Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-09 / 155. szám

meg (Becse)/ Károly dr.) ezeket mondotta a kérdésről: — Nincs szükség 113 pártalakulásra. Aki nincs megelégedve a mukapárttal, az lépjen he a függetlenségi és negyvennyolcas párt­ba, amely liberális, demokratikus és minden­esetre kielégítheti azokat, akik a kormány ellen kívánnak állást foglalni. A társadalmi klub alakítás sem időszerű és nincs is célja annak. Van már elég társadalmi kör Szege­den és azok sem tudnak egymástól élni. (Kószó István dr.) röviden csak ennyit mondott: — Nem ismerem az uj mozgalom célját, az egyesülést azonban fölöslegesnek tartom. Ismételten hangsúlyoznunk kell, hogy ér­tesülésünk szerint nem akar ez az uj egye­sülés ujabb politikai pártalakulás, lenni, amire, amint Rpsa Izsó dr fönt közölt nyi­latkozatában nagyon helyesen ki is fejtette, semmi szükség nincs. Á Szabadelvű Kört előkészítői társadalmi mozgalomnak az a célja, hogy klubéletet teremtsen a liberálisan gondolgozók részére. Aminthogy Szegeden sok egyesület van, amelynek falain belül kü­lönböző pártállásu embereket hoz össze egy irányzat, ugy ez a kör is ilyenformán eleget tehetne a hivatásának. Hogy sikerrel jár-e az alapitás munkája, azt imajd megmutatják a fejlemények. Mindenesetre kell, hogy a kör a nemzeti munkapárt igazán liberális társa­dalmi programját vallja magáénak, mert minden ezzel ellenkező alakulás már a moz­galom kezdetén elveszítené a jogosultságát. Rósa Izsó dr véleménye teljesen födi minden liberálisan gondolkozó ember véleményét és ha ez az alakulás társadalmi téren fog eredményeket produkálni, ugy minden fölvilágosodott ember örömmel siet annak támogatására. A földrengés pusztításai a nagy — Kecskemét borzalmas katasztrófája. (Saját tudósítónktól.) A földrengés pedig azt mondja: Le tórdreidre ember, mert most az Isten beszél! Igen: az Isten beszélt az éj­szaka Magyarországgal, — s ebben az ünne pélyes piHanatban bármilyen leboruló fo­hászkodással is vagyunk eltelve az isteni hatalom nagyaága és a természet kifürkész­hetetlen titkai iránt: mégis keserű érzésekkel vagyunk eltelve, hogy az isteni hatalmak Magyarországgal, a magyar néppel már csak igy tudnak beszélni. Földrengés, még pedig olyan földrengés rázta meg a magyar biro­dalmat, aminőt talán még se a Kárpátok, se az Alföld soha nem látott. Az az elsülyedt vulkánikus világ, amely még az Atlantisz korában temetkezett Magyarország földje alá az éjszaka megmozdult, morgott, zúgott, s jönnek a vészhirek, hogy az Alföldön, külö­nösen ennek hirös városában, Kecskeméten szörnyű pusztítással több milliós károkat csinált. Mint a Délmagyarország szombat délutáni számában megírtuk a meteorológiai intézet műszerei éjjel két óra öt perckor jelezték a földrengést. A készülék tűje erősen kilen­dült és azt is mutatta, hogy nemcsak Buda­pesten és környékén, hanem az egész Alföl­dön végigvonult a földrengés infernális ereje. Mindössze három-négy másodpercig tartot­tak a mozgások. A telefonközpontokban hir­telen kigyúltak a villamoslámpák, mintha egyszerre minden telefonállomásról jelent­keztek volna, majd különös zaj rikácsolt a finom készülékekből, mintha üveget reszel' yolna. Ezt. a félelmetes éjféli hangot mindenütt hallották, ahol telefon van. Az iszonyat érzése mindössze néhány percig tartott. Sokan elájultak, különösen az asz­szonyok és a gyöngébb ipegzetüek, akik pedig a földrengés pillanatában a hidakon jártak, tengeri betegséghez hasonló szédü­lést éreztek. Hajnal volt már, amikor Buda­pest s az alföldi városok fölzaklatott népe visszatért pihenőhelyére, amely néhány pil­lanatig a pokol tanyája volt. Kecskeméti pusztulások. . Az egész városban alig maradt ház ép­ségben. Legjobban megrongálódtak a nagy, emeletes épületek, a drága, monumentális paloták és legkevésbé az alacsony kuny­hók. A kémények ledőltek, a tárgyak ki­mozdultak helyükből, a faliórák megálltak. Több száz lakóház annyira megrongálódott, hogy nom lehet benne lakni, mert félő, hogy bedől. Az utcákat faltörmelék és tető­cserép borítja. A városháza falai annyira megrongálódtak, hogy a hivatalnokok ma reggel nem mertek bemenni. A nagy tanács­kozóterem mennyezete megrepedt, az egész emeleti rész annyira megrongálódott, hogy föltétlenül le kell bontani. Sok ház valóság­gal inog, ugy hogy a lakosság csak az ut­cák közepén mer járni, mert a házak romba­dölésétől tart. Az épületekről folytonosan hull a vakolat. A középületek közül a kol­légium, a paróchia, a törvényszók és a leg­több iskola életveszélyesen megrongálódott, Különösen erős kár esett az iskolákban. Az omladékok eltakarítása napokig fog tar­tani. Az épületek olyan állapotban vannak, hogy egy megismétlődő közepes erejű rez­gés a legtöbbjét egészen ledöntené. A kár milliókra rug. A lakosság egy részét ki kell lakoltatni a házakból. A kilakoltatás mun­káját a kivezényelt huszárság és gyalogság a mai napon megkezdette. Délelőtt tiz óra óta permanenciában volt a városi tanács Kada Elek polgármester el­nöklete mellett. A mindenfelől beérkező je­lentéseket tárgyalták és nyomban intézkedtek. Több bizottságot alakítottak, hogy város­részenként végezzék a mentés és segély­nyújtás munkáját. Ma délben a polgármester intervenciójára a belügyminiszter utászcsapatokat rendel­tetett ki Kecskemétre és az utászkirendeltség teljes fölszereléssel délután három órakor megérkezett. A katonákat fogták a romok eltakarításához ős a kilakoltatásnál segéd­keztek a hatóságnak. Négy halott, sok sebesült. A kecskeméti földrengésnél megsebesültek Lengyel Bertalan dr orvos és felesége, Ko­vács Pál dr hirlapiró,Baranyai Ferenc ta­nyai háza összedőlt, öt és húrom éves gyer­mekét a romok alá temette. Az építkezéseket bárom hétre beszüntették, hogy az építő­munkások a megrongált épületeket javít­hassák. Délután az össze üzleteket bezárták. A lakosság az utcán tolong, nem mernek hazamenni és tömegesen utaznak el Kecske­métről. A késő éjszakai órában meg .mindig páni félelem rabjai az emberek. Pánik Nagykőrösön. Nagykörösről jelentik: Hajnali két órakor rémületes földrengés ébresztette föl az alvó lakosságot. A házak falai mindenütt megre­pedtek, a lámpák lezuhatak, a kéményegk beszakadtak. Sok helyütt elpusztultak a lo­vak és a sertések. A borzasztó erejű föld­rengés emberéletet is követelt. Ahogy eddig megállapították, az ej folyamán ketten hal­tak meg, egy gyermek pedig súlyosan meg­sebesült. Leomló falak temették maguk alá az áldo­zatokat. A rendőrség most vizsgálja, hogy történt a katasztrófa? A súlyosan sebesült fin hét esztendős s a közeli tanyán érte a bal­eset: rázuhant egy vályogfal. Az utcára me­nekült emberek közül többnek a fejére estek t, tetőkről lehulló légi a darabok Három v négy óra között a földrengés megismétlő­dött. Két év óta ez a hetedik földrengés, de a mostani volt a legerősebb. A városban óriási az izgalom. Alig van ház, amely sértetlen maradt volna. Reggel tizenkét házból kilakoltatták a lakókat. Tobb kereskedő súlyos anyagi károkat szenvedett. Attól tartanak, hogy a földrengés megismét­lődik. Sokan vonaton és kerékpáron átmen­tek a szomszéd Kecskemétre, hogy az ottani pusztulásról liirt vigyenek haza. Nagy féle­lemmel néznek az éjszaka elé . . . i i m m Megmozdult a nagy Alföld. A földrengés, mint az eddigi jelentésekből megállapítható, végigvonult az egész nagy Alföldön és a Duna, Tisza mentén minden­felé érezték. Se a Felvidékről, se Erdélyből nem, kaptunk hirt földrengésről Mit tudnak a meteorclógusok ? A földrengést a Meteorológiai Intézetben és az egyetem Kozmográfiái Intézetében ész­lelték tudományosan. A Délmagyarország fővárosi tudósítója mindkét helyen járt ma délelőtt. A Meteorológiai Intézet-utcai pom­pásan fölszerelt tudományos intézetében Szalay László dr adjunktus végezte az észle­letek et és erről a következőket mondotta: — A földlökés kétszeri volt, megújuló. A műszerek jelzése szerint tizenegy percig tar­tott. Az ógyallai obszervatórium a következő lejzést adta le hozzám: Kezdődött 2 óra 2 perc 30 másodperckor. Legnagyobb kilengés 2 óra 3 perckor. Utolsó rengés 2 óra 14 perc 30 másodperc. Természetesen a tizenkétper­ce.s földrengésből emberi érzékeinkkel csak néliány másodpercet, a legnagyobb kilengést érezhettük. Megfigyelésem szerint két ren­gés volt. Az egyik tartott 3 másodpercig. Utána szünet 2 másodpercig. Szóval, hét má­sodpercig érezhettük a földrengést. — Azt kérdi ön, hogy miért szenved Kecs­kemét a legkisebb földrengésnél? Lóczy pro­feszor azt állítja, hogy Kecskemét fekvése a magyarázata a tüneménynek. Kecskemét z Alföld közepén, az Alföld medencéjében fekszik. Az összeliuzódási folyamt, mely a föld téstóben végbemegy, az okozza, hogy a medencében hbrpadozások állanak OlŐ. Még elmondom, hogy ógyall ai jelentés szerint, a legnagyobb kilengés nyolcvan centiméter volt és keletről nyugatra tartott. Jelentések a városokból. A vidéki magyar városokból ezek a jelen­tések érkeztek: Szentes: Az éjjel 2 óra 4 perckor lvoszabb ideig tartó erős földrengés volt. Az erős dübörgés s földrengés fölébresztette a lakos­ságot, mely ijedten futott a szabadba. 2 óra 20 perckor ujabb lökés volt érezhető. A föld­rengés szerencsére nem okozott kárt. Hódmezővásárhely: Szombatra virradó éj­jel 2 óra 10 perckor 15 másodpercig tartó I földrengést éreztek Vásárhelyen. Gyors egy­másutánban két erős lökés volt, melyeket hosszantartó moraj követett. A hullámzás keletnyugati irányú volt. A lakásokban a a bútorok meginogtak, az órák megálltak és az edények a falról leestek. A lakosság min­denütt rémülten ugrott ki ágyából és az ut­cákra menekültek. A városban mindenki tal­pon volt és remegve félt az esetleges veszély­től. A házak közül néhány megrepedt. Ilyen erős földrengésre nem emlékeznek Hódmező­vásárhelyen. Szabadka: Itt 2 óra 1 perckor érezték a földrengést, mely északdéli irányban haladt és körülbelül 15 másodpercig tartott. Abuto­j rok a szobában megmozdultak, de kiilönö­I sebb haj nem történt. Nagyobb volt a föld­rengés Palicson ,hol a tó vize kicsapott a medréből. Földrengést jelentenek Szabadka környékéről, különösen erősen érezhették Bácsalmásqn, ahol egy ház homlokzata be is dőlt. Nagykörösön is a kecskemétihez hasonló erőteljes földrengés volt, érezhető fi óra 7 és | perekor \ lökések (pösodpereie tartottak

Next

/
Oldalképek
Tartalom