Délmagyarország, 1911. július (2. évfolyam, 148-172. szám)

1911-07-13 / 158. szám

1911 julius 12. DÉLMAGYARORSZÁG 145 Szegény gyerekek a kórházban. — Vádak a szabadkai áüapoíok miatt. — (Saját tudósítónktól.) Kinos szenzációja volt a szabadkai közigazgatási bizottság tegnapi ülésének, amelyen Janiga János dr országgyűlési képviselőnek az ajkáról olyan súlyos vádak hangzottak cl a szabadkai közkórház ellen, amelyek erre az amúgy is sokszor támadott kórházra a logsötétebb szineket akasztják. A botrány Günther Antal dr főorvos jelentése után pattant ki. Amikor ugyanis a főorvos jelentését végigolvasta, Janiga János országgyűlési képviselő szólalt föl ós megdöbbentő ügyben kórt fölvilágosítást, illetve sürgős vizsgálatot, A megdöbbentő eset, amelyről a közigazgatási bizottság a képviselő utján értesült, a következő: Janiga Jánoshoz a napokban megbotránkozt'atőan szörnyű panasszal jött egy szegény ember. Elmondta, hogy a görvelykóros kisfiát a szabadkai közkórházba adta ápolásra, A kisfiú bái om hétig volt a kórház ápoltjai közt s ezatatt az idő alatt feléje se néztek a szegénySorsú ember beteg gyermekének. A harmadik hót végén az atyja fölkereste a kórházban gyermekét, hogy megtudja, mennyire jutott a gyógyulásban? A szegény ember elszörnyedve, borzasztó állapotban látta viszont ápolásra adott, súlyosan beteg gyermekét: arca összevissza vott ütve, tele véres- sebekkel. Amikor a megrémült apa tudakozódni kezdett aziránt, liogy honnan erednek a fia arcát ellepő sebek, a kórház személyzete azt a magyarázatot adta, hogy a kisfiú leesett az ágyról. Ebből a súlyos és bántó esetből kifolyólag Janiga János képviselő a közigazgatási bizottság Ülésén azt a vádat hangoztatta a szabadkai közkórház ellen, a nyilvánosság előtt, hogy °tt vétkes könnyelműséggel veszik a szegónysorsu emberek gyermekeit, akikkel nem törődnek. Purgly Sándor dr főispán és a bizottsági tagok a legnagyobb megütközéssel vették tudomásul a kórháznak ezt az elszomoritóan bántó botrányát ós utasították a főorvost, hogy az esotet mielőbb a legnagyobb szigorúsággal vizsgálja mog. Kérdést intéztünk telefon utján a közkórház vezetőségéhez, ahonnan azt a szűkszavú választ kaptuk, hogy a görvelykóros gyermek esetéről semmit se tudnak. Sdntha György főorvos, a kórháznak ezidőszerint igazgatója, kizártnak tartja, hogy a kórházban megtörtént volna, hogy a gyermekkel akár egy napig senki se törődött volna. Az — éppen görvélykóros gyermekekkel — megesik, hogy néha három-négy hétig nem operálják, orvosságot sem kap, csak jó kosztot, de ő a ieszigorubban ellenőrzi az ápolókat és nem lehet igaz az, hogy a gyorekckkel nem törődtek. Az is moglehet, hogy a gyerek az ágyról Uesett. Hiszen két-három gyereket is kell egyeli ágyba elhelyezni, lelökik egymást, de az ágyak alacsonyak, meg nem ütik magukat. Az ">eg épen lehetetlen, hogy véresre verte magát a gyerek. Ej rendszer a flottaépitészetben. Londonh°l jelentik: A „Dail Telegraph" figyelemreméltó cikkben foglalkozik a flottaépükezéssel és azt fejtegeti, hogy nincs messze az az idő, wiW a ma épülő hatalmas Dreadnoughtokat Cgak ócska vasnak fogják használni, mert a Tapasztalatok kérlelhetetlen következetességül bizonyítják, hogy a hajóóriásoknál a kisebb kadihaiók sokkal többet érnek. Az angol tengerészeti kormány már is foglalkozik azzal a tervvel, hogy az uj hadihajókat az időközben ^érzett tapasztalatok alapján fogja megépítem é8 « főirányelv a gyorsaság less. Az elérendő sobesség óránkónt 35 vagy 36 csomó és újfajta Páncélzattal is kísérleteznek a hadihajók szájára a torpedótámadások ellen. A cirkálót már az uj terv alapján akarja építtetni az admirális, de hogy az 25 csomó gyorsaságot legyen képes elérni, ahoz 70,000 lóerejü gépekre van szükség s ezek egymaguk majdnem egymiilió font sterlingbe kerülnének, ha egyáltalán előállíthatók. Újfajta 13 és fél hüvelykes ágyúval is kisórloteznek az épülő uj hadihajók számára. A 15 hüvelykes ágyuk előállítása még sok időbe fog kerülni. Függetlenségi közös vacsora. A mai hallatlan obstrukció, amely a kecskeméti földrengés szomorú tárgyalásába kapcsolódott bele ellenzéki politikakópen, közelebb vitte egymáshoz a két függetlenségi pártot. Néhány órára, amig a gyomrukat megterhelhették, lenyelték egymás iránt érzett kölcsönös undorukat és vacsoráztak. Közös lakomára gyűltek össze. A kies, a gyönyörű Margitszigetre rándultak ki, a Justh-pártiak a vezér segítségével, a Kossuth-pártiak az üiWilő, beteg Kossuth Ferenc vezérre gondolva. És lakomáztak, Justhpárti kőnyomatos szerint — vidám ós Ielke3 hangulatban, Jnsth Gyula halotti tosztja mellett — tudniillik az ellenzéki obstrukció sikerét helyezte kilátásba. A lakoma minden különösebb eredmény nélkül végződött, mert legközelebb — Apponyi Albert tanári beszédére — újra összegyűlnek. És uira lakomára . . . Uj élet a romokon. — Az ország, a külföld Kecskemétért. — (Saját tudósítónktól.) A szerencsétlenségtől sújtott város a maga erejéből, még a király és az ország segítségével munkához látott, hogy a katasztrófa nyomait eltakarítsa, a megrongált házakat kijavítsa vagy újraépítse és visszatérjen a rendes életmódhoz. A király adománya és az államtól engedélyezendő kamatmentes kölcsön a legerősebb segítő eszköze a város újjászületésének, de ugy látszik, igen jelentékeny lesz az a segítség is, amit városoktól, intézetektől és maés magánosoktól, nemkülönben a külföldtől, fog kapni Kecskemét városának közönsége. Az építészekből és mérnökökből alakult bizottság folytatja a házak vizsgálását és sok épületet kénytelen volt lezárni, mert veszedelmesen megrongálódott és alkalmatlanná vált a lakásra. Azok a műszaki tisztviselők, akiknek sürgős kiküldését kérte a város a kormánytól, még nem érkeztek meg s mivel igen nagy szükség van rájuk, a tanács megsürgette küldésüket. Az építési munka. A tanács plakátokon közli ma a közönséggel, hogy a kőmivennmkásokkal semmi baj sincs, a munkások pedig visszautasítják azt a vádat, liogy ők a helyzettel visszaélve, nagy munkabért, akarnának kizsarolni. Garbai Sándor és Bokányi Dezső, kik tegnap itt voltak a szociáldemokrata pártvezetősége nevében, a polgármesterrel tárgyaltak, kijelentették, hogy a város normális munkabérért, annyi munkást kaphat, amennyire szükség van; ha akadna olyan munkás, aki zsarolni akarna, nyomban kizárják a szakszervezetből, A segítség kiosztására kinevezett bizottság plakátokon fölhívja a város közönségét, hogy jelentse be a kárát. A bizottság három kategóriát állapított meg a segítség kiosztására nézve. Az első osztályba azokat sorolják, kiknek lakóháza elpusztult s nem tudnák segítség nélkül újra megépíteni. A második osztályba azok tartoznak, akik nem a maguk házában laknak s akiknek a lakásberendezésük pusztult el. A harmadik osztály azoké, akiknek segítségre nincsen szükségük, csupán kölcsönre. Ezek az államtól fölajánlott kamatmentes kölcsönből kapnak szükség szerint való összeget. A város azzal is könnyít a lakosság helyzetén, hogy az összes végrehajtási eljárásokat fölfüggesztette. Ma reggel negyedfél órakor morajtól kisért, lökés nélküli gyönge rezgést éreztek Kecskeméten. A török kormány részvéte. A török kormány nevében Musztár bég budapesti török főVouzul Kada Elek kecskeméti polgármesterhez a következő levelet intézte: Az a nagy szerencsétlenség, amely a színmagyar Kecskemét szabad királyi városát érte, mélyen megrendített minden érző szivet. Annál inkább tölt el bennünket ez a rendkívüli csapás a legnagyobb szomorúsággal, mert hiszen az általunk szeretettel környezett testvérnemzetnek fiai szenvednek tőle. Meg vagyok győződve róla, hogy testvéreink férfiassága, magyar szívóssága és ellenállóképessége ezt a bajt is ki fogja heverni és sikeresen fog tovább baladni, ami Kecskemét polgárságát eddig is jellemezte. Ebez a sikerhez szivemből kívánom a Mindenhetó áldását, liogy Kecskemét városa ismét fölviruljon és még nagyobb és erősebb támaszává váljék a dicső magyar nemzetnek. Fogadja polgármester*ur ugy a saját, mint kormányom nevében mélyen érzett részvétünket és fejezze ki polgártársai iránt is kiváló nagyral>ecsülósünket és állandó rokonérzésünket. Maradok szives és testvéri üdvözlettel Musztár bég török főkonzul. Héderváry Károly gróf miniszterelnökhöz a következő levelet intézte Musztár bég: Elsőrendű kötelességemnek tartom szivem mél£ érzésén kivül, hogy Kecskemét szabad királyi városát ért nagy csapás alkalmából nagyméltóságod, mint Magyarország miniszterelnökének ugy a saját, mint kormányom nevében a dicső magyar testvérnemzet iránt a legmélyebb részvétemet kifejezzem. Kecskemét szabad királyi város polgársága ismert magyar szivósságával ne csak visszanyerje, de megnövelje ujabb fölvirulását, fogadja nagyméltóságod kiváló nagyrabecsülésem kifejezését. Musztár bég török főkonzul. — Zita hercegnő a királynál. Bécsből jelentik, hogy Zita hercegnő, Károly Ferenc József főherceg menya sznonya, tegnap a párra a l herceg Bécs melletti scliivarzaui kastélyába érkezett. Vőlegénye Pontafelig, a határig elébe utazott. Zita hercegnő legközelebb meglátogatja Ischlben őfelségét, hogy bemutatkozzék neki. Vele lesz Mária Jozefa főhercegnő és a vőlegénye is. — Egy orosz Nobcl-dij. Föltűnést keltő hirdetés jelent meg a napokban a nagyobb szentpétervári lapok hasábjain. Az orosz állambank és a tudományos akadémia fölhívja az összes Írókat, hogy az Araktsejeffféle pályázat határideje közeledik ós az egy milló rubeles dijat föltétlenül kifogják adni annak, aki 1. Sándor cár legjobb életrajzát megírja. — A szabadkai üzleívezetőseg. Szabadkáról jelentik: Bíró Károly dr polgármesterhez ma a következő távirat érkezett: „Részletes előtanulmányaink során kiderült, hogy az ottani üzletvezotőségi palota épülete, habár annak haladéktalan megépítéséhez minden lehető intézkedést késedelem nélkül megteszünk, jövő évi augusztus hóra, amikor ae uj üzletvezetőségnek funkcióját meg kell kesm dehie, befejezhető nem lesz. Ennélfogva és mi. vei tudomásunk van róla, hogy az uj városházába a városi hivatalok a közel jövőben beköltöznek, addig is, mig idevágó írásbeli megkeresésünk oda megérkezik, ezúton sietek nagyságodat értesíteni, hogy az üzletvezetősóg elhelyezését a város által az uj városháza épületében fölajánlott helyiségeket rövid időre igénybe venni kénytelenek leszünk. Kérem tehát, hogy az uj városháza fölépítésénél az üzletvezetősóg elhelyezésére szükséges helyiségeket föntartani méltóztassék. Marx, máv. elnökő Biró Károly dr polgármester az üzletvezetőség ügyével kapcsolatban a következőkot mondta a városi hivatalok behurcolkodására vonatkozólag : „A Marx, Máv. elnökigazgató mai távirata nem zavarja a város azon elhatározását, hogy hivatalaink az nj várqsházépiUetbe való be-