Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-18 / 162. szám

ESTI LAP. II. évfolyam, 162. (12) szám 1911, kedd, julius 18 RBzwnti sterRMetíség és kiadóhivatal Szegad, ? REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA SZEGEDEN REGGELI ÉS ESTI LAP ELŐFIZETÉSI ARA VIDÉREN a R»r»na-*tcs 15. szám t=a Budapesti sííríusztffecg és kiadóhivatal IV„ a VAroshiz-utca 3. szám 1=3 egész évre . R 24'— félévre . . . R 12 — negyedévre. R 6'— egy hónapra R 2-— Reggeli lap ára 4 fillér egész évre . R 28— félévre . . . R 14-— ncgyedcvre . R 71— egy hónapra R 2-40 Esti lap ára 2 fillér TELEFON-SZÁM: Szerkesztőség 305 cra Kiadóhivatal 836 interurbán 835 Budapesti szerkesztőség telelon-szásia 128—12 1911. julius 18. Szeretnénk, l:a ugy szeretnének bennünket,, szegedi polgárokat, adófizetőket és nehezen élőket ahogy megérdemeljük. Mert még | csak nem is becsülnek bennünket. 1 Uton-utfélen, ugy télen, mint nyáron sok bajra, lábára, mellőzésre bukkanunk. Felületesség, nemtörő dömség, kicsinyesség vesz körül bennünket, hogy enyhén fejezzük ki a helyzetet. Például : — hol érzik a nyári kellemetlenségeket olyan reősen, a hogy Szegeden ? Igazi kirándulóhelyünk nincs. A külvárosban pocsolyába, porba, viztelenségbe fullad minden. Megfelelő^ jelég fürdő, olcsóak is : hiányzanak. Állandóan minden harmadik utca föl van szedve, hetekig, hónapokig, évekig fölváltva. Utcák világitás nélkül, csatornázás nélkül, kövezés nélkül merülnek az őskorba. Szegednek óriási részén, az egész külvárosban nincs ivóviz. De elég ivóviz a belvárosban sincs Ezek csak a nagyobb bajok közül néhányak. Hát még a kisebb bajok, melyek vagy ezekbe kapaszkodnak, vagy külön-külön is megállanak. kisértenek, elkeserítenek bennünket. Például: — Szegeden csak két sétálótér van, ahol ellehet a közön ség : a korzó és a Stefánia. Na és ezen a két kis téren se gondoskodnak a közönségről. Se a korzón, se a Stefánia-sétányon nem locsolnak. Még ugy se I ocsolnak, mint' évekkel ezelőtt. Sőt egyáltalán nem locsolnak. Porba, hőségbe tűrhetetlen kánikulába, botrányba fullad minden. Még ezen a két szegedi téren is, a két szegedi nyaralóhelyen. Sőt Újszegeden is, ott is. Mindenütt. Végtelenül elszomorító, hogy ilyen kicsinyes dolgokkal kell foglalkoznunk, de muszáj. Ha egyszer mindég beléje botlunk. Ha mindenütt, mindig kellemetlensé• kek, kicsinyes ázsiasságok kísértenek. Ha látjuk, hogy egy kis jóakarattal, egy kis méltányossággal mint meglehetne az egész bajzuhatagot változtatni. De — kérdjük szeretettel, — hol a jóakarat ? Hol a méltánylás ? Mikor Szegeden sehol sincs. Szeretnénk, ha megszűnnének ezek a nagyon ártalmas kicsinyességek, mlyekről tulajdonképpen nem is igen sejtik, mennyi veszedelmet eredményeznek végsőfokon Például a százhúszezer ember közül talán tizenkettő sem tudja, hogy Magyarországon Csongrádmegyében Szegeden rémségesen gyilkol a liidővész! Arányalanul sokan halnak meg mellbetegségben, — aránylag a mi vadékünkön jobban, pusztít ez a veszedelem mint aránylag bárhol az országban. És — statisztika mondja s annak az országban még hinni lehet, — Szeged táján a veszedelem nem hogy gyöngülne, de egyre jobban elfajul, mind több áldozatot elragad. Mi pedig minden zokszó nélkül íuladunk a porba, a kicsinyességek légió-szennyében ! A képviselőház ülése. — Saját tudósítónktól. — Az országgyűlést kedden délelőtt 10 órakor nyitotta meg Berzeviczy Albert elruik. A jegyzőkönyv hitelesítése után bejelenti ez elnök, hogy midőn Gerliczy Ferenc báró mandátuma ellen a hivatalos határidőn belül nem érkezett petició, a mandátumot véglegesen megerősiti a Ház. Nagy vihart okozott a Házban Wickenburg Márk és két társának szabadság kérése. A Ház minden szabadságkérés fölött külön-külön határozott. A szünet után, melyet az elnök tekintettel a bal oldal zajos magaviseletére, idő előtt elrendelt, Lovdszy Egri, Déési, Héderváry Lehel, Pag és még többen felszólaltak és arra kérték az elnököt, hogy engedje őket napirend előtt felszólalni. Az elnök ezt megtagadta, mert neki csak három képviselőnek van joga szót engedni a napirend előtt Az elnök szót enged Lovászi, Egri és Szvercsányi képviselőknek. A második szünet után Justh szólal fel a kereskedelmi ós jogi kérdéseket a véderő javaslattal együtt akarja tárgyaltatni. Az elnök bejelenti, hogy 20 képviselő e tárgyban névszerinti szavazást kér. Az ülést 5 percre felfüggesztették. A folyósón csoportba verődtek a képviselők ós mindenfelé azt hangoztatták : — Addig nem lesz tárgyalás mig Tisza bocsánatot nem kér. Valószínűleg békés megegyezésre jutnak a pártok. Egy szegei vasutas rémtette. Meg akarta gyilkoltatni az apját. Saját tudósítónktól. Egy szegedi vasúti felvigyázó gyakornok elvetemült kegyetlenséggel akarta eltenni láb alól az apját. Hogy az apai örökséghez hozzájusson elhatározta, hogy elpusztítja azt és terve keresztülvitelére bérgyilkost fogadott föl. A rendőrök ideje korán megakadályozták a gyilkosságot és ugy a fiu, mint a fölfogadott bérgyilkos most már a fogházban várja a büntető igazságszolgáltatás sújtó kezét. A fiu rémtettéről alábbi tudósításunk számol be: A fiu meg az apa. Kiszely. János jómódú csabai gazdának sok szomorúságot okozott a fia, ifjú Kiszely János. A huszonkilenc éves fiatalember Szegeden a MÁV. szolgálatában állt, mint felvigyázó gyakornok. Nős, családos ember, de meglehetősen könnyelmű életet élt. Adósságot adósságra csinált. Állandóan pénzzavarba volt s uzsorások kezébe jutott, mert mindenki tudta, hogy anyai réven körülbelül 17,000 korona vagyona van, amelyet édesapja épen azért, mert könynyelmü volt, vonakodott rendelkezésére bocsájtani. A fiatal Kiszely sokszor járt át Csatára apjához, sokszor követelte jussát, s mindannyiszor dühös szóváltás támadt apja és ő közte. A fiu többször meg is fenyegette apját. Alku az apa életére. Hitelezői annyira szorították a fiatal Kiszelyt, hogy az elhatározta, hogy megöli az apját, mert csak igy tud az örökséghez jutni. Annyi bátorsága azonban nem volt, hogy a gyilkosságot maga hajtsa végre és bérgyilkost keresett. A sors legelőször is Dina Zsiga békéscsabai cselédközvetitővel hozta össze. Ennek is panaszkodott. Elmondta, hogy küld Dina Zsigmondnak Szegedről egy teljesen uj forgópisztolyt, azzal lőjje agyon apját. Ha a gyilkosságot sikeresen végrehajtja. [ 600 koronát ad neki azonnal és egész életén keresztül lakással, étellel és ruhával ellátja. A cselédközvetitő nem vette komolyan ezt az ajánlatot s nem szólt rá semmit, mert azt hitte, hogy a fiu összeveszett apjával s ezért van ellene elkeseredve. Alig telt el azonban egy nap, Dina Zsigmond címére Szegedről egy postacsomag érkezett. A csomagban egy kilenc miliméteres vadonat uj buldog revolver volt, benne egy csomó hozzávaló töltény és egy cédula, amelyre ez volt rá irva : Ugy, ahogy megbeszéltük. Dina Zsiga ekkor látta, liogy ennek a dolognak fele se tréfa, elment Kiszely Jánoshoz akinek elmondta, hogy mire akarta rávenni a fia. Tanácsolta az öregnek, hogy vigyázzon magára és tegyen valamit a fiával. Az apa könnyezve hallgatta végig az ellene tervezett merénylet történetét, de nem tett semmit, mert nem tételezte fel f áréi hogy komoly a szándéka. A bérgyilkos. Ifj. Kiszely János Szegeden türelmetlenül várta a hirt, amely apja haláláról szól. De hiába várta, ugy hogy szerdán elhagyva hivatalát, el sem búcsúzva hozzátartozóitól, mag^ szökött Szegedről, Csabára ment; ahol ujabb bűntársat keresett. Csütörtökön talált egy suhancot, a békési származású 23 éves Teprényi Károlyt, aki Macák János békéscsabai hentesmesternél, mint béres szolgált. A fiatal suhanc 'Kiszely Jánossal a Fehér Bárány szállodába ment s ott egy szobában tanácskoztak. Közben az udvaron egy katona ment el Kiszely János szobája előtt ahonnan izgatott szóváltást hallott. Fülét ez a szó is megütötte : — Revolver ! Rögtön bement a vendéglőbe, félre hivta a szálloda tulajdonosát és elmondta, hogy mit hallott a szoba előtt. Mi volt a terv? Lipkovits József, a Bárány-szálloda tulajdonosa azt hitte, valami öngyilkosság van készülőben s hogy azt megakadályozhassa, a szoba elé ment és hallgatódzott. Rettegve hallgatta, mint alkuszik a fiu édesapja életére. — Te —• igy szólt a suhanchoz — 5 perc alatt 200 koronát kereshetsz. Nem lesz semmi bajod sem. Rád nem gyanakszik senki. Itt a pénz,