Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-01 / 148. szám

1911 julius 1 DÉLMAGYARORSZÁG 3 A képviselőház ülése. — Fiók-véderövita ülsmre. — (Saját tudósítónktól) A képviselőház ma megkezdte az appropriációs javaslat tárgyalását. A katonai javaslatokra csak az appropriáció elintézése után kerül sor. Mivel a kormány rendületlenül ragaszkodott ahoz a tervéhez, hogy a katonai javaslatokat még a nyári időszakban letárgyaltatja, az ellenzéknek most minden" törekvése odairányul, hogy az appropriáció tárgyalásának elnyujtásával a kormány e tervének keresztülvitelét megnehezítse. Különösen készülődik erre a Justh-párt, amelynek részéről Jústh Gyula a minap ugy nyilatkozott, hogy az appropriációnál fiók-véderövitát rendeznek. A nyári hadviselés tehát a mai nappal megkezdődött. Megkönnyíti az ellenzék helyzetét, hogy az appropriáció bizalmi kérdés, amelynek keretében a kormány egész működését széltében-hosszában vitatni lehet s viszont megnehezíti maga a nyár, amelyben az üdülni vágyó képviselőket folytonosan együtt tartani ugyancsak nehéz föladat. De ez a nehézség fönforog a kormánypártra is, amelyet az ellenzék a határosatképtelenség folytonos fölvetésével fog nyugtalanítani. A mai ülésen a két függetlenségi párt nagy számban jelent meg. A Kossuth-párt részéről Désy Zoltán volt államtitkár, a Justh-pírtból pedig Holló Lajos fejtette ki azokat az okokat, amelyek miatt az ellenzék bizalmatlansággal viseltetik a kormány iránt s nem hajlandó megadni neki a költségvetési fölhatalmazást. , A mai ülésről ez a tudósítás számol be : Berzeviczy Albert elnök féltizenegy órakor megnyitja az ülést. Hitelesitik a múlt ülés jegyzökönyvét. Elnök bemutatja a kérvényeket és irományokat. A Ház az uj genfi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és a főrendiháznak átküldi. (Az appropriáció.) Hegedűs Lóránt előadó: Már két évvel ezelőtt konstatálta a bizottság feladatát az appropriációs törvényjavaslattal szemben. Ismerteti a javaslatot, amelyből megállapítja, hogy az összes idei rendes és rendkívüli kiadások a bevételekből fedezhetők. A bevételi tételek közt szerepel Chinának 230,000 koronás hadikárpótlása. Utal arra, hogy a javaslat magában foglalja a szeszadó felemeléséről szóló törvénynek Ausztriától függetlenül való végrehajtását és a gyümölcspálinka megadózásának igazságos rendezését. A javaslatot lehet bizalmi kérdésnek tekinteni, de a bizalom kérdését sürgősen kell elintézni, mert a budgetre már nagyon nagy szüksége van az országnak. (A 'Kossuth-párt álláspontja.) Désy Zoltán: A jelenlegi kormány első költségvetéséről van szó s ezért bővebben kíván vele foglalkozni. Összehasonlítja a koalíciós kormány utolsó költségvetésével az annexió költségeinek kihagyásával, — de a zárszámadások figyelembevételével. Ugy véli, hogy a régi költségvetés bevételei kevésbé voltak bizonytalanok, mint az ujé s ezért erős támadással illeti a kormányt. Mindazonáltal az államháztartás mérlegét kedvezőnek tartaná, ha nem kellene attól félni, hogy a közösügyes kiadások, amelyek a rendes bevételekből fedeztetnek, felbillentik az egyensúlyt. Szónok szünetet kér. Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Désy Zoltán határozati javaslatot nyújt be a véderőreformnak elhalasztása iránt addigra, mig sikerül a nemzet jogainak érvényesítésével a korona és az ország közt a harmóniát megteremteni. (Élénk éljenzés és helyeslés a baloldalon.) (Egy horvát szónok.) Szekulics Lázár a horvát képviselők nevében magyar beszédet mond. Fölsorolja azokat a kívánalmakat, melyeket a horvátok táplálnak s azokat a sérelmeket, melyeknek orvoslását a kormánytól remélik. Ezek közt azt is, hogy a horvátországi közös hatóságoknak a horvát legyen a hivatalos nyelve s a horvát honvédség körében is érvényesüljön a magyar nyelv. A horvátok egyébként ilivei a Magyarországgal való uniónak s Szent István koronája alatt akarják boldogulásukat keresni. A javaslatot elfogd ja. (Holló is beszélt.) Holló Lajos szerint a kormány pénzügyi politikája a terhek emelésében merül ki, a mivel szemben az ország gazdasági gyarapodását semmivel sem munkálja. Az a lelki el aléltság és elkedvetlenedés, mely most erőt vett az országon, ne tegye elbizakodottá kormányt. A történelem azt bizonyítja, hogy ilyen depressziók után annál nagyobb erővel tör fel a nemzet életereje. A parlament gyönge, azért kell az általános választójog, amihez a király is hozzáktötte magát. A védőreformról csak a választói jog reformja után lehet szó Határozati javaslatot nyújt be a választói reform sürgős beterjesztése iránt. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök az ülést negyedhárom után berekesztette. Zselénszky tözsdejav/aslata. — A főrendiház ülése. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken tartotta meg a főrendiház nyári ülését, mely iránt a főrendek nem nagy érdeklődést tanúsítottak. Az egyházi főrendek közül Csernoch János kalocsai érsek, Majláth Gusztáv gróf gyulafehérvári püspök, Bogdanovits Lucián patriárka jelentek meg. Csáky Albin gróf parentálásokkal kezdte az ülést. Nagy részvéttel emlékezett meg Hieronymi Károlyról és Bánity Dezső báróról. Javaslatára az elhunytak özvegyéhez részvétiratot intéztek. Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök királyi kéziratot nyújtott át az elnöknek, mely az uj alelnök kinevezéséről szól. Az uj alelnök Jósika Samu báró főrend. Csáky Albin gróf az elnöki bejelentések során közölte a főrendekkel, hogy a király Festetich Taszilót hercegi rangra emelte. A maga és az elnökség nevében Festetich Taszilót ez alkalommal üdvözölte. Festetich Tasziló herceg, ki az ülésen jelen volt, az üdvözlést fölállással és meghajlással köszönte meg. (A tőzsde reformja.) Az elnöki bejelentések után Zselénszky Róbert gróf indítványt terjesztett be az iránt, hogy a főrendiház utasítsa a kereskedelmi minisztert, hogy a tőzsde reformálása iránt a képviselőházhoz törvényjavaslatot terjeszszen be. Gróf Csáky Albin konstatálván, hogy az indítványt szabályszerűen öt főrend aláirta, javasolja, hogy a főrendiház az indítvány indokolását az őszi ülésszakra halaszsza. A főrendek az elnök javaslatát elfogadták. (A gazdasági bizottság.) A gazdasági bizottság jelentéseit a főrendiház mult évi zárszámadásról és a jövő évi költségvetésről vita nélkül elfogadták. Eszerint a főrendiház évi adminisztrációja negyedmillió koronába kerül. (Két mentelmi ügy.) Eszterházy Károly gróf pozsonycseklészi gróf hamis vád bűntettével van terhelve s a pozsonyi főügyészség kérte a mentelmi joga felfüggesztését. Gróf Dégenfeld Imre mentelmi jogát rágalmazás miatt kéri felfüggeszteni a budapesti ügyészség. A főrendiház mindkét főrendet kiadta. (Az indemnitás.) Szabó János utalt arra, hogy a kultuszminiszternek a gör. katolikus magyar egyházmegyéről tett nyilatkozata a 250,000 gör. katolikus magyar között nagy nyugtalanságot keltett. Minthogy a képviselőházban senki a gör. katolikus magyarok érdekeit nem védelmezte meg, ő a magyar gör. katolikusok jövőjét — dacára a jelen szélcsöndnek — igen sötétnek találja mindaddig, mig a magyar liturgia ügye nem rendeztetik. Zichy János gróf kultuszminiszter felvilágosításai után a főrendek az indemnitásról szóló törvényiavaslatot elfogadták. Idegenforgalom Szegeden. — Tanulságos mozifölvétel, hét képben. — 1. kép. Pullmann-kocsi ablaka. Látszik, amint a vidék egyre változik. Végre itt a szegedi állomás. Gépház, waggon-sorok, gépek. Benn a kocsiban egy szőkebajuszu ur, a mellén egy tábla: IDEGEN! A szőkebajuszu idegen idegesen ugrál a kocsiban. Mindig azt hiszi, hogy már itt az állomás, pedig dehogy. Egyre waggon-sorok. Szerencsére itt az állomás. A vonat megáll. Husz hordár berohan a kocsiba, felkapják az összes pakkokat, cipelik kifelé. Az idegen tiltakozik, mire az egyik hordár a fejére üt. A másik gyomron rúgja. Az idegen megnyugszik és megroggyantán vánszorog kifelé. Az állomásépületben néhány percig keresi a pakkjait, végre belenyugszik, hogy majd előkerül, ha az ég is ugy akarja. Kilép a pályaudvar ajtaján, azaz kiviszi a kifelé tóduló nép. Itt az idegen néhány pillanatig sportélvezetben részesül. Gyorsfutást lát az indulófélben levő villamos felé. Stafétát is, egy öttagú család villámgyorsan váltogatva robog a villamos felé a pakkokkal. Az elrobogó kocsira néhány vakmerő halálugrás fejezi be a látványt. 2. kép. Az idegen nem kis megilletődéssel indul a bérkocsik felé. A kocsisok horkolva alszanak a bakon. Őrületes forgalom. Az idegen kocsit kér. Senki se mozdul. Fölráz egy kocsist, aki fölemeli őt, körülszemléli, majd megint ledobja a bakról. Az idegen a két ujját könyörögve billegteti. Semmi hatás. Bemegy egy közeli trafikba, megir egy szabályos kérvényt, ragaszt rá egy tizkoronást bélyeg helyett és fölnyujtja. A kocsisok biráló-bizottsága tanácskozni kezd. Csöndesen alkonyodik. A kocsisok sorsot húznak. Aki a fekete golyót kapta, az indul el az idegennel a város felé. Az utas cigarettára gyújt. A következő pillanatban összeütköznek egy villamossal. Az idegen bebukik a villamos kocsiba, ott is marad. A kalauz megbírságolja, mert cigarettázik a kocsiban. Ezután fölemelik a padlóról, vesz egy jegyet és robog a város felé. Aztán rátelepszik egy valódi szegedi kofa, tehát elszántan leszáll és gyalog folytatja útját. 3. kép. A Kelemen-utca elején át akar menni a másik oldalra. Tizenkét kocsi, három boy, meg egy autó rohan jobbról-balról, elölről, hátulról, alul, felül feléje. Örült verseny. Ekkor megjelenik zsinegen az őrangyal és megmenti a halál fiát. i. kép. Akármelyik szálló. Az idegen siránkozva kér szobát. Nincs. Beül egy kávéházba. Mulató társaságok éneke gyönyörködteti. Néhány pillanatig hulló csillagokként röpködnek körülte a pezsgős poharak és gyufatartók. Az idegen négykézláb menekül másik helyre. Szól a pincérnek, aki előkelően mosolyog és távozik. Több pincér ugyanezt cselekszi. Az idegen összetett kézzel könyörög. Hiába. Az idegen zörög. Mit csináljon? — Erre figyelmezteti egy pincér, hogy az ő idegei nem birják ki ezt a zajt. Az idegen bocsánatot kér és távozik. 5. kép. A korzón sétál egyet. Gyanúsan méregetik. Egy jól megtermett iparos célzásokat tesz a hajára. Egy öreg nő hangosan bírálatot mond a nadrágjáról. Egy sarki kompánia monoklik segélyével helyszíni szemlét tart rajta. Az idegen kezd ideges lenni. Tovább tart a séta. Ha egy nőre néz, mindig akad valaki, aki könyökkel oldalba üti. Az idegen egyre dühösebb lesz. Egy pirosruhás nőre pillant, mire erélyesen hátbavágják. Az idegen vakon visszabokszol, majd megfordul, kivel támadt afférja. Shipsz John, a kinai birkózó ő a cirkuszból. Félnelsonnal földreteriti az idegent és a közönség ujjongása közben nekigyürkőzik a megfenyitéséhez. Ekkor megint megjelenik zsinegen az őrangyal s a következő pillanatban eltűnik az utas.