Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-18 / 162. szám

2 délmagyarország im jwüös 18 a lövés után megkapod. Én vezetlek el. T» bezörgetsz az ablakon : „Nyissák ki! Táviratot kaptak I Az öreg maga van odahaza. Ha kinyitja az ablakot, rá lösz. Többször is, azután elszaladsz. A pénzt megkapod. 10—11 óra közt megyünk odal Nem lesz ott senki sem. Lipkovits József vendéglős sápadtan, szédelegve jött el az ajtótól Gyorsan rendőrért sietett. Két rendőrt talált, azoknak elmondta a dolgot. A rendőrök azután értes ítették a csendörséget, ahonnan Mihályi és Gálos csendőröket küldték ki a bűntény megakadályozására. Lesben. A csendőrök különböző irányból lopva közeledtek Kiszely János lakása felé és a kaszárnya kerítése melletti árokban húzódtak meg és várták a törtónendőket. Jó ideig tartott a várakozás. Végre ugy tizenegy óra tájban léptek zaja hallatszott. Két ember közeledett. Befordult a kaszárnya melletti utcába ós megálltak Kisze.y János háza előtt. Az egyik igy szólt: — Ez az ablak, alioi kopogtatni kell ! Ezt várták a csendőrök és rendőrök. Előrohantak rejtekükből, közrefogták a két embert, akik nem voltak mások, mintifj. Kiszely János és cinkostársa, Seprényi'Károly, akinek kezében ott volt a revolver is, de annyira megijedt, hogy nem tudta használni. A revolvert kiütötték a kezéből s mindkettőt megvasalva vitték be a községházára, ahol megkezdődött a kihallgatásuk. Rövid vallatás után mind a ketten beismerték szándékukat. A kihallgatás után mindkét embert erős őrizet alatt a községházán hagyták. Ma azután Kiszely Jánost ós Seprényi Károlyt átkísérték Gyulára, ahol az ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte mind a két elvetemült embert. Hires emberek a szegedi menhelyen. - Sajái tudósítónktól. 'fezeged egyik legérdekesebb intézménye a menhely. Néhány évvel ezelőtt még a régi 'fcsapatkórház szolgált e célúk; á rozögá, használhatatlan épületét! azokban lebontották és hefyébe a huszárlaktanyával szemközt efnelték díszes épületet. Az egyemeletes, magyar stilusu épület pázsittal van körülvéve. Homlokzatán ez a fölirás ékeskedik: Szeged városi menltcly. Fölkerestük a menhelyet, amely tulaidonképen ágyasház, ahol a társadalom letört álakjái és a mindenkitől elhagyatott koldusnépség dijtalan szállást kapnak. Törzskönyvet vezetnek róluk, amelybe mindegyiknek pontosan bevezetik az életadatait. A menhelyen Frányó István gondnok kalauzolásával igen érdekes alakokkal ismerkedtünk meg. Vdw köztük volt főhadnagy, nagykereskedő, még Rózsa Sándor bandájából is egy betyár. Mindegyiket az alkohol tette tönkre. Most is iszákosak, alig állnak a lábukon. Este nyolc óra van. Becsöngetnek a szállást kérők, akik addig a menhely körül ácsorogtak. Minden jelentkezőt kivétel nélkül elfogadnak. Vidékiek három napig vehetik igénybe a menhelyet, kivételes esetben harminc napot engedélyezhet a gondnokság. Mintegy harmincan jelentkeztek, négy nő is akadt köztük. A gondnoki irodában hálóinget, törülközőt, hevedert és egy számot kapnak. Azután a hálótermekbe mennek. Az emeleten öt hálóterem van a férfiak részére, a nők a földszinten egy teremben vannak elhelyezve. Lefekvés után a ruházatukat fertőtlenítik. Az alvási idő kilenc órától reggel félötig tart. Azután megmosakodnak és öt órára mindegyik elhagyja a menhelyet. Egy köpcös termetű, lerongyolódott alak lép be az irodába. — Toppantó János - mondja a gondnok. A menhely legérdekesebb lakója. — Mi volt a maga foglalkozása, öreg? Kérdezzük. — Vasnti pénztáros voltam. De régen volt... Szerettem az italt, valamiért elcsaptak. Most is szeretem ... — Hát most mivel szokott foglalkozni? — A kofák ügyes-bajos dolgát intézem. Levelezők, kérvényezek, mindig kapok valamit. A gondnok meséli, hogy állandóan iratcsomó van nála. Álmos már az öreg. Valamit motyogott még, aztán jó éjszakát kívánt és végigcsoszogott a folyosón a hálóterme felé. Palásty Sándor az ujabb jelentkező. Feltűnően intelligens arcu, megtört alak. Hatvannyolc éves. Honvédfőhadnagy volt Pozsonyban. Állandóan részegeskedett. Egy izben illuminállt állapotban olyan botrányt okozott, hogy meg kellett válnia a tísztikardjától. Később jegyzősködött, Ssőregen is volt segédjegysö. A pálinka tönkretette a szervezetét és az egykor daliás főhadnagy most szánalomraméltó emberroncs. Sándor nevű fia a Dunagőzhajós Társasághál kapitány. Hiába volt annak is minden igyekezete, az apját már nem sikerült megmentenie. Högyössi Imre valamikor hires paprikakereskédő vblt Szegeden. Elzüllött, nyakára hágott a vagyonának és most a in en hely lakója. Róvó Sándor a leghíresebb hajóslegény volt. Négyszer is átuSzta egymásután a Tiszát. Most szánalomra méltó aggastyán. Szintén az alkohol tette tönkre. Csente Lajos jöhirü cipész volt. Felesége halála annyira buskomorrá tette, hogy éjjel-nappal a korcsmában ivott. Most legtöbbször önkívületien állapotban van és a felesége nevét emlegeti. A menház lakói közé tartozik Vrubel János is, Rózsa Sándor bandájának hires betyárja. Legutóbb tiz évet ült Vácon. Megszökött Szegedről, mert körözik. A menhely lakója volt Németh Kálmán is, Németh József fölszentelt családi püspök testvéröccse. Elzüllött teljesen, hiábavaló volt az ősz püspök minden fáradozása. Delírium trémensben halt meg, a mult évben temették a szegedi közkórházból. Asszony kevés jár a menhelyre. A legérdekesebb Guschek Józsefné és Nacsa Antalné. Az előbbinek állandóan őrülési rohama van. Az utóbbi mániákus. Azt hajtogatja, hogy a rokonsága kiforgatta a vagyonából. A törvényszék már számtalanszor elutasította a keresetével. A menház legtöbb lakója érdekes multu ember. Az alkohol mértéktelen élvezete döntötte őket a romlásba. Megtört, szánalmas figurák, akikről alig olvashatja le az ember, hogy valaha jobb napokat is láttak. A hiniás. - Saját tudósítónktól. Miért ne, őt is meglehet interjuvoini. Ha nem akarják szigorúan venni, hát az is az artista világba tartozik. (3 az élénk temperamentumu fiu, aki a levegőben úsztatja a Marstéren szórakozó cseléd- és gyárimunkásnő nagyságákat; s ő a teljhatalmú ura és parancsolója az apró csibész hadnak. A razzia alkalmából volt hozzá szerencsénk a szegedi Mars-téren. Jóval tul volt már az éjfélen, az egész téren egy teremtett lelket nem látni, nem találni még a legszorgosabb kutatásra sem. Átható mély csend lenne, ha olykor-olykor időközönként valamely disszonáns hangzavar meg nem zavarná. Olyan forma hangok, melyekkel kártyások szokták a „huszonegyes" esélyeit kisírni. A hangok irányába indulva, kibontakoznak előttünk a „léghintás deszkázat" körvonalai. Mire odaérünk, megszűnik a hangzavar s helyette néhány mélyen alvó horkolását halljuk. Négyen voltak s aludtak, vagy csak mimélték az alvást. — Kártyának, játéknak nyoma sincs. Fölráztuk az ipséket. Rendben igazolták magukat. Fiatal suhancok voltak. Ott foglalatoskodnak a hinta körül. Az egyik, a legidősebb közöttük jó ismerőse a rendőrségnek, volt már hatósági szálláson több izben. Megnéztem jól a fiut. Igazi Lombroso-tipus, alacsony nyomott homloka bizonyították, hogy a természettől bűnös életre van kiszemlélve. Konfidens hangon kérdezte a rendőrtisztet, hogy emlékszik-e még ra. Hogyne emlékezték Volná, — „Te voltál é^yütt avval a betörővel, (-....?....) Egy aki megszökött. Igen, igen. Hát azt tudja-e e biztos ur, hogy hol van az most? — El van fogva, másutt ül, de ne félj semmit rövidesen visszakerül Szegedre ! Hát szeretnék már vele találkozni. — Aztán mért ? — Hat csak, hogy leszámolnak vele ! — Aztán mért te ? — Mert megvert. — Aztán miért ? — Mert elárultam, mikor először szőklii akart ! — adta meg igy a feleleteket a hintás. — Hat hogy tudta meg, hogy te árultad be ? — kérdezi a rendőrtisztviselő tovább. — Mert az a komisz X. rendőr visszamondta neki ! — Hm, fiam ebből baj lesz ! tíát hogy mersz te egy hatósági Személyt Így nevezni? — Hat csak ugy, hogy szabad egy rendőrnek elárulni, hogy ki födözte föl a szökési szándékát! — Aztán tudod, hogy miként szökött ki? Hát persze. Ezzel aztán egész részletesen elmondta, hogy történt. Mikor aztán igy megelégeltük fiu mondókáját, elküldtük, hogy most aztán menj aludni. Mi is indultunk, mikor megszólal mögöttünk a i intás. — Aiitán emlékisik-e biztos ur, mikor először megpofozott ?! Ez a kii epizód élénken világit bele a társadalom söpredékének lelkivilágába s nazaaienet egész uton ennek a hintásnak a képe lebegett előttem, aki vasárnaponként tovább ie hintázza a szolgáló lányokat egész addig, mig jön a tél, a hintát leszerelik s fürge kezelője téli szálásra bevonul a rendőrség fogházába. NAPI_pEl<r " Hol a bor? - Saját tudósítónktól. Nagy mulatságot rendezett tegnap éjjel egy szegedi korcsmáros. Egyik barátjával kocsiba ült és sorra látogatta rókusi kollégáit. Persze mindenütt arról akart meggyőződni, hogy a bor minősége elsőrangu-e ós ezért csöppet sem lehet csodálni, hogy ugy éjfél felé már a két barát megfelelő hangulatban volt. Útközben a korcsmáros, akit nevezzünk röviden legyes korcsmárosnak, vásárolt egy akó bort. Ötvenhat liter jófajta rizling volt a hordóban, amelyet fölraktak a kocsira. A két barát, meg az akó bor erre elkezdtek vándorolni. Először a Kossuth Lajos-sugárut ós a Rákóczi-tér sarkán levő Nyáriféle vendéglőbe mentek, ahol — hogy ugy mondjuk — nagyon kedélyesen töltölték el az időt. Fél kettő felé újra kocsiba ült a társaság és a kocsis, aki ekkorára szintén fenekére nézett már s pohárnak, a lovak közé csapott. Álmosan, botorkálva indult meg a két ló, egyszerre azonban katasztrófa történt A Kossuth Lajos sugúruton ugyanis most szedik föl a kövezetet ós megfelelő gödrök vannak egyes helyeken. A kocsi egy ilyen gödörben fölfordult és az egyik bennülő a kerekek alá került. Jó félóráig] tartott, amig a Nyári korcsmából érkezettek segítségével valahogyan rendbe hoztak mindent. Nagyobb szerencsétlenség nem történt és a társaság folytatta az útját. Ugy hat óra felé, amikor a nap mór sugarait szétszórta a városon, a korcsmáros kereste a bort Nem találta. Visszament a Kossuth Lajos sugárutra, de a bór nem volt található. Erre a rendőrségre ment, ahol szomorúan panaszolta el a történteket. Most Gróf Dezső rendőrbiztos kutat az akó bor utan, amely azonban időközben már el is folyhatott. Hiszen arra Rókus felé jó torkú emberek laknak. — Kibővítik a Stefániát. A Stefánia - sétány kibővítésére vonatkozö közgyűlési határozatot jóváhagyta a miniszter. Láza)' György dr polgármester ennek folytán átirt a tanácshoz, amely* lyel közölte, hogy miután most már semmi sem áll útjában » Stefánia-sétány kibővítésének, a1" ról lehetne gondoskodni. A tanács legközelebb foglalkozik is a kéu déssel és a szükséges intézkedéseket megteszi.