Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-20 / 164. szám

REGGELI LAP. II. évfolyam, 164. szám 1911, csütörtök, julius 20 Központi szerkesztőség és kiadóhivatal Szeged, =3 Rorar.a-utca 15. szára c=i Budapesti szerkesztőség és Városház-utca 3, kiadóhivatal szám IV., REGGEL! ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN egész évre . R 24'— féiévre . . . K 12'— negyedévre. K 6'— egy hónapra R 2'— Reggeli lap ára 4 Eltér REGGEL; ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉKEN egész évre . K 28— félévre . . . K 14 — negyedévre. R 7— egy hónapra K 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZAM: Szerkesztőség 305 ra Kiadóhivatal 836 interurbán 835 Budapesti szerke ztőség telefon-száma 128—12 Az osztrák írónbeszéd és a ^éderőreform. Nyolc évtized tapasztalatainak ritka magaslatáról szólt osztrák országgyűlésének tagjaihoz 1. Ferenc József elmondott trónbeszédében. Megragadóbb szózattal rég nem nyitották meg a Reichsrathot. Mind az a gond, vesződés, melyet I. Ferenc József több rnint hat évtizedes uralkodása alatt birodalmai sorsának intézésére fordított, joggal emlitődik fel ebben a trónbeszédben, mely szemlátomást nemcsak az emlékhez, hanem a szivekhez is szólni akar. Azon az általános érdeklődésen felül, mely természetesen él bennünk Ausztria iránt, a jelenlegi Reichsrath-megnyitás különösképen közelről érdekel bennünket. Hisz a most egybeülő osztrák parlamentnek hivatása tető alá hozni olyan javaslatokat, amelyek Magyarországot és Ausztriát közösen érdekük, s amelyek egyikét, a bankjavaslaíot, a magyar országgyűlés már elfogadta, a másikát, a véderőjávaslatokat, most kezdte tárgyalni. Ó, milyen reménykedéssel várták ezt a Reichsrathot, a Magyarországon helyreállott rend ellenségei! Mennyit hivatkoztak az uj osztrák parlament ellentállására a kormány és a munkapárt ellenfelei. Hányszor festették falra a magyarellenes Reichsrath Mire jók a fürdők? (I.) Nem sokat törte a fejét ezen a kérdésen az őskori ember. Megfürdött a vízben, ha megkívánta, mert neki jól esett. Mint kezdetben minden másra, ugy erre is rávitte az ösztön. Igy jött rá arra is, hogy a forrásvizet inni kellemesebb, a folyók vagy tavak vizénél. Amint a kultura haladt, lépést tartott vele a fürdők és források megbecsülése. A görög hitrege szeriut a szépség istennője a tenger habjából született. Érthető tehát, ha a görög nép a test ápolásában a fürdőknek már nagy jelentőséget tulajdonított. A rómaiak eddig a görög példa nyomán valóságos fényűzést fejtettek ki a fürdők terén. A legtöbb vallás alkalmazta a fürdőt és forrásvizet szertartásaiban. Maga a kereszténység is forrás- vagy folyóvízzel avatja fel a híveket az egyház tagjaivá. Az ősmagyarok vallásáról keveset tudunk, de az bizo nyos, hogy a forrásokat nagy tiszteletben tartották. Források mellett mutatták be áldozataikat, források közelébe temetkeztek. Az orvosi tudomány kezdettől fogva gyógyító hatást keresett és talált a forásviz ivásában. Persze a különböző korok orvosi felfogása szerint más-más módon és alakban alkalmazták a vizet gyógyításra. Fürdő alatt azonban a legújabb időkig csak a szó szoros értelmében vett fürdést értették. És fürdőhely csak ott volt, a hol a vízben meglehetett fürödni. Az ilyen forrásokat felkeresték a betegek. Benne ültek a vizben gyakran reggeltől estig s ezzel a kura be volt fejezve. A kiválóbb források Ilire aztán széles körben elterjedt, s azokat a beteördögét, aki csupán csak azért, hogy Magyarországnak, a magyar kormánynak s a többségnek boszuságot okozzon, még a maga kárán is meg fogja akasztani a Magyarországot is érdeklő törvényjavaslatok törvénnyé válását. Hirdették, hogy igy lesz, és imádkozak érte, hogy igy legyen. Nos, a Reichsrath együtt van, hamar elválik majd, mennyi telik be ebből a reménykedésből. Az uvertiir, mely elhangzott, nem valami biztató a kormány és a munkapárt ádáz ellenfelei számára. Sőt el lehetne mondani, hogy a trónbeszédnek épen a közös érdekű törvényjavaslatokra vonatkozó része kiábránditólag kell, hogy hasson azokra is, akik őszintén hisznek a rövidlátó ellenzéki reménykedésben, s azok számára is, akik talán nem hisznek bennük, csak mesterségesen szítják ezeket a reménykedéseket. Eltekintve attól, hogy ő .felsége trónbeszédjében a bankjavaslat elintézését a legsürgősebbnek mondja, rendkívüli jelentősége van azoknak a szavaknak, amelyeket a véderőrefórmot jelentő javaslatoknak szentel. A javaslatok elintézése az összesség legnagyobb érdekében van, mert elmulasztottakat pótolnak és az elkerülhetetlent biztosítják, — igy szól ő felsége az osztrák parlament tagjaihoz. Ennél nyomatékosabban nem is fejthette volna ki felfogását és kívánságát az uralkodó. E szavak, a határozottgek messze földről látogatták, ugy hogy az ilyen források körül nyári időben állandó volt a táborozás. Csak később jött divatba, hogy az egyes források vizét napokon, sőt heteken át egymás után használják. Később az ivásra szolgáló források mellé is állandó vendégek kezdtek letelepülni. Tehát ezek mellett is épültek vendéglők, melyeket szintén ugy használt a közönség, mint a fürdőhelyekét. És igy a fürdőhely fogalma bővült. A forrásvizek mellett keletkezett összes telepeket is fürdőknek kezdték nevezni. Az állandó ottartózkodás azzal a következménnyel járt, hogy a vendégek szórakozásáról kellett gondoskodni. Szokássá vált tehát a hasznosat a kellemessel egybekötni, s a fürdőhelyeken hamarosan igen vig élet kapott lábra. Igy tettek szert a fürdőhelyek általános kedveltsógre, s ez a körülmény adta meg alapját jelenlegi kényelmüknek. Később az orvostudomány rájött hogy a betegek egy részének jobbat tesz a hegyi levegő bármely forrásvíznél. Ezeket a betegeket aztán a magasabb fekvésű helyekre kezdték küldeni, a havasok közé. Itt is a fürdőhelyek minájára épültek a telepek és ugyanolyan életmód létesült, mint a források mellett. Az ilyen alpsi fürdők fejlődését nagyon elősegítette a hideg viz. Priessnitz óta ennek mind nagyobb jelentőséget tulajdonítottak az orvosok. Az ő nyomán több felé külön fürdőházat állítottak fel a hidegvizkura számára. A legújabb időkben aztán a tengervíz és a tengeri levegő is a gyógyító tényezők sorába emelkedett. Ezen az alapon egyrészt a szó ság, amelylyel mondvák, feltétlenül biztosítják, hogy minden osztrák kormánynak elsőrendű feladata a véderőreform megvalósítása. Amint ez .természetes is. Elesik tehát némely köröknek az a kro-1 kodilus-aggodalma, hogy hátha a Reichsrath. nem fogja elintézni a katonai javaslatokat, mig mi dőrén és „még a nyáron is átgázoló" hamarsággal sietünk azokat letárgyalni. És elesik mindaz a következtetés is, amit ezek a körök e mesterségesen támasztott aggodalomhoz fűznek. Igenis, a véderőreform sürgős. Biztonságunk és tekintéyiink okából egyrészt, és belügyi munkarendünk szempontjából másrészt. Azok az okok, melyek nálunk fennállanak, irányadók Ausztriában is. Ausztriának is legnagyobb érdeke, hogy hadi biztonságáról gondoskodva, s lerázva e súlyos feladat gondját, mielőbb áttérhessen egyéb nagyszámú belügyi feladatoknak megoldására. Ezzel eleve tisztában lehetett minden komoly politikus. Azoknak pedig, akik ugy tettek, mintha nem látnák ezt, félreérthetetlen felvilágosítást ad most az osztrák trónbeszéd. Még egy tanulságát akarjuk levonni az osztrák trónbeszédnek, ö felsége ez uralkodói megnyilatkozásában minden egyéb törvényhozási feladat előtt valónak jelentette ki a véderöreformot. Nem egyéb ez, mint amit gróf Khuen-Héderváry Károly minisztereiszoros értelmében vett tengeri fürdők, másrészt pedig az enyhe levegővel biró klimatikus helyek jöttek létre a tengerpartokon, a többi fürdőkéhez mindenben hasonló berendezéssel és életmóddal. Az enyhe levegővel biró helyeket elsősorban téli tartózkodásra ajánlja a betegeknek a tudomány. Ezzel szem ben pedig meghosszabbodott a fürdőzési idő. Ily módon a fürdők jelentőségét a tudomány mindinkább növelte. Mindig több és több lett azoknak a betegségeknek a száma, amelyek ellen az orvosok fürdőt ajánlanak. Nem csoda tehát, ha a fürdők száma s az egyes fürdők látogatottsága mindinkább emelkedik. Mégis tekintve a fürdővendégek számának óriási szaporodását, a fürdők jelentőségét ma már nem szabad pusztán gyógyító hatásukban keresnünk. Kezdettől fogva szokásban volt, hogy a fürdőhelyeket nemcsak a betegek, hanem az egészségesek is felkeresték. Vonzotta őket az ottani gondtalan élet, jó társaság és szórakozás, Később ez a szokás mind általánosabbá vált s a jómódúak rendesen eljárogattak a fürdőkre akkor is, ha nem volt semmi hajuk. Az igazi ok sokkal általánosabb s az emberiség fejlődésében leli magyarázatát. Az ember eredetileg kint él a természtbeu. Szervezete a szabadban fejlődött olyanná, a minőnek ismerjük. Testi ügyességét, érzékeink fejlettségét az a küzdelem adta meg, melyet százezredéveken, keresztül a szabad természetben folytatott. A szellemi túlsúly, melyet ebben a küzdelemben szerzett, később a természet urává tette őt s azóta küzdelmeinek ősi szinterétől mindjobban eltávolodik. i i