Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-30 / 198. szám

delmagy arorszáq 1911 augusztus 30 a rendelet, amelyet Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, mint belügyminiszter intézett Szeged város törvényhatóságáhatóságoz is. A rendelet megállapítja, hogy a hozáshoz is. A rendelet megállapítja, hogy a statisztikai adatok pótlása és kiigazítása sok helyütt lassan és hanyagul megy. Ennek folytán utasítja a törvényhatóságot, hogy a munkát a legsürgősebben végeztesse ell, erre közegeit legszigorúbban szoritsa, mert minden mulasztással és késedelemmel szemben a maga részéről a legszigorúbban lesz kénytelen eljárni. » Ebez a rendelethez nem kell kommentár. Az obstrukció áiokainak hosszú sorozatában gyökeresen végez az utolsó hamis feltevéssel s bizonyítja, hogy a körmány a választójog reformját igenis_ sürgősnek minősiti. Szeged pénzügyi helyzete az 1912. évre. — A pótadó marad ötven százalék. — (Saját tudósítónktól.) Fajka János Szeged főszámvevője most terjesztette be a tanácshoz a jövő évi költségvetés előirányzati tervezetét. A tervezet az idei költségvetéshez képest jelentősebb változást nem igen mutat, a kiadásokkal körülbelül egyenlő arányban növekedtek a bevételek is és a hagyományos ötven százalékos pótadö ezúttal is fedezi a fönmaradó hiányt. 'A város kiadásaira 5709,102 koronát irányoztak elő, ezzel szemben a várható bevétel 4907,617 korona. A hiány tehát 801,485 korona, ami megfelel az 1602,970 korona egyenes állami adó ötven százalékának. Ezt az összeget fedezik a pótadóból és ez az összeg 69,000 koronával múlja felül a tavalyi költségvetési hiányt. A pótadó azért nem emelkedik, mert a hiány emelkedése arányban, áll az adó természetes növekedésével, de meg a torony alatt is vigyáznak, hogy Szegedén ötven sJbzaléknál ne legyen több a pótadó. A' főszámvevő a költségvetési tervezet összeállításánál .minden tételnél nagyon takarékoskodott és igy volt elérhető, hogy a rendkívüli kiadás tételét 29,677 koronáról több mint ötvenezer koronával 83,115 koronára emelték. A főszámvevő jelentésében fölsorolja azokat a tételeket, amelyek a múlthoz képest jelentékeny emelkedést mutatnak. Legszembetűnőbb a kölcsönök amortizációnak és kamatainak a tétele. Ez a kó#rovat majdnem négyszázezer koronával, pontosan 392,000 koronával emelkedett, aminek az az oka, hogy az idén a város nagyobb összeget vett kölcsön. Jelentékeny összegekkel adnak ki többet a jövő esztendőben kulturális célokra. Ezeknél a tételeknél 30,500 korona a többlet. A tanitók fizetése 19,000, a külterületi iskolák 5000. az ipariskola 3500, a fa--és fémipari szakiskola pedig 3000 koronával kerül többe, mint amennyibe az idén került. A városi tisztviselők illetményeit 12,000 koronával javitja a tervezet, a rendőrök fizetése 1500, a rendörök és szolgák ruházata négyezer koronával kerii! többe, mint 1911-ben. Nagyobb tétel még a vízvezetéki tartalék 'alapé, amelyre 20,000 koronával többet irányoztak elő. A gőzfürdőre 1000, a vashid kezelésénél 1000, a vizrnü kezelésénél 4000, a bérház fentartásánál 1500, a városi épületek fen tartásánál 1000, a városi faiskola fentartásánál 1000, a kövezetvám kezelésénél. 1000, az adóknál 15.000, az adóbehajtási költségeknél 5000 korona a többlet. A tisztviselők nyugdijalapjára 18,000 koronával ad többet a város mint eddig. Jelentékenyebb emelkedések mutatkoznak még a kántorok, a harangozék fizetésénél is, ahol 1700, a kőolaj világitásnál, ahol 3000, az .árvaháznál, ahol 4000, a martonosi ánnentesitő társulat tételénél, ahol 10,000, a napidijaknál, ahol 5000 korona a többlet. Ezeken a felsorolt tételeken kivül persze más tételeknél is van emelkedés, azonban másutt nem ilyen jelentékeny arányban. Körülbelül hasonló a helyzet a bevételek rovatában is. Városi fogyasztási illetékből hétezer koronával több bevételt várnak, mint amennyi az idén van. Ezt a tételt mi nem tartjuk reálisnak, mert a mi. véleményünk szerint ezen a cimen lényegesen több fog-befolyni, amennyiben a helyzet is lényegesen megváltozott.' Az átíratási dijaknál 20,000, a vízvezetéki dijaknál 9000, földek haszonbérénél 65,000, a gőzfürdő jövedelméből 5000,. erdők jövedelméből 7000. kövezetvámnál 20,000, megtérülendő adókból/költségekből,, törlesztésekből, kamatokból 137,000 tandíjaknál 2000, laktanyabéreknél 18,000, a légszeszgyárnál 400Qi korona lenne a több bevétel, mig az előre nem látott vegyes bevételek tételét a főszámvevő csak kétezer koronával emeli föl. Az óvatosság itt érthető. A tervezet, amely mindössze három gépírásos oldalra terjed, nagy gonddal készítették el. Maga a tulajdonképeni tervezet persze nagyobb lesz, ezt négyszáz példányban nyomatják ki és legközelebb már a tanács elé kerül. Október lesz már, amikor a közgyűlés foglalkozik a kérdéssel, addig a pénzügyi bizottság, a tanács hozza meg a javaslatát, azonban előre lehet láni, hogy főszámvevönek nagy szakértelemre valló javaslatán, keveset fognák változtatni. milyen ládát kívánnak.a vevők Singaporéban, avagy Holland-Indiában. A Hamburg—Amerika-Lvnie egyik felügyelője vitt engem körül kikötőben, ő mutattá meg apróra a nágy tengerjáró hajókat, óriási 'kávétárházakat, hatalmas darukat, amelyek a portékát kiszedik a hajóból és beforgatják a ise végük, se hosszuk raktárakba és ő beszélt nekem Bullin úrról, a Hamburg—Anierika-Linie nagyhatalmi!, nagytudásu és nagyakaratu vezérigazgatójáról. Olyanféle ember ez, mint Dernburg, a németek hires-1 neves gyarmatügyi •államtitkárja. Öt is állami hivatallal, mitiiszlerségel kínálta meg II. Vilmos, de Ballin nem íEogadta, hivatkozván rá, liogy a hajóstársaságnak szüksége van munkásságára és hogy Németországnak szüksége Van erre a hajóstársaság^. Ö is csak trgy, mint Dernburg, bizalmas embere a német császárnak és a császár akárhányszor telefon utjáó érintkezik Berlinből a Hamburgban lákó Ballin úrral. Államügyekben, főként pedig í» birodalmat érdeklő pénzügyekben nem egyszer tanácsért fordnlt BaUinhoz, akit különbem is fölötte szives módon tüntet ki, valahányszor Hamburgban van és a lakásán is -fölkeresi,,családja körébén. Ballin nem tagja a hamburgi/szenátusnak/— nem ér rá az ilyen tisztség viselésére.— és a Hamburgot érintő közügyedben mégis hozzája fórdril a császár, elsősorban..őhozzá, juyn pedig Hamburg szenátoraihoz. "Ez a " nevezetes ember: Ballin, nagyszerepü a hamburgi kikötő életében és ő is, a társaság is, amelynek ő a vezető szelleme, császári barátjával és •pártfogójával, az erős egyéniségű császárral jól beillenék a hamburgi kikötő hatalmas méreteibe. Ezekbe az arányokba beletalál Bismarck szobra is, a kőből-kifaragott, roppant erejű Bismarck-szobor, az eíső kancellár gyönyörű ipagagságból pillant alá egykor világot átfogó, híres szemével a hamburgi kikötő kincseket rejtő, kincseket teremtő, Németország világhatalmát szolgáló, nagyszerű gályáira. Hősköltemény ez az élet, az újkor hőskölteménye: a hamburgi kikötő és pdabent is, a városbeli Hamburg élete. A világraszóló lianzavárosnak kevés a gimnáziuma, noha nyolcszázezer lakosa van. Apáról fiúra, nemzedékrőlnemzedékre szál) itt a hagyomány, a világkereskedelem hagyománya. A kontorba mennek a fiatalemberek és kimennek távoli földekre, liogy azután — évek multán uj tapasztalásokkal és uj kincsekkel térjenek a hazájukba vissza. Mert a szálak, amelyik őt a német földhöz kötik, nem szakadnak el messzi világokban íjéin. És a hires jelszó, mely ott büszkélkedik a Hamburg—Anmrika-Linie palotájának homlokzatán: Kereskedő, harcmezed a világ és országu-tad az, óceán! A távoli harcmezőkön és a mésszé pccánokon, -valamerre csak. érvényesül, a' néjpieí érőt npyqli, eiy szolgáljá sikerrel, •'• zOlgaijá.' díes'őséggel a német nemzeti nagy! ságÓtV" • ' -* - -. - - " ' Az algyői halálbál. — A vizsgálat eredménye. — (Saját tudósít ónktól.) Annak a Halállal végződő legényvirtusnak, amely Vasárnap toporzékolt az algyői nagykorcsmában, még súlyos következményei lesznek. Ugy, a katonai, mint a polgári vizsgálat már eddig is megállapította, hogy a csendő.rgolyók akkor hatoltak az áldozatok testébe, amikor már az alkoholtól fékevesztett legények bicskájának a pengéje a csendőrmell felé sújtott. Akkor megcsattant a fegyver ravasza és legényt ölt a csendőrgolyó. Egy szál fegyveres csendőr ügyelt a rendre, ahol kétszáz, vérig virtusos• magyar legény táncolt, s ahol az alkohol hektóliter számra gőzölgött. Virtusból birokra mentek a legények és amikor a kötelességét lelkiismeretesen teljesítő csendőr közbelépett, hogy elejét vegye a meggondolatlan vérontásnak, mintegy vezényszóra megbékéltek a legények és csendőrvért iszunk! kiáitással rohantak az érthetetlenül gyűlölt „kakastolilas"-ra. Röpültek a sörösüvegek, a széklábak, lerántották a csendőr mellzsinórját és amikor megvillant az é.lesre köszörült késpenge, eldördült a fegyver. Egy einber átlőtt tüdővel maradt a színhelyén, ké legény pedig súlyos seb!ázban; fekszik a szegedi- kórházban. Az algyői halálbál ügyében hétfőn megindult a vizsgálat. A hadbíróság részéről Pokomándy Béla dr százaclos-hadbiró, Fischer . József csendőrfőhadnagy és Boíos Kálmán dorozsmai járásőrmester vezetik a vizsgálatot. "A szegedi törvényszék részéről Márton József dr helyettes vizsgálóbíró, Zombory Jenő királyi ügyész, Hnbacsek Béla jegyző, valamint Berger Mór dr és Gyuritza Sándor dr szálltak ki. Az orvosnk hü boncolták Virág Miháty holttestét. Megállapították, hogy a golyó a tüdejét fúrta keresztül. A vizsgálat megállapitoMa, hogy Kiss Dezső csendőrtizedes jogosan használta a fegyvert, Vasárnap délután négy órától este kilencig volt engedélyezve a bál. A hatósági felügyelettel Kiss Dezső csendőrt bizták meg. Már a kora délutáni órákban veszedelmes jelleget öltött a helyzet, mert a könnyen lobbanó legényele valamin összeszólalkoztak. A vihar azonban egyelőre lecsendesült, mert még akkor nem pusztított annyira az alkohol. Este hét óra tájban azonban kitör a legényvirus. Mámoros fejjel, egymásnak estek és ütlegelték egymást. A csendőr csitította őket, de a békéltető kísérlete mit sem használt. Valaki elkiáltotta magát: — Mit pöffeszkedik az a kakastollas, vaktölténye van annak. Nem kell meghátrálni!. Érre, mintha előre megállapodtak volna a legények, fölhagytak a verekedéssel és a csendőrre támadlak. A csendőrt egy sarokba szorították. ahol a vizsgálóbizottság törött sörös üvegeket, széklábakat és köveket talált. A kihallgatásokból megállapította a bizottság* hogy a legények azt kiabálták: — RajtaI Csendőrvért igyunk! Üssük le azt a kakastollast! > A csendőrség megindította a nyomozást, auie.b'->l'4iverydnié^veképejr, tizenhat legényt letartóztattak, A nyomozás még tart és ujabb • letavóztatiAok várhatók'. A letartóztatott "légéüyeké'i szerifáii"1 átkísérik ' a Szégédi ügyésZíég " fogházába. .