Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-16 / 185. szám

ESTI LAP. II. évfoly&n, 185. (35.) szám 1911, szerda, augusztus 16 Kőiponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, =3 Korona-utca 15. szám Sudapesti szerkesztffség és kiadóhivatal IV., <=i Városház-utca 3. szám c=i REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN f REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . K 24'— félévre . . . R 12 — | egész évre . R 28'— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2 — Reggeli lap ára 4 fillér félévre . . . R 14 — negyedévre. R 7'— egv hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 305. Riadéhivatal 836 In.'erurbán 205. Budapesti szerkeszicség telefonszáma 128—12. 1911 augusztus 16 — Szinte boldog vagyok: Re­gula vallott! — körülbelül ezek­kel a szavakkal jelentette ki az edelényi gyilkosság ügyében nyo­mozó főügyészhelyettes a sajtó képviselőinek azt, hogy a hosszú, tiz napig tartó nyomozásnak végre eredménye lett: Regula tö­redelmesen bevallotta, rémséges bűnét. A felületest első hallásra szinte groteszkül hat ez a kijelen­tés: az egyik ember boldog, ami­ért a másik akasztófára keriil. Azonban csak az első felületes hallás találja a főügyészhelyettes örömét groteszknek. Kevés elmé­lyedés után szeretni és dicsérni kell ezt az örömöt, mely nem egyéb, mint egy hosszú, nagy iz­galmakkal járó munka végén a felszabadult megkönnyebbülés. Az a három hulla', mely már egy hete a földben porlad, nem maradha­tott megtorlás nélkül. A gyilkos­ság elvitázhatatlanul megtörtént, a hivatalos hatóságoknak kutya kötelességük volt, hogy a gyilkos­sághoz előteremtsék a megfelelő gyilkost. A főügyész öröme dicsé­retet érdemel, mert azt jelenti, hogy lelkiismeretesen végezte a dolgát, érezte azt a rendkiviili fe­lelősséget, mely ránehezedett. Őszinte elismeréssel kell hono­rálni különben az egész nyomo­zást, mely ilyen hamar és ilyen pontosan deritette ki az össze­gabalyított bűnügy minden egyes szálát. Jól esik a főügyészhelyettes mellett megdicsérni a magyar ki­rályi csendörséget azért a mun­káért, amit itten végzett. Azt hisz­sziik: a csendőrséggel szemben általában igazságtalan a sajtó és a közvélemény. Amit hibázik, azt túlozva, nagyitva látja, ami ér­deme van, azt lekicsinyli és ritkán veszi észre. Némi elégtételadás van tehát abban, amikor megálla­pítjuk, hogy az edelényi nehéz fe­ladattal szemben a csendőrség az egész idő alatt hivatása ma­gaslatán állott, ötletesen és lele­ményesen találta meg a nyomo­zás kiinduló pontját, a véres fej­szét, mondhatnók, hogy szellemes következtetés utján állapította meg ebből a követendő irányt, he­lyesen indult, következetesen ment tovább a nyomon. Finom, gondos munkát végezve gyűjtötte össze a terhelő adatokat, amelyek végül oly siiriire fonták Regula körül a hálót, hogy az maga sem ismert más lehetőséget maga előtt, mint a beismerést. . Mindezeket jól esik megállapí­tani. Mert Magyarországon ritka­ság az, hogy valaki ért dolgához és hiven és pontosan teljesiti kö­telességét. A Khuen-kormány tervei, Kristóffy választói javaslata és az ellenzék. Fővárosi munkatársunktól. Politikai körökben minden ol­dalon érzik, hogy a kibontakozás­nak, vagy legalább is erre vonat­kozó komoly kísérletnek még ez év folyamán be kell következnie. Sőt sok jel már most is arra vall, hogy alaposan megkurtítsák ezt a végnélkül való határidőt. A mos­tani technikai obstrukciót apatikus türelemmel bevárni, erre még a miniszterelnök nyugalma sem igen lesz hajlandó. A mostani po­litikai helyzet változni is fog: ezt ép ugy tudják ellenzéki, mint kor­mánypárti oldalon. Egy kiváló munkapárti poli­tikus, aki maga is részt vesz az ügyek intézésében, a következő hiteles információt adta: — Akik a közel jövőre politikai szenzációkat jósolnak: csalódnak. De ferde uton haladnak azok is, akik azt hiszik, hogy a kormány beláthatatlan időkig tétlenül fogja nézni a technikai obstrukciót. Ha biráló szemmel vizsgálja a mun­kapártot, ha tárgyilagos néző­pontból itéli meg a kormánynak legutóbbi akcióit, már ebből is lát­hatja," hogy készül valami. Nézzük először a munkaoártot. A pártunk egészséges irányban differenciá­lódik; szétválnak a farkasszemet néző csoportok és kiki a maga ve­zérének a köpönyege mögé siet. Ez is mutatja, hogy a parlament ege nem tiszta. — A következő lépés az lesz, hőgy már a napokban betöltik a belügyminisz­teri tárcát. A választás — elég érdekes; ez a döntés Jakabffy Imre államtit­kárra esett. — Az ellenzék ennek a kineve­zésnek a fiirét oda fogja magya­rázni, hogy Khuen-Héderváry gróf beteg, a látóképessége nap­nap után gyöngül s ezért kellett másnak átengednie a belügymi­niszteri tárcát. Valójában azon­ban ugy áll a dolog, hogy a mi­niszterelnök csak azért akar sza­badulni a belügyi tárca terhes munkájától, hogy annál több időt szentelhessen a munkapártnak s a munkapárt egységes vezetésének. A lazsirozás politkájának ideje ugyanis már megszűnt és a mun­kapárt többsége a kibontakozást őszintén akarja. — A mai ferde helyzetből való kivezető utat igy remélik kormánykörökben. A miniszter ez év végéig passziv rezisztenciával nézi a technikai obstrukciót és semmiféle erősza­kos rendszabályhoz nem nyul. Decemberben elkészül a válasz­tói törvénytervezet és a kormány akkor a Ház elé terjeszti a javas­latot, amely Kristóffy terve setéhez fog simulni. Egyrészt bővíti annak a kereteit, másrészt szükiti. Álta­lános lesz, egyenlő lesz, de nem az irni-olvasáshoz lesz kötve, ha­nem a magyar nyelven való irni­olvasáshoz. Bővülni fög a Kris­tóffy József javaslata annyiban, hogy a régi címeken való vá­lasztói jog továbbra is fönn fog maradni és ez külön cime lesz az uj tervezetnek. A választójog ter­vezetének a beterjesztése termé­szetesen egészen uj helyzetet fog teremteni. z — A Justh-párt kemény problé­mák elé kerül. Vizsgálnia kell majd, liogy megfelel-e a kormány törvényjavaslata az ő választó­jogi programjának? Döntenie kell majd afölött, hogy hajlandó-e a véderőreformokkal szemben hasz­nált rendkiviili fegyvereket a lombtárba dobni? Végül: ha a kormány junktimot állítana föl a két reform között, hajlandó-e a kiegyezésnek ezt a formáját elfo­gadni? A junktim volna a legfon­tosabb garancia a választói re­form megalkotására és ugy hi­szem, hogy anélkül a kibontako­zás nem is lehetséges. A korona Ígéretével, esetleg egy miniszter­tanácsi d öntéssel már nem fog megelégedni az ellenzék — A kormány a választójogi törvénynek a Ház elé való ter­jesztésével és annak kilátásba he­lyezett gyors letárgyalásával akarja megteremteni a békét. Elsősorban a Justh-párt béke­jobbjára számit s nem sokat fog törődni azzal, ha a többi pártok­kal való megegyezés nem fog si­kerülni. De ha a kormány számí­tásában csalódna, akkor bekövet­kezik a nemzetre való apellálás, a házfülosztás és a téli választás. Nuncius X. Piusról. Beteg a p ki les — Sajó Bavona, a bécsi nuncius rendkí­vül érdekes nyilatkozatot tett a nagybeteg, gyógyíthatatlan pápá ról. A Bécsbe küldött pápai követ . következőket mondotta: — Hogy ki lesz az uj pápa? Vagy Rampolla, vagy Maffy. Harmadik nincs. Fiatal (Rampolla 69, Maffy 62 éves) erőteljes, diplomata pápára van szüksége a katolikus világnak. Az antiklerikális áramlat, különösen a latin államokban, sok bajt okozott a mult években a szentszéknek. A francia repavácionális törvény kö­vetkeztében tizenötezer szerzetest kelletett elhelyezni a világ más or­szágaiban. Egy milliárd frankot elvettek tőlünk, az igaz, de öt mil­liárdot megmentettek maguknak. Magyarországba is vándorolt ebből pár százezer. Most bonyodalmak vannak Spanyolországban. Nagy munkát kiván e viszonyok rende­zése. Azért kell egy egészséges, erős testalkatú egyházfő . . . Elmondotta még a bécsi főpap, hogy a legközelebbi római konzisz­tórium januárban lesz és ennek Magyarországra nézve is lesz egy érdekes eredménye. Januárban nem kevesebb, mint tizennégy főpap lesz kardinális és közöttük lesz egy ma­gyar is. Csernoch János kalocsai ér­sek januárban bíboros lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom