Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)
1911-09-01 / 200. szám
izeptember 1 ülése. nyei. — ;gjobb támadó íz ülésén Antal jzemel vényeket vezérekről és a be, hogy a ve11 támadtak az dáz szeretettel ik. Felolvasta át. Igy nagyon i Makón monviziót sürgette. íyancsak Justh satát, melyet rt annak idején ez az érdekes: az obstrukció\ Igen, ő, a jnauruc. Justh szemel4ndrássy, Apt. Ök i szintén >z, de a követök dettó ilyen yula gróf péln Albert gróf üzente meg, Andrássy küIkíséretében elsutih Ferencnek Imét, amelylyel. ogy „a magyar r össze az obc. És igy Antal :ert választotta, az ellenzék veyből is azt látg-ban cikksoroa hírhedt ellenlovagok, akik ik, akik mindig ök elitélték az olt oiyan nagy uk. Más politiikban, levonnák tanulságot. De • íogy nekik már :mmi se árthat! az obstrukció t egy ellenvéleíiért fél ugy az ;za visszatérve , mikor őt azért az obstrukciót, ráolvasott az elpponyira, Kosmfeliil eégsz raitt vezérek száhogy ők maguk ;n a korrnányvéderőreformot íszti. Felolvassa tkhoz, melyben oda a mandátu9 olyan szeren•szágoí. KülönöGyulának egy az általános, dörgött alig Jiáyeket, melyek a a magyarellenes el alkotmányos Antal a kor)öl is azt a részt, nelését bejelenti, nunkapárt lelkes y hatottak, mint pedést okoztak a íatja többé, hogy eg a kormány 1 V tehát az o>nt ma Trencs11" mgulag elfogd'11 irtalmazó ra, hogy k-zelem( 1ÖÍ1 szeptember i delmagyarorszáö A Ház csütörtöki üléséről ez a tudósítás számol be: I ' A mai ülés féltizenegy órakor kezdődött. Elnök: Berzeviczy Albert. A mult ülés jegyzőkönyvének, hitelesítése után elnök bemutat három feliratot az obstrukció ellen ós hatot az 'általános választói jog mellett. Az ellenzék minden felirat, mely bizottsághoz való utasítása tárgyában névszerinti szavazást és azoknak holnapra való halasztását kérte, amit az elnök elrendelt. Erre a vóderöjavaslatok általános vitájának folytatása következett. (Antal Géza beszéde.) * » Antal Géza "(munkapárti) engedelmet kér, hogy a tárgytól eltérjen. A Ház az engedélyt megadja. Antal Géza mindenekelőtt a múltkori zárt ülésen az ő személyével összefüggő incidensre tér vissza és kijelenti, iiogy sem pártokat, sem személyeket nem akart akkor sérteni és igy nem volt indokolt az a felháborodás, amoly akkor ellene kitört és nem jogosult az a követelés, hogy ő még egyszer kövesse meg a Házat. Ebben a jelentéktelen incidensben viszszatükröződik a koalíció egész politikája. Valamikor a vezényszóért lángba borították az országot, de mihelyt hatalomra kerülhettek, elfelejtették a vezényszót. A zárt ülésen is kijelentették, hogy többé nem engednek szóhoz senkit, de mégis szóhoz engedtek sokakat. Nem eszik olyan forrón a levest, ahogy főzik. Az obstrukció ellen a koalíció a maga idejében szintén állást foglalt, és majdnem megölte a kis balpártot, amely ellenkezni mert. Felolvassa Justh Gyulának 1908-ban Makón tariott egyik beszédét, amelyben a házszabályrevíziót sürgette . . . (Derültség jobbról.) Felkiáltások balról: Az akkor volt. (Derültség.) (Szemelvények Justhtól, Andrássytól.) Antal Géza: Justh Gyula képviselőházi elnökségének harmadik évfordulóján egy előtte tisztelgő küldöttségnek azt mondta, hogy „méltóbban nem ünnepelhetik őt, mint azzal, hogy megszavazzák a házszabály revíziót. " Justh azt is mondta akkor, hogy mindig ellensége vott az obstrukciónak és a zárt iilósen ö (Antal) szintén csak azt mondta. (Taps ós derültség a jobboldalon.) Fölolvas az 1909-iki választások alkalmával elmondott beszédekből részleteket, amelyek az obstrukciót elítélték. Igy Andrássy Gyulának a kassaiakhoz ós Apponyinak a jászberényiekhez intézett beszédeit. Andrássy elitélte Justhot ós az obstrukciót, Apponyi pedig kijelentette, hogy az obstrukció fölfordítja az országot és az a függetlenségi szárny, amely • az obstrukciót akarja, nem a nemzet érdekét szolgálja. (Taps a baloldalon.) Antal Géza: Azt is mondta akkor Apponyi, hogy soha sem fog olyan parlamenti harcot támogatni, amely a parlament munkáját lehetetlenné teszi. (Derültség jobbról.) Ép igy beszóit Kossuth Ferenc is a ceglédiek előtt. (Derültség.) Mikosevits Kanut közbeszól. Eovászy Márton : Mit fizottek a zentaiak ? (Derültség.) Elnök csendet kór. (Kossuth az obstrukció ellen) Antal Géza felolvassa Kossuthnak Monoron tartott beszédét, amelyben azt mondta, liogy a magyar nemzet méltóságával nem fér össze uz obstrukció. (Taps-) Fölkiáltás: Éljen Kossuth Ferenc! (Zajos tetszés, taps.) Polónyi Géza: Szentelt viz I (Zaj.) Elnök (csenget): Igy nom lehet tanácskozni I Csendet kérek 1 Antal Géza: Igy beszélt a választások előtt Apponyi, Andrássy és Kossuth ós ma titokban az obstrukciót támogatják, mert megbuktak a választáson. (Zajos helyeslés jobbról,) Annak Igazolására, hogy a nemzet a választások előtt tudta, hogy a véderőreform milyen nagy terhekkel jár, utal a miniszterelnök beszédére. Fölolvas ezenkívül Apponyinak a jászberényiekhez intézett nyilt leveléből, amelyben figyelmezteti a nemzetet, hogy a Ivhuen programja milyen nagy áldozatokat kiván a nemzettől. Idézi Kossuth Ferenc 1910 jun'us 5-én naondott beszédének egy részét, amelyben Kossuth íigyelmeztoti a nemzetet, hogy Héderváry vódororeformja olvisolhotetlen terheket ré az országra, nomzoti kárpótlás nélkül. K két besaéíUo! azt. akarja ignz >lnl hogy a kormány a választásokan a véderőreform megvalósítására is többséget kapott. (Éljenzés' ós taps a jobboldalon.) (Justh Gyula beszél.) Justh Gyula személyes kérdésben kijelenti, hogy Antal támadásaira majd valamikor a vita során fog válaszolni. Egyelőre csak annyit állapit meg, hogy politikai pályáján három obstrukcióban vett részt. Az obstrukciót egyetlen esetben helytelenítette, Széli Kálmán alatt, az indemnitás tárgyában. Inkonzokvenciát tehát nem lehet a szemére vetni. Antal Géza jobb szerette volna, ha Justh kijelenti, hogy a neki tulajdonított és tőle idézett nyilatkozatokat nem tette meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Justh Gyula íölszólalása után megállapították a holnapi napirendet s az elnök az ülést egynegyed háromkor berekesztette. Védekeznek Szegeden a kolera ellen. — Orvosok értekezlete. — (Saját tudósítónktól.) Budapesten, lia nem is járványosán, de föllépett a kolera. Több olyan megbetegedés, halálozás fordult ;elő, amelyekről hivatalosan megállapították az ázsiai kolerát. Szóval a veszedelmes betegség már itt van Magyarországon. Szegeden eddig nem í fordult elő koleramegbetegedés, de azért a város tiszti főorvosa már most megtesz minden intézkedést, hogy a veszedelem ne találjon bennünket készületlenül. A mult esztendőben is csak a szigorú óvóintézkedések mentették rneg a várost a bajtól, amelyeket a főorvosi hivatal életbe léptetett. A legnagyobb óvatossággal, de egyben a legnagyobb szigorúsággal < kezelték a kérdést és ennek köszönhetjük, hogy ,Szegeden egyetlen eset se fordult elő, jóllehet, el voltak készülve itt a legveszedelmesebb járványra is. Most teljesen hasonló a helyzet. A hatóság, első sorban a tiszti főorvos minden előkészületet megtesz arra, liogy Szegeden sikerrel védekezhessenek az i esetleges föllépő járványnyal szemben. A legnagyobb elővigyázattal járnak el és a hatóság intézkedéseit nagyban megkönnyíti az az áldozatkészség, amelyet a szegedi orvosi kar tanusit. Ilyen intézkedések mellett talán sikerül ebben az évben is megakadályozni azt, hogy Szegedet meglátogassa a veszedelem. Csütörtökön délután öt órára Faragó Ödön dr tiszti főorvos értekezetre hívta össze a szegedi gyakorló orvosokat a városháza bizottsági termébe, liogy velük a kolera elleni védekezésről tanácskozzék. Az értekezleten a következő orvosok vettek részt: Andrássy Ferenc, Balassa Péter, Baneth Samu, Berger Mór, Berriáth József, Cserey Zsigmond, Forbáth Leó, Goldschmiedt György, Illés Imre es. és kir. törzsorvos Klein Mór, Kovács Ödön, Kegdon Károly, Rex Izsó, Busz Gusztáv, Schreiber Fülöp, Szántó József, Spitzer Ignác, Turchányi Imre és Wolf Ferenc doktorok. v Faragó Ödön dr elnökölt az értekezleten. Előadta, hogy az értekezletnek az a célja, hogy szolgálatot akar szervezni arra az esetre, lia a kolera itt föllép. A régi rendszert akarja követni, amely nagyon jól bevált az 1886. és 1891. évi kolerajárványok idején. Akkor az orvosok a legnagyobb készséggel állottak a hatóság rendelkezésére, reméli, liogy ez ezúttal is igy lesz. Kolerajárvány esetén lesznek, vasúti inspekciós orvosok, akik az állomásokon a kolerával fertőzött vidékről érkezett utasokat megvizsgálják,. azokat fertőtlenítik, részben intézkednek, liogy a gyanús utasok vagy a lakásukon, vagy ha erre szükség lesz, zárt helyen, állandó megfigyelés alatt legyenek. , , , A központi inspekciós orvosok tizenkét orankint fölváltván városházán fognak lakni. Koleraesetnél az inspekciós orvos rendőrrel fii intézkedik n fertőt lenités iránt és elrendeli, hogy a beteget beszállítsák a kolerabarakkba vagy pedig otthon elkülönített helyen ápolják. Gyógyító szolgálat is lesz. Azok az orvosok, akiket ilyen szolgálatra osztanak be a körzetébe tartozó beteghez kimegy és ott a szükséghez képest intézkedik. A kolerabarakkban a rendes vezetőn kivid, aki állandóan az épületben van, fölváltva még egy-egy orvos, esetleg szigorló orvos teljesít szolgálatot. Ezután beszéde további részén kifejtette a főorvos, hogy nem lesz nehéz a szolgálat, mert Szegeden hátvan orvos van és egyre nem jut sok inspekció. A város minden napért busz korona tiszteletdíjat ad. Kérdi a jelenlevő orvosokat, liajlandók-e elvállalni az inspekciós szolgálatokat, amelyekre különben a törvény is kötelezi őket. Egyhangú helyesléssel feleltek erre az orvosok, akik egyenkint bejelentették azt Is, hogy szükség esetén hova kívánják magukat beosztatni. A tiszti főorvos ezután megköszönte az orvosok áldozatkészségét és kifejezést adott annak a reményének, hogy azok az orvosok, akik nem jelentek meg az értekezleten, bizonyosan a többséghez hasonlóan elvállalják a szolgálatot és erről őt értesitik. Ezzel az ülés véget ért. uQte.'íy ki n hclysziovr Rendes helyárak maradnak a színházban— A csalhatatlan tanács. — (Saját tudósítónktól.) A szinházi helyáraknak már-már viharokat felverő ügye 'kezd rendes medrébe visszaterelődni. Készséges örömmel regisztráljuk, hogy Lázár György dr polgármester ismét kiváló'érzékkel és kitűnő tapintattal találta meg azt a helyes utat, amelyen a város közönségének érdekeit (megvédheti, a már-már fölzaklatott kedélyeket lecsillapíthatja. A polgármester ugyanis ma magához kérette — ugy halljuk, a „Délmagyarország" cikke következtében — , Almássy Endre színigazgatót és elrendelte, hogy a színházban rendes helyárakat szedjenek mindaddig, amig a helyárak fölemelésének dolga végleges elintézést nem nyer. lEzzel tehát reparálódott az a sérelem, amely azzal esett volna a közönségen, hogy Almássy egy elsőfokú határozatot foganatosítani akart — kizárólag ja saját javára és a közönség terhére. Minden valószínűség szerint ikorrigálódni fog az a határozat is, amelylyel a tanács a pápától ellopott csalhatatlanság elvén megfölebbezhetetlennek imondta ki a saját véleményét. Wimmer Fülöp inditványa folytán az ügy most már minden bizonynyal a közr gyűlés elé kerül. Wimmer íkülönben holnap újból felfolyamodással fog élni a sérelmes tanácsi határozat ellen. A színházi helyárak felemelése, illetve Wimmer bizottsági tag felebbezésének viszszautasitása tárgyában ma kaptunk ugy jogi, mint közigazgatási kérdésekben elismert elsőrendű szakférfitől fejtegetéseket, amelyek most már a törvény betűivel bizonyítják azt, hogy Wimmer törvényhatósági bizottsági tag felebbezésének visszautasítása merő önkény volt. Nem is kételkedünk abban, hogy a tanács ezt most már belátja és Wimmernek indítvány alakjában beadott fel folyamodását a lielyárak felemelését kimondó határozat elleni helyes felebbezésnek fogja tekinteni, amellyel egy ember javára és az egész szinházjáró közönség terhére az árakat 20—25 százalékkal felemelte. Ez 30—40.000 korona ajándékot jelent, amellyel a két többségben volt tanácsos a közönséget Almássy javára megadóztatni kívánja. A tanács álláspontja — mondja a jogi vélemény —• határozottan téves. Mert: kétségtelen, liogy a tanács a szinházi helyárak felemelése kérdésében első fokon határozott, V L