Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-03 / 202. szám

... .WiDÉLMAOYA^0í?S2Átl ÍÖÍ1 szeptember B a názáreti Szűz Mária háza, ahová ő oly nagy vágyakozással igyekezett, A küldöttség, miután Jeruzsálemben a szent sirt meglátogáéá, végre Názáretbe érkezett, ahol maguktól a törököktől megtudtak mindent, amire szükségük vala. Mindenekelőtt azt mondották a törökök, hogy ama kis ház, amelyet ők kelésnek, előttük teljesen ismeretlen s csodálatos módon helyéről eltűnt, megmutattuk helyét és fundamentumát, amelyen állott s a templom romjait, melyet sz. Ilona császárné a szent ház fölé építtetett. Ezuúrí fölmérték a visszamaradt alap hosszúságát, szélességét, megvizsgálták annak anyagát s végre kérdezték az eltűnés idejét. S miután mindent megegyezőnek találtak a tersattoi házzal, négy havi ott tartózkodás után ismét útra' keltek Tersatto felé. Frangepán és a nép nagy kíváncsisággal várta a küldöttség visszaérkezését. Megérkezésük után Sándor plébános a szent házhoz ájtatosságra iiivta egybe a. népet s ott számot' adott, a küldöttség utazásáról és ennek eredményéről. Újra fölmérték a szent. ház nagyságát amely teljésen egyenlőnek találtatott a názáreti fundamentum nagyságával: újra megvizsgálták a szent ház köveit s ugyanolyanoknak találták, mint a názáreti fundamentum köveit; a szent ház megjelenése Tersattoban megegyezett a Názáretből történt* eltűnés napjával. Amidőn igy minden kétségen felül állott az elvitázhatatlan igazság, a plébános az isteni, a legszentebb Szüzet és minden Szenteket hivta föl tanukul és esküvel bizonyította, hogy mindaz, amit elmondott, neiii kigondplt dolog, hanem a legigazabb tényállás, amelyet társaival együtt saját szemeivel tapasztalt. Ezek után dicsőitek istent és az ő legszentebb Anyját. A „Szent Ferenc Hírnöke" elmondja jmég, hogy az a ház igy meg ugy nézett ki. A padozata meg a fundamentuma Galileában maradt, mert azt nem birták el az angyalok, akik a házzal Tersattoba repültek, ahol három évig és hót hónapig fényeskedett Mária háza. Aztán •hová repült! Ezt nem tudja a „Szent Ferenc Hírnöke" sem. Valószínű, hogy az égbe, még pedig azon az úton, amelyen ama bizonyos tüzes szekér nyargalt Illés prófétával," Mindezt pedig irják az Urnák ezerkilencszáztizenegyedik esztendejében, a repülés korszakában, *a keresztény liivek okulására. A képviselőház ülése. — Unalmak, névszerinti semmiségek. — (Saját tudósítónktól.) A képviselőház szombati ülése is csak névszerinti szavazásokkal telt el. Ez az undorító játék folyik rendületlenül végtelen lassúsággal és unalmasan. Nem csoda, ha a kormánypárti jegyzők idegeit megviseli ós megszöknek a csúf játékban való kénytelen közreműködés teljesítése elől. Nemcsak unalmas, de undorító kötelesség is: a munkapárti jegyzőknek heteken át egyebet sem tenni, csak névsort olvasni. Igy történt, hogy ma Lovászy Márton ellenzéki jegyzőt kérte föl elnök a névsor olvasására. Még ezt is technikázásra használta föl az ellenzék, mert végtelen lassúsággal olvastak. Igy valószínű, hogy pótjegyzők választása válik szükségessé. A mai szenzációsan ostoba játékról ez a tudósítás szól: Návay Lajos elnök az ülést fél 11 órakor nyitotta meg. A tegnapi ülés jegyzőkönyvét észrevétel nélkül hitelesítették. Az elnök bemutatta a temesvári gazdasági egyesület kórvényét a Montenegróval kötött gazdasági szerződós tárgyában. Kiadják a közgazdasági bizottságnak. Bemutatta Szolnok, Debrecen és Hódmezővásárhely kétrendbeli kérvényét a katonai javaslatok* ellen ós a választójog reformja mellett. Javasolta, hogy a föliratok adassanak ki a kérvényi bizottságnak. fíock János elleninditványt terjesztett be, hogy a kórvények adassanak ki a pénzügyi ós véderő bizottságnak. Az elnök jelentette, hogy az elleninditványra busznál több képviselő névszerinti szavazást kért és ugyancsak husz képviselő a szavazás hétfőre halasztását kérte. E/utáu felolvasták az interpellációt) könyvet, amelybe Ábrahám Dezső a fiumei térparancsnok németnyelvű átiratai, Beck Lajos pedig A Nnp-nak Körmenden való elkobzása tárgyában jegyzett be üjább interpellációt. A napirőnd szerint következnek a névszerinti szavasások. Beszéd ma nem volt, csak szavazás. A jókedvű afrikai nyomorgók. — (Saját tudósítónktól.) Érdekesebb vendégei talán még sohasem voltak a szegedi rendőrségnek, mint most. A városháza kiesi udvara valóságos ekzótikus kolóniává alakult át. Az udvaron szerte-széjjel "szines kaftánok, furcsa forrná j u hangszerek, egyiptomi szerszámok díszelegnek. Az udvar közepén felhalmozott szalmadomb körül pedig fekete alakok sütkéreznek és bodor füstöt eregetnek ópiumos pipájukból. Amig a belügyminiszter döntése és az angol konzul válasza meg nem érkezik, a karaván kénytelen-kelletlen Szeged város vendége lesz. Ilárom hatalmas teremben laknak békés egyetértésben az arabok és négerek és valóságos keléti flegmával várják sorsuk eldőltét. Kijelentették, hogy Szegeden szívesen időznek, mert itt igen barátságosak hozzájuk az emberek. Az élelmes arabusök jó üzleteket csinálnak valódi egyiptomi cigarettával és hamis ékszerekkel. A helyzetük egyáltalában nem siralmas, mert valamennyien bőven el vannak látva pénzzel. Némelyiküknek pár ezer koronája is van, de a tőkéhez nem akarnak nyúlni. Nem is kell nekik a tőkéhez nyúlni, mert ha nem is bőven, de azért jut nekik minden nap néhány fillér haszon, az üzleteik révén. Az ara-' bok nagyon jó üzletemberek, árulnak gyűrűket, hangszereket, cigarettákat és nagyon természetes, ha valaki látogatóba jön hozzájuk, hát ötszörös áron adják el silány portékáikat. Legjobb üzleteket a cigarettákkal csinálnak. Minden jóravaló cigarettás ember igyekszik az arabokkal üzleti összeköttetésbe lépni, tekintve azt, hogy egyiptomi ember csak nem szi mást, mint egyiptomi cigarettát. Kézzel-lábbal, magyarul, franciául, németül, ki ahogyan tud, főzi az arabokat, hogy valahogy hamisítatlan egyiptomi cigarettához jusson. Az élelmes arabok pedig drága pénzért árulják a rossz egyiptomi kapadohányt. A dohány büdös, rosszul ég, de azért fogy, mert valódi egyiptomi. Az arabok pedig tucatszámra fogyasztják a magyar cigarettákat. A fe&tőieé öltözékü arabok egyébként egész nap szabadon járnatekelnek az utcákon. Mindenkivel barátságosan szóba állnak, még a főnökük, Abd el Meyid Fura el Homa is szívesen elfecseg egy-egy szegedi bensziilöttel, aki tud néhány szót franciául. Az arab karaván a rendőrség udvarán közös konyhát nyitott és a hithű muzulmánokhoz illően, disznóhúst, valamint zsírral készült eledeleket nem vesznek magukhoz. Nagyon szeretik a gyümölcsöt. Az asszonyok egész nap szilvát meg körtét rágcsálnak. * Este az arabok a korán parancsa szerint ájtatoskodnak. Lefekvés előtt megmosakodnak és halkan elénekelik imájukat. Korán reggel már újra talpon vannak és rohannak a városba üzletek után. Az élelemes arabok ujabban egy uj, zseniális üzletet fedeztek fel. Husz fillérért autoyrummokat árusítanak. Némelyik közülük nyolc-tíz koronát is megkeres autogramm-irással. Már vége a kétségbeesésnek. Biznak a sorsban. Szombaton délután tanácskozásra gyűltek össze és hangos felkiáltással bizalmat szavaztak meg Kovács Brúnó Emilnek, aki bajukban is kitartott velük. Sokan látták ezt az érdekes jelenetei, egy kis gyerek örömmel kiáltott fel: — Azt a bácsit megválasztották törzsfőnöknek 1 Kovács Brúnó Emil kijelentette, hogy nem lehetetlenség, hogy az arabok ügye diplomáciai beavatkozás nélkül is befejezést nyer, mert ő már is tárgyal egy szabadkai impresszárióval, aki az arabokat magyarországi körútra akarja szerződtetni. Rudolf főherceg „fia". — Mese Szeged város fölgyujtásáról. — (Baját tudó diónktól.) Szombaton éjjel a gázlángoktól bevilágított Boldogasszony-sugáruton egy kuszált hajú feldúlt ábrázata fiu rohant végig és torkaszakadtából ezt kiáltotta: — Tűs van! Ég Szeged! Fel akarják gyuj. tani az egész várost! A hangos kiabálásra sorba nyíltak meg a sugáruti ablakok és álmos, ijedt arcok néztek bele az éjszakába, kutatva a fantáziájukban már vörös színekkel lerajzolt tiiznyelvek után. — Tűz van! Tűz van! — hangzott messzehallóan a vészkiáltás a néma éjszakában. A békés, mámoros lumpok ijedten kiáltoztak a rohanó alak után : — Hol van tűz? Halló, álljon meg! Hol van tüz? — Eg az egész város ! Fölgyújtották az egész Szegedet! — ordította a gyorsan rohanó fiu, de határozott választ senkinek sem adott. Fél óra múlva már majd az egész alsóváros tudott a szörnyű katasztrófáról, hogy rablógyujtogatók öt helyen is felgyújtották a várost. Az ágyból kiugrasztott álmos emberek fantáziája már olyan élénken működött, hogy némelyek már a felcsapódó tüz-oszlopokat is látni vélték. — Borzasztó, még most sem kongatnak — szörnyűködött egy fehér hálóréklis nénike. — Csakugyan, még most sem kongatnak. A nagy árvíz után már csak egy kis tüz kellene, — bölcselkedett egy ősz szakállas bácsi ós ha akadt volna egynéhány türelmes hallgatója, hát el is mesélte volna a szegedi nagy katasztrófa szomorú történetét. A gyorsan száguldó fiu ezalatt az alsóvárosi rendörlaktanyához ért. Néhány pillanatig tétovázva állt meg a becsukott ajtó előtt, majd hirtelen mozdulattal a kilincsre tette a kezét és benyitotta az ajtót. — Segítség! Tüz van! Eg a város! A rendőrök meghökkentek és kérdésekkel ostromolták a vészthozót. — Hol van a tüz? — Az egész város ég. — Az egész város? — kérdették a rendőrük, de már gyanakodni kezdtek a feldúlt ábrázatú fiu igaz mondásában. — igen az egész város. Jöjjenek csak ide az ajtóba, innen már lehet is látni az egész tüzet. A rendőrök kiálltak az ajtóba, de nem láttak semmit a tűzből. — Hiszen itt nincs tüz sehol. — Lássák ott azt a nagy palotát? Az mindjárt be fog dűlni. A vörös iángkigyó most roppantja össze a tetejét. Nézzék, nézzék, mos1'' jön a tüz-király, vörös paripája mindent elhamvaszt. Ide, ide is jön már a láng, jai, hogy perzsel, jaj, hogy éget! A szegény fiu minden izében megremegett és csak a rendörök segítségével tudott visszavánszorogni a szobába. A rendörök j-vizet hoztak neki, hogy attól majd lecsillapodik. Do ő iszonyodva utasította vissza a vizet. — Minden cseppért kár, öntsék ezt a tűzre. Jaj, hogy közeledik a tüzkirály, holnapra már csak a romjai maradnak meg ennek a nagy városnak. A szerencsétlen fiu arca eltorzuft és csak érthetetlen szavakat nyögött. — A fáklyás emberek ... Öt helyen . . . Csak az apámat, Rudolf főherceget mentsék meg ! A rendőrök most már tudták meg, hogy kivel van dolguk. Azonnal telefonálták a mentokért, akik csakhamar meg is érkeztek. A fiu nem akart a mentőkkel menni és hangosan tiltakozott az ellen, hogy a rendőrök a kocsiba emeljék.