Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-16 / 185. szám

D.ELMAGYARORSZÁG Állványok — Kiküldött munkatársunktól. Kecskemét rettenetes tragédiája lassanként apró betűs, rövid hirré koxesosul & magyar sajtóban. És .amint rövidül a Kecskemét cimü, rovát. akként csökkennek azok az összegek, amelyekkel érző szivek a kecskeméti pusztulás szerencsétlen károsultjainak sorsát elviselhetőbbé igyekeznek tenni. A borzalmak éjszakájának — ju­lius 8:ánák rettenetes hatása csak most látszik meg, négy héttel a sze­rencsétlenség után. Ahogy a vo­:nát Kecskemét felé közeledik végig .-a napsütéstől izzó magyar rónán, titt is, ott is feltűnnek a földrengés viütelesét jelző borzalmas névje­rgyék. Kémény nélküli házakat, félre­:gorbült tetőket, kettérepedt falakat megtámasztott épületeket látnak a vasúti kocsi ablakában megjelenő íkiváncsiak. Ahogy a gyorsvonat Nagykőröst 'elhagyja, egyszerre népessé lesznek mind a két oldalon a kupéablakok. Nem unalmas többé az egyhaugu magyar róna. A messzi síkságon félredőlt kéményü tanyaházakat pil­lant meg a néző és a vaV>uti vonal mellett .az -őrházakon veszi észre először a szomorú és rémes pénteki véjszaka jeleit. A kis piros téglás :házikók szerény fedelükkel megdől tek és mindegyikükön látszik a gyors renoválás durva nyoma. Mi­méi közelebb visz a gyorsvonat gő­zöse Kecskemét felé, annál több és ítöbb megducolt házat látónk. A kecskeméti pályaudvar még •mindig csonkán, kémények nélkül .álL Az indóházon szembetűnően és telszomoritóan látszanak a földren­ígés yiyomai. A falakon repedések. Azok a diszek s gipsz-szobrok, amik ;a kopott, sárga épületet ékesítették, lehullottak és még most sincsenek pótolva. Az állomással 'szemben van egy park és mi a zöld buja természet láttán, elfelejtjük egy pillanatra, hogy a rengő-ingó városban va­gyunk. De a másik percben már eli­Inink tűnik egy földszintes ház, melynek nyitott ablakán meglát­juk a megrepedt falakat; akkora nyilások vannak a falon, amekko­rákat Botond apánk üthetett a konstantinápolyi vár kapujába érc -dárdájával. Munkatársunk épen a bugaci vá­sár napján volt Kecskeméten. Mér­földekről jöttek be emberek a vá­rosba, hogy a megrongált épületek kijavításához anyagot szerezzenek he. Mindenkinek megrongálódott a hajléka, mindenkinek kell mész, fa, cement vagy tégla. Most bontakozik ki valójában a kár, amit a földren­gés okozott. Aki azt hitte, hogy pár koronáért kijavíthatja a házát, most látja, hogy háromezer koronába ke­rül a javitás. • Ahogy bemegyünk a városba, ár­kádok alatt haladunk. Alig van olyan ház, amely előtt ne lenne a fa­lakba verve a kőmivesek vaskap­«csos állványa. Minden ház repede­zett, megroggyant, megdőlt. Az uj városháza egyik legszomo­rúbb látványa Kecskemétnek. Alá van támasztva minden talpalattnyi íhelyen, A kapuk zárva. Csak egy hátsó kisajtón lehet bejutni. Az uj városházába nehéz bejutni. De né­hány szép szóért a közgyűlési terem­be is bevezetnek. Az első impresz­szió az, hogy a terem nagyon kicsi. A földrengés különben csak a menyezet Bal sarkán látható. Itt be van szakadva a festményekkel éke­sített plafon. A városháza maga ugy körül van véve facölöpökkel, liogy majdnem sátrat alkotnak a hatalmas fenyő oszlopok az épület körül. Most már nyugodtabbak valami vei a kecskemétiek, de azért 14-ikes 15-ike között mégis sokan voltak, akik az éjszakát a szabadban töl tötték. Valami bolondos német megjósolta, hogy 14-ike és 15-ike között megint földrengés lesz s el­pusztul Kecskemét. A bugaci mér­földes puszta szerteszét lakó népe iqég a világ legnagyobb eseményei ről is csak hetekkel azok megtör­ténte után vesz tudomást, de a ber­lini lapnak ezt a jóslatát már tudta s rettegte. Semmi baj nem történt. Mint kuriózumot jegyezzük ide az egyházak magatartását. Most nem szidják Kecskeméten a „des truktiv" szabadkőmiveseket, nem prédikálnak ellenük, mert minden szabadkőműves páholy küldött ado­mányt a károsultak javára, de ed­dig még egyetlen püspök sem ada­kozott. Az egyházak azonban olyan be s olyan nagyösszegü segélyre formálnak( just, hogy — ha a kí­vánságukat kielégítenék — másnak nem is jutna a gyűjtött pénzből. A kecskeméti plébános még nem mert hazamenni a veszélyeztetett város­ba, de azért külön gyiijtőiveket bo­csátott ki. A templom renoválására gyűjt s ez által megosztja az úgyis gyéren érkező adományokat. A kecskeméti ember nagyon sze­reti a maga városát. Büszke rá. Pe­dig maga a város tipikus össze­vissza parasztváros. A főtere azon­ban monumentális szép épületeivel európai. Olyan a paraszti házakhoz viszonyítva, mint a kócos kusza bajba fűzött értékes selyemszalag. Sajnos, hogy ezt a szalagot tépázta meg legjobban a földrengés. De már uj épületek tervével dicseked­nek, uj paloták váza, uj utcák kon­túrjait állítgatják össze s egy esz­tendő múlva alighanem már csak mint csúf boszorka-mese él a kecs­kemétiek emlékében, liogy egy nyári, forró éjszakán megmozdult alattuk a föld. 19M augusztus 16 Halálozás, — Saját tudósitónktól. — Ifjú Kátay László, tisztviselő, harminc esztendős korában elhunyt. A halálozás méltán kelt részvétet, mert ifjú Kátay a szegedi arany­ifjúság egyik agilis vezető tagja volt. A deli fiatalember életének vese- és szivbaj vetett véget. Idősebb Kátay László földbirtokos a fiát gyászolja az elhunytban, akit szer­dán délután temetnek a Tisza La­jos-körűt 3. számú házból. Törvényes gyilkolás. Amikor Rózsa Sándort itéiik akasztásra. — Saját tudósitónktól. — Immár vége az egész szenzáció­nak. Fölakasztották Szalmát. Nincs több találgatás, kétség. Befejezett tény: erőszakos emberölésért — erőszakos halált halt a gyilkos. De épen ez az, az erőszakos halál, ez kisért, efölött nem lehet olyan egy­szerűen napirendre térni. A törvé­nyes kivégzés brutalitása megre­megteti az embert. Hogy az állam is embert öl, hogy az államot a „boszu" vezérli. A törvény nem az ember megjavítását, hanem az emberi élet megszüntetését is kimondja. Az a mód, ahogy Szalma végig­szenvedte az erőszakos halált, nem volt hiúság nélkül való. Bekép­zelte magát a betyárvilág roman­tikus korszakába. Utánozni a hires­neves betyárokat, a népdalok hő­sót, Bogár Imrét és meghalni ugy, hogy elmondhassa, aki látta, hogy nem félt. Nagy idők multak el, mióta a sza­bad legények letűntek a porondról. A romantika ideje lejárt. Akkor még olcsó volt az emberélet, ma már job­ban megbecsülik. Ha megbecsülik. Rózsa Sándor nagyobb gonosztevő volt, Mint Szalma. És Rózsát föl­mentették — Szalmát fölakasztot­ták. Pedig akkor betyárirtás volt — ma már modernebb világban élünk, ma már humanitást is ismerünk, mely a törvényekben is benne van. Apropos, Rózsa Sándor. A Pesti Könyvnyomda Részvénytársaság igazgatójának, Tanay Józs<if urnák birtokában van Rózsa Sándor utolsó levele, melyet Golenits táblai hiva­talnokhoz intézett. A levél szósze­rinti szövege a következő: Szegedi vár, április 5. 1874. Nemzetes Uram! Távirati uton értésemre esett, hogy a királvi tábla engem vala­hára felakasztat, amit régen óhaj­tottam, tehát kérem szépen, mi­után a sürgönyből azt is meg­tudtam, hogy nemzetes uram kérni fogja és talán már bele is kezdett, tehát kérem szépen ne tessék sokáig szuszogni, mert bi­zony isten meguntam már ezt a büdös tömlöclevegőt, alig várom, hogy a szabadlevegőbe akassza­nak és bár ott vónék, az jól fog esni, maradok addig mig felakaszta­nak őszinte tisztelője Rózsa Sándor szegedi Akasztófára való rab. Ezen a levélen sem látszott meg az akasztófától való félelem Rózsa viselkedésén. Hanem azért mégis el kellene tö­rülni a halálbüntetést. Meg kellene szüntetni a „magyar kir. halál­itélet végrehajtói" hivatalt. Utálatos állás ez. Ember, akinek az a hiva­tása, hogy embert ^ljön gyilkol­jon. Hideg vérrel, nyugodtan, kö­zönség előtt, felsőbb utasitásra és azután kötéldarabkákból vásárt csi­náljon. Gyönyörű! ni lotepÉ repülőgépei. - Nyuíc napig íoríó oyaharlaloK Koposvírafí. ­Szenzációs hirt telefonál tudó­sítónk Kaposvárról A magyar es osztrák monarchia hadseregének repülőgépeit a dunántúli magyar városba szállították, megérkeztek a legjobb katonai aviatikusaink, igy Umlauff kapitány, Bier fő­hadnagy és V/archalovszkv, ma pedig megkezdődtek a nyolc na­pig tartó <"rakorlatok. Ez a nyolc nap óriási jelentőségű a hadsere­günkre. Hisz hirdetik már, hogy a jövő háborút elsősorban a re­pülőgépek döntik el. A HADSEREG REPÜLŐGÉPEI. A közös hadügyi vezetőség tizen­két repülőgéppel rendelkezik, ame­lyeknek üzemképessége rendesen öt órára terjed ki és 80 kilométeres óránkénti sebességgel 250 kilogram hasznos súlyt elbir. Az idei nagy hadgyakorlatokon Balaton s Verőce között már használni is fogják a levegő motoros madarait. Kaposvárra megérkeztek a kato­nai repülőgép-osztály tisztjei, meg­jött a legénység közül is 16 ember, akik a repülőgép mellé vannak be­osztva. Malonyai Antal káplár ve­zette be őket a városba. A kápláron kivül egy sem tud magyarul. Há­rom nagy teherszállító automobil is érkezett Kaposvárra, kevéssel az­után, hogy a katonák megérkeztek. A podgyászt és néhány műszert szál­lítottak egyenesen Bécsújhelyből. A GÉPEK KAPOSVÁROTT. Ma reggel hat órakor Holeka Lajos vezetésével a repülőgépek mellé beosztott tizenkét katona és busz honvéd megjelent a vasúti ál­lomáson. Nemsokára megérkezett Petráczy István kapitány is és a re­pülőgép hatalmas gerendázatát ko­csira rakták, a külön, ládába cso­magolt szárnyakkal együtt és a Honvéd-térre szállították. ötször fordultak meg a katonák az állomás és a Honvéd-tér között: öt repülőgépet szállítottak föl a reggel épitett hangárokba. Husz honvéd volt kivezényelve a sátrak fölhuzá­sára, két nagy és két kisebb sátort állítottak föl és abba helyezték el a repülő sárkányokat, amelyeket kék zubbonyos, napbarnított arcú katonák lassan guritanak le a ponyvaházakba. MEGKEZDŐDÖTT! tegnap délelőtt Plachner Sándor fő­jegyzőnél járt és arra kérte, tudassa a város közönségével, hogy a repü­lőgéppel való gyakorlatok már szerdán megkezdődnek. Igy is történt. A Honvéd-tért kor­donnal körülzárták, a térre bemenni nem szabad. Az ott tartózkodás na­gyon veszélyes, mert a gépek leszál­lásánál nagy elővigyázat sziikéges. Az egész Kaposvár közönsége óriási érdeklődéssel figyelte a megkezdő­dött gyakorlatokat. Ma már öt re­pülőgép startolt és repült föl. Sok­szor fölhangzott a hatalmas éljen üdvrivalgás. Umlauff kapitány a kora reggeli órákban elindult Bécsújhelyből. Estefelé fog megérkezni Kapos­várra. 1911 au A Honví fottak, este torokkal fc helyét. Um érkezik »al fölvált S2ál], hogy végezzen. A balatoni na tember 12-i 'zági részei hat Blaschli Syok Etricl Kolozsvár tanak a re üarc A L Tudósítón tánynyal, a 'érkezett. A ('ij nyertese ben űzött hí — A tábc [ól nagy t; [adoszlopoli kgrövidebb [an hegyes­Jató terepti [at a répülc kiilözhetővé piatokban plmazását, "ösen az au [aoszlopokn: kellemetlen, vet kell nel var föl, az tyelmes el "tegza varja. . - A várh a vár kő a szom 6hntkezés f( [ép igen alk; óz. Az egy: lezető annyi *,gép kezeié [ésére, más "és re alig ?archia rep '•adgyakorlal Megfigyelő h Talán már , 'gyarázni,. Oszakában i 1,1 lt az embei ;te és a rep 'arc is. M sz nyeg fali erőtzaki fali mint ba fali meg vai fali bukfenci fali elveszi 1 fali mint ho jAIi mint cs< fali kerekes fali sorsjegy Hitsoron 1 ^nság! |jf g keár királ TA. i ""ita RACZ MISí T> *ives pártfogá Palkó

Next

/
Oldalképek
Tartalom