Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-15 / 185. szám

M H9 mm tus 15 a éghez. le Buda:tek közttek a vimunkássszéljék a dját, tak;ü uj móíár kiürüli bevált sát liatáLeiazetközi képvisellamok hae, a harcán Fedezideig kantelemben logy nem sőt: ez a törekvések j európai, vezeti tag t a szociaizakniaszeig Ameri<zett muníég a szórná ja még ias gazda111 Federaabban az L lovagjai) len voltak 1911 augusztus iB DÉLMAGYARORSZÁG ímeg A .F. of L. és igy, mert az amerikai munkás gazdasági érdekeit nem találja benne bizto sitva, nem is lép be. Remek képviselője az A. F. of L. munkás szervezetnek annak elnöke, Gompers Sámuel Ö maga a megtestesített konzervatív A. F. of L. Szivargyári munkás volt és nagy agitatív erejével küzdötte föl magát az A. F. of L. el nöki székébe. Nagy dolog ez Amerikában, ahol más világnézlet uralkodik és egy ilyen munkásszervezeti elnökség igen magas és i'oiitos társadalmi pozíciót jelent. Hatezer dollár évi fizetőse van Gompers urnák, aki úgyszólván teljhatalmú vezére Amerika Szervezett munkásságának. Hogy milyen kitűnő és elismert társadalmi rang ez, annak fényes bizonyítéka, hogy a legutóbbi amerikai választások alkalmával Roosewelt az A. F. of L. alelnöke, John Mitcliel kormányzóul való jelöltetése mellett kar doskóöott. Ellis Istand pasája, a bevándorlási bizottság feje: Williams, szintén az A. F. of L. vezéri állásából került magas állami hivatalába. Gompers igen jó barátja Bryan-n&k, az örökös demokrata elnökjelöltnek, akinek megválasztása mellett korteskedett, sőt az A. F. of L. tagjait erre presszionálta, annak ellenére, hogy a szervezet alapszabályai szerint az A. F. of L.-ban politizálni tilos. Gomperset a szocializmus legnagyobb ellenségének tartják. Európában is igy ismerik. Ezért volt az, hogy mikor két év előtt Európában járt,tanulmányúton, Németországban egy ottani nagynevű szocialista képviselő egy népgyűlésen, ahol Gompers jelen volt, keményen megtámadta. Jellemző Gompers úrra, hogy bár a munkások fizetik tanulmányútja költségeit, nem a mimkáslapoknak küldte be utjai eredményéről tett beszámolását, hanem jó pénzekért a polgári lapoknak irta meg őket. Gompers /tanulmányútja összeköttetésben volt azzal az eszmével, hogy az A. F. of L. csatlakozzék a nemzetközi munkásszervezetekhez. Gompers ur ós vezértársai ugyanis igen okos emberek és belátják, hogy kisded panamáikhoz szükségük van a nemzetközi- taka róra. Nem lehet komolyan venni Gompers ur és üzletköre nemzetköziségét, mert az A. F. of L. utolsó kongresszusán határozatot hoztak a bevándorlás ellen és fölírtak a kongresszushoz, hogy szigorúbb törvényt hozzon a bevándorlás ellen. Érdekes ez a nemzetköziség, amely elméletben vallja, a gyakorlatban pedig épen a nemzetköziség ellen tiltakozik. Meglátszott ez a törekvés a minap Budapesten lefolyt nemzetközi értekezleten is, amikor az A. F. of L. küldötte, Duncan, az amerikai bevándorlás korlátozásához kérte az európai munkásszervezetek segitségét. Egyszerűen botrányos ez az eljárás.. Az indiánok, Amerika őslakói is tiltakoztak az európai kalandorok beözönlése ellen, azért mégis bevándoroltak a yankeek, most azután, miután ők már ott megtelepedtek, fedél alatt vannak, viszont tiltakoznak a bevándorlás ellen. És pusztán csak azon a jogon, mert ők előbb mentek át. Igy fest az emerikai munkásság nemzetközisége, amelynek az európai munkásság felül. Justhék Kristőífyi'ól. Az ellenzéki sajtó tele Van bombasztikus szavakkal, pufíogó támadásokkal. De amit a Justh-párt hivatalos lapja, a „Magyarország" ir Kristóffy Józsefről, amit a felelős szerkesztő és országgyűlési képviselő, Holló Lajos Kristóffyról csinál, az már neme-ak hazugság, de ennél sokkal több. Hallatlan, felháborító porfidia. Azt íratja Holló, hogy : „Megbélyegző az még ma is minden magyar pártra, ha Kristóffyval barátkozik. Az ilyen pártot méltán sújthatja megvetésével a magyar nemzet." Kérdést intéztünk erről a megbélyegző nyilatkozatról ós lvristóffynak Justhékhoz való Viszonyáról o'vnn tiszteletreméltó helyre, melyen teljesen ismerik a volt belügyminiszter működésének minden részletét és ott ezeket mondták nekünk : A Lukács László és a Justh-párt közt annak idején fölmerült kombinációkat és terveket Kristóffy József közvetítette Justhéknál. Állandóan tárgyalt vele Batthyány Tivadar gróf a párt nevében. Teljesen meg is értétték egymást, egy alapon álltak. Ha most olyan hálátlanok, hogy ilyeneket mondanak és irnak Kristóffyról, a jóltevőjiikről, aki őket megnientette, akkor ez csak jellemzi Justhék erkölcseit és megbízhatóságát. Igenis, ez az eljárás jellemzi őket ós mindon9setro olyan természetű perfidia, mely a Justhpárt mai szövetségeseit is gondolkozóba ejtheti 1 Sztrájk a szerb vasutakon. Belgrádból jelentik: A szerbiai vasutak általános sztrájkot készülnek proklamálni, mert nagy az elkeseredés az uj közmunkaminiszter ellen. Az alsóbbrendű alkalmazottak alig várják a sztrájk ki. lőréiét, de a hivatalnokok többsége nem rokonszenvez a mozgalommal. Támadás a bán ellen. — A züllött gyógyszerész merénylete. — (Saját tudósítónktól.) Kinos és feltűnést keltő botrány történt vasárnap Budapesten a dunaparti korzón. Délelőtt tiz és tizenegy óra között ott ült Tomasics Miklós horvát bán a Hangli-kioszkban. Társaságában ott volt Chavrak Levin horvát belügyi államiitkár. Egyszerre odaugrott az asztalhoz egy férfi s nekitámadva a bánnak, fejbe ütötte. Ugy a bán, mint Chavrak Levin felugrottak. Cchavrak Levin esernyőjével fejbe vágta a támadót. Természetes, hogy a botrányra óriási néptömeg verődött össze. Ebben a csődületben a merénylőnek sikerült kereket oldania, de később elfogták és letartóztatták. A bán Chavrakkal együtt elhagyta a Hanglikioszbot ós visszatért az „Angol Királynö"szállóbeli lakására. Onnan értesítették telefonon a főkapitányságot. Egy fogalmazó ment két detektivvel a bán lakására, ahol az esetről jegyzőkönyvet vettek föl. Tomasics kijelentette, hogy támadója Mattauschek Emánuel zágrábi gyógyszerész volt. Mattauschek már egyizben kapott gyógyszertári engedélyt. Ugy látszik, hogy a Rauch-féle horvát kormánynak politikai szolgálatokat teljesített s ezért mikor eladta volt patikáját, újból folyamodott engedélyért. De ezúttal a gyógyszertár berendezésóhoz pénzt is kért. A horvát kormány elutasította. Azóta állandóan zaklatja a bánt s amikor megtudta, hogy Tomasics pénteken Budapestre utazott, utána jött, kileste vasárnap reggel és bosszújában megtámadta és inzultálta. A bán igy mondotta el az inzultus lefolyását: — Chavrek osztályfőnökkel a korzón ültem ós épp cigarettára akartam gyújtani, amikor Valaki felém szaladt. Azt hittem, hogy a szomszéd széket akarja elfoglalni. De ebben a pillanatban ököllel ós bottal rámtámadt.. Az osztályfőnök, aki mellettem ült, felugrott ós erdőjével akart megvédeni a támadó ütései ellen, ez azonban már akkor vis«zaugrott. A támadást azonnal közölték a Tátra-Lomnicon időző Hédervdry Károly gróf miniszterelnökkel, aki azonnal maga hivta fel telefonon az „Angol Királyné'-szállodát és tudakozódott a bán állapota ós az eset részletei után. A szálló portása megnyugtatta a miniszterelnököt, hogy Tomas-icsnak semmi baja sincs ós visszaérkoztekor csak sáppadtsága árulta el a vele történteket. A rendőrségi jegyzőkönyv felvétele után Tomasich telefonon felhívta Zágrábban Accurti horvát államügyószt, akit azzal bízott, meg, hogy szedje össze azonnal a Matausekro vonatkozó összes adatokat ós azokkal együtt jöjjön Budapestre. Az államügyész este fél tiz óra után megjelent a bánnál és fogadta a bán utasításait. A miniszterelnök részvéttáviratot intézett Tomasichhoz. A távirat igy hangzik: „Nagyméltóságú Tomasich Miklós horvát bán urnák, Budapest, „Angol Királyné" szálloda. Tátralomnic, aug. 13. Megbotránkozással értesültem arról az orvtámadásról, amely téged ért. Midőn örömömnek adok kifejezést hogy nagyobb bajod nem történt, egyúttal á téged ért kellemetlenség miatt sajnálatomat és részvétemet nyilvánítom. Khuen-Hóderváry." Matauschek harminchárom éves. A rendőrségen azt mondotta, hogy még Rauch bán adta neki a patikaengedélyt Cirkvenicátan, de az engedélyt Tomasich visszavonatta. Korodi rendőrkapitány hétfőn a déli érákban letartóztatta Mattauscheket, a merénylőt. Megindították ellene az eljárást könnyű testisértés és becsületsértés, tehát nem hatóság elleni erőszak cimen. Le kellett tartóztatni a perrendtartás 141. szakaszának 2. pontja értelmében, mert sem lakása, sem foglalkozása nincs és pénz sem volt nála. Félmilliónál több a lovaknak. — Magyar lóverseny és magyar aviatika. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap kezdődött meg Budapesten a lóversenymeeting. Tizenhárom napon át futnak a lovak. S ez alatt a tizenhárom nap alatt nem kevesebb, mint hatszázötvenezer koronát osztanak szét a lovak közt. Hatszázötvenezer korona egyetlen egy meeting alatt a lovak gyorslábuságának" a prémiuma! Közhely a perzsa sahnak az a mondása, amit Budapesten hallottak tőle azok, akik elkisérték a lóversenyre. A sah unta az egész mulatságot, már a második futam után fölkelt és eltávozott azzal a megjegyzéssel, hogy: — Azt én már régen tudom, hogy az egyik ló jobban fut, mint a másik. Az pedig, hogy melyik fut jobban, nem érdekel. Mi nem megyünk ilyen messze a lóverseny lebecsülésében, elismerjük, hogy igen is lényeges annak a tudása, hogy melyik ló fut jobban mint a másik. Lényeges ez a továbbtenyésztós szempontjából, melynek során az emberi akarat pótolja a természetes szelekciót s tenyészti tovább azokat az egyedeket, amelyeknek a képességei az ő céljainak leginkább megfelelők. Az is igaz, hogy azon is vitatkozni lehet, vájjon a dolgozó, teherkocsival ós igás szekérrel fáradó, ekét hajtó, boronáló társadalom szempontjából az-e a legnagyobb érdek, hogy a legvékonyabb lábu ós leggyorsabb lábu ós leggyorsabban futó lovakat tenyésszék tovább vagy ellenkezőleg: ebből a szempotból inkább a legerősebb és legjobban huzó lovakat kellene megtisztelni, hogy őket avassák a jövendő lónemzedék őseivé. Azonban akár jgy, akár ugy tizenhárom nap alatt hatszázötvenezer korona, mint a lovak lábának a dija, ijesztő és majdnem kétségbeejtő. Annál inkább, mert a tenyésztő cél, sőt a sport cél is mezitelen ürügy most már: a prémium a szemérmetlen nyerészkedő vágyat szubvencionálja. Pedig tudvalevő, hogy ez a nyerészkedő vágy már nem szorul szubvencióra: a bukmekernél ós a totalizatőrön annak a hatszázötvenezer koronának a tizszereso fog megfordulni azon a tizenhárom napon. Elszomorodik az ember, hogyha arra gondol, hogy ennyi energia, ennyi áldozatkészség milyen eredményt tudna elérni, hogyha okos cél felé fordulna s nem meddő idegizgalmakra pazarlódnék. Hogy mást ne mondjunk, mivé lott volna már a magyar aviatika, hogyha nem négy meetingben óvento négyszer, hanem egyszerstnindenkorra kapott volna hatszázötvenezer koronát I