Délmagyarország, 1911. június (2. évfolyam, 124-147. szám)

1911-06-20 / 139. szám

1911 junius 20 iíELMAÖYARORSZÁü szem­soha­hatalmasabb szervezeténél fogva minden em­berét a választási urnához fogja hozni, a vá­lasztóknak az a része, amely otthon marad­na és nem szavazna le, semmiesetre sem a szociáldemokraták közül kerülne ki. A kö­telező szavazással tehát Gessmann azt akar­ta elérni, hogy ez az indifferens és ép azért konzervatív hajlamú tömeg a keresztény­szociálista táborba legyen terelhető. De Gessmann elszámította magát, mert a skan­dalumoknak az a szakadatlan láncolata, mely a keresztény-szocialista pártot Lueger ha­lála óta népszerűtlenné tette, azt eredmé­nyezte, hogy ez az indifferens választótö­meg, mely a kötelező szavazás folytán kény­telen volt leszavazni, a keresztény-szociális­ták ellen foglalt állást s részint a szabad­elvűekkel, részint a szociáldemokratákkal szavazott. És a keddi pót választásokban le­hetnek meglepetések, de a keresztény-szo­ciálista párt három vezérének, Liechtenstein hercegnek, Pattai képviselőházi elnöknek és YVeisskirchner kereskedelemügyi miniszter­nek bukása kétségtelen. A képviselőház ülése. — Elfogadták a közoktatásügyi költségvetést.— (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülésén elfogadták a közoktatásügyi költség­vetést. Kedden már az igazságügyi tárca tárgyalása következik. A Justh-párt beigérte, hogy nyújtani fogja a vitát, de azért re­mélni lehet, hogy az igazságügyi reformokat azoknak szükségszerűségét és helyességét belátják, igy a vita nem igen tart hosszabb ideig. A Ház mai ülése különben Szegedre vo­natkozó magyarázattal kezdődött. Pozsgay Miklós, aki bátorkodott mígmarni Szeged egyik legkiválóbb, harcos vezetőjét, Rósa Izsót, a legutóbbi ülésen ugyanilyen hang­nemben, hamis hirek nyomán durván megtá­madta Nagy Aladár dr szegedi törvényszéki elnököt. A mult ülésen ugyanis azt állította Nagy Aladárról, hogy gyáva, mert „egy más vallású" pressziójára elég gyáva volt lemon­dani a katolikus kör társelnökségéről. És — kivételesen — bocsánatot kért ma, ha nem is teljes bocsánatot, mert az ő bocsánatkérésé­vel újból és méltatlanul megtámadta Nagy Aladárt, amikor ma azt kérte, hogy „ az or­szággyűlési naplót ugy igazitsák ki, hogy ő a gyáva katolikus kifejezést használta. Ez a harcmodor igazán méltóPozsgayhoz, aki de­rék, becsületes emberekre szinte orvul tá­mad rá és amikor belátja, hogy tévedett, ak­kor szinte orvul és bocsánatkérési jeligé­vel — tovább sérteget. Még jó, hogy sérté­seit senki se, még Polónyi Géza se veszi ko­molyan. A Ház mai üléséről ez a tudósításunk szól: Kabós Ferenc alelnök negyed tizenegy óra után megnyitja az ülést. Hitelesitik a mult ülés jegyzökönyvét. Elnök bemutatja Gerliczy Fe­renc báró szegedi képviselő mandátumát. Je­lenti, hogy a Nagy Emil baandátuma ellen be­adott petíciót, a Kúria átirata szerint, vissza­vonták. Pozsgay Miklés személyes kérdésben napi­rend előtt kér szót. A naplóból arról győző­dött meg, hogy szombati beszédébon gyávának mondotta Nagy Aladár szegedi törvényszéki elnököt, amiért lemondott a katolikus kör el­nöki állásáról, Vázsonyi támadása miatt. Ezért bocsánatot kór és kéri a napló kiigazítását. Napirend szerint folytatták a kultusztárca költségvetésének részletes tárgyalását. (Testnevelés.) A testnevelés tótelénél Polónyi Dezső élénk szavakkal ecseteli az ifjúság testi nevelésének fontosságát. A mostani nevelési rendszer el­avult, amelyet reformálni kell. A mai deka­denciát csak az fogja megszüntetni, aki mai nevelési rendszerünket a testi nevelés alapjára fogja helyezni. Ilosvay Lajos sok részben hozzá­járul Polónyi Dezső fejtegetéseihez. Bernáth ;Béla: A testnevelés fontosságát senki sem vonja kétségbe ós az is kétségtelen, hogy az erre fordított összeg igen kevés. Na­gyon helyes az, amit a miniszter mondott, hogy nem hive a szisztematikus tornázásnak, hanem inkább a szabad téren való játóknak és a sportnak. Sümegi Vilmos a miniszternek ismét figyel­mébe ajánlja a testnevelési ügyosztály fölállí­tásának ügyét. A tornatanárok helyzetét javí­tani kell. Hock János szintén örömmel veszi, hogy ezt a kérdést vita tárgyává tette a Ház. A legna­gyobb fontosságú, hogy az ifjúságot egészsé­gesnek neveljék. Anglia is annak köszönheti nagyságát, hogy a testi nevelésnek fontosságát először ismerte föl. A klimatikus viszonyok Angliában még kevésbbó jók, mint nálunk, mégis ott állandó a szabadban Való játék. A társadalmi különbségeket is kiegyenlíti a labda­rúgás. A torna is szükséges, de nálunk nem egészen megfelelő, mert a német temperamen­tum egészen más, mint a mienk. Apponyi Albert gróf: Az iskolázás anyagát meg kell változtatni olyanformán, hogy a ta­nítási tervbe a pedagóguson kívül az orvosnak is legyen beleszólása. Ajánlja a miniszternek, hogy nagyon fontolja meg az .országos torna­verseny ügyét, mielőtt döntene. A tételt meg­szavazza. (Zichy válasza.) Zichy János gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter szintén nagyfontosságot tulajdonit a testnevelésnek. A tornaversenyeket decentrali­zálni óhajtja. ígéri, hogy jövő évi költségvetésbe nagyobb összeget fog beállítani a testnevelés céljaira. A Ház a tételt változatlanul elfogadta, ezután az elnök az ülést öt percre felfüggesz­tette. Szünet után Apponyi Albert gróf a szak­iskolák tételénél szóvá teszi a népnevelés ügyét. Zichy János gróf kultuszminiszter han­goztatja, hogy a törvény végréhajtása kétszer annyiba kerül, mint amennyire preliminálva volt. Az iparoktatás tételénél Mártonffy Márton az ipari és kereskedelmi iskolák bajairól beszél. A bábaképzők tételénél Baross János szóvá teszi, hogy Doktor László bábaintézeti igaz­gató az egygyermekrendszernek a hive és erre oktatja a bábákat is. Tiltakozik az ellen, hogy a szabadkőművesség destruktív iránya által fölkapott elméleteket az állami intézetekben is terjeszszék. Sándor Pál szerint a szabadkőművességnek semmi köze az egygyermekrendszerhez. Bakonyi Samu a zsidó egyház szervezését teszi szóvá. Lukács György az ortodox zsidók autonómiá­járól beszél: elmondja, hogy miniszter korában kísérletet tett az ortodoxok szervezésére, de mivel időközben lemondott, tervét nem való­síthatta meg. Polónyi Dezső a székelyföldi kepemegváltást sürgeti. Nadányi Gyula fölszélalása után a közokta­tásügyi költségvetés összes tételeit részieleiben is megszavazták és a közoktatásügyi miniszter zajos éltetésével véget ért az ülés. A véderőbizottság ülése. Budapestről telefonálják: A véderőbizottság ma délután ülést tartott, amelyen Khuen-Héderváry és Hazai is megjelentek. Dániel Gábor, Németh Károly, Pejacsevics Tivadar gróf, Szabó István, Bakonyi Samu és Kelemen Béla föl­szólalása után a huszonötödik szakasztól a negyvenedik szakaszig elfogadták a javas­latot. Az Ausztriai pótválasztások. Bécsből je-. lentik: Lázas a készülődés a pótválasztásokra és a helyzet teljesen bizonytalan, mert a né­met szabadelvüpárt maga alatt vágná a fát, ha belemenne az egész vonalon a kompro­misszumba és a szociáldemokraták ellen sza­vazna, akiknek támogatására sok kerületben mulliatatlanul szüksége van. Különösen nagy a fejetlenség a bécsi kerületekben, ame­lyeknek választóközönsége megelégelte a ke­resztény-szociálista uralmat s nem volna kapható rá, hogy a szociáldemokraták ellen a régi városi pártot támogassa. A kormány, mindent elkövet, hogy egységes választási tervvel és jelszóval vivja' meg a holnapi mérkőzést. Ezen fordul még;egész sorsa. Cseh politikai körökben azt tartják, hogy a pót­választások feltétlenül a ; kabinet ellen fog­ják billenteni a mérleget és a Bienertli-mi­nisztérium sorsa meg vtn pecsételve. Bomlás a román nemzetiségi párt­ban. A román nemzetiségi pártkebelében évek óta.duló belső harcnak már jelentkez­nek a következményei. A fiatal generáció legharciasabb vezére, Goga ©ktávián, a jeles költő már ezelőtt hat hónappal lemondott a komüé tagságról és már akkor sejteri lehe­tett, hogy példáját többen is követni fogják. Első követője Oncu Miklós dr, az aradi Tri­buna tulajdonosa és az ottani Viktória Ta­karékpénztár vezérigazgatója, aki a mult héten mondott le. Ugyancsak a mult héten lépett ki a komitéből Cosma Aurél dr, te­mesvári ügyvéd. Gogának sógora. Több ki­lépés is várható. A régi vezetőségnek meg­van még a többsége, akciójuk azonban e kilépésekkel és különösen a Tribuna ellen­séges állásfoglalásával szemben erősen meg­bénult. Az Achim-ügy a gyulai esküdtbíróság elöli. — A Zsilinszky-fiuk védekezése. — (Kiküldött munkatársunktól.) Országos szenzáció szinhelye lett a békésmegyei kis Gyula, amelyet a vasúti vonalaknak a szom­szédos Békéscsabán való összefutása hosz­szu időre elzárt a fejlődésnek még azoktól az igényeitől is, amelyekkel jövőjük elé a Gyu­lánál jóval kisebb városok bizalommal néz­nek. Csendes is itt minden, az utcák, az emberek, még a kávéházakból is kevés éjjel hallatszik ki az eléggé jól világitott utcákra zene. Már a tárgyalás előtt való este be­járó ma várost. Embert alig látok, a villany­körték fénye itt-ott világit meg embereket, akik jó falusi módra kiülnek a ház elé. Áchim Andrásról, a vizsgálati fogságban ülő Zsi­linszky-fiukról édes-keveset beszélnek, az egész ország készül erre a páratlan érdekes­ségü tárgyalásra, amelyen alighanem külön­böző társadalmi osztályok és társadalom­politikai alapelvek újból, immár nem először és nem utoljára, mérik össze élesre fent fegyvereiket, csak Gyula nem. Az állomástól a városba vezető uton áll a törvényszék vasrácsos kerttel keritett, fehé­res épülete, az egyetlen pont, ahol a tárgya­lás első napjának reggelén némi jelei mutat­koznak annak, hogy itt ma olyan esemény készül, amelynek kiengesztelését kell nyúj­tania egy megdöbbentő halálesetért, igazsá­got kell tennie az élők között és olyan epi­lógussal kell a magyar társadalom történe­tének átadnia ezt a sokszoros tragédiát, a melylyel dokumentálható lesz, hogy a mai igazságszolgáltatás egykép hátat fordit azokank a nagy szélsőségeknek, amelyeknek képviseletében Áchim András, Zsilinszky Gá­bor és Zsilinszky Endre dr ezt a halálos végű párbajt megvivták. Az idő nagyon drága lehet az igazságszol­gáltatás gyulai berkeiben, a tárgyalást reg­gel nyolckor nyitja meg a nagy pedantériáyal dolgozó elnök, Gálbory József. Az eléggé szűk és az ilyen tárgyalásokra egyáltalán be nem rendezett tárgyaló terem a legvidékibb lassúsággal telik csak meg és bizony jól el­múlt már kilenc óra, tul vagyunk Zsilinszky Gábor vallomásán, amikorra olyan mérték­ben foglalja el az ülőhelyeket a hölgy-, az állóhelyeket a férfiközönség, hogy az kvadrál azzal az érdeklődéssel; amelylyel az egész ország a kis Gyuláról várja a magyar tár­sadalom egyik arősen ütköző pontjában az igazságtevést. A törvényszéki épület előtt csoportosan állanak emberek, csizmában, magyar kalapban, sujtásos ruhában. Vata-

Next

/
Oldalképek
Tartalom