Délmagyarország, 1911. május (2. évfolyam, 100-123. szám)

1911-05-16 / 111. szám

w m AÉt é1911 május 14 DELMAGYARCkSZÁTÍ 140 16 I teríedő határozata, mely az egész vármegyéj ben óriási feltűnést kert. A "belügyminiszter ugyanis nemcsuk az alispánt függesztette föl állásától és rendelte el ellene a fegyelmi vizsgálatot, hanem felfüggesztő állásától Fekete Károly hátszegi főszolgabírót, Bartha Dezső dr és Pap Ernő hátszegi szolgabirákat, Fodor Gyula szászvárosi főszolgabírót, Imre István szászvárosi szolgabírót, Tolnai) Lajos dr vármegyei tiszteletbeli ügyészt és egy csomó közigazgatási gyakornokot ós Írnokot. Mind o fegyelmi vizsgálatok lefolytatásával a közigazgatási bizottságot bizta meg. A közigazgatási bizottság május 20-án tartandó rendkívül ülésén kezdi meg az eljárást. Az alispáni széket már a 30-iki megyegyűlésen betölti. A képviselőház ülése. — Elfogadták a honvédelmi büdzsét. — (Saját tudósítónktól.) Hétfőn a képviselőház folytatta a honvédelmi költségvetés tárgyalását, azonban minden érdeklődést a vasárnapi katolikus gyűlésen történtek és Áchim András tragédiája kötött le. Mindkét dologról nagy izgalommal beszéltek a folyosón, ugy, hogy a teremben alig volt hallgatóság, pedig a horvátok részéről nagyon érdekes kijelentés hangzott el. A horvátok, amidőn egyrészt a horvát kiegyezés teljes épségben való föntartása mellett foglaltak állást, ugyanakkor oly széleskörű követelésekkel léptek föl, amelyek aligha maradnak következmények nélkül. Kabos elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének fölolvasása és hitelesitóse után elnök jelenti, hogy Justh Ferenc képviselő, közalapítványi igazgatóvá törtónt kinevezése folytán lemondott mandátumáról, Fráter Loránd pedig lemondott bizottsági tagságáról. Lukács László pénzügyminiszter, mint kereskedelmi miniszter több helyiérdekű vasút engosorban önmagát és csak azután az oktalan házigazdákat, akik liázbéres negyedek hajnalán álmatlanul fetrengenek az ágyakban, mert várják Szalay látogatását. A hosszú tél csak arra való, hogy megnevettesse Szalayt, a fakereskedők kartellje pedig pompás alkalom kedves tréfákra. Buzgó boltosokat maró gunynyal szed ő széjjel, amiért lehetetlen sablónokhoz ragaszkodnak s ma is ugy kezdik a leveleiket, mint száz év előtt, eldicsekedve, hogy könyveiket átvizsgálták, mikor is ezt találták, azt találták. —- Uraim, az istenért sem akarom önöket fárasztani, rimánkodik az előzékeny Szalay. Én nem buzdítottam önöket erre a terhes vizsgálatra! Egy délutáni habos kávé kedvéért azonban képes mindenkinek megbocsátani. A házi urnák, a fakartellnek, a kereskedelem levelező tagjainak. Akkor lenne csak teljes a bocsánat, ha akadna Mecenás, aki felköltözteti Budapestre Deák Ferencnek ezt a vérrokonát. (Talán Deák politikájának a hivei megtehetnék.) A Népopera őt szerződtette elsőnek, Szoyer Ilonka asszony szép szemét nem kerülte el szegedi vendégszereplései alkalmával Szalay nagy szakértelme. Oda is jó ügyelő kell. A fővárosba való hurcolkodás azonban fölér egy leégéssel. Minden jó lélek dicséri az urat s nem halt még meg a nemzet reménye, hogy vannak hazafias lelkesedósü szállitók, akik A szabin nők elrablása előadásán, mikor Szalay búcsúzik a szegfedi közönségtől, ötpecsétes levélben jelentik be ilyen irányú készségüket. Vederemó! avagy Videant consules! mondjuk a határőrvidéki lapok vezércikkíróival. Floridor• délyezósóről szóló jelont,est és a rabszolgakereskedelem efteni védekezés iránt létrejött nemzetközi egyezményt terjeszti elő. Pékár Gyula beterjeszti a könyvtári bizottság- jelentésót. Áz irományok előterjesztése után következett a napirend, a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalása. Haller István (néppárti) a katonaság költségűit sokalja. Sürgeti, hogy a hadgyakorlatok alkalmával okozott károkat a hadsereg megtérítse. Panaszkodik, hogy a legénységgel a íelebbvalók megint rosszul bánnak. Ennek orvoslását sürgeti. (Horvát követelések.) Brankovics Demeter a horvát képviselők nevében előbb horvát, majd magyar nyelven ismerteti a horvátok kívánságait. Kijelenti, hogy a horvátok az 1868: XXX. törvénycikkbe foglalt kiegyezés alapján állanak, de annak pontos megtartását kérik. Sajnos azonban, a törvényen sok sérelem esett. Különösen a szolgálati nyelv körül. A törvény szerint a szolgálati nyelv minden horvát hivatalban a horvát, a honvédségnél pedig még a vezényleti nyelv is horvát. Következésképen a horvát honvédség minden szolgálati intézkedése ós nyomtatása csak horvát nyelven történhetik. Fölsorolja a hibás nyomtatványokat és azt óhajtja, hogy regnikoláris bizottságok döntsenek a sérelmek fölött. Nagy baj, hogy a horvátoknak jelenleg nincs honvédiskolája és hogy a horvátok a tisztikarban nincsenek eléggé képviselve. Reméli, hogy a kormány erre nézve megnyugtató kijelentéseket fog tenni. (.Elfogadjuk . . .) Okolicsányi László (pártonkívüli függetlenségi) a honvédség fejlesztésének szükségességét fejtegeti. Okolicsányi László után több szónok nem lévén, elnök a vitát bezárta. Szünet után Hazai Samu honvédelmi miniszter reflektált a költségvetés során elhangzott beszédekre. Hazai Samu: Nem kiván programbeszédet mondani, mert nagyon sok faktor működik közre azon a téren, amelyen ő működni hivatva van. A katonai szolgálat nagy teher a népre nézve; ő a maga részéről azon van, hogy ez a teher minnól inkább megkönnyittessék; nagy könnyebbség lesz a szolgálati időnek két évre való leszállítása. Az egyévi önkéntesektől a jövőben is a középiskola elvégzését követelik, de mindazoknak, akik a középiskola hatodik 03ztályát elvégezték, megengedik, hogy fölvételi vizsga után az egyévi önkéntesi szolgálatra a jogot megszerezzék. Azt az értelmiségi vizsgát, amelynek utján bárki megszerezhette az egyévi önkéntességi kedvezményt, el fogják törölni, mert ezen a téren igen sok visszaélés törtónt. Megemlékezik még a tisztikar anyagi helyzetéről is, amely igen szomorú. Háromezerhatszáz honvéd és csendőrtisztet szólított föl, hogy vallja be az adósságait, amire ezernégyszáz tiszt mintegy hétmillió korona adósságot jelentett be. A tiszti fizetésnek mintegy huszonöt százalékát az adósságok kamataira fizetik. Ezen a bajon valamiképen segíteni kellene, talán ugy, hogy a tisztek és állami tisztviselők hitelképességét csökkenteni kellene s mindenesetre föl kellene emelni azt a minimumot, mely a fizetésből le nem foglalható. (Helyeslés.) Részletesen reflektál ezután a miniszter a vita egyes szónokainak. Sajnálja, hogy Kelemen Béla a közös hadsereget idegen seregnek nevezte. Harmincnyolc évi katonai szolgálata alatt sohasem tapasztalta, hogy a közös hadseregben idegen szellem vagy épen magyargyűlölet volna. Végezetül Kelemen Bélának a fegyverkezés korlátozására vonatkozó indítványával foglalkozik a miniszter. A maga részéről nagy hive a bókemozgalomnak, de azt hiszi, hogy ezen a téren kezdeményezést a nagy államoknak kellene megragadniok. A honvédelmi költségvetést különben elfogadásra ajánlja. (Éljenzés a jobboldalon.) A Ház ezután általánosságban elfogadta a honvédelmi tárca költségvetését. (A kereskedelmi tárca.) Következett a kereskedelmi tárca költségvetése. Heltai Ferenc előadó elsősorban Hieronymi Károly kereskedelmi jpiniszteí^haláláról emlékezett meg és az interrugnumra való tekintettel kérte a Házat, hogy ne bocsátkozzék hosszú vitába. A költségvetést különben elfogadásra ajánlotta az előadó, akinek beszédével véget ért az ülés. Népgyűlés az általános választói jogért. Kiskunfélegyházáról jelentik: Vasárnap Hblló Lajos és Batthyány Tivadar grói képviselők népgyűlést tartottak, melyen az általános, titkos ós egyenlő választói jog mellett fejtettek ki agitációt. A karlócai kongresszus. Kar lócáról jelentik: Rohonyi Gyula királyi biztos, Joánnovics Pál miniszteri tanácsos adlátus és Velykov dr titkár kíséretében hétfőn délután az agy órai gyorsvonattal Karlócára érkezett. A vasúti állomáson Milics Dusán karlócai polgármester fogadta a királyi biztost és kísérőjét. Rohonyi a patriárka palotájába szállt. A szerb radikális párt hétfőn este Újvidéken, az önálló párt pedig Karlócán konferenciát tartott. Az összes szerb megyés püspökök Karlócára érkeztek. A kongresszusi ülés kedden délelőtt tiz órakor kezdődik. Glattfelder fölavatása. — Az uj csanádi püspököt fölszentelték.— (Saját tudósítónktól.) A budapesti egyetemitemplomban vasárnap délelőtt szentelték föl csanádi ,* püspökké Glattfelder Gyula egyetemi tanárt, aki e püspökséget Csernoch Jánosnak a kalocsai érseki székbe törtónt kinevezésével foglalta el. A püspökszentelós szertartásán rósztvettek : József Ferenc és László főhercegek, Zichy János gróf kultuszminiszter két fiával, Náray Szabó Sándor államtitkár, Szűcs István miniszteri titkár, Glattfelder Jakab és neje, az uj püspök szülői, Concha Győző dr egyetemi, Töttösy Béla műegyetemi tanárok és még sokan. A felszentelésnél Hosszú Vazul dr lugosi görög katolikus püspök és Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök szerepeltek mint konszerrátorok. A fölszentelés a szokásos, előirt szertartásokkal ment végbe. A konszekrátor püspök megkérte az érseket, hogy Glattfelder Gyulát püspökké avassa. Az érsek megkérdezte, vájjon van-e erre meghatalmazás a Szentszéktől ? Ekkor fölolvasták X. Pius pápa idevonatkozó bulláját ; ezt követte a szokásos eskü és hitvallás, melyeket" az uj püspök térdenállva mondott az érsek előtt. A püspökké való fölkenés praefatióval kezdődött. Az érsek ezután megszentelte a pásztorbotot és átnyújtotta az uj főpapnak a megáldott főpapi gyürüt, fejére tette a püspöksüveget és kezére húzta a püspöki keztyüket. Az énekkar a Te Deum-ot intonálta. Az uj püspök most végigvonult a templomon, megáldotta a jelenlevőket, mikor pedig szülei elé ért, megállott előttük és megcsókolta őket. Az utolsó evangéliumok elmondása után véget ért a szertartás. Az uj püspököt, fölavatása után, igen sokan üdvözölték Szent Imrekollógiumbeli lakásán. Délben egy órakor díszebéd volt tiszteletére, amelyen a felköszöntők sorát maga az uj püspök nyitotta meg, a királyra emelvén poharátj Utána Csernoch érsek Glattfelder Gyulát köszöntötte föl, Glattfelder válaszában Zichy János kultuszminisztert éltette, boldog családi életet és terveinek sikeres megvalósítását kívánva neki. Zichy János gróf a püspök édesatyját köszöntötte föl. Beszéltek még: Wittenberger Antal, csanádi apátkanonok, Telbisz János, temesvári polgármester, Prohászka Ottokár dr, székesfehérvári püspök, Sághy Gyula prorektor, Hosszú Vazul, lugosi püspök, Krizsán Mihály és Kiss János egyetemi tanárok.