Délmagyarország, 1911. augusztus (2. évfolyam, 173-199. szám)

1911-08-12 / 183. szám

m DÉLMAQYARORSZÁG ICH augusztus 12 Szegeden. Sokat kezdünk, keveset végzünk. Saját tudósitónktól. — Ki sokat markol, keveset fog, mondja a közmondás. Sehol olyan sokat nem markolnak, — és olyan keveset nem fognak, mint nálunk. Statisztikát lehetne vezetni arról, hogy mennyit kezdeményeznek és milyen keveset végeznek nálunk. A legtöbb kezdeményezés persze igy nyáridőben születik. Ilyenkor ugorkaszezonban. Hanem aztán elmúlik a nyár, — elmúlik az egész társadalmi akció. Vegyünk egy ilyen, „fontos" társadalmi problémát. Járjunk kabát nékül, -— ez volt a jelszó és ez volt az egész tartalma énuqk a nagyjelentőségű akciónak. Hasábokat irtak össze a lapok a kabát nélkül járás előnyeiről. Szó sincs róla, minden józan ember és melyik ember nem józan, belátja, hogy ez igaz. De azért ki jár kabát nélküli A kabátunk gombjain könynyen összeolvashatjuk piiud. Szép dolog, jó dolog, de azért nem csináljuk. Nem is keíl ilyesmihez társadalmi akció. Olyan természetes dolog, hogy qkinejí meleg a kabát, az vesse lé. Nincs benne semmi szemérem, vagy illemsértő. És még ugyan zenitjén áll a kánikula, még meleg van és biztatjuk egymást, hogy tessék: tegye magát kényelembe, mégis nem látszik meg az akció sikere. Jövő nyáron azután majd újra elkezdjük ott, ahol az idén és végezzük ugyanott és ugyanígy, ahogy és ahol az idén. Minden esztendőben megjelenik ez kérdés a sajtó porondján, sokkal pontosabban és biztosabban, mint a cápa Fiúméban. De nem ez volt az egyetlen ilyen táradalmi akció. Nem fontosabb és nem lényegesebb az a társadalmi propaganda, melyet ujabban vetnek felszínre, hogy: ne fogjunk kezet. Jó, ne fogjunk kezet. De azért kezet fogunk, különösen, ha szép asszonynyal nyilik erre alkalom. Hiába érvelnek, hogy izzad a kéz, kényelmetlen, kellemetlen. Sokkal mélyebben gyökereznek ezek a társadalmi szokások, hogysem csak ugy egyszerűen leszokjunk róla. írtak már nagyon sokat a köszönés, üdvözlés módja ellen, hogy kalapot emeljünk. De azért kalapot emelünk. Naná, majd nem emelünk? Hiába ismerjük mi szegény alárendelt emberek azt a társadalmi morált, mely szerint kalap levétel nélkül is köszönhetünk anélkül, hogy a tisztelet vagy udvariasság ellen vétenénk, — ha nem tudják ők, a nagyurak, akiknek a köszönés szól. Társadalmi akciót kezdtek Budapest nyomán az összes nagyobb vidéki városok, igy Szeged is a házak virággal való díszítése érdekében. Ez egészséges és nemcsak szépészeti, de közgazdasági szempontból is üdvös szokás, de azért még sem akar sikerülni. Budapesten talán több dijat és jutalmat adnak ki, mint amennyi virágos ablak van. Itt Szegeden épen nyoma sincs a virágkultusznak. Nagyon kevés ablakban virít a muskátli, pedig ez még nem jelent virágkultuszt. Másmilyenek a virágdiszes házak a külföldön. Ott nem kell kutatni, amig valahogy fölfedezzük rajta a virágot, mert ott elsősorban a virágot látjuk meg és csak azután vesszük észre az épületet. Különösen vidéki városban, mint hát Szegeden is, lenne elsősorban létjogosultsága a virágkultusznak. Csak az a különös, hogy ennek a magától értetődő természetes dolognak társadalmi uton kell propagandát csinálni. És ez az akció is befagy, A dohányzásról is társadalmi uton akarták leszoktatni az embereket. Mindenki maga ítélheti meg, hogy milyen sikerrel. Ezek után, mivel még tart a kánikula és az a sokat emlegetett „fagy" még messze van, remélhetjük, hogy még egy pár társadalmi akció meg fog indulni. Ajánljuk elsősorbn: a mezítláb járást, a baj beretválását — különösen nők részére, az életrend oly módon való megváltoztatását, hogy az éjjelt tegyük nappallá és a nappalt éjjellé. És midenkinek joga van ujabb indítványra. Még tart a kánikula. Zsirszódát ivott. — Saját tudósítónktól. — Kopasz József Szeged-felsőtanyai lakós három éves János nevű fia szombaton röggel zsirszódát ivott, A ki3 fiu mig szülei a házon kivül voltak elfoglalva benyitott az éléstárba és ott a mosáshoz eikészitett zsirszódából egy kortyot ivott. A szülők már csak a fájdalmas sirás és nyöszörgés után érkeztek vissza, de a kis fiu már ekkor súlyos sérüléseket szenvodett. A mentők bevitték a közkórházba, hol gyors ápolás alá vették a kis fiút, akiről az orvosok azt hiszik, hogy a még meglehet menteni az életnek. A szülők ellen, gondatlanság miatt megindult a rendőri eljárás. « bvero. — Saját tudósítónktól. — A törvény érteimében a vizsgálati fogság csak tizenöt napra terjedhet. A vádtanácsnak azonban jogában áll a vizsgála i fogság meghosszabbításának elrendelése. Gerzsány Mária, a tömeges mérgezéssel vádolt kisteleki bábaasszony is kitöltött már a vizsgálati fogságban tizenöt napot, a vádtanács azonban ugy határozott, hogy a méregkeverő továbbra is az ügyészség fogházában marad. AKASZTÁS A hóhér számlája. — Saját tudósitónktól. — Elül a szenzjácjó, csöndesedik a pénteki nap izgalma. A szegedi anyakönyvi hivatal Halálozás rovatában ott van egy uj név : Szalma István Ólt 24 évet, A szegedi törvényszék hivatalos jelentésében : végzés-ben küldötte meg az uj {halott nevét, A végzés megemlíti, hogy Szalma István halálát fulladás okozta .ós hogy a törvény értelmében akasztással végeztek vele. Eali Mihály hóhér ós két pribékje móg pénteken este hazautazott kicsiny falujába a tolnamegyei Fadd-ra, ahol kis birtoka van, gazdálkodik, békésen, gondtalanul megél. Mint magyar királyi állami hóhérnak évi fix fizetése ezernégyszáz korona. A segédei azonban rendkívül keveset kapnak. Munkatársunknak sikerült megszerezni azt a számlát, melyet a szegedi ügyészséghez nyújtott be tegnap Bali Mihály. Összesen hétszázhuszonöt koronát kért Bali hóhér. Ebben az összegben benne van az ő és pribékjei utazási költsége, napidija, élelmi és mellékes kiadása, Természetesen minden megjegyzés vagy javítás néjkül tudomásul vet" ték a hóhér számláját, annál inkább mert hivatalos körök szerint megelégedésre, kitűnően teljesiti mindig a kötelességót az országosan ismert nevü „állami itélet végrehajtó", mint a „mester" szereti hirdetni. Szalma István agyvelejét a pénteki boncolás után kivették, külön csomagolták és nem temették el a temetőárokba, hanem fölkü'dötték Budapestre. Az egyetemi bonctani tanároknak, tudósoknak nagy szükségük van a megfigyelésre. Hollós József dr, a szegedi közkórház kiváló főorvosa volt az egyik, aki Szalma István holttestét fölboncolta. Hollós József dr a Délmagyarország munkatársa előtt kijelentette, hogy a hullán nem voltak meg azok a tünetek, melyek az akasztott embereknél rendszerint jelen szoktak lenni. A gerinccsigolya nem volt eltörve, ugy hogy a nyúlt agy is épségben maradt. Teljesen fulladásos halált konstatállak. A szervek föltűnően épek, egészségesek voltak, csak a hátsó tüdőben találtak igen kevés tuberkulózis bacillust. Az agyán sem konstatál" hatlak semmiféle \rendellenességet, mert csak a külső formáj't vizsgá'ták meg. Tehát rendkivül erős szervezete volt Szalma Istvánnak. Erre legjobb bizonyság az is, hogy amikor hét évi fegyházbüntetését ülte, megkapta a mellbetogséget, do legyőzte a nyavalya terjedését szervezete. Semmi rendellenességet nem konstatáltak, igy a legnagyobb figyelemmel, vitákkal tárgyalják meg tapasztalataikat a tudósok, akik már a jövő héten hozzáfognak Budapesten az agy tanulmáhyozásáhozAz ország lapjai a legaprólékosabb részletekkel tárgyalják a szegedi akasztást. Több újság arckópét, kézírását, Bali aláirását hozza. A legtöbb tudósításban kidomborítják, hogy mekkora emberfeletti erővel, cinizmussal ment a bitófa alá a halálraítélt. Mikor az ügyész elrendelte, hogy vezessék elő a vádlottat, háromszor is elakadt a szava, mikor olvasta az esküdtbirósági ítéletet, érző emberi szive képtelenné tette, hogy hangosan beszéljen. Szalma pedig ott állott katonásan utoljára a birák előtt, még csak a kezében tartott sipkával sem babrál". Higgadtabb és erösebb volt, mint a hivatalos közegek és a közönség együttvéve és ilyen is maradt mig csak idolsót nem lehelt a bttófán: — irják. De részletesen foglalkoznak azzal az undorító, botrányos jelenettel is; amely a kötélért való tülekedésben, vásári zsivajban tört ki. Szerencsére ezt meggátolta Müller Mór börtönigazgató, aki az izgalmas napokban európai kulturférfiura valló aggyal, kézzel irányított mindent s intézkedett mindenről. A szegedi ügyészség is bámulatos körültekintéssel, tapintattal vezette végig a szomorú, rablógyilkossal szemben elfogadott Ítélkezést. magy; királya. — Saját tudósitónktól. — Tegnap este egy magyar származású zsebtolvaj és egy berlini rendőr közt valóságos harc folyt le. Mint Berlinből jelentik, már öt hete három-négy magyarból álló nemzetközi zsebtolvajbanda garázdálkodik a német fővárosban. Különösen a késő esti órákban a közúti vasút megállóhelyein és alkalomadtán a Lunapark előtt dolgoztak. Tegnap este Treptov külváros egyik mulatóhelye előtt egy rendőr megfigyelés közben észrevette, amint egy huszonötévesnek lásztó fiatalember kilopta egy férfi három-négyszáz márkát érő aranyóráját. A rendőr meg akarta fogni a zsebtolvajt, aki nekiesett a rendőrnek; öklével az arcába csapott, ugy, hogy a vendőr csíptetője is leesett, azonkívül lábával a hasába rúgott. A rendőr birkózás közben az ujjáról elvesztett egy aranygyűrűt. Az egybegyűlt közönség a tolvaj pártjára állott, de végre a rendőr mégis legyűrte és kocsiba ültette, hogy a rendőrségre szállítsa. A megkötözött zsebtolvaj, aki kocsiban a rendőrrel szemben ült, útközben meg akart szökni s lábával a rendőr arcába rúgott, meszökni azonban összekötözött kezekkel ue.iö tudott. Ma délelőtt még két bűntársát letartóztatták. Ujabb berlini távirat szerint a rendőrség a tegnap elfogott emberről megállapította, hogy Magyarországba1 való és Weitz Pál a neve. Barátjai „a magyar zsebtolvajok kir?~ lm" címmel tüntették ki. Lakásán töméntelen pénztárcát és ókszí hoztak el. 1911. au; A kin S2 —r Sajó Augusztu születésnap; yanegy éve: $ Ausztria Szeretetébei királyunk város tanác Hásozó kai jyessóggel ünnepelni. A templo tisztelet les templomban kezdődik, ír Parancsnoki ''éggel fél k lepólyes tál korló téren tisztelgésre talos. A katona: következő i Augusztus íenés takar öt órakor zi következő i körút, Kálvá fjfgárut, Fö j?s-köruf, C kárász-utca, tjfr, Laudon takaréktár-: "t, Korona-r 6zred laktan Az Orszá ^ü a követi Ojtotta ki: $Vlet 1911. !;,n Budapesi jfriilést tart, ugy védszövÉ yl, hogy r képviseli JJszegylet a ,'ündó iiiését tágos Ügy késére boc: pii: 1. az Jyvéd <^s bi Jí-sz vétel mó u£yvédszöve j'jk szepteml l-esen megál Jen tisztelt hogy üszgyülésen I Magyar áii •és II. kocsi alsóbb N utazhatr Jiain pedig . x hogy a . kocsi oszt Jy pedig a :^sza utazás yzolványok; ytság titkár %nek cime Cre-utca 10, Meg Meg TAWM ••! IMIMI HTJI Meg