Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-04 / 176. szám

4 ... DELMAGYARORSZÁG 1911 augusztus 8 1911 au hoz. A mindent vagy semmit, oktalan jelszó. De épen nem sok értelme van oly poli­tikusok részéről, akik, amig négy eszten­deig a hatalom birtokában ültek, egyetlen lépést sem téttok azon nemzeti intézmé­nyekért, amelyeket most, ellenzékbe szo­rítva, egy csapássál szeretnének megvaló­sítani. A derék nemzeti sereg, amelyben benne élnek a magyar vitézségnek és katonai erényeknek mindén jelességei, micsoda biz­tatást meríthet azon ellenzéki politikusok beszédeiből, akik azért nem szavazzák meg a honvédség nagyarányú fejlesztésére a költségeket, mert „nem látják benne bizto­sítva" - ugyan mit? — hogy ez a hon­védség közeledést jelentene az önálló ma­gyar hadsereg eszményéhez. Egy sereg, amelynek zászlója, legénysége, tisztikara, cimere, virtusa magyar, amely nagy idők nagy eseményei által megszen­telt nevet visel: nom elég magyar, nem elég nemzeti — ugyan kiknek? Olyan „nemzeti" politikusoknak, akik csaknem forradalóm szélére sodorták a nemzetet a magyar kommandó jelszavával s amikor a nemzet ennek a politikának többséget adott, egy titkos paktumban ők maguk vágták el az útját annak, hogy ami­nek kedvéért az országot felforgatták, csak egy betűt is meg kelljen valósítani nemzeti pro grammjukból. József főherceg iskolatársa. Aradról jelentik: Verebélyesen meghalt nyolcvannégy éves korában Nagy Nep. János ügyvéd. A nagy kort ért aggastyán együtt végezte tanulmányait a piaristák gimnáziumában néhai József főher­ceggel, aki haláláig a legmelegebb barátságot tartotta fönn a most elhunyt öreg úrral. Léghajó-osztály Debrecenben. Egyik budapesti estilap irja, hogy a katonai létszám­emeléssel kapcsolatosan uj léghajóosztályokat is szerveznek. A léghajó „abtheilung"-okat részben teljesen sik, részben pedig hegyes vi­dékeken helyezik el. A sik vidékek között a hadvezetőség elsősótban Debrecenre gondolt, kinézett az ablakon. Látta az elrobogó auto­mobilt. A nap lenyugodott ós alkony szállt a földre. Paul gyors tempóban ment, éhes volt és a váratlan sótakocsizás, amely a vacsorát ké­sőbbre tolta, nem volt neki kellemes. De küiö ben is, anélkül, hogy akarná, anyjá­nak féléimé őt is megzavarta. Sötét s jielem bántotta, hogy a következő fordulónál megláthatja azt a rémes jelenetet, amelyet anyja nagy félelmében kiszínezett elölte. — Nevetséges, hárította el magától sötét gondo atait, bizonyára találkozom velük és ők jókedvűen kikacagnak majd bennünket buta félelmünkén! Leküzd< ni igyekezett nyugtalanságát. Még háromszáz méter ós megvannak . . . legföljebb haromszázötven méter, több semmi esetre sem . . . Ugyan-e pillanatban ellenkező irányból teljes eröv< l rohant feléje egy automobil.. Kikerülni már nem lőhetett. — Paulnak csak annyi id.- e volt, hogy megismerhette az atyját. Az összeütközés rémséges volt . . . A két. kocsi egymásra tört, halálosan roppan­tak ö>s/e . . . kiáltás, panasz, sikoly — nem h.Ilatszőtt, . . . A nacy -ikságon, a sötét égboltozat, alatt hallgatagon és komoran haladt végig a "halál. Ezy ragadozó madár rekedt kiáltással csapott le né^y v rt-s holttestre. ahol a Hortobágy igen alkalmas terep e fontos gyakorlatokra. Különben is az a fő, hogy repülő­gépekkel kísérletezzenek, erre pedig a sik terü­let első orban alkalmas. Ha a terv keresztül­vitele sikerül, ugy egy teljesen önálló léghajó­osztályt helyeznek el Debrecenben, ami gazda­sági szempontból igen fontos a városra nézve­Láng Lajos báró. (Saját tudósítónktól.) A magyar politikai élet egyik legkitűnőbbjét tüntette most ki a király s a kitüntetés országszerte örö­met kelt. Láng Lajos, volt kereskedelem­ügyi miniszter, a nemzeti munkapárt egyik megteremtő vezetője a királyi kitüntetett. A hivatalos lapban közzétett, őfelsége és a magyar miniszterelnök ellenjegyzésével el­látott irás igy szól: A személyem körüli minisztérium ideiglenes vezetésével megbízott ma­gyar miniszterterelnököm előterjeszté­sére Láng Lajos dr belső titkos taná­csosom, országgyűlési képviselőnek s törvényes utódainak a közélet terén szerzett kiváló érdemei elismeréseül a magyar bárói méltóságot csanakfalvi előnévvel díjmentesen adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1911. évi julius 28-án. Ferenc József s. k. Khuen-Hédervdry Károly gróf s. k. Láng Lajos maradandó nevet szerzett nemcsak politikai, de társadalmi, tanári ós irodalmi működésével is. Az élete tanulsá­gul szolgálhat, hogy mit kell eltölteni ál­landó munkássággal, a fórum kandi, állandó Ítélőszéke előtt is egy gazdag, munkás hi­vatást. Láng Lajosnak minden cselekedete mintaképen állhat bárki előtt. Rajongása, a nagy Magyarországban, annak megteremté­sében való hite és fáradozása megterméke­nyítő erővel hat mindenkire. Hogy mit dol­gozott, annak jellemzésére tekintsük át rö­vid életrajzát: Láng Lajos hatvankét esztendős most, 1849-ben született Budapesten. Párisba, Ber­linbe indult külföldi tanulmányútra iskolái­nak elvégzése után. Tervek, ujitások sere­gével jött haza az ébredező országba. Tol­lal harcolt: mint szópiró ós mint közgazda­sági iró, közgazdasági tudása föltűnést kel­tett, egy-egy fölvetett reformtervét siettek megvalósítani. Csakhamar egyetemi magán­tanár lett, még pedig nemzetgazdasági. 1878-ban tünt föl politikai szereplésével. Szabadelvű programmal választották ekkor meg s a Házban egy-egy közgazdasági jel­legű politikai beszéde a szenzáció erejével hatott. Gyors népszerűségre, becsülósre tett szert, ugy, hogy 1889-ben már pénzügy­miniszteri államtitkár lett. 1893-ig volt állam­titkár, amikor újra egyetemi tanár maradt ós írói munkásságot fejtett ki. Csakhogy az országnak szüksége volt Láng Lajosra: 1896-ban újra képviselővé választották, ugyanebben az évben a képviselőház al­elnöki móltósággal tüntette ki a magyar parlament. 1897-ben valóságos belső titkos tanácsossá emelte a király. 1902-ben nevezték ki kereskedelmi minisz­terré; a íSzéW-kabinet lemondása után újra kinevezték Khuen-Hédervdry kabinetjébe, akivel együtt őt is fölmentették. Hatvan­hetes meggyőződése oly erős volt mindig, hogy a szabadelvű párt feloszlása után nem is vállalt mandátumot. De jöttek az uj idők, — újra jött Láng Lajos is. A nemzeti munkapárt megalakítá­sában tevékeny vezető részt kivánt ós ol­dott meg, tudjuk, milyen eredmónynyel. A munkapártnak rendkívül népszer vezető­tagja. Láng Lajos bárói kitüntetése országos öröm, mert az ő élete kiváltképen bele­kapcsolódik a nemzeti munka korsza­kába. A képviselőház ülése. — Okolicsányi a kormány mellett. — (Saját tudósítónktól.) Az ellenzéki erősza­koskodásnak és botrányrendezósnek sajná­latos eredménye lett a mai ülésen: tetle­gessóg volt a képviselőházban. Pál Alfréd és Pozsgay Miklós nyilt ülésen összeszólal­koztak, mire Pozsgay odarohant Pálhoz, hogy inzultálja. Pál megelőzte ós öklével teljes erejéből Pozsgay arcába ütött. Óriási botrány, lárma tört ki, mire az elnök az ülést felfüggesztette. Egyébként pedig az ellenzék folytatta technikázó csinytevóseit, ma Lovászy Márton járt le-fel a névszerint való szavazások ismert lajtorjáján. A Kossuth-párti Bernáth Béla érdektelen beszédének egy érdeme van: nem szolgálta a technikázó bohócok ügyét. Okolicsányi László magvas beszédben indokolta meg, miért csatlakozik a kormányhoz ós itóli el azt, a nemzet érdekeivel való lelkiismeret­len packázást, ami a függetlenségiek egész képviselői munkásságát kitölti. Beszéde alatt törtónt, hogy Pál Alfréd egy közbeszólására Pozsgay durva sértéssel válaszolt, amivel a sajnálatos afférra a folyton terrorizált mun­kapárti képviselők egyikével szemben okot szolgáltatott. Az ülésről ez a részletes tudósitás szá­mol be: ( Technikázás.) Elnök: Berzeviczy Albert. A műit ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bemutatja a ceglédi függetlenségi körnek, Kaposvár városának a katonai javas­latok ellen és Kaposszegfü községnek a kato­nai javaslatok mellett a Házhoz intézett fel­iratát. Javasolja a feliratok kinyomatását ós a Ház asztalára való letételét. Lovászy Márton a feliratok felett külön-kü­lön való határozatot óhajt. Elnök nem felel. Lovászy Márton: Minthogy az elnök ur ha­boz, minden felirathoz külön-külön ellenindit­ványt adok be, más-más bizottsághoz való uta­sítást kérve. Ráth Endre iveket ad át az elnöknek. Elnök: Husz képviselő mindegyik indítványra névszerinti szavazást ós ennek holnapra való halasztását kéri. Ezt elrzndeli. Felkiáltások (jobbról): Naplopási (Zaj.) Elnök bemutatja Szoboszló város feliratát a választói jog mellett ós a katonai javasla­tok ellen. Felkiáltások: Halljuk Lovászyt! Farkas Pál: Halljuk a tanfelügyelőtl (Nagy derültség.) Lovászy Márton szólásra emelkedik. (Nagy derültség.) Elleninditványt ad be, hogy a fel­irat más bizottsághoz utasíttassák. Rudnyánszky György: Erre már Polónyi ta­nítja őketl (Nagy zaj.) Farkas Pál: Éljen a tanfelügyelő ur! (De­rültség.) Elnök jelenti, hogy Lovászy indítványa fe­lett névszerinti szavazást ós ennek holnapra való halasztását kérik. Ezt elrendeli. Bemutatja Baranya vármegye, Pécs város stb. különböző kérvényeit. Fölkiáltások jobbról: Halljuk megint Lo­vászyt ! (Derültség.) — Halljuk a Vortanzert I (Derültség.) Kun Béla : Majd hallanak még cifrább dol­gokat 1 (Zaj.) A kórvényeket a Ház egyszerű szavazással a kórvényi bizottsághoz utasította. Batthyány Tivadar gróf napirend előtt szóvá teszi, hogy szerinte a pénzügyi bizottság teg­napi üléséről és általában a bizottságok ülé­seiről tendenciózus tudósításokat tesz közzé a kormány félhivatalosa. Elhallgatja az ellenzéki fölszólalásokat ós csak a kormánypárti be­szódeket közli. Ez ellen tiltakozik és orvos­lást sürget. Elnök: Napirend előtti felszólalások feleB nom lévén határozathozatalnak helye, áttérünk a napirendre. A napirend első pontja névszerinti szavazás Barabás Béla szabadságkérése felett. Bar»' bús azonban kórósét visszavonta ós igy a sz»' vazás elmaradt. Következett volna a névszerinti szavaz*8 Horváth Gyula szabadságkérése fölött, de H<>£ váth is visszavonta a kórósét ós igy csaT egyetlen névszerinti szavazás volt Lovász!

Next

/
Oldalképek
Tartalom