Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-30 / 198. szám

í&íi augusztus 30 dÉLMAGYARORSZÁG gusztus 30 vegyes be ve ­két ezer ko­g itt érthető, három gép­ddal készitet­rvezet persze lányban nyo­a tanács elé a közgyűlés a pénzügyi, a javaslatát, íőszámvevő­ió javaslatán. jál. e. — ik a halállal ely Vasárnap smában, még k. Ugy a ka­már eddig is írgolyók ak­ébe, amikor ett legények mell felé suj­yver ravasza yó. Egy szút dre, ahol két­gény táncolt, zámra gözöl­i legények és retesen telje­lejét vegye a mintegy ve­legények és rohantak az llas"-ra. Rö­bak, lerántot­amikor meg­penge, eldör­t tüdővel raa­iedig stilyos rházban. főn megindult ól Pokomándy isclier , József iián dorozsmai tót. "A szegedi séf dr helyet­Órályi ügyész, t Berger Mór ik ki. Miháty holt­olyó a tüdejét yy Kiss Dezső a a fegyvert, este kilencig ósági felügye­k meg. Már a les jelleget el­lobbanó legé­A vihar azon­íég akkor nem te hét óra táj­us. Mámoros élték egymást, ékéltető kisér­lkiáltotta ma­itollas, vaktöl­jhátráini!, idtak voína a sel és a csend­sarokba szori­l törött sörös t talált. A ki­a bizottság, ' Üssük le azt I a nyomozást, hat legényt le­tart és yjabb' •tóztatott "legé­rédi iigyés/^ég Fordulat a Fehérló-szállói rémdráma ügyében. — Vaüütí az asszony. — (Saját tudósítónktól.) Részletesen foglal­koztak már a lapok azzal a megdöbbentő drámával, amely pénteken éjjel játszódott le a szegedi Fehérló-Szállodában. Branden­burg József szegedi vasúti altiszt a vele kö­zös háztartásban élt Kaiser Adánéval és an­nak két fiával pénteken éjjel a Fehérló­szállóban szállt meg, ahol az asszony szub­limáttal megmérgezte magát és két gyerme­két. Az esettel ugy foglalkoztak, mintha az asszony rá akarta volna magát erőszakolni a férfira, hogy vegye feleségül. Pedig meg­indító asszonyi tragédia rejlik a sötét dráma mögött. A DéUnagyarország munkatársa hétfőn délután a kórházban újból meglátogatta az asszonyt, akinek már föltűnő módon javult az állapota. Az asszony részletesen nyilatko­zott a drámáról és annak előzményeiről. A szavaiból kitűnik, hogy egy megindító asz­szonyi tragédia szánalomramélio iiöse. Mái­nyolc évvel ezelőtt férjhez ment egy buda­pesti iparoshoz, aki azonban már évek óta ra­gályos beteg és amiatt az orvos megtiltotta, hogy gyermekeivel egy födél alatt lakjon. Így került az asszony kilenc hónappal ezelőtt Szegedre, ahol K. orvosnál mint szakácsnő kapott alkalmazást. Ott ismerkedett meg Brandenburggal, aki arra kény szeritette, hogy vele közös háztartásban éljen. Bran­denburgnak felesége is volt, akitől kiilönvál­tan élt. Brandenburg felesége folyton zak­latta az asszonyt, aki végre megunta ezt az állapotot és rászánta magát arra a megdöb­bentő drámára. — Nyolc évvel ezelőtt, — mondotta az asz­szony, — Szegeden voltam alkalmazásban egy orvosnál. Innen mentem férjhez egy budapesti Ijparoshoz. A férjemnek azonban már néhány év óta gyógyíthatatlan betegsége van, ugy, hogy orvosi rendeletre gyermekeimmel együtt külön kellett élnünk. — Kilenc hónappal ezelőtt kerültem Szegedre K. orvoshoz szakácsnőnek. Valamiből meg kel­lett élni, gyermekeimet sem dobhattam az ut­rára. Eleinte gond nélkül éltünk, nem éreztünk szükséget semmiben. Amióta azonban Bran­denburggal megismerkedtem, pokol volt az éle­(eip. Pillanatról- pillanatra zaklatott, hogy lép­jek vele közös háztartásra, mert lia nem, meg­öl. Én kérleltem, hagyjon nekem bókét, van fe­lesége, éljen azzal együtt. Hiába volt minden kérésem, könyörgésem, nem tágított. Végre is annyira presszionált, hogy gyermekeimmel együtt közös háztartásra léptem vele. Szőregen telepedtünk meg. Házasságot igért, azt mon­dotta, elválik a feleségétől. Eleinte ugy is bánt velem, mintha a felesége lettem volna. Később azonban megváltozott a helyzet. A felesége le­velekkel zaklatott, szememre vetette, hogy el­csábítottam az urát, pedig, isten engem ugy segéljen, nem is gondoltam arra. Ettől kezdve Brandenburg is elhidegült irántuin, nem volt már a régi. — Nemrégen meglátogatott bennünket Bran­denburg felesége. Leirhutatlan jelenetet rög­tönzött, én már akkor elhatároztam, hogy elha­gyom Brandenburgot, ne mondja a felesége, hogy ón állottam az útjában. — A gyermekeimet Zsombolyára küldtem a nagybátyjukhoz, én pedig e hónap másodikán Budapestre utaztam. Két héttel ezelőtt állást kaptam Budapesten. Brandenburg levelet irt, liogy menjek vissza, fontos beszédje van velem. Éli, mit tehettem mást, visszautaztam. Az állo­máson találkoztunk. Onnan Szövegre mentünk, Amint a szobába értünk, minden tagom meg­remegett a meglepetéstől: Brandenbury fele­sége állott előttem. Háziruhában volt. Boszns • .tekintetet vetett rám, majd elfordult tőlem. Ugy éreztem, mintha burkot vetettek volna a torkomra. Nem tudtam mihez kezdeni. Amikor egy pillanatra egyedül maradtam, a szubli­mátos üveget magamhoz vettem. FI voltam szánva mindenre. Lesz, umi lesz, — Előzőleg táviratoztam Zsombolyára a gyermekeimért. Kimentem elébük a Szeged­állomásra, Brandenburg is velem jött. A fele­sége egyedül maradt otthon. Szőregről gyalog mentünk az állomásra.'Késő este érkeztek meg a gyermekeim, a nagybátyjuk kisérte őket, aki éjjel két órákor visszautazott Zsombolyára. "— Éjjel három órakor a Fehérló-szállóban szálltunk liheg a 4-es számú szobában. Az egész iéijelt*' ébren töltöttem. Eleinte nem volt bátor­ságom a szándékom végrehajtására. Reggel bél óra felé azonban, amikor már rám köszön­tött a világosság és az utcán újból megkezdő­dölt az élet, a végsőre határoztam magam. Előbb a gyermekeimbe öntöttem a szubíimátot, aztán 'Brandenburggal akartam végezni. Az azonban észrevette a szándékom és igy meg­hiúsult a kísérletem. Azt azonban már nem tudta megakadályozni, hogy én fenékig ki ne ürítsem a poharát. Hogy azután mi történt, nem tudom. — Brandenburg még nem látogatott meg a Korházban, de ne is kerüljön többet a szemem elé. Mi már végeztünk egymással. A képviselőház ülése. — Unalmss kedd. — (Saját tudósítónktól.) Ma ismét üres ülése volt a képviselőháznak. Az ülésre szánt négy órát az ellenzék ma is névszerinti sza­vazásokkal töltötte ki. Szerdán és . csütör­tökön azonban megváltozik a parlament egyszínű képe, mert az ellenzék a szerdai és csütörtöki napot beszédekre szánta. Szó volt arról, hogy ma Antal Géza munka­párti fog fölszólalni a javaslat mellett, az ellenzék vitarendezői azonban a munkapárti fölszólalást nem engedték meg, mert még a mult héten azt határozták, hogy ezen a hé­ten csak két beszélő napot tartanak. Az ellenzék közül Nadányi Gyula és esetleg Kovácsy Kálmán beszél a javaslatok ellen. Szerdán Lovászy Márton indokolja meg in­dítványát a sajtótermékek szabad terjesz­téséről. Az ellenzéken, különösen a függetlenségi és 48-as párt tagjai között elégedetlenséget szült, hogy a vitarendezők a beszédes ob­strukciót határozták el. Ezek az ellenzékiek a teljes technikai obstrukcióba szeretnék fojtani az egész erkölcstelen manőverüket és hallgatni sem akarnak Kossuth állítá­sára, hogy beszédekkel, nem puszta obstruk­cióval kell a katonai javaslatok törvény­erőre emelkedését megakadályozni. Szóval az ellenzékiek között dühöng az egyet­értés. A Ház keddi üléséről ez a tudósítás szól : A mai ülést Berzeviczy Albert elnök féltizen­egy érakor nyitotta meg. A tegnapi ülés jegyzökönyvét észrevétel nél­kül hitelesítették. Az elnök bemutatta Komárommegye föliratát a gyermekvédelmi törvény módositása tárgyá­ban, a makói népgyűlésnek Justh Gyüla által benyújtott kérvényét A Nap kolportázsának letiltási tárgyában. Az elnök javasolta, hogy a feliratokat adják ki a kérvény! bizottságnak. Lovászy Márton ezzel szemben ellenindit­ványt terjesztett be s javasolta, hogy a kér­vények adassanak ki a kérvényi ós igazság­ügyi bizottságnak. Az elnök jelentette, hogy húsznál több kép­viselő mindkét kérvény fölött névszerinti sza­vazást és a szavazásnak holnapra való halasz­tását kérte. Ezt a házszabályok értelmében el­rendelte. A Ház ezután áttért a napirendre, — a név­szerinti szavazásokra. Csoiigrádmejjye ÍN tiltakozik az ob­strukció elleti. Gsongrádmegyo kedden tartotta közgyűlését Gicatricis Lajos dr fő­ispán elnöklésével Szentesen. A közgyűlésen elfogadták az állandó választmány javas­latát, hogy intézzen föliratot a vármegye a képviselőházhoz, amelyben elitéli az obstruk­ciót és olyan választói reform alkotását kéri a kormánytól, amely a magyarság szupre­máciájái biztosítja. \ hídi váivyt nagy lel­gondoltam.k'-s.'de. cl tette mag v t a közgyűlés. Ázsiai kolera Budapesten. — Hivatalosan megállapították. — (Saját tudósítónktól.) A fekete veszedelem, ami egy esztendeje lógott a fejünk fölött, itt van, visszavonhatatlanul, hivatalosan itt van. Mára a bakteriológiai vizsgálat megállapí­totta, hogy a beteg, illetőleg elhalt emberek váladékaiban az ázsiai kolera baktériumai ta­láltattak és igy a betegség, amiben szenved­nek, illetőleg umi halálukat okozta, nem cholera nostras, hanem cholera asiatica. Az első vizsgálatok negatív eredménnyel jártak az újpesti kolerafészkekben megbe­tegedett munkásokra nézve. Estére az a megnyugtató hir kelt szárnyra, hogy a bakte­riológiai vizsgálat végleges eredménnyel járt és a cholera nostras tüneteit állapította meg. Ma azután a bakteriológiai intézet hivatalo­san értesítette a tiszti főorvosi hivatalt, hogy Flore Plorea, az újpesti gyúr első áldozatá­nak váladékában az ázsiai kolera baktériu­mait konstatálták. Közvetlenül ezután jelentette az újpesti járványkórház a tiszti főorvosi hivatalnak azt is, hogy Tose Gábor, a második munkás, akit koleragyauus tünetek között szállítottak az újpesti járványkórházba, ma délelőt az ázsiai kolera tünetei közt meglralt. Hivatalos jelentés a koleráról. A félhivatalos Budapesti Tudósító ma délben a következő jelentést adta ki: A belügyminiszter hivatalosan közli, hogy a bakteriológiai intézettől ma délelőtt beérke­zett jelentések szerint az Újpesten előfordult három gyanús eset, azuz Florea Flore, Tose Gábor és Szabó Gábor munkások megbete­gedése ázsiai kolerának bizonyult. Prank Ödön dr egészségügyi felügyelő az esetről ma délelőtt azonnal jelentést tett Khuen-Hé­derváry miniszterelnöknek. A rendőrség szé­leskörű óvintézkedéseket tett az újpesti Leiner-féle enyvgyár körül. A gyárat nagy­számú rendőrséggel vétették körül. A gyár­ból senkit ki nem bocsájtanak, se a gyárba nem mehet be senki, öt napon át megfigyelés alatt állókat a gyár falain belül fogják élel­mezni. Az újpesti rendőrlegénységet is lénye­gesen megerősítik. A miniszterelnök a koleráról. Minthogy a munkapárti képviselők körében az a nézet merült föl, hogy helyesebb lenne, ha lokalizálnák a kolera fészkét, de titokban tar­tanák a történteket, kérdést intéztünk a mi­niszterelnökhöz. Khuen-Héderváry Károly gróf igy válaszolt: Ma délelőtt Boda Dezső dr főkapitány meg­jelent a képviselőházban, ahol a miniszterel­nöknek jelentést tett arról, hogy három esetben föltétlen biztossággal megállapították az ázsiai kolerát. A miniszterelnök rendelkezése szerint a főkapitány intézkedett a legszigorúbb zárlat elrendeléséről. A veszedelem egyre nő és, terjed. Félelmetes­jségét és nagyságát fokozza az a körülmény, hogy az újpesti Leiner-gyár egyik munkása, Boska János, megszökött az elzárt újpesti gyárból a Thököly-ut 35. számú házban lakó rokonához és kolerában meghalt. Ez a körülmény azért teszi a helyzetet ve­szedelmessé, mert a betegség nagyfokú terjedé­séhez erősen hozzájárul. Mialatt a hatóság minden erejével ráveti magát az Újpesten szü­letett kolera megfékezésére, az a riasztó fordu­lat állott be, hogy a ferencvárosi országos vá­sártéren koleragyanus tünetek között Össze­esett egy Pásztor Jenő nevű napszámos. Ezek a mai nap megdöbbentően szomorú ese­ményei. Nincs mit tagadni, nincs mit szépíteni: itt a kolera. A nagy veszedelem nem kerül el bennünket, hiába volt minden. Még nem késő! Az ország eminens érdeke, életbevágó érdeke, hogy a halóságok kemény és megfeszített mun­kával kövessenek el mindent a nagy veszede­lem terjedésének megakadályozására. A pub­likumnak is vaunak kötelességei. Az óvatos elővigyázatosság, a feltétlen tisztusáy és a ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom