Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-12 / 183. szám

ESTI LAP. II. évfolyam, (31.) 183. szám 1911, szombat, augusztus 12 RSzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, " c=3 Korona-utca 15. szóm cn Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=a Városház-utca 3. szám c=i ,, REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN 11 egész évre . K 24'— félévre . . . K 12'— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2"— Reggeli lap éra 4 fillér n REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre. H 7*— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér 11 TELEFON-SZAN: Szerkesztőség 305. <?& Kiadóhivatal 836. Interurbán 305. , | Budapesti szerkesztőség telelőn -száma 128—12. 1911 augusztus 12 A szegedi akasztás részleteiről irnak ma az ország összes lapjai. Kivétel nélkül részletes tudósítást adnak, mert nemcsak Budapestről, hanem a vidéki városokból is ér­keztek újságírók a szegedi akasz­tásra. És nem hallgathatjuk el aggódásunkat, hogy újra - akár aHaverda-ügy szegedi Ítéleténél — lesz disszonáns hang, mely Szeged népéről — bár kicsi részletben — kellemetlen megvilágítást ad. A Haverda-féle ítélethirdetés után is általánosítottak egyesek, mikor Haverda Mariskát Ízléstele­nül ünnepelték. Erkölcsi lerom­lást, elfajulást és ilyeneket emle­gettek Szegeddel kapcsolatban. Holott az egészhez Szeged népének semmi köze se volt, holott néhány elvakult ember lármája, orditó tüntetése volt az egész. A Szalma-ügy kegyetlen befe­jezése után szintén ilyen országos botrányra beállítható jelenet kö­vetkezett. Megragadták a hóhért, hogy ingyen, nem, pénzért, akár­mennyiért adjon a kötélből, mely­lyel kivégezték a halálraítélt rablógyilkost. Intelligens, úriem­berek rohantak egy kötéldarab­ért. Szinte birkóztak, verekedtek a hóhér köteléért. Botrányos ki­töréstől- féltek, lármába fuladt a szomorú, ünnepélyesnek vélt szer­tartás, a jegyzőkönyv felolvasását abba kellett hagyni. Sőt később a kötélért verekedőket egyszerűen kiutasították a börtön udvarából. Eddig van. És félünk, hogy pzt a botrányos részletet újra általá­nosítani merik és speciálisan sze­gedi esetté fogják föl, Szeged bot­ránya, cimmel örökitik meg és általános erkölcsi leromlást és el­fajulást emlegetnek. Holott az egész ügyhöz Szeged népének semmi köze! Ez nem szegedi ügy. Nemcsak itt vannak olyan sze­rencsétlenek, akik már csak a hó­hér kötelétől várják a szerencsét. Ilyen jelenetek minden magyar­országi akasztás után megismét­lődnek, Bali Mihály eddig leg­alább egy kötélgyári raktárt el­adott már, a kötél neki határozot­tan szerencsét hoz, sokat hozott. Ő a legjobb tanú rá, hogy a kö­télért mindenütt ugy verekedtek, mint Szegeden Néha jobban. Azért a tegnapi botrány nem Szeged botránya. Csakis a szerep­lők botránya. Azért aki általáno­sít és Szeged népét vádolja meg erkölcsi jelszavakkal, az cselekszik a legerkölcstelenebbül! Botrány a Házban. Justhék a Reichskriegsminiszterért! Hallatlan botrány történt a kép­viselőházban. A handabanditák te­hetetlenségükben olyan trükkhöz folyamodtak, aminek még nem volt példája az uj alkotmányos korszakban. Szeretnének incidenseket csi­nálni, de beszélni nem mernek, mert ha kinyitják a szájukat, csak a butaság bődül ki azon, ezért csak szavaztatni tudnak. Ma egész délelőtt törték a fejüket va­lami nagy trükkön és amit kihoz­tak, ŰZ a legvakmerőbb merénylet a magyar alkotmány ellen! A napirend megállapításánál felállottak Batthyány és Holló és azt mondták, hogy mert a Reichs­kriegsminister állása válságos, azért vegyék le a napirendről a véderőjavaslatot. Hát a hazáért mindent szabad, még technikai ostromot intézni is az alkotmány ellen, de a hazáért a hazát elárulni csak nem szabad talán?! Már pedig mi mást indít­ványoztak a handabanditák, ami­kor a magyar országgyűlésen egy törvényjavaslat parlamentáris ke­zelését összefüggésbe \hozzák a Reichskriegminiszterrel! A minszterelnök egyetlen mon­dattal vágta le őket: — Magyar törvényért csak ma­gyar kormány lehet felelős! Szégyen, gyalázat, hogy idáig jutott az ál 48-as sereg, hogy a Reichskriegsminister kabátjába kapaszkodnak, hogy az önálló magyar minisztérium kompeten­ciáját a Reichskriegsminiszte­riumra akarják ruházni, hogy Xámtmonarchiává és Xámtparla­mentté akarják sülyeszteni Ma­gyarországot és a magyar or­szággyűlést! Magyarország 48-as és 67-es törvényei egyaránt megállapítják, hogy Magyarországot csak saját törvényeive!, saját kormánya által lehet igazgatni. Vannak közös ügyeink, amelyeknek végrehajtó szerveiül a 67:XII. a közös mi­nisztereket jelöli ki, de Magyar­ország önállósága érdekében e kö­izös miniszterek ki vannak zárva a Imagyar országgyűlésből, hanem la delegációk elé vannak utalva. • Most jön az áll 48-as handaban­dita sereg és egy magyar parla­ment előtt fekvő magyar törvény­javaslatot összefüggésbe hoz a Reichskriegsministerrei. Vegyük le a napirendről, mert — mondták ők — hátha az uj Reichskriegsmi­nister nem azonositja magát a javaslatokkal. Hát ha ők olyan nagyon féltik is e javaslatokat, szégyen gya­lázat az ilyen önmegfeledkezés! Mi köze a magyar parlamentnek bármelyik Reichskriegsminister privátvéleményéhez? A magyar kormány itt van, ez vállalja a fe­lelősséget, de nem is vállallhatja más, nincs is köze másnak a ma­gyar országgyűléshez mint csakis a magvar kormánynak. És fölháboritó, mikor erről az úgynevezett ellenzék mer meg­feledkezni! Egyik 19, a másik egy hijján 20 A mult év egyik legnagyobb szenzációja: Cock és Peary a kö­rülvaló viaskodása, hogy melyi­kük érte el az északi sarkot, most a biróság elé kerül. Az erre leg­illetéktsebbek megállapították azt, hogy az északi sark közelében egyikök sem járt és igy kártérítés cimén a newyorki törvényszéken beperelték őket a newyorki, a íila­delfiai és a saint-louisi földrajzi társaságok. Azokat a honoráriu­mokat, pénzbeli támogatásokat és ajándékokat követelik v issza, amelyekben részesítették őket, hogy lehetővé tegyék sarki utjo­kat. A három földrajzi társaság nyíltan azt állítja, hogy sem az egyik, sem a másik nem érte el az északi sarkot. Szorgos kutatást végeztek Grönlandon az eszkimók között, akikre ugy Peary, mint Cook hivatkozott és ez a vizsgá­lat azt derítette ki, hogy mind a ketten hazug adatokkal vezették félre a viláeot. kétségtelenül pénz­beli előnyöKérf. fl képviselőház ülése — Saját tudósítónktól. — Návay Lajos alelnök szombaton fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után bejelenti az elnök, hogy Tóth János, Kelemen Béla és Désy Zoltán szabadságot kérnek. Húsznál több képviselő névszerinti szavazást kór. Elnök ezután felolvas 5 kérvényt az általános választójog mellett a véderő javaslatok ellen. A kérvé­nyek hova terjesztése tárgyóban busznál több képviselő névszerinti szavazást kér. Majd felolvassák az interpellációs könyvet. Öt uj interpelláció van : Váesonyi Vilmos, Raskó Pál. Györfy Gyula és Papp Lajos interpellálnak. Napirenden van még négy névsze­rinti szavazás. Beszéd nem lesz. Még mindig teclinikázik a ház. !í ÉSOLIÍS ^^ fen. — Saját tudósítónktól. — Csütörtökön vette kezdetét a szakszervezetek képviselőinek nemzetközi kongresszusa. Ez az első nemzetközi munkáskongresz­szus Budapesten és egyike a leg­jelentősebbeknek, mert a kon­gresszuson résztvevő küldöttek, a munkásszervezetek titkárai, több mint hat millió szervezett munkást képviselnek s közöttük vannak a külföldi munkásmozgalom legne­vesebb s hazájukban legbefolyáso­sabb vezérei. A kongresszuson tizennyolc ország munkásai vesz­nek részt. Az elnöki tisztet a ma­gyar munkásság képviselői, Te­szársz Károly és Jászai Samu fog­lalják el. Képviselve vannak még: Angolország, Franciaország, Bel­gium, Hollandia, Dánia, Svédor­szág, Németország, Ausztria, Bosznia, Horvátország, Szerbia, Románia, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Északamerikai Egyesült Államok és Bulgária. Á kongresszus programjából, napirendjéből fontosabbak: A szakszervezetek egysége a külön­böző államokban; Szakszerveze­tek nemzetközi szövetsége; Kül­földi munkások bevándorlása bér­mozgalmak vagy gazdasági válsá­gok alkalával: Az éjjeli munka megszüntetése; Az otthoni munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom