Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)
1911-07-15 / 160. szám
19 Ll julius 15 DÉLMAGYARORSZÁG földrengés volt Kecskeméten. A lökések olyan erősek voltak, hogy a vasúti állomáson a vasúti kocsikban elszállásolt emberek fölriadtak tőle és beszaladtak a városba, ahol föllármázták a kávéilázak és vendéglők közönségét. Hajnalban félháromkor ujabb lökéseket éreztek, de már sokkal gyöngébben A polgármesteri hivatalhoz ma a következő adományok érkeztek a károsultak részére: Debrecen városától ötezer korona, a Budapesti Terézvárosi Takaréktól, a Gazdák Biztosító Szövetkezetétől és Hódmezővásárhely városától ezer-ezer korona, a Komáromi Takarékpénztártól kétszáz korona, a Kaposvári Demokrata körtől és az Alföld nevü szolnoki szabadkőműves páholytól ötvenötven korona. — Vili írek a szegedi kiállításról. Az Esi legutóbbi számában foglalkozik a szegedi kiállitás dolgaival. Ezeket írja: — Szeged város tanácsa tavaly elhatározta, bogy 1914-ben országos kiállítást rendez. Ezt a tervet — mint az már Magyarországon szokás — magáévá tette több nagy város, mint Temesvár, Arad, Miskolc, Pozsony stb. tanácsa is, országos kiállítások terveivel állván elő. Szegeden igen nagy és egységes volt a lelkesedés a tervekért a legutóbbi időkig, mikor is nagyon lelohasztotta a kedélyeket az elkészült költségevtés. Ez a költségvetés két millió koronában állapítja meg a kiadásokat, amit a városi tanácsosok nagy része sokai és Rár elvben kimondták annakidején, liogy mindenképen ragaszkodnak az országos kiállításhoz, most kissé alábbhagytak a lelkesedéssel és kitolták a kiállitás határidejét 1919re. Addig — ugy mondják — több idő lesz az előkészületekre. Meg kell állapítani, hogy ez a hir nem födi a valóságot. Á kiállitás idejét nem tolták ki, aminthogy —- a kiállitás ügyében a részletkérdéseket illetőleg nem is hoztak ínég semmiféle határozatok Volt vita a kiállitás időről, amint azt a Délmagyarország közölte is, a bizottság azonban nem állapodott meg semmiben, aminthogy ez nem is tartozik a hatáskörébe. — Rákosi Szidi érdemkeresztje. A király Rákosi Szidi .színművésznőnek, a Nemzeti Szinház örökös tagjának, a színművészet terén szerzett érdemei elismeréséül a koronás arany érdemkeresztet adományozta. — Uj zsinagóga. Makón. A makói izraelita hitközség évtizedekkel ezelőtt elhatározta, hogy régi imaháza helyett ujat épit, A terv megvalósítását azonban mindig meggátolta a hitközség silány anyagi helyzete. A hitközség azonban nem nyugodott évek hosszú során. A templomépítés eszméjét nem ejtette el. Fillért fillérre gyűjtött, hogv megteremtse a mii létesítéséhez szükséges alapot. Évtizedek szorgalmas munkájának, gondos takarékosságának meg van ezidő szerint az eredménye. Ma már együtt van az építési tőkének a legnagyobb része. Csak egv kis rész hiányzik. Ezt pedig összehozza a hitközség tagjainak az az áldozatkészsége, melv SZÍVÓS kitartással teremtette meg a jelenleg meglevő építési alapot. A hitközség vezetősége ma már eléggé érettnek látja az eszmét, ezért meghirdette a templom épitéséhez a szükséges versenytárgyalást, mely a kellő eredménnyel jart. Ennek alapján már augusztus elseién megkezdik a monumentális alkotás építését. Az uj templom tervét Baumhorn hires budapesti építész készítette, ki a szegedi hatalmas zsinagógát építette. A makói zsidó templom js ennek mintájára épül termeszetesen jóval kisebb méretekben. — Kevesebb lesz az ünnepnap' Az Osservatorc Romano ma a pápának egy július másodikáról kelt Supremi discipline kezdetű motu proprioját közli, amely a katolikus ünnepnapok megtartására vonatkozó egy'íázi szabályzatok megváltoztatását tartalíazza. A motu propj/io többek közt szo NfÜlnt ezeket mondja; í A szentatya elhatározta, hogy az ünnepnapok számát csökkenti és pedig oly módon, hogy a vasárnapokkal egyenrangú ünnepekre vonatkozó szabályokat csak a karácsony, újév és vízkereszt ünnepekre, továbbá Jézus menybemeneteiének, Péter Pálnak és Mindszentek ünnepére korlátozza. Az országos védőszentek ünnepét az ünnepet követő vasárnapra kell áttenni. — Rósa Izsó Wicsbadcnban. Várhelyi Rósa Izsó dr. királyi tanácsos, az ügyvédi kamara elnöke, nyári tartózkodásra Wiesbadenbe utazott. — A Jövő. A Franyó Zoltán szerkesztésében fólhavonkint Aradon megjelenő szépirodalmi, társadalmi és kritikai szemle 12. száma, — amellyel a lap a második félévébe lép — ma jelent meg gyönyörű kiállításban és az alábbi értékes ós gazdak tártalommal : Pogány Béla: Szinházak és direktorok. — Franyó Zoltán: Arno Holz „Phantasus"-ából. — Olasz Fái: „Igen, igaz, akkor . . ." (Novella.) — Nagy Foren-: Nyomor éjszakáján mondandó zsoltár. — Tarka jegyzetek: Urlovasok alkonya (Kálmán Jenő). — Rendelet a szabadoktatásról (i. j.) — Boros Vida (k. m.) — A vénkisasszony zongorája (f. z.) — A jogászpincérek (o. p.) — Hárman voltak (i. j.) — A pápa. — Pierina bőre (f. z.) Györók József: Néhai nászok siratója (Vers.) — Neményi Bertalan, a tizenkilenc éves tudós, akinek egy hatalmas közgazdasági munkáját nemrég megjutalmazta az Akadémia „A holtkéz tonyorében" cimmel szenzációs sikket irt. Ez az első dolga, ami sajtóhasábon megjelenik. — F. Z.: Bonyodalmak. — Kritikák: Móricz Miklós: Kós Károly: Régi Kalotaszeg. — Balassa Imre: Jegyzetek a maronettről. — Elek Viktor: Csáth Géza novellái. — Costa János: Jorga Miklós. — Franyó Zoltán: Egy uj Bánk. — G. Paizs Ödön: Nemóuyi ^Bertalan— G. Paizs Ödön: Gustav Wied novellái. — Feloki József: Románok. — Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 korona. Egyes szám 50 fill. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Arad, Rákőcziu. 11. Szegeden Bartos Lipót könyvkereskedésében kapható. — Istóczy vándorlása. Hol itt, hol amott tűnik föh Istóczy Győző, a nagyon hirliedt, valamikor szép napokat látott felekezeti agitátor. Most Makón tűnt föl. mint egy jeruzsálemi vitéz. És makói lapok igy irnak róla: Istóczy Győző volt antiszemita vezer érdekes életpályát futott meg, volt uiságiró, országgyűlési képviselő, antiszemita vezér s végül ma, n.intkönyvvigóc házalja be az egész országot. Az antiszemita vezérség hálátlannak bizonyult, mert azok hagyták cserbon, akik az antiszemitizmusból hatalmas vagyonokat harácsoltak össze, öt magát meghagyták az antiszemita mozgalom ugató kuvaszának, akit egy-ogy odavetett konccal kilehet elógiteni. Istóczy aránylag elég hamar letört ós eltűnt a közszereplés mezőjéről. Ma mint öreg összetöpörödött sokat csalódott ember járja be az országot s óh sors! házal! . . . S hogy mily kegyetlenül ironikus a sors, mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy az egykori antiszemita vezért, amint tegnap kopottas kaftánszerü ruhájában járt-kelt, mindenki hithű zsidónak nézte." Igy irnak Istóczyróí Makón. — Pusziit a tőzsde. Budapestről jelentik : Ma nagy kavarodás volt a tőzsdén, izgalmas bukásokkal tarkitva. Igen sok gabonakereskedő és tőzsdespekuláns óriási veszteségeket szenvedett, ugy, hogy több gabonakereskedő is teljesen tönkre jutott. A bukások, fizetésképtelenségek oka az, liogy a gabonaárak a termés mutatkozó eredménye miatt rohamosan, alig előfordult módon zuhannak. — Orvos é» ügyvéd háborúja. Budapestről jelentik: Izgalmas inzultusnak voltak szemtanul ma délután azok, akik a Nemzeti Kaszinó plőtt, sétáltak Jutassy József dr főváros! ismert orvosa bottal támadt rá Salamon Péter dr ügyvéd, ütni-verni kezdte, ugy hogy az orvos önvédelemből revolvert rántott elő ós ötször rálőtt a támadóra, kinek egyik golyó a lábába hatolt. A botrányos verekedés előzményei szintén botrányo: Jutassy dr ugyanis elvált a feleségétől, akit hűtlenség miatt választott el törvény szerint a-biróság. Az orvos aztán az Ítéletet sokszorosította és elküldötte minden ismerősének. Salamon dr üeyvéd, aki sógora az asszonynak, provokáltatta Jutassyt, ki az elégtételt megtagadta. Emiatt támadt rá az ügyvéd a forgalmas utcán. Az esetnek biróság előtt lesz folytatása, mert a két szereplő kölcsönösen följelentette egymást. — Csizmadiák és cipészek adója. Naprólnapra folyik a szegedi" Iskola-utcai régi gimnázium épületében a harmadosztályú kereseti adók kirovása. A bizottság pénteken megállapította az összes csizmadiák ós cipészek adóját. Szombaton a cukrászok, cukorka- és fagylultkészitők, mézesbábosok, cukorkagyárosok, ernyökószitők, esztergályosok, fazekasok, fésűsök és fogtechnikusok adóját tárgyalják. — Amerika rémnapjai. Ncwyorkhól jelentik: Nincs szünet a borzalmakban, amelyek Amerikát szünetlenül sújtják. A bőség és a tűzvész nem ismer irgalmat. Tegnap délelőtt Newyorkban huszonöt. Philadelphiában pedig huszonhat ember halt meg napszurástól. Égnek a bányák is! A kanadai bányaterületben kitört erdőtűz egyre terjed. Sok bányászt, akik a jelzéseket nem vették figyelembe, a bányában lepett meg a tüz és körülbelül háromszázan megfuladtak, A kár több mint öt millió dollár. A tűzvész nagy erővel dühöng és az óriási szárazság miatt nagy veszedelem fenyegeti a népet. Az emberek a bányák tárnáiban és a folyókban keresnek menedéket, de sokan épén igy mennek a halálba. Az áldozatok között sok a külföldi is. Az erdőtűz eddigi halottainak a számát hatszázra beesülik, de azok is, akik megmenekültek, annak a veszedelemnek vannak kitéve, hogy éhségnek, nyomornak esnek áldozatul, mert óriási a hiány élelmiszerekben. Tisdaleban négyezer embernek nincs élelme és hajléka. '..'• — Ömlik a vér Párisban. Parisból jelentik: Megdöbbentő gyászos fordulatot hozott a mai nap a nagy arányokban tomboló általános sztrájk eseményeibe. A tegnapi véres összeütközés, amikor egyik dolgozni akaró munkás támadói közül egyet megölt, nagyban hozzájárult a szenvedélyek fölforralásához. Óriási utcai tüntetés tört ki s a sztrájkolok és a rendőrség között heves összeütközés támadt, gyilkos harc fejlődött ki, amelynek borzasztó következményei lettek, öt munkást holtan szállítottak el, legalább harminc ember pedig megsebesült. — Megőrült temetőőr. Brfcs Tógyer Nagyváradon a halottak birodalmára vigyázott. Csendes ember volt, akár csak a szomorú birodalom lakói. Gondosan vigyázott a néma lelkek hideg lakásaira, ápolta a sírokra ültetett virágokat, öntözte, nevelte őket. Éjjelente kijárt a halottakhoz, beszélgetett velük, mert ő értette a halottak néma nyelvét is. A szomorú és néma topultság ránehezedett a temettőőr agyára és pénteken teljes sötétség borult rája. Kiment a barátai közé. a halottakhoz s végigtekintett a gondozott sirok között. Fájdalmas, siró hangon kiálott bele az éjszakába: — Befogadtok közétek egy bűnös lelket? Ti már boldogok vagytok, megyek hozzátok! Hangja elcsuklott és lerogyott egy nemrég fölhantolt sirra. Néhány percig mozdulatlanul hevert ott, majd lázas gyorsasággal fölUgrott; Megyek, megyek) Adjatok helyet! Futott p pirók közt és tépdeste, szórta p mí