Délmagyarország, 1911. szeptember (2. évfolyam, 200-224. szám)

1911-09-13 / 209. szám

8 DÉLMAGYARORSZÁCJ 1911 szeptember 13 Egyben elhatározta a bizottság, hogy meg­sürgeti a belügyminiszternél állami csendőr­ségnek a tanyán való létesítését, miáltal a tanyai rendőrség felszabadulna és városi szolgálatba besorozható lenne. E kérdés letárgyalása után a tárgyalások folytatását szerda délutánra halasztották. TÖRVÉNYKEZÉS A buziásfürdői szolgabíró. Hivatali kötelességeinek lanyha és szabály­ellenes teljesítése, közhivatalnokhoz nem méltó viselkedés és más különböző okok miatt Temesmegye alispánja fölfüggesztett állásától egy temesmegyei Szolgabírót. Az alispán eme határozata ellen Temesvár­megye közigazgatási bizottságához fölebbe­zett a felfüggesztett tisztviselő. A közigaz­gatási bizottság, melynek tegnapi tárgy­sorozatán ez az egyetlen és nagyobb fontos­ságú és érdekesebb tárgy szerepelt, az al­ispán határozatát egyhangúlag, minden fel­szólalás nélkül jóváhagyta. Ferenczy Sándor alispán rövid idő előtt elrendelte Nikolaevics Qyula buziásfürdői szolgabíró ellen a fe­gyelmi vizsgálatot és egyben felfüggesztette állásától. Erre a szigorú intézkedésre a szol­gabírónak több, a fegyelembe ütköző ügye szolgáltatott okot. Káílay Ákos buziásfürdői járási számvevő feljelentette Nikolaevicset, hogy ez év junius hatodikán reggel részegen jött hivatalába és ott botrányt csapott. Nem­sokára rá Willjung János földbirtokos felje­lentést tett Lovászy Péter és tizennyolc társa ellen, akikkel szerződése volt a cséplési munka végzésére, hogy a szerződést meg­szegve nem akarnak a kialkudott bérért dol­gozni. Erre Nikolaevics a munkásokat egyen­ként harminc-liarrfiinc napi elzárásra ítélte és a büntetést rögtön ki is töltette velük. Az Ítéletet azonban hiányosan állította ki. Sem az elitéltek személyére vonatkozó adatokat nem tüntette fel, sem azt, hogy Willjung kö­veteli-e a megbüntetésüket, de még meg sem indokolta az ítéletet. Zsarolás miatt is vád alá volt helyezve és a törvényszék csak azért szüntette meg ellene a bűnvádi eljárást, mert a sértett kijelentette, hogy nem kívánja a megbüntetését. Fegyelmi uton sokszor volt büntetve, összeférhetetlen, veszekedő termé­szetű ember, aki ugy a temesvári központban, mint a különböző járásokban állandóan civa­kodott felebbvalóival. Ezért függesztették fel az állásától. § Habár Mihály összbüntetése. A buda­pesti esküdtbíróság Habár Mihály szerkesztőt a Wokerle—Kossuth-kormány panamái eimü röpiratért Wekerlc Sándor volt miniszterelnök panaszára két hónapi és két heti fogházra, továbbá kétszáz korona pénzbüntetésre Ítélte. Egy másik esküdtbíróság Kossuth Ferenc volt kereskedelemügyi miniszter és Szterényi József Államtitkár panaszára öt hónapi fogházra és ezer korona pérzbirságra Ítélte. A Kúria mind­két Ítéletet helybenhagyta s ma a budapesti esküdtbíróság összbüntetésképen bét hónapi fogházat és ezerkétszáz korona pénzbüntetést szabott ki Habár Mihályra. lÉpiglÉI a világhírű Helical Premier, Seidel és Xaumaun, Waf­fenrad, Pnch- és Styria­kerékpárokból valmint az utolérhetetlen pá­risi Pathéfon tü nélküli taZÓiŐ-PelíS mezMbt). ­Óvakodjunk silány és ér­téktelen utáuzatoktól! -tsss Szánté József és Testvére kerékpár, varrógép és beszélőgép főlerakata = SZEGED, városi bérház. = g URÁNIA i MAGYAR TUDOMÁNYOS SZÍNHÁZ • Kál!ay-(Hid)-utca, Holtzer-(Milkó)-paloía. Telefon 87 Igazgató-tulajdonos: Abonyi Mihály. MŰSOR: Szerdán, szeptember 13-án. 1. Massafra, látványos 2 Hóditás művészete, humoros 3. Tékozló flu, dráma 4. Ifjúsági tornaverseny, sport 5. Uj divat, humoros 6. Ganada átadása, dráma 7. Kérők, humoros 8. Kis árva, nagyhatású dráma Minden délután 5 órakor gyermekelőadás. Az előadások kezdete hétköznapokon d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasár és ünnepnapokon délután 2 órától 11 óráig folytatólagosan. Helyárak. Fentartott hely 1 kor., L hely 80 fill., II. hely 60 fill., III. hely 30 fill. Gyermekeknek I. hely 40, 11. hely 30, III. hely 20 fill. Katonák őrmestertől lefelé II. hely 30, III. hely 20 fill. KÖZGAZDASAS (—) Vitás terület kérdés. A szegedi •pénzügyi bizottság tegnapi ülésén szóbake­riilt, liogy Szeged városának Újszegeden mintegy 85 katasztrális hold szántóföldje van. Ezek az úgynevezett Cselökei gödrök. Ezek a földek, bár természetes határral az ujszege­di földektől elválasztva nincsenek, mégis Sző­rcg községhez vannak bekebelezve. Szeged város c terület után a földadót Szőreg köz­ségnek fizeti. Minthogy Szeged és Szőreg kö­zött a természetes határt a felső torontáli ár­mentesitö társulat védőtöltése képezi, s ez a jelzett földeken tnl van, s igy világos, hogy ezek a földek Szegedhez tartoznak. Ez okból szükséges, hogy a Cselökei földek területe törvényhozás utján Szegedhez csatoltassa­nak. Ugy tudjuk, hogy Lázár György pol­gármester a szükséges lépéseket megteszi, és bár tudvalevőleg nagy nehézségekkel jár az ily territoriális változtatás törvényhozás utján való keresztülvitele, mégis hihetőleg si­kerre! fog járni. Példa rá Mérges község, melynek területét legutóbb Csongrádmegyé­hez csatolták. (—) Sertésvásár Szegeden. A belügymi­niszter leiratot intézett Szeged városához, melyben értesiti a tanácsot, hogy mivel a ra­gadós száj- és körömfájás betegsége Szegedet elkerülte, megengedi, liogy a heti állatvá­sárokra sertéseket hajthassanak a következő föltételekkel: 1. A fertőzött udvarok továbbra is szigorú zárlat alatt tartandók. azokból és a velük szomszédos udvarokból (majorokból, tanyák­ról stb.) sertéseknek a vásárra való fölhajtása föltétlenül tilos. A vásárra és vásárról serté­sek esakis vészmentes utakon hajthatók. A vásártéri bejáróknál a sertések, kellő szám­ban alkalmazott állatorvosok által alaposan megvizsgálandók. A sertésvészszel fertőzött udvarokhoz a vásár napján őrök állitandók. 2. A szóbanforgó vásárokról sertések szaba­don csakis a belforgalomba kerülhetnek, el­lenben Horvát-Szlavonországokba, Bosznia és Hercegovinába, Ausztriába és a külföldre való szállításuk iránt az ezirányban fönnálló külön rendeletek mérvadók. 3.Az ellenőrzés gyakorolhatása végett a vá­sáron eladott összes sertések marhalevelein a jelen rendeletem kelte és száma följegyzendő. A most fönnálló sertészvész esetére szóló ezen engedélyem bármikor visszavonható és legkésőbb 1911. évi december 31-én hatályát veszti. — A miniszter rendeletéből: Szalay s. k., miniszteri tanácsos. (—) A Délvidéki Közgazdasági Bank iparvállalatai. Ismeretes, hogy a szabadkai Délvidéki Közgazdasági Bank Részvénytár­saság a mult évi mérlegében 600,000 korona veszteséget irt le, amely összeget iparvál­lalatainál vesztett el. Az iparvállalatok ked­vezőtlen helyzete miatt a bank igyekezett megszabadulni kellemetlen üzleteitől. A bank ugyanis — amint értesülünk — az ujverbászi kendergyárat eladta a Wiener Bankverein­nek, a bajai gőzmalomnál levő részesedését fölmoudotta és likvidálta a vele való össze­köttetést, a kulai szövőgyár érdekeltségét el­adlak, mig a szabadkai kereskedelmi rész­vénytársasággal megszüntették az összekötte- , tést, amely miatt az intézet csődbe is ment. Ilyenformán a bank megszabadult a rassz üzleteitől, most teljesen a folyó banküzlet erőteljes kultiválására tért át, amely siker­rel is jár. (—) A hortobágyi öiitözfícsatorua. Serényi Beia gróf földművelésügyi miniszter leküldte Debrecen városának azt a szerződési tervezel tet amely szerint a nagy hortobágyi pusztán báromezer katasztrális holdra menő öntöző­in ü létesülne. Az öntözőcsatorna Nagyhorto­bágy pusztának az Ohát néven ismert birtok­testéhez való részén lenne, mely a Tisza folyó­hoz legközelebb esik. Az öntözéssel a szikes talajrészeket akarják följavitani és igy az okszerű állattenyésztést előmozdítani. Debre­cen városa nemcsak a 3000 hold területet bo­csátja át az államnak, hanem a mii létesítésé­hez még 500,000 koronát is fölajánl. A kincs­tár 50 évig korlátlan használatra veszi át a területet és tartozik két év alatt az öntözési tervezetet akként elkészíteni, hogy az átvett területre a Tiszából másodpercenként 1200 li­ter vizet vezessen az öntözőcsatorna. Debre­cen város által fölajánlt félmillió koronát szivattyútelepek, az öntöző főcsatorna és a terület belső berendezésérc fordítják. A többi, költséget az állam viseli. A telep tiszta jöve­delme Debrecen városáé. A terület belső be­rendezése tekintetében azonban a kincstár szabadon rendelkezik és az ott termelt takar­mányok értékesítése tekintetében csak arra vállal kötelezettséget, hogy eladásnál, egyen­lő ajánlat mellett, debreceni gazdáké az első­ség. Ha a terület elárasztása sikerülne, ez esetbon a város ujabb 3000 hold területet ad át a kincstárnak. Szóval lesz öntözőcsatorna, annál inkább, mért borzalmas állapotok kap­nak lábra. Ugyanis, — mint Debrecenből je­lentik — a Hortobágyon seregestül puszttd­nak az állatok az éhség miatt, mert a legelők teljesen kiégtek, szálas és vetett takarmány pedig nem termett. A takarmányinség oly nagy, hogy a hortobágyi állatorvos most hir­detményben figyelmezteti a gazdaközönsé­get, hogy állatainak táplálásáról gondoskod­jék, nehogy azok az éhségtől pusztulja­nak el. (—) Uj tiszavidéki vasat. Egy csongrádi érdekeltség előmunkálati engedélyt kért a ke­reskedelmi kormánytól Kecskeméttől Csongrá­dig és innen a Tiszán keresztül : Szelevóny Csépa, Tisza sas, Tiszaugh, Tiszakürt. Inoka, Nagyrét és Cibakháza jásznagykunszolnokmé­gyei községek érintésével, Tiszaföldvárig épí­tendő keskenyvágányu vasút létesítésére. A községek olykepen akarnak a vasút létesíté­séhez hozzájárulni, hogy Csongrád városa épí­tené a Csongrád alatt létesítendő tiszai _ vas­hidat 1.100,000 korona költséggel, amely köz­úti célokat is szolgálna. A vasútnak ugyan­csak 1.100,000 koronát tevő építési költségeit az érintett községek viselnék. Ugy Csongrád városa, mint az érintett községek kölcsön ut­ján szereznék be a szükséges összeget és az annuitási terheket pótadó utján vetnék ki a lakosságra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom