Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-15 / 160. szám

19 Ll julius 15 DÉLMAGYARORSZÁG földrengés volt Kecskeméten. A lökések olyan erősek voltak, hogy a vasúti állomáson a vasúti kocsikban elszállásolt emberek föl­riadtak tőle és beszaladtak a városba, ahol föllármázták a kávéilázak és vendéglők kö­zönségét. Hajnalban félháromkor ujabb lö­késeket éreztek, de már sokkal gyöngébben A polgármesteri hivatalhoz ma a következő adományok érkeztek a károsultak részére: Debrecen városától ötezer korona, a Budapesti Terézvárosi Takaréktól, a Gazdák Biztosító Szövetkezetétől és Hódmezővásárhely váro­sától ezer-ezer korona, a Komáromi Taka­rékpénztártól kétszáz korona, a Kaposvári Demokrata körtől és az Alföld nevü szolnoki szabadkőműves páholytól ötven­ötven korona. — Vili írek a szegedi kiállításról. Az Esi legutóbbi számában foglalkozik a szegedi ki­állitás dolgaival. Ezeket írja: — Szeged város tanácsa tavaly elhatározta, bogy 1914-ben országos kiállítást rendez. Ezt a tervet — mint az már Magyarországon szo­kás — magáévá tette több nagy város, mint Temesvár, Arad, Miskolc, Pozsony stb. ta­nácsa is, országos kiállítások terveivel állván elő. Szegeden igen nagy és egységes volt a lelkesedés a tervekért a legutóbbi időkig, mi­kor is nagyon lelohasztotta a kedélyeket az elkészült költségevtés. Ez a költségvetés két millió koronában állapítja meg a kiadásokat, amit a városi tanácsosok nagy része sokai és Rár elvben kimondták annakidején, liogy mindenképen ragaszkodnak az országos ki­állításhoz, most kissé alábbhagytak a lelkese­déssel és kitolták a kiállitás határidejét 1919­re. Addig — ugy mondják — több idő lesz az előkészületekre. Meg kell állapítani, hogy ez a hir nem födi a valóságot. Á kiállitás idejét nem tolták ki, aminthogy —- a kiállitás ügyében a részlet­kérdéseket illetőleg nem is hoztak ínég sem­miféle határozatok Volt vita a kiállitás idő­ről, amint azt a Délmagyarország közölte is, a bizottság azonban nem állapodott meg sem­miben, aminthogy ez nem is tartozik a ha­táskörébe. — Rákosi Szidi érdemkeresztje. A király Rákosi Szidi .színművésznőnek, a Nemzeti Szin­ház örökös tagjának, a színművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Uj zsinagóga. Makón. A makói iz­raelita hitközség évtizedekkel ezelőtt elha­tározta, hogy régi imaháza helyett ujat épit, A terv megvalósítását azonban mindig meggátolta a hitközség silány anyagi hely­zete. A hitközség azonban nem nyugodott évek hosszú során. A templomépítés esz­méjét nem ejtette el. Fillért fillérre gyűjtött, hogv megteremtse a mii létesítéséhez szük­séges alapot. Évtizedek szorgalmas munká­jának, gondos takarékosságának meg van ezidő szerint az eredménye. Ma már együtt van az építési tőkének a legnagyobb része. Csak egv kis rész hiányzik. Ezt pedig össze­hozza a hitközség tagjainak az az áldozat­készsége, melv SZÍVÓS kitartással terem­tette meg a jelenleg meglevő építési ala­pot. A hitközség vezetősége ma már eléggé érettnek látja az eszmét, ezért meghirdette a templom épitéséhez a szükséges verseny­tárgyalást, mely a kellő eredménnyel jart. Ennek alapján már augusztus elseién meg­kezdik a monumentális alkotás építését. Az uj templom tervét Baumhorn hires buda­pesti építész készítette, ki a szegedi hatal­mas zsinagógát építette. A makói zsidó templom js ennek mintájára épül terme­szetesen jóval kisebb méretekben. — Kevesebb lesz az ünnepnap' Az Osservatorc Romano ma a pápának egy jú­lius másodikáról kelt Supremi discipline kez­detű motu proprioját közli, amely a katolikus ünnepnapok megtartására vonatkozó egy­'íázi szabályzatok megváltoztatását tartal­íazza. A motu propj/io többek közt szo NfÜlnt ezeket mondja; í A szentatya elhatározta, hogy az ünnep­napok számát csökkenti és pedig oly módon, hogy a vasárnapokkal egyenrangú ünne­pekre vonatkozó szabályokat csak a kará­csony, újév és vízkereszt ünnepekre, továbbá Jézus menybemeneteiének, Péter Pálnak és Mindszentek ünnepére korlátozza. Az orszá­gos védőszentek ünnepét az ünnepet követő vasárnapra kell áttenni. — Rósa Izsó Wicsbadcnban. Várhelyi Rósa Izsó dr. királyi tanácsos, az ügyvédi ka­mara elnöke, nyári tartózkodásra Wiesbadenbe utazott. — A Jövő. A Franyó Zoltán szerkesztésé­ben fólhavonkint Aradon megjelenő szépiro­dalmi, társadalmi és kritikai szemle 12. száma, — amellyel a lap a második félévébe lép — ma jelent meg gyönyörű kiállításban és az alábbi értékes ós gazdak tártalommal : Pogány Béla: Szinházak és direktorok. — Franyó Zoltán: Arno Holz „Phantasus"-ából. — Olasz Fái: „Igen, igaz, akkor . . ." (Novella.) — Nagy Foren-: Nyomor éjszakáján mondandó zsoltár. — Tarka jegyzetek: Urlovasok alkonya (Kál­mán Jenő). — Rendelet a szabadoktatásról (i. j.) — Boros Vida (k. m.) — A vénkisasszony zongorája (f. z.) — A jogászpincérek (o. p.) — Hárman voltak (i. j.) — A pápa. — Pierina bőre (f. z.) Györók József: Néhai nászok sira­tója (Vers.) — Neményi Bertalan, a tizenkilenc éves tudós, akinek egy hatalmas közgazdasági munkáját nemrég megjutalmazta az Akadémia „A holtkéz tonyorében" cimmel szenzációs sik­ket irt. Ez az első dolga, ami sajtóhasábon megjelenik. — F. Z.: Bonyodalmak. — Kritikák: Móricz Miklós: Kós Károly: Régi Kalotaszeg. — Balassa Imre: Jegyzetek a maronettről. — Elek Viktor: Csáth Géza novellái. — Costa János: Jorga Miklós. — Franyó Zoltán: Egy uj Bánk. — G. Paizs Ödön: Nemóuyi ^Bertalan­— G. Paizs Ödön: Gustav Wied novellái. — Feloki József: Románok. — Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Ne­gyedévre 3 korona. Egyes szám 50 fill. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arad, Rákőczi­u. 11. Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedé­sében kapható. — Istóczy vándorlása. Hol itt, hol amott tűnik föh Istóczy Győző, a nagyon hirliedt, vala­mikor szép napokat látott felekezeti agitátor. Most Makón tűnt föl. mint egy jeruzsálemi vi­téz. És makói lapok igy irnak róla: Istóczy Győző volt antiszemita vezer érdekes életpályát futott meg, volt uiságiró, országgyűlési képvi­selő, antiszemita vezér s végül ma, n.intkönyv­vigóc házalja be az egész országot. Az anti­szemita vezérség hálátlannak bizonyult, mert azok hagyták cserbon, akik az antiszemitizmus­ból hatalmas vagyonokat harácsoltak össze, öt magát meghagyták az antiszemita mozgalom ugató kuvaszának, akit egy-ogy odavetett konccal kilehet elógiteni. Istóczy aránylag elég hamar letört ós eltűnt a közszereplés mező­jéről. Ma mint öreg összetöpörödött sokat csa­lódott ember járja be az országot s óh sors! házal! . . . S hogy mily kegyetlenül ironikus a sors, mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy az egykori antiszemita vezért, amint tegnap kopottas kaftánszerü ruhájában járt-kelt, min­denki hithű zsidónak nézte." Igy irnak Istóczy­róí Makón. — Pusziit a tőzsde. Budapestről jelen­tik : Ma nagy kavarodás volt a tőzsdén, izgalmas bukásokkal tarkitva. Igen sok ga­bonakereskedő és tőzsdespekuláns óriási veszteségeket szenvedett, ugy, hogy több gabonakereskedő is teljesen tönkre jutott. A bukások, fizetésképtelenségek oka az, liogy a gabonaárak a termés mutatkozó eredménye miatt rohamosan, alig előfor­dult módon zuhannak. — Orvos é» ügyvéd háborúja. Budapest­ről jelentik: Izgalmas inzultusnak voltak szem­tanul ma délután azok, akik a Nemzeti Kaszinó plőtt, sétáltak Jutassy József dr főváros! is­mert orvosa bottal támadt rá Salamon Péter dr ügyvéd, ütni-verni kezdte, ugy hogy az or­vos önvédelemből revolvert rántott elő ós öt­ször rálőtt a támadóra, kinek egyik golyó a lábába hatolt. A botrányos verekedés előz­ményei szintén botrányo: Jutassy dr ugyanis elvált a feleségétől, akit hűtlenség miatt vá­lasztott el törvény szerint a-biróság. Az orvos aztán az Ítéletet sokszorosította és elküldötte minden ismerősének. Salamon dr üeyvéd, aki sógora az asszonynak, provokáltatta Jutassyt, ki az elégtételt megtagadta. Emiatt támadt rá az ügyvéd a forgalmas utcán. Az esetnek biró­ság előtt lesz folytatása, mert a két szereplő kölcsönösen följelentette egymást. — Csizmadiák és cipészek adója. Napról­napra folyik a szegedi" Iskola-utcai régi gim­názium épületében a harmadosztályú kereseti adók kirovása. A bizottság pénteken meg­állapította az összes csizmadiák ós cipészek adóját. Szombaton a cukrászok, cukorka- és fagylultkészitők, mézesbábosok, cukorkagyáro­sok, ernyökószitők, esztergályosok, fazekasok, fésűsök és fogtechnikusok adóját tárgyalják. — Amerika rémnapjai. Ncwyorkhól jelen­tik: Nincs szünet a borzalmakban, amelyek Amerikát szünetlenül sújtják. A bőség és a tűzvész nem ismer irgalmat. Tegnap délelőtt Newyorkban huszonöt. Philadelphiában pe­dig huszonhat ember halt meg napszurástól. Égnek a bányák is! A kanadai bányaterület­ben kitört erdőtűz egyre terjed. Sok bá­nyászt, akik a jelzéseket nem vették figye­lembe, a bányában lepett meg a tüz és körül­belül háromszázan megfuladtak, A kár több mint öt millió dollár. A tűzvész nagy erővel dühöng és az óriási szárazság miatt nagy ve­szedelem fenyegeti a népet. Az emberek a bá­nyák tárnáiban és a folyókban keresnek me­nedéket, de sokan épén igy mennek a halálba. Az áldozatok között sok a külföldi is. Az er­dőtűz eddigi halottainak a számát hatszázra beesülik, de azok is, akik megmenekültek, an­nak a veszedelemnek vannak kitéve, hogy éhségnek, nyomornak esnek áldozatul, mert óriási a hiány élelmiszerekben. Tisdaleban négyezer embernek nincs élelme és hajléka. '..'• — Ömlik a vér Párisban. Parisból jelen­tik: Megdöbbentő gyászos fordulatot hozott a mai nap a nagy arányokban tomboló álta­lános sztrájk eseményeibe. A tegnapi véres összeütközés, amikor egyik dolgozni akaró munkás támadói közül egyet megölt, nagyban hozzájárult a szenvedélyek fölforralásához. Óriási utcai tüntetés tört ki s a sztrájkolok és a rendőrség között heves összeütközés tá­madt, gyilkos harc fejlődött ki, amelynek borzasztó következményei lettek, öt munkást holtan szállítottak el, legalább harminc em­ber pedig megsebesült. — Megőrült temetőőr. Brfcs Tógyer Nagy­váradon a halottak birodalmára vigyázott. Csendes ember volt, akár csak a szomorú bi­rodalom lakói. Gondosan vigyázott a néma lelkek hideg lakásaira, ápolta a sírokra ülte­tett virágokat, öntözte, nevelte őket. Éjjelente kijárt a halottakhoz, beszélgetett velük, mert ő értette a halottak néma nyelvét is. A szo­morú és néma topultság ránehezedett a te­mettőőr agyára és pénteken teljes sötétség borult rája. Kiment a barátai közé. a halot­takhoz s végigtekintett a gondozott sirok kö­zött. Fájdalmas, siró hangon kiálott bele az éjszakába: — Befogadtok közétek egy bűnös lelket? Ti már boldogok vagytok, megyek hozzátok! Hangja elcsuklott és lerogyott egy nemrég fölhantolt sirra. Néhány percig mozdulatla­nul hevert ott, majd lázas gyorsasággal föl­Ugrott; Megyek, megyek) Adjatok helyet! Futott p pirók közt és tépdeste, szórta p mí

Next

/
Oldalképek
Tartalom