Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-30 / 198. szám

Í)ÉlmAÖyA£Ór32áö 1ÖÜ augusztus 30 tósági intézkedések feltétlen betartása. A hatóságoknak és publikumnak az együttes munkája, egymásnak kiegészítő támogatása, a helyzet komolyságához illő viselkedés gátolhatja csak meg a romboló veszedelmet. A kolera tudvalevőleg Újpesten, a Leiner Testvérek enyvgyárában támadt. Az újpesti piszkos gyárban, ahol csupa oláh munkás dol goziK, most el vannak különítve az ott alkalmazott munkások. Ugy élnek, mint az állatok. Hatósági intézkedéssel sem lehet rávenni őket, bogy megmosakodjanak. Az enyvgyár összes munkásai el vannak különítve. A rendőrség őrzi a bejáratokat, hogy senki a gyárból ki ne mehessen. Frank ödön dr közegészségügyi főfelügyelő ma reggel részletes jelentést tett Khuen-Héderváry Károly miniszterelnöknek az esetekről. A rendőrség széleskörű intézkedéseket tett az ujfpesti Leiner-féle enyvgyár körül; nagyszámú rendőrlegénységgel vétette körül a gyártelepet és sem ki, sem be nem ereszt senkit. A megfigyelés alatt állókat öt napon kerestül a telepen fogják élelmezni. Az újpesti rendőrlegénységet megerősítették. Boda Dezső főkapitány is megjelent a Házban és jelentést tett a kolera-veszedelemről a miniszterelnöknek, aki utasítást adott a főkapitánynak, a legszigorúbb és legszélesebb intézkedésekre. Statisztika az obstrnkcióellenes vármegyékről és városokról. Épen tegnap volt egy hónapja, hogy Versec városa svele egy napon, tőle függetlenül, Tolnamegye meghozták nevezetes határozatukat az obstrukció ellen. E határozathoz ez egy hónap alatt huszonhat törvényhatósági közgyűlés csatlakozott, vagyis a megnyilatkozás a megyék részéről aránylag szokatlan gyorsasággal történt meg. A többi törvényhatóság állásfoglalása a hónap hátralevő napjaiban ós a szeptemberben tartandó közgyűléseken fog megtörténni. Jellemző, hogy az ellenzék a maga obstrukciós taktikájának egyetlenegy törvényhatóságában sem tudott védelmet találni. A sok egyhangú állásfoglaláson kivül felötlik különösen az, hogy az obstrukció elleni határozatok mindenütt négyszeres, ötszörös, sőt némely helyütt tizszeres többséggel is jöttek létre, — amint azt az alábbi táblázatból láthatjuk: Versec város egyhangúlag Szebenmegye „ Kisküköllőmegye „ Debrecen város „ Zólyommegye „ Ugocsamegye „ Beszterce vármegye „ Udvarhelymegye „ Temesmegye „ Újvidék város „ Selmecbánya » Somogymegye „ Tolna vármegye 109—25 ellen Esztergommegye 33—28 „ Bácsbodrogmegye 221—50 „ Nyitra vármegye 163—10 „ Szepes vármegye 68—14 „ Temesvár város 88—11 „ Baja város 39—10 „ Nagyvárad város 34—18 „ Arad város 54—18 „ Pozsony város 47— 8 „ Zombor város nagy többséggel Komárommegye „ n Válság a Kossuth-pártban. AKossuthpártban sokan még ma sem tudják elfelejteni a Justh-párttól szenvedett sérelmeket. A Kossuth-párt agrár érzelmű tagjai nem is tartózkodnak attól, hogy Justhékon, ahol csak lehet, üssenek egyet. És ütnek is. Ilyen körülmények között politikai körökben természetesen nagy érdeklődéssel néznek a Kossuth párt értekezlete elé, mert tudják, hogy a Kossuth-párt agrárius tagjai „tisztázni" akarják a helyzetet, mig a harci párt inditványt ülvSM' teifni, hogy ,(az k, akik a kormánynyal pakliznak, lépjenek ki." Dési Zoltán, a Kossuth-párt alelnöke, a holnapi értekezlet ről a következőket mondta: — Pártunk határozati javaslata, melyet a véderőjavaslatok tárgyalása előtti pártértekezleten hoztunk, a harc tekintetében a szabad kezet fentartotta a párt minden egyes tagjának. Mi, mikor ezt a határozatot meghoztuk, ugy értelmeztük, hogy a harcban való részvétel módja tekintetében senkinek egyéni szabadságát nem korlátoztuk. Én is arra az álláspontra helyezkedem, hogyha vannak olyanok, akik a harc ellen vannak ós a kormánnyal, vagy ha ugy tetszik Tiszával szimpatiroznak, azok hagyják el a pártot. Inkább legyen a küzdő csapat kisebb számú, de lelkes és egységes. SZÍNHÁZMŰVÉSZET A színházi helyárak a közgyűlés előtt. — Gyors munkának — hig a leve. — (Saját tudósítónktól.) A tanács egyik ülésén, amelyen három tagja volt csak jelen, kimondta, hogy a színházi lielyárakat fölemeli. A határozat ellen Wimmer Fülöp fölebbezést nyújtott be a közgyűléshez, de a tanács ugy látta jónak, liogy a dolgoknak rövidebb végét fogta meg és kimondta, hogy ő az a legfőbb fórum, amelynek határozata ellen nincs apellata. Különös határozat, amely ép ugy impraktikus, mint jogilag képtelen. A színházat a városi szabályrendelet értelmében a tanács itéli oda. Döntésével szemben a közgyűlés elé lehet fölebbezni, amint az kilenc-tíz évvel ezelőtt meg is történt. A tanácsi határozat tarthatatlanságát ez az analóg-eset is bizonyítja. Gondolkodjunk más nézőpontok szerint a merész határozásról. A szinügyi bizottság a tanács véleményező testülete, bizonyos kérdésekben kétségtelenül önálló jog- és hatáskörrel. A helyárak föl- vagy föl nem emelésének dolgában a szinügyi bizottság csak javaslatot terjeszethet a tanács elé. Ennek a kötelességének meg is felelt, javaslata alapján döntött a tanács. A tanácsi határozat tehát elsőfokú határozat. Hogy tud, mer a dolgok ilyetén állása mellett a tanács az infallibitásnak arra az álláspontjára helyezkedni, hogy elsőfokú határozatát megdönthetetlennek nyilvánítja, amely ellen nincs fölebbezés. Hol van példa erre a jogi képtelenségre, amely ellenkezik minden törvénnyel, szabállyal, gyakorlattal. Bizonyos, hogy a színházi szerződésben benne van, hogy a színházi helyárakat a tanács állapítja meg. De ez csak nem jelentheti azt, hogy határozata minden időkben annyira csalhatatlan, hogy' apellata nincs ellene. Jogérzékkel bíró ember előtt ez csak annyit jelent, hogy a tanács állapítja meg a helyárakat, de végérvényesen csak abban az esetben, ha sérelmesnek senki sem találja és igy nem fölebbez ellene senki. Jogi képtelenségnek tartja a tanács határozatát a többi között Somogyi Szilveszter dr főkapitány is, aki a híres-neves tanácsülésen nem volt jelen, de lehetetlennek tartotta, hogy Wimmer fölebbezését a tanács elutasította. A tanács határozata tehát kétségtelenül sérelmes, hisszük is, hogy a közgyűlésen méltó elitélésben részesül. Wimmer Fülöp ugyanis ma a következő inditványt küldte el a polgármesternek: Nagyságos Polgármester ur! Kérem a következő indítványomat szívesen íi legközelebbi illetékes közgyűlés elé terjeszteni. Indítvány. Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy a tanács azon határozatával, miszerint a színházi helyárak fölemelése ellen beadott fölebbev.éseinet a tele, közgyűlés elé nem terjeszti, hatáskörét túllépte, világosan és kézzelfoghatóan a juniusi közgyűlés által megalkotott és határozottá emelt az ily kérdésekben egyedül mérvűdé szinügyi szabályrendelet ellen vétett és hogy ennélfogva a tanács ezen jogellenes, erőszakos határozata ellenére igenis az emiitett szabályrendelet 2. szakaszának 4-ik pontja értelmében a színházi helyárak fölemelése ellen beadott fölebbezésemet azonnal ezen indítvány tárgyalásának kapcsán tárgyalni kívánja. Szeged, 1911 augusztus 29. Tisztelettel Wimmer Fülöp. Indokok. A tanács— egyenesen a nyári létszám és a nagy nyári hangulat behatása alatt — azzal Jndokolja elhamarkodott határozatát, hogy a bzinházi helyárakat a tanács állapítja meg. amiből azt véli következtethetni, hogy e szerződés jóváhagyásával a közgyűlés lemondott a 'kérdésben jogáról a tanács javára. Alig érthető és igazán meg nem engedhető módon elfelejti és elnézi azonban a tek. tanács, hogy a hivatkozott szerződés 2-ik, vagyis tulajdonképen első érdemleges pontja igy szól: „A szinház és a színészet ügyében a várost illető jogokat a tanács gyakorolja és még inkább teljesen figyelmen kivül hagyta a juniusi közgyűlésben határozattá emelt szinügyi szabályrendeletet, amelynek megállapítását az igazgatóval kötött szerződés egyenesen provedeáljft 'és amelynek 2. szakasza a törvényhatósági bizottság jogait állapitja meg, még pedig ugy, hogy annak 4-ik ponfja igy' szól: „határoz a tanács határozatai ellen beadott fölebbezések fölött". Mi következik most már mindebből? 1-ször az, hogy esze ágába sem jutott a közgyűlésnek, de senki másnak sem az igazgatói szerződés elfogadása által akármily jogáról lemondani, hanem hogy az ezen szerződésben a színigazgatóval mint harmadik személylyel 'szemben a tanácsnak adott jogok — amint ez a lizerződés citált 2-ik pontja világosan kimondja — csak az igazgatóval szembeni képviselet formáját szabályozta, amennyiben kimondja, hogy a várost illető jogokat az igazgatóval szemben egyes esetekben a tanács, más esetekben a szinügyi bizottság, de még a szinház felügyelő gépéíze is gyakorolja. Ez a szerződés tehát csakis a város és aZ igazgató közti viszonyt szabályozza, de kész képtelenség azt arra magyarázni akarni, hogy e szerződés egyúttal a tanács és a közgyűlés közti jogviszonyt szabályozni hivatva van, különösen akkor, amikor ép a szerződés utasítása folytán és annak megkötése után alkottatott a szinügyi szabályrendelet azon célból, hogy a törvényhatósági bizottság, a tanács és a szinügyi bizottság hatáskörét szabályozza és ezen szabályrendelet ugyanazon tanács javaslatára, amely ma inappellábilis határozatokat kiván hozni, kimondja, hogy igenis a közgyűlés határoz a tanács határozatai ellen beadott fölebbezések fölött. Ha valamikor, ugy „az a nagy sietség", amclylyel a tanács főjogásza barátján segíteni és amelylyel még inkább a tanács ezt a kérdést, a közönség fölháborodásának dacára, annak bőTére, mindenáron keresztülvinni kívánja, ezjuttal nem volt jó, mert kétségtelen, hogy ha pzen némelyeknek anyira sürgős kérdés az illetékes szenátor és a főjegyző jelenlétében tárgyaltatik, a város tanácsán ezen most már n tek. közgyűlés által reparálandó „kellemetlen tévedés" nem esik meg. ' * Dráma-pályázat. Almássy Endre, a szegedi szinház uj igazgatója szinpadán eredeti munkákat is akar előadni. Ezért' ezer koronát adott a Dugonics-Társaságnak, hogy az összeget pályadíjul tűzzék ki olyan dráma jutalmazására, amelynek tárgyát a polgáH életből merítették. A Dugonics-Társaságnak már volt polgári drámapályázata, amelynek kétezer koronás diját Szeged város adta. Az a pályázat eredménytelen volt. * Nádasy társulata Makón. Nádasy József színtársulata tegnap érkezett Makóra, A