Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-01 / 200. szám

izeptember 1 ülése. nyei. — ;gjobb támadó íz ülésén Antal jzemel vényeket vezérekről és a be, hogy a ve­11 támadtak az dáz szeretettel ik. Felolvasta át. Igy nagyon i Makón mon­viziót sürgette. íyancsak Justh satát, melyet rt annak idején ez az érdekes: az obstrukció­\ Igen, ő, a jna­uruc. Justh szemel­4ndrássy, Ap­t. Ök i szintén >z, de a követ­ök dettó ilyen yula gróf pél­n Albert gróf üzente meg, Andrássy kü­Ikíséretében el­sutih Ferencnek Imét, amelylyel. ogy „a magyar r össze az ob­c. És igy Antal :ert választotta, az ellenzék ve­yből is azt lát­g-ban cikksoro­a hírhedt ellen­lovagok, akik ik, akik mindig ök elitélték az olt oiyan nagy uk. Más politi­ikban, levonnák tanulságot. De • íogy nekik már :mmi se árthat! az obstrukció t egy ellenvéle­íiért fél ugy az ;za visszatérve , mikor őt azért az obstrukciót, ráolvasott az el­pponyira, Kos­mfeliil eégsz ra­itt vezérek szá­hogy ők maguk ;n a korrnány­véderőreformot íszti. Felolvassa tkhoz, melyben oda a mandátu­9 olyan szeren­•szágoí. Különö­Gyulának egy az általános, dörgött alig Jiá­yeket, melyek a a magyarellenes el alkotmányos Antal a kor­)öl is azt a részt, nelését bejelenti, nunkapárt lelkes y hatottak, mint pedést okoztak a íatja többé, hogy eg a kormány 1 V tehát az o>­nt ma Trencs11" mgulag elfogd'11 irtalmazó ra, hogy k-zele­m( 1ÖÍ1 szeptember i delmagyarorszáö A Ház csütörtöki üléséről ez a tudósítás számol be: I ' A mai ülés féltizenegy órakor kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének, hitelesítése után elnök bemutat három feliratot az obstruk­ció ellen ós hatot az 'általános választói jog mellett. Az ellenzék minden felirat, mely bizottság­hoz való utasítása tárgyában névszerinti sza­vazást és azoknak holnapra való halasztását kérte, amit az elnök elrendelt. Erre a vóderöjavaslatok általános vitájának folytatása következett. (Antal Géza beszéde.) * » Antal Géza "(munkapárti) engedelmet kér, hogy a tárgytól eltérjen. A Ház az engedélyt megadja. Antal Géza mindenekelőtt a múltkori zárt ülésen az ő személyével összefüggő incidensre tér vissza és kijelenti, iiogy sem pártokat, sem személyeket nem akart akkor sérteni és igy nem volt indokolt az a felháborodás, amoly akkor ellene kitört és nem jogosult az a kö­vetelés, hogy ő még egyszer kövesse meg a Házat. Ebben a jelentéktelen incidensben visz­szatükröződik a koalíció egész politikája. Va­lamikor a vezényszóért lángba borították az országot, de mihelyt hatalomra kerülhettek, elfelejtették a vezényszót. A zárt ülésen is ki­jelentették, hogy többé nem engednek szóhoz senkit, de mégis szóhoz engedtek sokakat. Nem eszik olyan forrón a levest, ahogy főzik. Az obstrukció ellen a koalíció a maga ide­jében szintén állást foglalt, és majdnem meg­ölte a kis balpártot, amely ellenkezni mert. Felolvassa Justh Gyulának 1908-ban Makón tariott egyik beszédét, amelyben a házszabály­revíziót sürgette . . . (Derültség jobbról.) Felkiáltások balról: Az akkor volt. (De­rültség.) (Szemelvények Justhtól, Andrássytól.) Antal Géza: Justh Gyula képviselőházi el­nökségének harmadik évfordulóján egy előtte tisztelgő küldöttségnek azt mondta, hogy „mél­tóbban nem ünnepelhetik őt, mint azzal, hogy megszavazzák a házszabály revíziót. " Justh azt is mondta akkor, hogy mindig ellensége vott az obstrukciónak és a zárt iilósen ö (Antal) szin­tén csak azt mondta. (Taps ós derültség a jobboldalon.) Fölolvas az 1909-iki választások alkalmával elmondott beszédekből részleteket, amelyek az obstrukciót elítélték. Igy Andrássy Gyulának a kassaiakhoz ós Apponyinak a jászberényiek­hez intézett beszédeit. Andrássy elitélte Justhot ós az obstrukciót, Apponyi pedig kijelentette, hogy az obstrukció fölfordítja az országot és az a függetlenségi szárny, amely • az obstruk­ciót akarja, nem a nemzet érdekét szolgálja. (Taps a baloldalon.) Antal Géza: Azt is mondta akkor Apponyi, hogy soha sem fog olyan parlamenti harcot tá­mogatni, amely a parlament munkáját lehe­tetlenné teszi. (Derültség jobbról.) Ép igy be­szóit Kossuth Ferenc is a ceglédiek előtt. (De­rültség.) Mikosevits Kanut közbeszól. Eovászy Márton : Mit fizottek a zentaiak ? (Derültség.) Elnök csendet kór. (Kossuth az obstrukció ellen) Antal Géza felolvassa Kossuthnak Monoron tartott beszédét, amelyben azt mondta, liogy a magyar nemzet méltóságával nem fér össze uz obstrukció. (Taps-) Fölkiáltás: Éljen Kossuth Ferenc! (Zajos tet­szés, taps.) Polónyi Géza: Szentelt viz I (Zaj.) Elnök (csenget): Igy nom lehet tanácskozni I Csendet kérek 1 Antal Géza: Igy beszélt a választások előtt Apponyi, Andrássy és Kossuth ós ma titokban az obstrukciót támogatják, mert megbuktak a választáson. (Zajos helyeslés jobbról,) Annak Igazolására, hogy a nemzet a válasz­tások előtt tudta, hogy a véderőreform milyen nagy terhekkel jár, utal a miniszterelnök be­szédére. Fölolvas ezenkívül Apponyinak a jász­berényiekhez intézett nyilt leveléből, amelyben figyelmezteti a nemzetet, hogy a Ivhuen pro­gramja milyen nagy áldozatokat kiván a nem­zettől. Idézi Kossuth Ferenc 1910 jun'us 5-én naondott beszédének egy részét, amelyben Kossuth íigyelmeztoti a nemzetet, hogy Héder­váry vódororeformja olvisolhotetlen terheket ré az országra, nomzoti kárpótlás nélkül. K két besaéíUo! azt. akarja ignz >lnl hogy a kor­mány a választásokan a véderőreform meg­valósítására is többséget kapott. (Éljenzés' ós taps a jobboldalon.) (Justh Gyula beszél.) Justh Gyula személyes kérdésben kijelenti, hogy Antal támadásaira majd valamikor a vita során fog válaszolni. Egyelőre csak annyit állapit meg, hogy politikai pályáján három ob­strukcióban vett részt. Az obstrukciót egyet­len esetben helytelenítette, Széli Kálmán alatt, az indemnitás tárgyában. Inkonzokvenciát te­hát nem lehet a szemére vetni. Antal Géza jobb szerette volna, ha Justh kijelenti, hogy a neki tulajdonított és tőle idé­zett nyilatkozatokat nem tette meg. (Helyes­lés a jobboldalon.) Justh Gyula íölszólalása után megállapították a holnapi napirendet s az elnök az ülést egy­negyed háromkor berekesztette. Védekeznek Szegeden a kolera ellen. — Orvosok értekezlete. — (Saját tudósítónktól.) Budapesten, lia nem is járványosán, de föllépett a kolera. Több olyan megbetegedés, halálozás fordult ;elő, amelyekről hivatalosan megállapították az ázsiai kolerát. Szóval a veszedelmes beteg­ség már itt van Magyarországon. Szegeden eddig nem í fordult elő koleramegbetegedés, de azért a város tiszti főorvosa már most megtesz minden intézkedést, hogy a vesze­delem ne találjon bennünket készületlenül. A mult esztendőben is csak a szigorú óvóintéz­kedések mentették rneg a várost a bajtól, amelyeket a főorvosi hivatal életbe léptetett. A legnagyobb óvatossággal, de egyben a leg­nagyobb szigorúsággal < kezelték a kérdést és ennek köszönhetjük, hogy ,Szegeden egyetlen eset se fordult elő, jóllehet, el vol­tak készülve itt a legveszedelmesebb jár­ványra is. Most teljesen hasonló a helyzet. A ható­ság, első sorban a tiszti főorvos minden elő­készületet megtesz arra, liogy Szegeden si­kerrel védekezhessenek az i esetleges föllépő járványnyal szemben. A legnagyobb elővi­gyázattal járnak el és a hatóság intézkedé­seit nagyban megkönnyíti az az áldozatkész­ség, amelyet a szegedi orvosi kar tanusit. Ilyen intézkedések mellett talán sikerül eb­ben az évben is megakadályozni azt, hogy Szegedet meglátogassa a veszedelem. Csütörtökön délután öt órára Faragó Ödön dr tiszti főorvos értekezetre hívta össze a szegedi gyakorló orvosokat a városháza bi­zottsági termébe, liogy velük a kolera elleni védekezésről tanácskozzék. Az értekezleten a következő orvosok vettek részt: Andrássy Ferenc, Balassa Péter, Baneth Samu, Berger Mór, Berriáth József, Cserey Zsigmond, Forbáth Leó, Goldschmiedt György, Illés Imre es. és kir. törzsorvos Klein Mór, Kovács Ödön, Kegdon Károly, Rex Izsó, Busz Gusztáv, Schreiber Fülöp, Szántó József, Spitzer Ignác, Turchányi Imre és Wolf Ferenc doktorok. v Faragó Ödön dr elnökölt az értekezleten. Előadta, hogy az értekezletnek az a célja, hogy szolgálatot akar szervezni arra az esetre, lia a kolera itt föllép. A régi rend­szert akarja követni, amely nagyon jól be­vált az 1886. és 1891. évi kolerajárványok idején. Akkor az orvosok a legnagyobb kész­séggel állottak a hatóság rendelkezésére, reméli, liogy ez ezúttal is igy lesz. Kolerajárvány esetén lesznek, vasúti inspekciós orvosok, akik az állomásokon a kolerával fertőzött vidékről érkezett utaso­kat megvizsgálják,. azokat fertőtlenítik, részben intézkednek, liogy a gyanús utasok vagy a lakásukon, vagy ha erre szükség lesz, zárt helyen, állandó megfigyelés alatt legyenek. , , , A központi inspekciós orvosok tizenkét oran­kint fölváltván városházán fognak lakni. Koleraesetnél az inspekciós orvos rendőrrel fii intézkedik n fertőt lenités iránt és elrendeli, hogy a beteget be­szállítsák a kolerabarakkba vagy pedig otthon elkülönített helyen ápolják. Gyógyító szolgálat is lesz. Azok az orvosok, akiket ilyen szolgálatra osztanak be a körze­tébe tartozó beteghez kimegy és ott a szük­séghez képest intézkedik. A kolerabarakkban a rendes vezetőn kivid, aki állandóan az épületben van, fölváltva még egy-egy orvos, esetleg szigorló orvos tel­jesít szolgálatot. Ezután beszéde további részén kifejtette a főorvos, hogy nem lesz nehéz a szolgálat, mert Szegeden hátvan orvos van és egyre nem jut sok inspekció. A város minden na­pért busz korona tiszteletdíjat ad. Kérdi a jelenlevő orvosokat, liajlandók-e elvállalni az inspekciós szolgálatokat, amelyekre külön­ben a törvény is kötelezi őket. Egyhangú helyesléssel feleltek erre az or­vosok, akik egyenkint bejelentették azt Is, hogy szükség esetén hova kívánják magukat beosztatni. A tiszti főorvos ezután megköszönte az or­vosok áldozatkészségét és kifejezést adott annak a reményének, hogy azok az orvosok, akik nem jelentek meg az értekezleten, bizo­nyosan a többséghez hasonlóan elvállalják a szolgálatot és erről őt értesitik. Ezzel az ülés véget ért. uQte.'íy ki n hclysziovr Rendes helyárak maradnak a színházban­— A csalhatatlan tanács. — (Saját tudósítónktól.) A szinházi helyárak­nak már-már viharokat felverő ügye 'kezd rendes medrébe visszaterelődni. Készséges örömmel regisztráljuk, hogy Lázár György dr polgármester ismét kiváló'érzékkel és ki­tűnő tapintattal találta meg azt a helyes utat, amelyen a város közönségének érde­keit (megvédheti, a már-már fölzaklatott ke­délyeket lecsillapíthatja. A polgármester ugyanis ma magához kérette — ugy halljuk, a „Délmagyarország" cikke következtében — , Almássy Endre színigazgatót és elren­delte, hogy a színházban rendes helyárakat szedjenek mindaddig, amig a helyárak föl­emelésének dolga végleges elintézést nem nyer. lEzzel tehát reparálódott az a sére­lem, amely azzal esett volna a közönségen, hogy Almássy egy elsőfokú határozatot fo­ganatosítani akart — kizárólag ja saját ja­vára és a közönség terhére. Minden valószínűség szerint ikorrigálódni fog az a határozat is, amelylyel a tanács a pápától ellopott csalhatatlanság elvén meg­fölebbezhetetlennek imondta ki a saját véle­ményét. Wimmer Fülöp inditványa folytán az ügy most már minden bizonynyal a közr gyűlés elé kerül. Wimmer íkülönben holnap újból felfolyamodással fog élni a sérelmes tanácsi határozat ellen. A színházi helyárak felemelése, illetve Wimmer bizottsági tag felebbezésének visz­szautasitása tárgyában ma kaptunk ugy jogi, mint közigazgatási kérdésekben elismert elsőrendű szakférfitől fejtegetéseket, amelyek most már a törvény betűivel bizonyítják azt, hogy Wimmer törvényhatósági bizottsági tag felebbezésének visszautasítása merő ön­kény volt. Nem is kételkedünk abban, hogy a tanács ezt most már belátja és Wimmernek indítvány alakjában beadott fel folyamodását a lielyárak felemelését kimondó határozat elleni helyes felebbezésnek fogja tekinteni, amellyel egy ember javára és az egész szinházjáró közönség terhére az árakat 20—25 százalékkal felemelte. Ez 30—40.000 ko­rona ajándékot jelent, amellyel a két több­ségben volt tanácsos a közönséget Almássy javára megadóztatni kívánja. A tanács álláspontja — mondja a jogi véle­mény —• határozottan téves. Mert: kétség­telen, liogy a tanács a szinházi helyárak felemelése kérdésében első fokon határozott, V L

Next

/
Oldalképek
Tartalom