Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-13 / 184. szám

REGGELI LAP. II. évfolyam, 184. szám 1911, vasárnap, augusztus 13 Kö'ponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, cn Korona-utca 15. szám o Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., Városház-utca 3. szám t=a REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24— félévre . . . R 12 — negyedévre. R 6'— egy hónapra R 21— Reggeli lap ára 4 fillér REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN egész évre . R 28— félévre . . . R 14'— negyedévre . R 7'— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 305. <|D Riadóhivatal 836 Interurbán 305. Budapesti szerkesztőség telelőn-száma 128—1?„ Uj városrendezés. Irta Wimmer Fülöp. I. Az összpontosított piactér. Noha már többizben volt alkalmam ugy a közgyűlésen, mint egyes bizottságokban tervem mellett állást foglalni, mégis az a körülmény, hogy a vásárcsarnok ügye szerencsésen annyira előrehaladt, hogy azt talán már a szeptemberi közgyűlés tárgyalni és végleg elintézni fogja, arra késztet, liogy e tervvel most újból a közönség elé lépjek és arra a mérvadó körök figyelmét fölbivjam. Arról van ugyanis szó, hogy Szeged Összes piacait a Mars-téren összponto­sítva, ezt a teret a város összesített piac- és vásárterének alakítsuk át, ahova tehát a vásárcsarnokot is föl lehet építeni. A terv előnyei: 1. A Mars-térnek központi fekvése a belváros, rókus-, felső- és alsóváros mintegy kellő kö­zepén. 2. A tér nagysága, ami az ösz­szes piacok összpontosítását itt föltét­lenül lehetővé teszi. 3. Az a ma már általánosan elfogadott elv, amely kü­lönösen városunk viszonyaira eminen­ter fönnáll és amely szerint egy város piacai, minél inkább összpontosítva vannak, annál jobban felelnek meg ugy a vevő, mint az eladó közönségnek. Ezért is biztosan remélem, hogy kis­iparosaink, akiknek érdekeit természe­tesen mindig különösen szem előtt tartom, tervem mellett csoportosan fognak állást foglalni. 4. A tanyai vasút tudvalevőleg a Mars-térre fog betorkolni és ezáltal e tér, mivel a tanyai nép árujával ott fog kiszállani, központi piactérnek mint­egy predesztinálva van. 5. Az a nagy financiális előny, amely a városra az igy felszabaduló régi csa­Patkórház telkének házhelyeknek való Madása által direkt és indirekt háram­lik. Hiszen értékesebb házhelyek, mint különösen a Kossuth Lajos-sugárut fentén fekvők, de a tér többi részei ls> Szegeden alig vannak. Mit lehetne most már a terv ellen Elhozni ? A Belvárostól való távolsá­got bizonyára nem, mert hisz több Hfint „kisvárosi" nézet volna ez ak­kor, amikor a „belső" Kossuth Lajos­Migárut, a Mérei-, Mikszáth Kálmán- és korona-utcákon át a Széchenyi-térről néhány perc alatt egyenesen kijutha­tunk a Mars-térre. A tér feltöltését előbb-utóbb el kell végezni, még pedig azt a részét, a melyre a vásárcsarnokot kellett felépí­teni, azonnal fel kellene tölteni, ugy, hogy annak építése épenséggel nem kellene, hogy késedelmet szenvedjen. Marad a háziurak oppoziciója, amely­nek azonban annál »kevésbbé szabad a terv kivitelét meghiúsítani, mivel ma már Szegeden nem érvényesülhetnek az ily kicsinyes álláspontok, hanem szem előtt kell tartani azt a tapasztalatot, hogy egy ily nagy városban a forgal­mat ma már nem lehet egyesek érde­kében irányítani, hanem jut abból a város ily nagyszabású rendezése alkal­mával mindenféle és minden irányban. Fentartva tehát magamnak, hogy e tervet a szeptemberi közgyűlés elé mint indítványt viszem, kérem a város hatóságát, valamint az ügy iránt ér­deklődőket, hogy ezzel a városunk egész piacügyét ötven évre végleg ren­dezendő eszmével alaposan foglalkozni szíveskedjenek. fi. A uj városháza. Ennek a kérdésnek Szeged városhoz méltó és valóban gyakorlatilag is -egye­diil megfelelő, végleges megoldására azt az eszmét vetem fel, hogy a mos­tani városháza és a bérház, valamint a kettő között fekvő kis utca helyén egy monumentális háromemeletes, még a mostani városházánál is a tér felé jobban kiugró uj városházát épít­sünk fel. E terv minden tekintetben annyira megfelelő, hogy az csak egy oldalról támadható meg, t. i. a financiális ol­dalról. Mert bizonyos az, hogy szebb he­lyet a városházának nem találunk, bi­zonyos továbbá, hogy a megjelölt hely, különösen lia még hat-tiz méterrel a tér felé kitoljuk (ami ily monumentá­lis épületeknél nemcsak lehetséges, ha­nem még előnyös is) nemcsak a mai összes városi hivatalnak, de még to­vábbi ötven évre is elegendő. Azon ki­vül igy az egész városi közigazgatás ideálisan összpontosítva volna és az átmenet is egyszerű, mert ha lebont­juk először a bérházat — a benne levő hivatalokat ideiglenesen elhelyezve — és helyére az uj terv szerinti épü­letet felépítjük, akkor mire a főépü­letre kerül a sor, az ott levő hivata­lok már az uj épületbe helyezhetők át. Egyszóval nem hiszem, hogy mindezen tekintetekben a vélemények nem egyez­nének meg arra nézve, hogy helyesebb végleges megoldása e kérdésnek nem létezik. A bizonyára nagyon fontos finan­ciális kérdést illetőleg pedig nagyon kérem mindazokat, akik e sorokat figyelmükben részesitik, ne ijedjenek meg mindjárt attól, hogy itt két épü­letet, közte a mi „szép" városházunkat le kell bontani, hanem várjuk be nyu­godtan a számadatokkal való érvelést. Valljuk be magunknak először is azt, — anélkül, hogy a mostani városhá­zát ezzel ócsárolni akarnók — hogy ennél impraktikusabb épület alig van, hogy abban a nagy ülésteremtől kezd­ve, amely kicsi, és amelyben a város­atyák mind szembajosok lesznek, egyetlen egy helyiség sem felel meg: rendeltetésének, és hogy tehát nincs különös okunk arra, hogy túlságosan ragaszkodjunk hozzá. Ép ugy a bérház ma a sok átalakí­tás után, se bérháznak, se hivatalnak már nem felel meg, és igazán kár azért a gyönyörű telekért, amelyen áll. Ha pedig a Püspök-telek értékét, amelyet második városházának fel aka­runk használni, és amely igy máskép lesz értékesíthető, a mai szegedi te­lekárakhoz képest kellően értékeljük, valamint a két lebontandó épület anya­gát, akkor alig fog az uj, ideális épü­let jelentékenyen többe, vagyis annyiba kerülni, hogy e tervnek minden más előnyei ez által háttérbe szorulnának. írjunk ki tehát pályázatot egy ily uj, monumentális városháza építésére, vegyük számításba ennek költségeit avval szemben, hogy a Püspök-telken egy második városházát építünk, gon­doljuk meg, hogy annyi meg annyi hi­vatal még mindig szétszórva, a város­ban van elhelyezve, és amíg e számok előttünk nincsenek, ne tegyünk semmi olyan lépést, amely e kétségtelenül te­kintetbevételt érdemlő tervnek elébe vágna. Biztos vagyok abban, hogy a szá­mok is a terv helyessége mellett fog­nak szólni. Ostende augusztusban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom