Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-12 / 183. szám

ESTI LAP. II. évfolyam, (31.) 183. szám 1911, szombat, augusztus 12 RSzponti szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, " c=3 Korona-utca 15. szóm cn Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal IV., c=a Városház-utca 3. szám c=i ,, REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN 11 egész évre . K 24'— félévre . . . K 12'— negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2"— Reggeli lap éra 4 fillér n REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . R 28'— félévre . . . R 14'— negyedévre. H 7*— egy hónapra R 2*40 Esti lap ára 2 fillér 11 TELEFON-SZAN: Szerkesztőség 305. <?& Kiadóhivatal 836. Interurbán 305. , | Budapesti szerkesztőség telelőn -száma 128—12. 1911 augusztus 12 A szegedi akasztás részleteiről irnak ma az ország összes lapjai. Kivétel nélkül részletes tudósítást adnak, mert nemcsak Budapestről, hanem a vidéki városokból is érkeztek újságírók a szegedi akasztásra. És nem hallgathatjuk el aggódásunkat, hogy újra - akár aHaverda-ügy szegedi Ítéleténél — lesz disszonáns hang, mely Szeged népéről — bár kicsi részletben — kellemetlen megvilágítást ad. A Haverda-féle ítélethirdetés után is általánosítottak egyesek, mikor Haverda Mariskát Ízléstelenül ünnepelték. Erkölcsi leromlást, elfajulást és ilyeneket emlegettek Szegeddel kapcsolatban. Holott az egészhez Szeged népének semmi köze se volt, holott néhány elvakult ember lármája, orditó tüntetése volt az egész. A Szalma-ügy kegyetlen befejezése után szintén ilyen országos botrányra beállítható jelenet következett. Megragadták a hóhért, hogy ingyen, nem, pénzért, akármennyiért adjon a kötélből, melylyel kivégezték a halálraítélt rablógyilkost. Intelligens, úriemberek rohantak egy kötéldarabért. Szinte birkóztak, verekedtek a hóhér köteléért. Botrányos kitöréstől- féltek, lármába fuladt a szomorú, ünnepélyesnek vélt szertartás, a jegyzőkönyv felolvasását abba kellett hagyni. Sőt később a kötélért verekedőket egyszerűen kiutasították a börtön udvarából. Eddig van. És félünk, hogy pzt a botrányos részletet újra általánosítani merik és speciálisan szegedi esetté fogják föl, Szeged botránya, cimmel örökitik meg és általános erkölcsi leromlást és elfajulást emlegetnek. Holott az egész ügyhöz Szeged népének semmi köze! Ez nem szegedi ügy. Nemcsak itt vannak olyan szerencsétlenek, akik már csak a hóhér kötelétől várják a szerencsét. Ilyen jelenetek minden magyarországi akasztás után megismétlődnek, Bali Mihály eddig legalább egy kötélgyári raktárt eladott már, a kötél neki határozottan szerencsét hoz, sokat hozott. Ő a legjobb tanú rá, hogy a kötélért mindenütt ugy verekedtek, mint Szegeden Néha jobban. Azért a tegnapi botrány nem Szeged botránya. Csakis a szereplők botránya. Azért aki általánosít és Szeged népét vádolja meg erkölcsi jelszavakkal, az cselekszik a legerkölcstelenebbül! Botrány a Házban. Justhék a Reichskriegsminiszterért! Hallatlan botrány történt a képviselőházban. A handabanditák tehetetlenségükben olyan trükkhöz folyamodtak, aminek még nem volt példája az uj alkotmányos korszakban. Szeretnének incidenseket csinálni, de beszélni nem mernek, mert ha kinyitják a szájukat, csak a butaság bődül ki azon, ezért csak szavaztatni tudnak. Ma egész délelőtt törték a fejüket valami nagy trükkön és amit kihoztak, ŰZ a legvakmerőbb merénylet a magyar alkotmány ellen! A napirend megállapításánál felállottak Batthyány és Holló és azt mondták, hogy mert a Reichskriegsminister állása válságos, azért vegyék le a napirendről a véderőjavaslatot. Hát a hazáért mindent szabad, még technikai ostromot intézni is az alkotmány ellen, de a hazáért a hazát elárulni csak nem szabad talán?! Már pedig mi mást indítványoztak a handabanditák, amikor a magyar országgyűlésen egy törvényjavaslat parlamentáris kezelését összefüggésbe \hozzák a Reichskriegminiszterrel! A minszterelnök egyetlen mondattal vágta le őket: — Magyar törvényért csak magyar kormány lehet felelős! Szégyen, gyalázat, hogy idáig jutott az ál 48-as sereg, hogy a Reichskriegsminister kabátjába kapaszkodnak, hogy az önálló magyar minisztérium kompetenciáját a Reichskriegsminiszteriumra akarják ruházni, hogy Xámtmonarchiává és Xámtparlamentté akarják sülyeszteni Magyarországot és a magyar országgyűlést! Magyarország 48-as és 67-es törvényei egyaránt megállapítják, hogy Magyarországot csak saját törvényeive!, saját kormánya által lehet igazgatni. Vannak közös ügyeink, amelyeknek végrehajtó szerveiül a 67:XII. a közös minisztereket jelöli ki, de Magyarország önállósága érdekében e köizös miniszterek ki vannak zárva a Imagyar országgyűlésből, hanem la delegációk elé vannak utalva. • Most jön az áll 48-as handabandita sereg és egy magyar parlament előtt fekvő magyar törvényjavaslatot összefüggésbe hoz a Reichskriegsministerrei. Vegyük le a napirendről, mert — mondták ők — hátha az uj Reichskriegsminister nem azonositja magát a javaslatokkal. Hát ha ők olyan nagyon féltik is e javaslatokat, szégyen gyalázat az ilyen önmegfeledkezés! Mi köze a magyar parlamentnek bármelyik Reichskriegsminister privátvéleményéhez? A magyar kormány itt van, ez vállalja a felelősséget, de nem is vállallhatja más, nincs is köze másnak a magyar országgyűléshez mint csakis a magvar kormánynak. És fölháboritó, mikor erről az úgynevezett ellenzék mer megfeledkezni! Egyik 19, a másik egy hijján 20 A mult év egyik legnagyobb szenzációja: Cock és Peary a körülvaló viaskodása, hogy melyikük érte el az északi sarkot, most a biróság elé kerül. Az erre legilletéktsebbek megállapították azt, hogy az északi sark közelében egyikök sem járt és igy kártérítés cimén a newyorki törvényszéken beperelték őket a newyorki, a íiladelfiai és a saint-louisi földrajzi társaságok. Azokat a honoráriumokat, pénzbeli támogatásokat és ajándékokat követelik v issza, amelyekben részesítették őket, hogy lehetővé tegyék sarki utjokat. A három földrajzi társaság nyíltan azt állítja, hogy sem az egyik, sem a másik nem érte el az északi sarkot. Szorgos kutatást végeztek Grönlandon az eszkimók között, akikre ugy Peary, mint Cook hivatkozott és ez a vizsgálat azt derítette ki, hogy mind a ketten hazug adatokkal vezették félre a viláeot. kétségtelenül pénzbeli előnyöKérf. fl képviselőház ülése — Saját tudósítónktól. — Návay Lajos alelnök szombaton fél tizenegy órakor nyitotta meg az ülést. A jegyzőkönyv hitelesítése után bejelenti az elnök, hogy Tóth János, Kelemen Béla és Désy Zoltán szabadságot kérnek. Húsznál több képviselő névszerinti szavazást kór. Elnök ezután felolvas 5 kérvényt az általános választójog mellett a véderő javaslatok ellen. A kérvények hova terjesztése tárgyóban busznál több képviselő névszerinti szavazást kér. Majd felolvassák az interpellációs könyvet. Öt uj interpelláció van : Váesonyi Vilmos, Raskó Pál. Györfy Gyula és Papp Lajos interpellálnak. Napirenden van még négy névszerinti szavazás. Beszéd nem lesz. Még mindig teclinikázik a ház. !í ÉSOLIÍS ^^ fen. — Saját tudósítónktól. — Csütörtökön vette kezdetét a szakszervezetek képviselőinek nemzetközi kongresszusa. Ez az első nemzetközi munkáskongreszszus Budapesten és egyike a legjelentősebbeknek, mert a kongresszuson résztvevő küldöttek, a munkásszervezetek titkárai, több mint hat millió szervezett munkást képviselnek s közöttük vannak a külföldi munkásmozgalom legnevesebb s hazájukban legbefolyásosabb vezérei. A kongresszuson tizennyolc ország munkásai vesznek részt. Az elnöki tisztet a magyar munkásság képviselői, Teszársz Károly és Jászai Samu foglalják el. Képviselve vannak még: Angolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Dánia, Svédország, Németország, Ausztria, Bosznia, Horvátország, Szerbia, Románia, Svájc, Olaszország, Spanyolország, Északamerikai Egyesült Államok és Bulgária. Á kongresszus programjából, napirendjéből fontosabbak: A szakszervezetek egysége a különböző államokban; Szakszervezetek nemzetközi szövetsége; Külföldi munkások bevándorlása bérmozgalmak vagy gazdasági válságok alkalával: Az éjjeli munka megszüntetése; Az otthoni munka.