Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-23 / 218. szám

fii*' 4 bÉLMAaYÁK0kS2Íü 1911 szeptember ált se neki, se nekem nem lenne bajom. Csak ő volt a hibás. Azt kell lecsukni a kóterbe. Majd égre-földre esküdözött bogy még sohasem volt büntetve. Ugyanezt megtette a többi cigány is. A kihallgatás után Ajtai Sándort, Sárközi Mihályt és Rostás Józsefet becsukták, a többit pedig visszaengedték a szőregi gödrökbe, mert a vallomásuk szerint ez a cigányok állandó lakása. Ajtai Sándort szombaton átkísérik a szegedi ügyészség fogházába. Megszökött az igazgató ur. — Amerikába a diákok pénzével. — (Saját tudósítónktól.) Ravasz szélhámos szökése kelt most feltűnést Lippán és Karánsebesen, Fodor József még nemrégen Lippán boldogította a tanulóifjúságot „modernül berendezett" Diák-Otthonával, ugylátszik azonban a tanulók szülei nem támogatták kellő módon a Diák-Otthont, mert annak igazgatója, zavaros emlékek hátrahagyásával, búcsút mondott a városnak. Néhány héttel ezelőtt Karánsebesen bukkant föl a direktor ur. Egy temesvári lapban amerikai izü hirdetéseket tett közzé, amelyben bejelenti, bogy „a legmodernebb alapokon, költséget és fáradságot nem kiméivé rendezte be a DiákOtthont", mert alkalmat akar adni a délvidéki uri-közönségnek, hogy fiaikat előkelő diákházban neveltethessék. Az ügyes reklámnak meg is volt a kellő eredménye, mert elég szép számmal jelentkeztek növendékek. Többek között egy temesmegyei tanitó is felvétette fiát Fodor direktor ur kitűnő nevelő-intézetébe. A szabályok értelmében lefizette a szükséges harminc korona felvételi dijat és később újra huszonnyolc koronát küldött hasonló cimen. Közvetlenül ezután levelet kapott az Otthon igazgatójától, hogy a jelentkezett tanulók csekély számánál fogva a Diák-Otthon meg nem nyilhat, pénzét pedig visszakapja. E célból a tanitót Karánsebesre hivták. Ez azonban sürgönyzött, hogy pénzét küldjék el; később ajánlott levelet irt, de választ nem kapott. Időközben a buszonnyolc koronát visszakapta, mert a posta már nem kézbesítette, Fodor urnák, a harminc koronának azonban bottal ütheti a nyomát. Feltűnő mindenesetre, liogy a karánsebesi főgimnázium és polgári iskola igazgatója tűrte, bogy a feladott hirdetések szövege ugy szólt, bogy a Diák-Otthon az állami főgimnázium és a polgári iskola igazgatóságának felügyelete alatt áll. Ha nem állt a felügyelete alatt, ha nem tudták, bogy a vállalkozó megbízható ember, akkor miért engedték az olyan hirdetések közzétételét, amelyek révén most megkárosodnak a szülők? Merthogy megkárosodtak, azt bizonyitja ez a jelentés, mely Karánsebesről jött: Fodor József ezelőtt a lippai Diák-Ottlionnak volt tulajdonosa. Fodor több izben megfordult Karánsebesen és több elintézetlen ügyet hagyott bátra. Levelekben ígérgette, bogy jön, de igéretét nem váltotta be. Legutóbb állítólag Szegedről küldött levelet Kíiránsebesre. Az internátust nem nyitotta meg, karánsebesi lakásából augusztus tizenötödikén kilakoltatták, Okul azt irta Fodor, hogy csak hét növendéke volt, pedig már július elején tizenöt növendékről tett emlitést. Karánsebesen már is több feljelentést tettek ellene, mivel előlegeket vett fel és nem fizette vissza; állítólag körözni is fogják emiatt. Azt beszélik, bogy az interná tus-igazgató ja Amerika felé vette útját. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Szeptember 23, szombat Babuska, operett. Páros bérlet >/,. „ 24, vasárnap d. u.: Luxemburg grófja operett. „ 24, vasárnap este: Babuska, operett. Páratlan bérlet 3/,. „ 25, hétfő Babuska, operett. Páros bérlet «/,. „ 26, kedd Sárga liliom, kisvárosi történet. Páratlan bérlet '/»• „ 27, szerda Utánam, szinmü. Páros bérlet '/,. „ 28, csütörtök Haramiák, tragédia. Páratlan bérlet '/,. „ 29, péntek Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet Vs„ 30, szombat Ártatlan Zsuzsi, operett. Páros bérlet A magyar szinpadirodalom. (Saját tudósítónktól.) Még néhány év előtt is általános volt a panasz, hogy nincs, vagy csak alig van magyar színpadi irodalom. Szinte megszoktuk ezt a panaszt, mely minden honfiú keblet bánattal töltött el, s alig vesszük észre, hogy ez az aggodalmunk hovatovább tárgytalan, mert semmiképen sem födi a valóságot. Elmultak azok az idők, amikor a magyar színpadokon Sardou, Brieuz, Echegaray, Sudermann, Ohnet és a francia színpadi szerzők egész légiója ejtették lázba a színházi publikumot, és amikor egy-egy nagysikerű est után, megrázó dráma és kitűnő előadás emlékeitől — még ágyban, párnák közt sem tudtunk szabadulni, amikor a darab cselekménye, alakja még álmunkban is kisértett és mi fölsóhajtottunk teljes joggal, hogy mikor fog már magyar iró ilyen színdarabot vagy csak egy kicsit gyengébbet is alkotni. Nem mult el egy emberöltő, még csak egy rövid évtized se. Még csak annak a bizonyos öreg embernek a visszaemlékezése sem kell hozzá, egész fiatal emberek visszagondolhatnak ezekre az irodalmi viszonyokra és örömmel állapithatjuk meg azt a lelkesítő változást, mely ezen a téren tapasztalható. A magyarországi lapok egyre-másra adnak liirt, bogy ez vagy az a magyar iró fejezett be uj színpadi müvet s emez, vagy amaz a fővárosi, avagy vidéki szinház fogadta el előadásra egyik vagy tizedik magyar iró darabját. Hetek óta adnak hirt a lapok ilyen jelenségekről, és mi örömmel regisztráljuk ezt, az irodalomban korszakos változást jelentő híreket. Annyira megszaporodtak a magyar színpadi termékek, hogy a budapesti színházak nem is birják mind befogadni és több magyar szerző vidéki színházaknál helyezi el színmüvét. Különösen a kolozsvári színházat keresik föl azok a színpadi szerzők, akik nem birják kivárni, amig a fővárosi színpadokon szóhoz, illetve előadáshoz jutnak. Mi ennek a gyors fejlődésnek az oka? Máröl-holnapra nem születnek színpadi szerzők, és egyik évről a másikra nem terem színpadi irodalom. Ugy kell lenni, hogy megvoltak a színpadi irodalomnak azok a nélkülözhetlen feltételei, melyek ebez a gyors kifejlődéshez vezettek. És tényleg nemcsak uj emberek, nemcsak uj nevek vonultak be a színpadi szerzők diszes gárdájába, hanem a magyar elbeszélő és regényirodalom elismert jelesei fölfedezték a színpadot., — mint a legjobb irodalmi piacot. A magyar irók belátták azt, liogy számukra a legjobb üzlet a színpad, és liogy a szinmüirás több hasznot hajt, mint a regény vagy novellairás, mert még egy Budapesten megbukott darab is többet jövedelmez, mint egy jó regény, vagy novella-kötet, amelyik nem fogy, pedig a regények és novellakötetek általában nem fogynak. A magyar irók között, akik a n^vellairásról évek multán áttértek a szinpaf Tásra először emiitjük meg Biró Lajost. Utána egész írógárda következik, akiknek első Szinpadi alkotásuk a mostani színházi évedban kerül bemutatóra. Igy Kóbor Tamás, aki a mult évi siker után most újra színmüvet fejezett be, Drasche Lázár Alfréd, Tömörkény István, Szilágyi Géza, Krúdy Gyula, Szomaházy István. Nem uj nevek ezek, sőt országszerte elismert jelesei az irodalomnak, ami bizonyos garanciája annak, liogy ez a szinpadi törekvés nem lesz a színpadra veszedelmes invázió, bár föltétlen sikert mindegyiknél szintén nem jelent. Mert más technikája van a szinmü írásnak és más a regény vagy novellairásnak. Más egy történetet leirni, elbeszélni, mint a cselekmény hőseit beszéltetni, szerepeltetni. Igy önkénytelenül is jogos aggodalom nyomul előtérbe, liogy a magyar irók a jobb üzlet kedvéért nem ártanak-e a színpadnak, és nem rontják-e az irodalomnak általuk is emelt nivóját, ha általában olyan téren próbálkoznak, amely előttük ismeretlen, s amire nem annyira a predesztináció, mint inkább a business kecsegteti őket. Ismerjük például Szoniaházynak a pesti életből merített regényeit, melyek ha nem is nagy alkotások, de az ő mesteri, igazán pesti humorral átszőtt leírásában kedvesen hatnak. Kérdés azonban, hogy színpadra dobva ugyanilyen hatást tesz-e a gépiró kisasszony vagy a Nagler Elza, vagy a Lila test sárga sapka kalandor típusai? Aggályos dolog ez, de azért nem féltjük tőle az irodalmat. Majd kiforrja magát ez a jelenség és leszürődve, kikristályosodik belőle egy világhódító magyar szinpadi irodalom, — amelynek kezdetén már tul is vagyunk. * Színészet Szentesen. Krémer Sándor szabadkai színigazgató színtársulata szeptember 29-én kezdi meg előadásai sorozatát Szentesen és az első estén a társulat vigjáték személyzete mutatkozik be a Testőr-ben. A színigazgató már kibocsátotta előleges szinliázi jelentését és a társulat titkára: Szabadkai József már Szentesen van, a bérlet gyűjtést eszközölni. * Kari Schönherr uj szomorujátéka. Kari Schönherr most fejezte be legujabb darabját. Az uj darab nagyobb költői mii, melynek Az anya tragédiája lesz a cime. Schönherr uj szomorujátékát felvette felolvasó körútjának műsorába s igy kerül majd legelőször a közönség elé. Csak ha ez a felolvasó körút befejeződik, lesz szó arról, hogy a tragédiát színházban is bemutassák. * Cseh színészek szervezkedése. Prágában most tartotta alakuló gyűlését a cseh színészek egyesülete. A szervezetnek összesen 1200 tagja van, akik Csehország területén működnek. A cseh nyelvű színművészetnek összesen 14 állandó színpadja van s azonkívül 30 vándor társulat szolgálja Tháliát. * „Bánk bún" a Magyar Színházban. A Magyar Szinház igazgatósága tervbe vette, liogy az idei szezónban előadja Katona József „Bánk bán"-ját, a címszerepben Kürthy Józseffel. A művész egyébként tegnap több évre terjedő szerződést kötött a Magyar Szinház igazgatóságával. * Marthe Kegnler Budapesten. A hírneves párisi szinésznő, Marthe Regnier, saját társulatával novemberben Budapestre jön és két estén fog vendégszerepelni a Magyar Színházban. Az első estén, november 17-én Flers és Caillavet „Papa" cimü nj vígjátékának női főszerepét fogja játszani. A második estén, a megállapodás szerint, Lavedan „Gout de Vice" cimii darabjában kellett volna fellépnie, de most ez megváltozik, mert a darabot a jövő liét végén a Nemzeti Szinház bemutatja „Édes a bün" cimmel- , - : . . . . . , -