Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-09 / 155. szám

1011 julius 9 —— —a A Szabadelvű Kör. 2 Az uj birtokpolitika. Elmondta Beöthy László. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetségéről szóló törvényjavaslat törvényerőre emelkedése által igen jelentékeny lé. pést teszünk előre földbirtok-politikának helyes irányú továbbfejlesztése felé, mer* ezáltal befolyást nyerünk az áttérés a nagyobb gazdasáai egységekről a kisebb gazda, sági egységekre. Tekintettel azokra a kiváló előnyökre és arra a fontosságra, amellyel ez az alakulás nemcsak nemzetgazdasági, hanem szociálpolitikai szempontból is hir. Ennek az alakulásnak nemzetgazdasági előnyei abban állanak, hogy lehetővé, teszi a földbirtok produktívebb kihasználását és pedig a gazdaság belterjességének fokozásával, amely kisebb gazdasági egységek mellett sokkal inkább remélhető és megvalósítható; szociálpolitikai előnyei pedig abban állnak, hogy a népesség sokkal szélesebb rétegére nézve teszi lehetővé a föld* birtok megszerzését 03 ezáltal a népesség sokkal szélesebb rétegeinek azon rég táplált óhaját is teljesiti, hogy személyes és anyagi tőkéjét abban a foglalkozási ágban érvényesíthesse, amely nemcsak egyéni, hanem emellett mondhatjuk nemzeti hajlamaink leginkább megfelel. Ezt az általánosan fölismert szükséget és ezt az általánosan megnyilatkozó óhajt kívánja a törvényjavaslat szolgálni és pedig akóp, hogy egy intézményt létesít, amelynek kezébe teszi le az egész üzlet vezetését, de ezzel szemben és ennek ellensúlyozásául biztosítja a közérdeket képviselni hivatott kormány számára a föltétlenül döntő befolyást az egész müvel®t irányítására. Ezt az intézményt meghagyja a magánvállalkozás keretében és pedig azért, mert ezáltal az egész müvelet számára sokkal nagyobb mozgékonyságot, elevenséget és sokkal nagyobb üzleti érdeket biztosithat, de a kormány számára biztosítani akarja a föltétlen döntés jogát, mert a koncepció vezéreszméje az, hogy a földbirtok tagozódás egész müveletét a közérdek szempontjainak figyelembevételével és érvényesítésével kell végreutcára érve, ott látták a kocsit. A bútorok még nem voltak felrakva s nagy összevisszaságban hevertek az utcán. Folettenek a szive újra elszorult. És lábaival az ura térdére kapaszkodva, nagy, szomorú szemeivel beszélt hozzá: — Te, aki olyan gazdag ésihatalmas voltál, miért lettél ily szegény? Talán gyönge és gyámoltalan lettél én mesterem? Hogy hagyhatod, hogy ezek a rongyokba takart emberek elragadják a te szalonodat, a hálószobádat, az ebédlődet, hogy kihúzzák a bútorokat és lecepeljék a lépcsőn a te mély foteledet és az enyémet, amelyben ott pihentünk minden este és sokszor reggelig is egymás mellett. Én hallottam, hogyan panaszkodott a rosszul öltözött emberek kezében ez a fotel, aki egy nagy fétis és egy éber szellem. És te nem szegültél ellene a rablóknak. Gazdám, ha nem maradt meg neked már egy sem azon istenségek közül, amelyek benépesítették a lakásodat, hogyha elvesztetted még azokat az apró istenségeket is, melyeket felvettél minden reggel, mikor felkeltél az ágyból, azokat a papucsokat, melyeket én játszva harapdáltam. Ha te nyomorúságos és szegény lettél, oh én gazdám, mi lesz akkor én velem? DÉLMAGYARORSZÁG hajtani. Tovább nem megy azonban a javaslat és az intézményt nem teszi kizárólag állami intézménnyé, mert ezáltal nem akarja megnyitni azokat a zsilipeket, amelyek olyan igényeket támasztanának, aminőket minden állami intézménynyel szemben fölmerülni látunk és amelyeket kielégíteni sok esetben teljes lehetetlenség. Egyfelől tehát, hogy magának őzen föltétlen döntő befolyást biztosithassa, másfelől, hogy bizonyos kárpótlást nyújtson a magánvállalkozás keretében meghagyott intézménynek azokért a károsodásokért, amelyek minden valószínűség szerint azáltal fognak előállani, hogy ez az intézmény altrusztikus alapon lóvén kénytelen működni, igen sok üzletet, amely pénzügyi szempontból talán igen előnyös volna, a közérdek szempontjából nem csinálhatta meg és hogy igen sok olyan üzletet, amely pénzügyi szempontból előnyösen lenne lebonyolítható. épon az altruisztikus szempontok következtében mondom, hogy ezekért a károsodásokért kárpótlást nyújtson az intézetnek, ezt bizonyos támogatásban részesiti az állam, amely támogatás ázonban korántsem oly nagyméretű, hogy akár az intézmény fölállítása az állam részéről tetemes áldozatokat követelne, akár pedig hogy ezáltal a jogosult magánvállalkozás bárminő hátrányt is szenvedne. Az a befolyás pedig, amelyet a kormány magának az intézmény vezetése körül biztosit, ami abból áll, hogy az egész intézmény vezetése a földművelésügyi miniszter által megállapítandó tervezet alapján történik s emellett az intézmény igazgatósága oly módon lesz összeállítva, hogy ebben a kormány okvetlenül befolyást gyakorolhasson. E befolyás föltétlenül döntő jelentőségét pedig megadja az, hogy a kormánynak az igazgatóságban jelenlévő közegei a suspensiv vétójogával lesznek fölruházva, vagyis bármely olyan intézkedés végrehajtását, amelyet a közérdek szempontjából helyesnek nem tartanak, felfüggeszthetik, a kormány elbirálása terjeszthetik és az ilyen határozatok csak a kormány jóváhagyásával hajthatók végre. Láthatjuk tehát ebből, hogy ez a szervezet ugy van fölállítva, hogy a kormánynak a közérdek szempontjából mindé® körülmények között érvényesítendő föltétlenül Szükséges befolyását biztositja. Kész a gyufninouopófium. Budapestről jelentik: Esztendők óta húzódik a gyufamonopólium ügye. Minthogy az állam pónzügyi helyzete elengedhetetlenné teszi az állami jövedelmek gyarapítását, a két koimány végre megegyezett abban, hogy a gyufamonopoliumra vonatkozó javaslatokat már legközelebb a parlamentek elé terjesztik. A magyar törvényjavaslat már kész ós Lukács László pénzügyminiszter vagy még a nyári, de legké«őbb az őszi ülésszak elején beterjeszti a képviselőházban. A javaslat a szacharin-monopóliumról szóló javaslat mintájára megengedi, hogy az egyedáruság magánvállalkozónak adassék bórbo. Egyébként teljesen azonos rendelkezéseket tartalmaz, mint az osztrák javaslat. A kormány azt hiszi, hogy a monopólium tiz millió koronával fogja gyarapítani az állami bevételeket. Lemészárolt portugálok. Madridból jelentik: A múlt éjjel Mondaritzban, közel a portugál határhoz, portugál monarchista összeesküvők megrohanták és legyilkolták republikánus érzelmű honfitársaikat. A spanyol területen tartózkodó portugál royalisták mostantól fogva egyformán khaki egyenruhát visolnek. — Pártvezérek nyilatkozatai. — (Sajó tudósítónktól.) Hirt adtunk mái arról a Szegeden megindult mozgalomról amely egyesíteni készül a város liberálisan gondolkozó polgárait. Ennek a mozgalomnak nem uj pártalakulás a célja, hanem a fölvilágosodott liberális emberek társadalmi egyesítése. Megkérdeztük a szegedi politikai pártok vezető embereit, mi a véleményük erről a társadalmi mozgalomról. A pártvezérek nyilatkozatait alábbi tudósításunkban adjuk: (Hósa Izsó dr.) £ a nemzeti munkapárt elnöke ezeket rnonlt* tudósítónknak: — Ha a mozgalomnak politikai pártalakulás lenne a célja, akkor az nem helyes mederben indul meg. A politikai pártok országszerte szervezve vannak! és ezeken az országos pártokon kiviil álló uj szervezkedésnek ez dő szerint nem látom be a jogosultságát' Igaz, "hogy a munkapártban különböző irányú emberek egyesültek, de az egyesülői országos nagy célok érdekében történt és U a párt tagjai között vannak is a megoldandó kérdések tárgyában nézeteltérések, ez inéi nem indokolja a külön párttá való alakulást mert nincs talán a viiágon egyetlen politika' párt sem, ahol a pártnak valamennyi tagi11 minden kérdésben, különösen pedig a részletkérdésekben egyhangú véleményt táplálnaÉpen a pártélet való arra, hogy ezeket aí eltérő nézeteket kiegyenlítse és átalakítson a párt életében olyan nézetet, amely azután a párt tagjainak együttműködését lehetővó teszi. Egyébkent propagálták már Szegede" az uj pártalakulás dolgát, de nem mentei1 vele semmire. — A mozgalomnak akkor, ha az alakulás' társadalmi téren, társadalmi egyesület formájában akarják létrehozni, van jogosultsága. Ilyen értelemben én nem vonom kétségbe. Énnek a mozgalomnak a célja akko' abban állana, hogy egy irányú és különöse" a lberális fölfogásnak hódoló egyéneket tómöritené egy közös zászló alá, amely alkaíj mas arra, hogy kifejezésre juttassa és propagálja az elveiket. Én azonban azt hiszel"hogy ez a mozgalom itt Szegeden annyi fR liézségbe ütközik, hogy annak nem mere" valami eredményes munkásságot jőve"' dőlni. (Végman Ferenc dr.) a megszűnt Bánffy-párt volt elnöke igy nj'1' latkozott: — Lehet valamit helyesnek is, meg tióó helyesnek is tartani. Mindig attól függ mi"' den, hogy annak, amiről bírálatot mondunk milyen a formája. Ezt a mozgalmat is hely* selni lehet akkor, ha az helyes formában foí létesülni, ha azonban elhibázzák a forrná'1 akkor az egész mozgalom csak ellenszenv"1 kelt. Egy ilyen alakulásra szükség van, csak ugy, ha megtalálják a helyes módost tokát és különösen ügyelnek arra, hogy egyesülésnek semmiféle vallási színezete i1' legyen és semmiféle vallást vagy felekezet3 ne támadjon. Ha ezt a helyes megoldá' megtalálják, akkor üdvös lesz, ha a kí| tényleg meg is alakul. (A függetlenségi pártok.) ! vezetői is nyilatkoztak a kérdésről, ök azdv ban pártpolitikai szempontból ítélik meg dolgot. Az hogy a nemzeti munkapárt programi megegyezik a liberális eszmékkel még i'e;| jelenti azt, hogy más párthoz tartozó eleflF nem egyesülhetnek a liberális eszméket I"1, dető lobogó alatt. Épen ezért olyan érveld, támogatják a függetlenségiek erről a szoh san társadalmi mozgalomról táplált véle'".; nyüket, amely érvek erősen magukon visel1' a nemzeti munkapárttal szemben érzett v\ lenszenvet, egyben nélkülözik a nyilatk0' zóik elfogulatlanságát.