Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-20 / 215. szám

DÉLMAQYARORSZÁÜ iöü szeptember 20 A szegedi egyetem leendő népességét biztosan mutatja, hogy középiskoláiba közel nyolcszáz vidéki tanuló jár, de még legalább .10 főgimnázium estié ka szegedi egyetem körletébe, amelynek népessége ezekből a 2000 főt biztosan meghaladná. Végül a városjóléti érdekek a központosítást kívánják. Szeged hajdan annyira erős nagyi'uvarossága és hajózása a közekedési eszközök átalakulása folytán lebajayatlott s az uj helyzetbe való beilleszkedésre támogatást nem nyert. Hatmillió koronánál több haszna volt az államnak Szegedből, de azért összes közintézeteit maga .volt kénytelen fen tartani; maga küzdött a Tisza .veszedelme ellen, ami anyagi erejét fölemésztette és végre-elsöpörte; lijra fölvirágzásához az egyetem volna a legalkalmasabb támasz. Befejezésül fölemliti az emlékirat, hogy Szeged küzdelme nem uj, még a század elején keletkezett, majd közli az akkor történteket és bemutatja a város 1827. évi s a vármegyék 1802. évi föliratait. Az ország nagyrésze Szeged mellett! Az emlékirat nagy hatást keltett; ö felsége 1880 november 18-án fogadta a város küldöttségét, melyhez csatlakoztak a szomszédos törvényhatóságok kiküldöttéi s a szomszédos kerületek országgyűlési képviselői, Hódmezővásárhely ugyanakkor külön felségfolyarnodást nyújtott át; mig Budapest, Győr, Pécs és Szabadka városok, Jász-NagykunSzolnok, Nógrád, Nyitra.Torontál, Vas, Zala és Zemplém vármegyék feliratot intéztek a szegedi egyetem érdekében. A küldöttségi jelentés elmondja, hogy a város kérelmét mindenfelé, minden körben: a sajtóban, a tudomány, a törvényhozás, az államférfiak s a római katolikus főpapság részéről a legkedvezőbben, rokonszenvesen, mondhatni lelkesedéssel fögadták, ugy, hogy a szegedi egyetem ügye partikuláris jellegéből kivetkőzve és megtisztulva, az Alföld közóhajává lett és a nemzeti ügyek szinvona-. Iára emelkedett föl, A közvélemény, amely már 1876-ban Szeged javára nyilatkozott meg, ujrá állást foglalt a város mellett, az összes irányadó tényezők az egész nemzet osztatlan megelégedésére megegyeztek abban, hogy a harmadik egyetem székhelve Szegeden legyen és ö felsége legmagasabb engedélyével a magyar kir. kormány jnegkezdté a szegedi egyetem előmunkálatait. Az 1881. év óla' Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter 1881 október 23-án szakférfiúk kíséretében személyesen megtekintette Szegedet és megkezdte-a hatóság képviselőivel a tárgyalásokat, majd . részletesen kidolgoztatta a szegedi egyetem, jogtudományi, bölcsészeti és orvosi fakultásának tervezetét, Eötvös Lóránt báró, Fodor József dr, Korányi Frigyes dr, Thán Károly tudományegyetemi és Hauszmann Alajos műegyetemi tanárok által. L A nagyobbszabásu munkálat eredményét a miniszter 1882. évi 35,519. számú leiratában közölte a város közönségével, részletesen fölsorolva áz összes kellékeket, amelyek a teljes egyetem fölállításához szükségesek és fölhívta a várost, bogy „a maga szempontjából nyilatkozzék az azokban föl állított követelmények, különösen a' kórházra és ^ kórodákra fölállítottak kivihetősége iránt." Szeged város közönsége sietett eleget tenni a felhívásnak. 1882. évi 283. sz. határozatával föliratot intéz a miniszterhez. Köztudomású tény, hogy -a harmadik egyetem fölállítását akkor az ország pénzügyi helyzete akadályozta meg csupán, amely a már fennállott kolozsvári egyetemnek n budapesti egyetem véleménye szerint előbbre valónak -- jelzett kifejlesztését is hosszú időre elodázta. Szeged sz. kir. Város közönsége azonban támaszkodva az eddigi tárgyalások'eredményeire, az 1882. évi 35,519. szániu leiratban kijelölt irányzat szem előtt tartása mellett teljes áldozatkészséggel fejleszti közintézményeit, bogy az egyetem befogadására minél teljesebben előkészüljön s amidőn az ország ezer éves fennállásának megünneplése közeleg, 1893. évi szeptember 13-án hozott közgyűlési határozatával ujabb emlékirat fölterjesztését mondja ki • Ez az emlékirat előadja, liogy a város törvényhatósága a millenium méltó megünnepléséről tanácskozván, elhatározta — egyebek között — hogy a város monográfiáját 28,000 korona költséggel megíratja, 40,000 korona költséggel közművelődési palotát emel és felkéri az illetékes tényezőket, hogy az 1882-ben tárgyalások felvételét rendeljék el s az ezerév kultúrájának legméltóbb betetőzéséül állítsák föl a harmadik egyetemet. , Kifejti a jogi oktatás reformjának s ezzel kapcsolatban a jogakadémiák helyett egyetem létesítésének szükségességét, hivatkozva a meglévő egyetemek tultömöttségére. Kimutatja, hogy a harmadik egyetem székhelyéül helyi fekvésénél, népének tiszta magyarságánál, kultúrintézmények előrehaladottságánál s azok attraktív erejénél fogva Szeged a legalkalmasabb. Hogy Szeged aspirációi meg nem dönthető tárgyias okokon alapulnak s az ország törvényhatóságainak túlnyomó többsége a harmadik egyetem székhelyéül Szegedet jelölte ld és őfelsége legmagasabb jóváhagyásával a kormány 1881-ben már eldöntötte a székhely kérdését Szeged javára, meg is kezdte a várossal a tárgyalásokat s csak az ország kedvezőtlen pénzügyi helyzete odázta el a kivitelt. Elősorolja, hogy a tárgyalások óta Szeged minden támogatás nékül, saját ősi erejéből hatalmas fejlődésnek indult; 1273 négyzet mértföldön elterülő környékének lakossága 400,000 fővel szaporodott s e területen a magyarság gyarapodása tulnyomólag Szeged gyarmatosító és magyarosító erejének következménye. Az emlékiratot küldöttség nyújtotta át 1893 október 23-án őfelségének, a kormány tagjainak s az ország vezetőférfiainak; s a küldöttség hazafias örömmel jelenti, hogy Szeged igénye mindenütt elismertetett, a legmelegebb támogatásban részesült, az ország közvéleménye Szeged mellett a legnagyobb rokonszenvvel újra megnyilatkozott; 17 nagy napilap közül 15 feltétlenül Szeged, mellett foglalt, állást; kettő tartózkodó maradt; egyelőre, de > más város mellé sem állt. Időközben a vallás- és közoktatásügyi tárca vezetésénél személy változás állván be, 1900. évben, a város ujabb fölirattal fordult a tanügyi kormányhoz az egyetem fokozatos létesítését s a jogi fakultás késedelem nélkül való felállítását kérve. A fölirat az érvek egész seregével s az adatok halmazával mutatja ki a harmadik egyetem szükségességét és bogy Délmagyarország az egyetemet nem nélkülözheti. Fölemliti a budapesti egyetem keletkezésének történetét, hogy a kolozsvári egyetem 1872-ben mindössze 118,880 korona költséggel létesíttetett s a kassai jogakadémia csak 00,000 korona évi kiadást igényel. Elmondja, bogy az egykor puszta Alföld miként emelkedett népessége szaporodásával gazdasági jelentőségben s a nemzeti politika szükségessé teszi ez országrész közművelődésének egyetemmel való betetőzését. Elősorolja, liogy a bárom királyi jogakadémia népessége mindössze 433,* a bét felekezetié pedig 883, bogy a Szeged körletébe tartozó főgimnáziumok száma 22-re emelkedett. a harminc év előtti 2953 tanulói létszám 6824-re s az érettségit tett ifjaké 400-ra s igy csupán ezen intézetekből a szegedi egyetem legalább 1200 hallgatóra számithat, többre, mint a,z összes jogakadémiák népessége. Az eredmények. Ezekben vázoltuk főbb vonásaiban Szeged^ eddigi törekvéseit az egyetem elnyerése ér-" dekében. Ha a küzdelemben a tényleges eredményt, az egyetem felállítását, nem is sikerül elérni, azt meddőnek nem tekinthetjük, mert megdönthetetlenül sikerült nagy igazságokat országos köztudatba átvinni s habár csak elvileg, sikerült Szegednek egyetemhez való jogosultságát elismertetni. Ma már nem szorul bizonyításra, hogy harmadik magyar egyetemre szükség van, hacsak a közművelődés utján megállani nem akarunk. Elvitázhatatlan igazság, hogy a magasabb művelődés eszközeinek az ország felső ré* szén — vegyes nyelvterületeken — történt összehalmozása súlyos sérelmet képez az alsó országrész kulturális haladása ellen s hogy a mulasztás helyrehozása a nemzetfentartó ősi faj, az állam létalapját képező magyarság fensőbbségének biztosítása érdekében egyik legfontosabb és legsürgősebb állami feladat. Másrészt azok a tények, hogy az országgyűlés már 1827-ben a szegedi jog és bölcsészeti akadémiának felállítását elhatározta és ő felsége I. Ferenc apostoli király ezt jóváhagyta, kormánya a tárgyalásokat ez iránt megkezdte; — továbbá, hogy a harmadik egyetemnek Szegeden való létesítésére 1881ben, az ország közvéleményének megnyilatkozása után, a m. kir. kormány a tárgyalásokat a várossal folyamatba tette; — a törvényesség minden kellékével irásba foglalt ezen két tény — elévülhetetlenül és minden helyi érdekekkel szemben elvitázhatatlanul biztosította Szeged jogát, hogy a harmadik egyetemnek Szegeden leendő felállítását igényelhesse és nem puszta optimizmus, hanem hanem szigorú erkölcsi és jogi alappal biró álláspont, ha Szeged a harmadik egyetem székhelyének kérdését a saját javára eldöntöttnek tekintette és egyetemhez való szerzett jogát hangoztatja. De eltekintve a mult eredményeitől. Szeged mai fejlettsége és fejlődésképessége alapján is, mint az országnak Budapest után ugy szellemi, mint anyagi tekintetben első városa, kétségbevonhatatlan igénnyel bír arra, hogy a harmadik egyetem székhelyéül szolgáljon. Forradalmi mozgalom Spanyolországban. Egész Spanyolországban forrong a munkásság. Vasárnap mindenfelé gyűléseket tartottak, amelyeken a köztársaságot éltették. Madridban egy csoport munkás összeütközött a katonasággal. A katonák sortüzet adtak. egy ember meghalt, öten megsebesültek. Hétfőn Bilbaoban, Saragossában és Valenciában kitört az általános sztrájk. Huelvában, Cadixban, Sevillában, Dijonban és La Corunában a munkások nagyrésze sztrájkol. A spanyol kormány hivatalos jelentést adott ki, amelyben elmondja, hogy Barcelonából arról értesült, hogy forradalmi vállalkozás van készülőben, melyet spanyol és külföldi tagokból álló bizottság akar keresztülvinni és melynek anarchisták és szindikálisták a tagjai. Miután a komité az általános sztrájkot elhatározta, előkészületeket tett a táviró, telefon és vasútvonalak elpusztítására. A forradalmi komité tagjait — három kivételével, letartóztatták, Az uj hadügyminiszter. Végre megállapított tény, hogy Schönaich örökébe, a íözös hadügyminiszteri székbe Auffenberg •Móric lovag kerül. A hónapok óta tartó hadügyminiszteri váltság ezzel néhány napon beül véget ér: a király formálisan is elfogadja Schönaich báró lemondását és utódjává Auffenberg Móric szerajevói hadtestparancsnokot nevezi ki. A kinevezés már holnap vagy lolnapután megjelenik az osztrák és a magyar hivatalos lapban. Auffenberg ma reggel Szerajevóból Bécsbe érkezett és reggel kilenc Órakor hosszabb tanácskozást folytatott Conrad vezérkari főnökkel. Délelőtt tizenegy órakor Auffenberg Schönbrunnba hajtatott, 10I azonnal kihallgatáson jelent meg a királynál. Az audiencián a király felajánlotta neki a