Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-13 / 158. szám

i'SBa 1911 julius 13 Amikor a pályaudvar tetejét viszik el. — Titokzatos bűnügy! a fBiilárösban. — (Saját tudósítónktól,) Vakineró furfanggal, a pályaudvar egész hivatalos személyzeté­nek szemeláttára, sőtt az illetékes tisztvise­lők engedelmével lebontotta egy ügyes £saló a fővárosi keleti pályaudvar bádogfedelét, s másnap a kora hajnali órákban tizenkét szekéren suttyomban el is szállította a ren­geteg tömeg bádoglemezt. ; ; i Mult szombaton délután egy bádogos munkavezető jelentkezett a keleti pályaud­var mühelyfőnökénél. Nypíc. napszámost ho­zott magával s azt mondotta, hogy ők á Griinhut bádogos-cég emberei s azért jöttek, hogy megkezdjék a tető javítását.A Máv. csakugyan megbízta a nevezett cégpt azzal, hogy végezze el a keleti pályaudvar tetején szükséges javításokat. De az egész, munka Jelentéktelen dolov. mivelhogy csak kevés javítani való volt a tetőn, nayy'obbára jók voltak még rajta a bádoglemezek. v, . Akivel azonban a jelentkező munkavezető közölte a megbízatást, ugy látszik, nein is­merte a javitó munkálatok arápyait s nem szólt bele, amikor a nyolc napszámos min­den mustrálás nélkül leszedte a tetőről az összes lemezeket. a ... , , / Azt pedig, hogy a lebontott báöpggal va­lami rossz szándéka vplnp a Grfinhut-cég kiküldöttjének, az eljáró tiszt viselő, .néni is sejtette, mivelhogy a munkavezető a nagy tömeg lemezt halomba, rakatta á pályauÖvá­rön s dolga végeztével ismét jelentkezett a tiszt viselőnél azzal, hogy hétfőn reggel fólv­tatják a munkát: fölrakják az uj^És iiven körülmények között egyszerűen éítop­ták a pályaudvar tetejét. Vasárnap háinali négy órakor, amikor ta pályaudvar műhelyeiben és szertárában csak alantas közegek teljesítenek inspekciós szol­gálatot, megjelent a Grünhut-céfc munkave­zetője tizenkét társzekérrel. Hétfőnazután hiába várták. Csaknem jelentkezik aLjriiníjut­cég, hogy folytassa a munkát, Kedden sem. 'Az esetet kezdik furcsának találni s elhivat­ják a pályaudvarra Grünhutot. Grünhut cSak ámul-bútmil, mikor a szem­rehánvólag előadott,esetet hallptja, ,s kijelen­tette, hogy ö nem szedette le. a régi tetőt, nem érti. hogy mit akarnak tőle? A vasutiakpn volt most az ámulás sora s. jó. ídőpe és,sok niagyarázásba került, amig tisztázódott a helyzet és kiderült, hogy csalás fis, tótvajlás történi/Grünhut nyomban odacijtálta a mun­ka vezetőjét és összes napszámosait a pálya­udvarra. , ... .—- Ez itt kérem, Feldmajm Ignác ur, az en munkavezetőm. Ó iárt itt .kérem? . •w.Nem. Aki a bádogot jes?edettp és elszál­htotta szakálals és bajuszos ember volt. Fefdmann urnák pedig nincs se szakálla, se bajusza. Grünhut megkönnyebbülten lélegezhetett volna föl, ehelyett azonban iszonytj. zavarba esett. És még feltűnőbb volt a gavara .reld­ntannak. Előáll ekkor a vizsgálódó vasútiak csoportjából egv cívifruhá^. ember: i.. — Kern Ferenc államreh'dőrségi 'detektív vagvok. Féldírtann ur. ön levétette a szakál­lát. ön vitte el a bádogtetőt. Feldmann megsemmisülten 'dadogja, hogy ne őui.ő lppa el a bádogot. Ekkor az ott jelenlevő munkásokat kérdez­ték: Nyplcan voltak de egy sem tudott a do­semmit, mikor Griinhut kérdi a mun­'kúvezetőiéfol:... •- .. , , r .. -'-. Ja igaz, ^ miért küldte; öri el hétfőn réggel nyolc emberemet a munkából s vett fel he'vettiik hirtelen másokat? Nem dolgoztak ugy. ahogyan kellett volna,— feleli Feldmann., Kern détektjvnek azonban épnen elég voít az, amit eddig látott és IfitartMatfa Feld­mannt. Egy óra leforgásával elpkerítétte a defektiy az orvazdát ís: Köh'út Laiös ismert őszerest, akinél a kok ezer kilogramm bádo­got mind megtalálta. A n'agV' tőmég lemezt jsmét visszaszállították a pályaudvarra. Az áz összeg is megkerült, amit Feldmann ka­pott Kohuttól a bádogért: Feldmannak a Vi­ola-utcában lakó nővérénél találta meg a de­tektív a pénzt, 1000 koronát. Kohut ellen is megindították az eljárást, orgazdaság cimén. Szerelem halottja. — Gyilkosság, ámít nem büntet a törvény. — (Saját tudósítónktól.) Szombaton temették Hodács Ferenc szegedi iparost. Leeresztet­ték a koporsót a hideg földbe, hullott a ko­porsóra a száraz göröngy és a koporsóval együtt egy szomorú titkot akart a rosszindu­lat elföldelni. A huszonhárom éves, erőteljes jiutalember hirtelen halála ismerősei körében nagy feítünést keltett. Összesúgtak a vén­asszonyok és tucatszámra gyártották a me­séket a fiatal ember szomorú végzetéről. A váló azonban senki sem tudta. A fiatal em­ber a titkot a sirba vitte, akik meg kiviile tud­tak a szomorú tragédiáról, jobbnak vélték hallgatni "a dologról. Örökös homály födi a tragédiát, ha a vé­letlenség ki nem pattant egyes részleteket, melyek be világítanak a sötéten elrejtett ese­mények részleteibe. (Á szerelmes legény.) A homályfödte tragédia sablonos szerelmi idillel kezdődött. Hodás Ferenc szerelmes lett egy szegedi szép Lanyha. A leány szivesen "beszélgetett a fiatalemberrel, sőt attól sem idegenkedett, hogy a fiatalember szerelmét szerelemmel viszonozta. Feltűnő sokat vol­tak együtt és már az ismerősök arról suttog­tak, hogy a fiatalember megkérte a leány kezét. Az ismerősók nem tévedtek, mert Hodács Ferencnek tényleg komoly szándéka volt el­jegyezni a leányt. Februárban mái1 mindenki tudta, hogy Hodács Ferenc és Cs. E. jegyesek. A boldogságukat nem zavarta semmi, mert a leány anyja, dacára annak, hogy a fiatal­ember néni volt vagyonos, beleegyezett a liá­hasságba. — Szivesen adom magának a leányomat, .mert.tudom, liogy nem a pénzéért veszi ol fe­leségül, — jegyezte meg több izben a leány anyja. A fiatalember hálásan köszönte meg az anya jóindulatát és megígérte, hogy a te­nyerén fogja hordani a leányt. — Olyan dolga lesz nálam, mint egy király­kisasszonynak, — ábrándozott a szerelmes le­gény, mikor megtudta, liogy jövő héten már hivatalosan is meg lesz az eljegyzés. Na&y mulatságot csaptak eljegyzéskor Ho­dácsék, a szomszédok apraja-nagyja hiva­talos vpjt a dáridóra. Aki csak megnézte a szerelmes párt, nem mulasztotta el meg­jegyezni: , — Még az isten is egymásnak teremtette őket (A rossz nyelvek.) Az éíjegyzés után a leány anyja magához hivatta a fiatalembert és megkérdezte tőle, bógy szereti-e a leányát, vagy csak a pén­zéért akarja elvenniJ Hodács, aki nagyon szerette a leányt, alig tudott,szóhoz jutni: hogy lehet ilyet kérdezni is, ak­kor ís elvenném feleségül az Erzsikét, ha egy fillér pénze se lenne. — Elhiszem, fiam, meggyőződtem róla, — vigasztalta meg az anya a kétségbeesett sze­relmest. Egy rövid ideig semmi sem hábor­gatta .A .szerelmesek nyugalmát. De ez csak .üágyon rjavid. ideig, tartott, mert a rosszmá­jnak .a legény édesanyjával az élükön bele­kezdek, végzetes működésűkbe. — Hodács csak a pénzéért veszi feleségül a leányt. Kell is neki az Erzsi. A pénz, az az istén a mai világon. A legény anyja nem is tiltakozott a mende­monda ellen, sőt még olajat öntött a tűzre, mert ő egy alkalommal sem felejtette el ne­vetve megjegyezni: Bizopy szép kis vagyont hoz a házhoz a leány. Mégis csak okos ember az én fiam. fi mende monda gyors szárnyakon jár. Né­hány nap múlva már a leány anyja is tud* a dologról. Behivia a legényt a szobájába3 barátságosan megkérdezte tőle: | — Remélem, tudod, fiam, mit beszélnek ú lad, meg a leányomról az emberek? —• Nem tudom én, — válaszolta ijedt' Hodács. Cs.-né elmondta a legénynek, amit a szo« szédoktól hallott. A vőlegény egyik ámul" iából a másikba esett, mikor meghallott1 liogy mit beszélnek róla a rossz nyelvek. Meí annyi ereje sem volt, bogv megcáfolja kósza híreket. Szomorouan tért haza és gyelt géden figyelmeztette az anyját, hogy másU nc híreszteljenek róla valótlanságokat, HM*1 az vágyón könnyen az életébe kerülhet A pletyka lavina módjára nőtt. A leá*-' ekkor szemére vetette a vőlegénynek: — Nem mozog a haraszt, ha nem fu a Hodács erősen tiltakozott a gyanúsítás f len, de az mit sem használt, mert Hodács"' nem tudta megállni, hogy el ne dicsekedjen1 szomszédoknak: — Nagy vagyon jön a házhoz, mégis cs"1 okos ember az én fiam. . A viszony a leány és Tlodáes között mjj". inkább feszültebb lett. Már azt se látták f vesen, ha Hodács gyakran látogatta meg menyasszonyát. (Visszaküldték a karikagyűrűd \ Néhány nap múlva Ilodáes levelet kap? a menyasszonyától. Remegve bontotta p Sejtette, liogy nem hozhat jó hirt a levél levélben nem voli írva semmi, hanem kopní: va hullott az asztalra egy arany karú" gyiirii. Ráborult m asztalra és hosszasan (i kogott. Mikor Hodácsné megkérdezte ti)',,j hogy miért sir, csak ennyit felelt: — Megöltetek a nyelvetekkel, anyám. Hodács kétség' "esetten ragadott meg n""' (len alkalmat, ho;>*y a leány előtt kiniagF rázza a végzetes tévedést, de egyre Sem^jJ pott választ. Végre a leány anyja megize" j Hodácsnak, hogy ne is .számítson arra, hpH valamikor is megkapja feleségül a leÓéÜl Hodács még egv utolsó próbára 1'fl? rozta el magát. F.hueut a volt ményasszoi'J anyjához. Hidegen fogadták. A leány <'(UÚ beszélt Hodácscsal: Még lm bjztosan tudnám, hogy szeret/ leányomat, akkor/sem adhatnám magái'1/. Kibeszélne bennünket a fél város. Magán" is jobb lesz, ha elfelejt bennünket, meg leánynak is. Hodács könnyezve hallgatta végig az ;1> szonyt és- szó nélkül távozott. (Ut a temetőbe) Hodács ezután h kudarc után nem prótej többé szerencsét. Ismerősei azt hitték, h0*, már el is felejtette a leányt. Csak a szótte, sága tiint föl mindenkinek. Társaságba járt, kereste a magányt, Barátai sokU' meglepték, mikor sírva csókolgatott egy f® | ve őrzött fényképet. Mikor megkérdezték tőle, liogy miért si* iumm ^(vu wiv i vív, • ,y bánatosan intett a kezével és halkan fele'.,, — Kár nzt megmondani. ITgy sem élek már soká. A szomorú jóslás beteljesedett. Hodács ról-napra sorvadt. Sirba vitte a szerelmi nat. Szombaton azután eltemették. Kosz0'/, kat vittek a sir.iára, de senki sem kérd0/ meg. ki volt a szomorú tragédia okozój0,, Hullott a koporsóra a száraz göröngy­mélységesen szomorú tragédia részi® küldte sirba a kegyetlen élet. • . (sz. Szociáldemokraták politikai fÖ^J nulúsn Budapestről telefonálják : Ma kilenc órakor benépesedett az Andrássy/ 9 Szociáldemokraták tartották meg impo^1' fölvonulásukat, amennyiben tizenötezer ber tüntetett az általános, titkos válH^v, jog mellett s a vóderőjavaslat ellen. léssel, zajos fölkiáltásokkal, de a gyobb rendben vonultak a Reformklul' lyiségei elé, ahol Beck Lajos képviselőm Buchinyer Manó beszéltek, majd a legp®1 sább rendben oszoltak szét. 1911 juli Szegéni — Uáda! (Saját i volt a ss tegnapi ük országgyül súlyos vá közkórház sokszor tál szineket al A botrár lenlése utá főorvos jel nos ország megdöbben Hletvo süj'í eset, amely képviselő v Janiga Já tatóan ször ber. Elmonc szabadkai k báiom hétig Platt az idő sorsú etulei v%én az al mekét, hogj nyúlásban ? borzasztó adott, sulyo vissza vott 1 Amikor a aziránt, ho sebek, a kó adta, hogy Ebből a Janiga Jánc ság ülésén kai közkórl ott vétkes k sorsú embei "ok. Purgl tagok a leg domásul a 1 botrányát osotet mie vizsgálja m( Kérdést i vezetőségéh kaptuk, hog semmit se 1 Sántha szerint igaz kórházban akar egy éppen görvt bogy néha orvosságot le sügorubbi bet igaz az Az is rao leesett. His yil ágyba áeyak alac Dleg épen a Kyerek. Üj rends h°l jelenti méltó cikk azt fejte mikor a csak ócska tapasztalat kel bizony h<*dihaiók rc'szeti ko tervvel, h( szerzett éR a fői,­sebosség Páncélzat 'uára a t

Next

/
Oldalképek
Tartalom