, acélöntvényekből, vasanyaból stb. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, mely saját hatáskörében évek óta ellenőrzi az ipari szállítások tekintetében a hadsereggel kötött ilyen megállapodásokat, most arról értesült, hogy a jegyzőkönyvileg is felvett megállapodás egyes intézkedései már eddig is alapos változást szenvedtek. Minthogy félő, hogy e változások a magyar ipar károsodását jelentik, — s a szövetséghez már több ilyen panasz érkezett be — a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felterjesztéssel fordult a kereskedelemügyi miniszterhez, kérvén, hogy a megállapodáson megejtett változtatásokat vele közölje, hogy a szövetség ellenőrizhesse: nem károsodik-e ezáltal a magyar ipar s betartatik-e az egyes szállító iparágak között a szállítások tekintetében a méltányos arány. (—) Szeged téli kikötője. A téli k i Kötő vigye már esztendők óta van napirenden, de még elintézést mindig nem nyert. Az ügy DfeLMAGVAROfcsZÁÓ összes iratai fönn vannak a kereskedelmi minisztériumban és amig onnan iiMu érkeznek Vissza, addig Szeged város semmit nem teliet. A hétfői tanácsülésen szóba kéri':it a dólög és a tanács fölkérte a polgármestert, hogy a kérdés elintézését Budápestéh sürgesse még. Annakidején, amint' azt megírtuk, Hubert Lajos főmérnök kidolgozta már a téli kikötő terveit, melyeket át is adott a polgármesternek. A tervről az volt a vélemény, hogy annak kivitele igen költséges volna. A terv ugyanis a téli kikötőt ugy kontemplálja, hogy az egyúttal kereskedelmi ... „tő is legyen, de ép ezért Szeged igényeihez képes túlságosan nagyszabású a terv és ha megvalósítanák, a létesítésének nagy költségei miatt magasaknak kellene lenniöiv a díjtételeinek is. Addig persze nem lehet elintézni a kérdést, amig az ügy iratai Budapesten vannak és Lázár György dr polgármester, aki hétfőn a fővárosba utazott, meg fogja sürgetni a kérdés elintézését. (—) A tanyái vasút. Seesztay László műegyetemi tanár bejelentette a szegedi tanácsnak, hogy az alsótanyai vasút kitűzési munkái és összes tervei szeptember végére elkészülnek. A tanács az építési költségből ötezer korona előleget utalt ki a tanárnak. ) A téglateriiielés. A téglagyárak már jó ideje teljes üzemmel dolgoznak, annyira el vannak halmozva rendelésekkel. Az építkezési kedv ugyanis még most is nagy és igy a téglagyáraknak nincs okuk panaszra. A termelés augusztusban 178 millió téglát tett ki, ami napi egy és bárom negyedmillió téglagyártásnak felel meg. (—) A szőlő- és gyümölcstermés. A szórványosan érkezett tudósítások a szüret eredménye tekintetében várható helyzetet nem változtatták meg. Egyes helyekről panaszok érkeznek az augusztus második felében újból fellépett hőség ellen, de más helyekről beérkezett tudósítások ezeket a híreket annyiban ellensúlyozzák, amennyiben a beállott esőzés kedvező hatásáról számol be. Egészben tehát a helyzet nem változott: mennyiségileg országos átlagban ma is középtermés várható, minőségre nézve azonban a legtöbb helyen kitűnő eredménynek néznek eléje. — A gyümölcs-termésre nézve a kilátások nem javultak, sőt kedvezőtlenebbé váltak, amennyiben a hőség több helyen elfonnyasztotta s koraérésre kényszeritette a gyümölcsöt, más helyen pedig a szélviharok tizedelték meg a termést. Tágas, száraz pinczehelyiség kiad ó Kárász-utcza 8. szám házban. Borpincének, magtárnak, terménykereskedésnek alkalmas. Felvilágosítást nyújt: dr Szivessy Lehel ügyvéd Csekonics-u 4 A ... . • « —..--. . i—- ... i.-,:.•>., REGÉNY. A vshar. — Égy orosz baffilcádharcos regénye. — Irta M. Arzybasew. VI. — Jöjjön, — szólt Kontsajew halkán és óvatosan a sötétben, — sétáljunk egy kicsit. Sinotska hallgatott egy pillanatig s ez aggo.dalmat ébresztett Kontsajewben. — Mindjárt — válaszolt végül kedves hangon és a szobába lépett. A sűrű sötét árnyék eltűnt s ismét csak a mozdulatlan fény bogár látszott; Néhány pillanatig minden sötét és elhagyatott maradt. Kontsajew, aki háttal a keritésnék támaszkodott, felnézett az égre, mélyen aunjfi csillag fénylett, mintha ezüst porral volna behintve. Fent, egészen fent a csillagok felett pedig elevenén és busán világított a téjüt. A csillagok lassan és titokzatosan rezegtek a végié-' len magasságban és hideg némaság vette őket körül. Mennél tovább nézett rájuk Kontsajew, annál messzebbnek, el nem érhétőknék tűntek fel a hideg, sötétkék űrben. Kontsajewet hirtelen fájdalmas levertség gyűrte le. Csendes bánat, szökött a lelkébe: simán, de ridegen, mint egy finom, kis kigyó. Egyszerre oly tisztán látta, mint még soha, mily beláthatatlan óriási távolságok választják el ezektől a sejtelmesen szép világoktól. Mily Gsenevész'és piciny ö, az ember'é* hatalmas jelenségek közepette és mily kicsiny a föld is, melynek egy sötét, szűk kis utcájában álldogál. Hirtelen dermedt fájdalom és szomorúság fogta el, mintha jeges lehellet érintette volna. Ezek mind ugyanoly világok, mint a mienk, ugyanaz az élet, rajtuk, — gondolta. — Ött főnt valahol, talán már átélték mindazt, amit a természet és az emberi ész nyújthat és az élet cél nélkül, ismeretlen kinok közt hal el; Vagy Örökké virul és kéjben, napfényben sütkérezik!Soha, sohasem fogom megtudni, mi megy ott végbe! A föld egyszer majd kihal; de mindén egyéb fennmarad. A végtelen égboltozat marad, mint volt, a tejút csak ugy fényleni fog ésf a csillagok tovább is tündökölni fognak. -Mit jé' lent hát akkor a nii egész életünk és initr-a forradalom?... Mi az tulajdonképen, amit eke-leksziink? ... Érdemes-e egyáltalán Hirtelen a mai nap eseményei ötlöttek fel' benne: Lawrenkö, a kövér, elpuhult ember, azőríási érctömb ott kinn a tengeren, mely mint félelmetes szörnyeteg' fetreng a vizeken és aztán, ami holnap jön.. .Egyszerre bensője legtitkosah mélyéből villámgyorsan feltövő düh kapta meg. Nem talált semmit, amin hai'figjáí kitölthetné, nem tudta min tombolhatná ki magát. Minden sivár volt most neki és végtelenül rideg. Mint szürke, nyomasztó köd, kinos üresség telepedett az agyára. Görcsösen és- erőt le-; niil lóbálta meg öklét. Azonban e pillanat bán halkan becsapódott egy ajtócska és a sötétben,' mint az esti szélben libbenő, könnyed kis felhő, Sinotska közeledett. Kontsajew elfelejtette .gondolatait, sipkáját gépiesen még mélyebben szorította fejébe és délceg, szép mozdulatainak érzetében boldogan ment Sinotska elé. A leány feléje nyújtotta meleg kis kezét és örvendve csodálkozó szemei rámosolyogtak gyöngéd vohaln arooeskájából, mely fiatal és hamvas volt, mint a tavasz. — Jó napot, — szólt Kontsajew tömör, férfias hatígján. Hová megyünk? A lengevbW, vagy a parkba? (Folytatjuk.) •• ii fin m-i - mnirnrriir -i-r-rrr -~r ronnrnurTT Ax összes intézetek és iskolák részére hivatalosan előirt használt iskolakönyvek féláron, tanszerek ip iuiánvns éri kitel: ! »FJ- árvay Sándor ié« vbvü ip síén iiiéM topi könyvkereskedésében, Szeged, Kárász-utca. iüti ' ni ni™ -n • 11 ni r i i minin nn nii