Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-13 / 184. szám

löií au DÉLMAGYARORSZÁO 1911 augusztus 13 ombatsrmés a hadügyminíszteri válság körül. (Saját tudósítónktól) Ugylátszik, semmi sem történhet már a világon, ami ne volna ürügy az ellenzéknek, hogy a véderó'reform elhalasztását indítványozza. A minap a nagy hőség adott alkalmat Apponyi Albert grófnak ilyen kívánságra. Ma meg a közös hadügyminiszter állítólagos távozásáról szóló ós egyáltalán meg nem erősített sajtóhiresztelések szolgáltak ürügyül Batthyány Tivadar grófnak, hogy a véderőjavaslatnak napirendről való levételét indítványozza. KhuenHéderváry Károly miniszterelnök rövid pár szavas válaszában pregnánsan tanította ki az „alkotmányvédő" ellenzék vezérszónokát az igazi magyar alkotmányos fölfogásról. - Magyar törvényjavaslatért - mondotta — a magyar kormány felelős! Az incidens a miniszterelnök e nyilatkozatával el volt intézve. Mindazonáltal nem árt velejére nézni annak a gondolkodásmódnak, amelyről a „közjogi" ellenzék mai szereplésével tanúságot tett. Batthyány Tivadar gróf halasztó indítványának megokolásában egy állítást kockáztat meg s egy kérdést állit föl. Ezt mondja: „Ezen törvényjavaslathoz a hozzájárulást a hadügyminiszter részéről a tisztelt minisztériumnak okvetlenül meg kell nyernie". Ez az állítás. A kérdés pedig a következő: ... az uj hadügyminiszter valialj a-e a teljes szolidaritást a napirenden lévő törvényjavazlattal? ... Az uj hadügyminiszter nem fogja-e kivánni a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak módosítását, esetleg visszavonását, vagyis nem válnak-e szükségessé a véderőjavaslat tekintetében uj tárgyalások? (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Megdöbbentő, hogy magyar törvényhozó, mi több, a „közjogi" ellenzék tagja, alkotmányos rendünkben ilyen tájékozatlanságot árul el. Mert ha nem tájékozatlanság, akkor puszta zavarkeltés okából való olyan félremagyarázása közjogunknak, amely ellen tilakozni kell s amelyért, ha más oldalról jönne, épen a tisztelt ellenzék támasztana vihart. Közjogunk szerint ugyanis a törvényalkotás kizárólag a törvényhozás, vagyis a király és az országgyűlés jogkörébe tartozik. A szőnyegen lévő véderőjavaslat a törvényhozás egyik faktorának, a királynak előzetes jóváhagyásával alkottatott meg és terjesztetett az országgyűlés elé. Miután a miniszter, legyen az akár közös is, mint a végrehajtó hatalom tagja a király által neveztetik ki, föltehető-e egy pillanatra is, hogy az esetleges hadügyminiszterváltozás révén kinevezendő uj hadügyminiszter bármiféle kifogást tehessen oly törvényjavaslattal szemben, melyhez a király előzetesen hozzájárult ? Nem áll tehát az, hogy az uj közös hadügyminiszter hozzájárulását kellene megnyerni a magyar kormánynak a véderőjavaslathoz, mivelhogy hadügyminiszterré csak az lehet, akit a király azzá kinevez s akinek álláspontja a király által jóváhagyott javaslatokhoz a kinevezés és a tárcavállalás tényével félreérthetetlenül dokumentálva van. S igy magától adódik meg a válasz Batthyány gróf kérdésére: a király előzetes jóváhagyásával beterjesztett törvónyjavaslatott egy személyi változásért visszavonás, vagy módosítás nem érheti. Még megdöbbentőbb az a gondolatmenet, amelylyel Holló Lajos sietett vezértársa hamis okfejtésének részben,, helyreigazítására, részben támogatására. Ó azt a kérdést vetette föl, hogy az esetleg leendő uj hadügyminiszter vállalja-e a törvénynek olyatén végrehajtását, amilyent az állítólag távozandó eddigi közös hadügyminiszter vállalt. Hisz a törvény végrehajtására, megtartására és inegtartatására az ország minden polgára köteles. Mennyivel inkább köteles tehát rá az, aki a törvénynek hivatalból kirendelt őre és végrehajtója s aki a törvényhozás akaratnyilvánításának magát felelőssógterhe alatt alárendelni köteles. A horvát bán a miniszterelnöknél. Tomasics Miklós horvát bán szombaton reggel Chavrak Levin osztályfővel Zágrábból Budapestre érkezett. A bán ma megjelent a képviselőházban, ahol tanácskozott Héderváry Károly gróf miniszterelnökkel. A bán, mint félhivatalosan jelentik, a pénzügyminiszter meghívására jött Budapestre azért, hogy Horvátországnak a költségvetésbe beillesztendő önkormányzati költségvetését megállapítsa. A miniszterelnökkel e tárgyban folytatott tanácskozása egy óra hosszáig tartót*. A bán még néhány napig Budapesten marad. áz ülése. — Janusarcu Justh. — (Saját tudósítónktól.) A közéleti komolyságnak valóságos paródiája az, amit nálunk a legfontosabb kérdések intézése körül űznek. A választójogi liga elnöki székébe például Justfi Gyulát ültették, a parlamenti obstrukció szervezőjét, akinek láthatóan arra irányul minden tette, hogy felforgassa a törvényhozás rendjét és feldúlja az ország békés fejlődésének lehetőségét. Justh Gyula ezen az elnöki széken furcsa ellentétet képez a válaszójogi liga programjával, mely korszakos reformot akar megvalósítani, holott Justh ádáz didivel akadályoz minden komoly munkát. Szqmoruan hat ez az elnöklés különösen akkor, ha a liga volt elnökére, Bánffy Dezsőre gondolunk, aki legélesebb ellenzéki korában is határozottan elitélte az obstrukciót, mit halálos percéig a parlamentárizmus rákfenéjének tartott, amint azt Bánffynak egy, a fővárosi sajtóban holnap közreadandó emlékirata meggyőzően kifejti, mindinkább kialakul a felfogás, hogy a választójogi követelés hivatott harcosai végzetes útra tévedtek, amikor a parlamenti munka elvakult ellenségeivel szövetkeztek, akikkel együtt vannak a reakciós elemek képviselői, akiknek bevallottan nem kell a választójogi reform, sőt, akik nyíltan hangoztatják, hogy mihelyt sikerű' az, közvetlen célja a kormánybuktatás, azonnal külön utakon folytatja ki-ki a maga politikáját. Az elnökkel akarják ezek az urak a választójog kiterjesztését kivinni? Épen a liga tegnapi határozata az, mely megelégedéssel ismeri el a kormány körkérdésének jelentőségét és azt, hogy a választójogi reformot a legközelebb megvalósítandó feladatok köze sorolja, sokat vészit komolyságából, mikor ezt Justh elnöklete alatt mondja ki, — aki ehez nyilvánvalóan hozzájárult, holott az obstrukciót vezeti. Hogy lelkük milyen aggodalom gyötri saját helyzetük miatt, kiderül az ellenzéki la; pok tarkánál tarkább kitalálásaiból. Egy'* szerint szeptemberben a kormány beterjeszt' a választójogi reformot és ha az obstrukci0 akkor sem szűnik meg, feloszlatja a HázatA másik szerint viszont szeptemberben délelőtt és délután is fog ülésezni a Ház. Délelőtt a véderőt, délután a választójogi refo'"' mot fogja tárgyalni. Persze ez mind meseA halálbüntetésről. Irta: Balog Géza dr. A magyar bünteíő törvény 278. paragrafusa értelmében a gyilkosságot halállal büntetik. A gyilkosság megakadályozására és megtorlása iránt még a régi kultura nélküli és barbár népeknek is két intézményük volt : a börtön és a halálbüntetés. A. halálbüntetést különböző formákban hajtották végre : keresztre feszitették, fölakasztották, kerékbetorték és lefejezték a delikvenst. A mai humánus korban ezeknek a büntetési nemeknek már nincs nagy jelentőségük és nem történnek oly sürün, mint régen. Száz óv előtt, de még hetvenöt év előtt is még sokszor alkalmazták. Angliában például gyakori volt a halálbüntetés és ennek a századnak egy kiváló angol irója mondja, hogy VIII. Henrik uralkodása idejében 72,000 tolvajt akasztottak fel. Száz évvel ezelőtt Angliában sokkal több akasztás volt, mint más európai államban és élnek még emberek, akik jól emlékeznek arra, hogy mikor egy tizenkét éves gyermeket kivégeztek, valóságos forradalmak voltak. Még ötven éve sincs annak, hogy egy gyermeket halálra ítéltek azért, mert három fillér értékű festéket lopott és a bárány tolvajokat állandóan felakasztották. A laláibüntetést azonban most már csak nagyon ritkán alkalmazzák. SchweL.ban, Angolországban és Olaszországban például már mutatkozik hajlandóság arra, hogy mellőzzék a halálbüntetést és Amerika egyes államaiban, mint Wisconsin, Michigan ós Rhode Islandban már i em Ítélnek el senkit halálra. Kérdés már most az, hogy örvendetes-e a halálbüntetések csökkenése. Eurépa legnagyobb tudósai és legkiválóbb áUsmférfini még e kérdésre nézve egyező álláspontot elfogadni nem tudtak. Sokan ezek közül azt kivánják, hogy az instinktiv gonosztevőket balállal kell büntetni, nem boszu" ból vagy megtorlás céljából, hane m a bban az értelemben, — mint azt már Seneca is a szociális életet megtámadó javíthatatlan gonosztevők elpusztítását kivánta — hogy ezeket a bűnözőket a test beteg tagrésztinek kell tekinteni, amelyeket az egész test fentartása és megmentése végett le kell vágni, el kell 'avolitani. Garofalo, aki a modern positiv büntetőjogi iskolának nagy harcosa, a halálbüntetésnek nagy hive. Ő arra utal, hogy a kivégzés egyedül az az eszköz, amitől a gonosztevők félnek és sokan bünt azon hiszemben követnek el, hogy a halálbüntetést nem alkalmazzák ós életük végéig el lesznek látva lakással, táplálókkal és ruházattal. De tapasztalható és látható, hogy az az óriási érdeklődós is, mely a nyilvános tárgyalásokon a főbenjáró ügyek iránt a közönség között megnyilvánul, különösen akkor, mikor élet és halált-0 vati szó, — okul szolgál arra, hogy a gonosztevők beteges hiúságát fokozza és növelje 6 tüzelje őket arra, hogy szenzációs ós reRc notes támadásokat intézzenek a szociális ék ellen. Hisz a nj ilvános kivégzések, mint elégetés vagy keresztre feszítések, valóság0 ünnepélyekké váltak a barbár ós műveleti'' népek szemei előtt. A halálbüntetés enné':fogvíJ ma már a müveit államok legtöbbjében kész meghalni. A halálbüntetésnek az a hátránya is hogy visszavonhatlan ós ártatlan esetekbe" nem javítható. Mert sokszor tévedés is for*J hat elő, mikor ártatlan ember szenved ok 11 ^ kii! halált. A halálbüntetés mellőzése 'm"1 vád'ott, nem is a táriadalom javára szolg*'0!' «< t° hanem egy förtelmes és borzalmas látva".' . K" kimélnó mer azokat, akik a végrehajtás . fQÍ, rül eljárni kénytelenek. Az életfogytiglan' ^ ság keményebb ós szigorúbb a vádlott rész1nn,[fl' mint az azonnali halál, do nincs benne fo' visszataszító, mint a kivégzésben, amely , , gO1' telmes és borzalmas természetű. Azért * doskodni kell a halálbüntetés olyan hely6 ^ Biteséről és pótlásáról, amely a társadat001 ^ biztos garanciát nyújt. A bűnös halála nem elég arra, hogy a bűncselekmények ^ J szűnjenek vagy ne szaporodjanak, mert ^ t halálával nincsenek még megszüntetve beszéd, mi Kadtan kit nyugodan a saját m A képvi tudósitáa Az ülés Elnök : I A mult i az elnök j< érkeztek. í Zoltán 16sét kérték Mádi-Ko mind a 1 sék el. Elnök je szavazást 1 zásnak a l< Elnök jel nek polgár hely polgúi erőjavaslat és javasolj; kérvényi L Ráth Em iratokra ki Húszan i szavazást lebbi ülésr A már b pellációkon bejegyezve Yázsonyi ségének m jacekó P Győrffy ter bukása Beck Laj lyozése tái Elnök ja egykor tér értelmében Ezntán 1 névszerinti A Ház e Beck Laj ottani szin jesztett elí segítségét Győrffy cióját szor< Ráth Er kiszabása ügyi minis: gában podi Batthyán hatósági t szóvá, fölst nyomorult amelyek r menyeket. Figyelem tevő, akit 1 dalom legvi la. Kiváló tikai bűnös is számüztí dult gyilkol hol nagyob ebben a vil nyugati Szi cselekmény bek el. Még a sz ban egy szi hivatalnokr még meglát bője gyerm Davitt ni iavithatatla yet el. A legborz biény — az követstt öl lékenység i