Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-30 / 99. szám

1911 április 23 DELMAGYARORSZAG 19 Azt vélem látni a zsüpkülott-ellenes mozgalomból, hogy a divatot monopolizáló párisi hölgyek most is attól tartanak, hogy az alantos rétegekben is népszerűsítik a zsüpkülottot és ezért tőrnek ők ellene. Nehogy félreértésre adjak okot, ki kell jelentenem, hogy nem védem ezt az uj divatot, aminthogy nem rokonszenvezem azon divatokkal vagy áramlatokkal, amelyek maszkulinizálják a nőt, de azért még szárazon meg kell azt is említenem, hogy ez a zouave-ok viseletére emlékeztető arabus viseletű nadrágszoknya egy csöppet sem novetségesebh mint a bukj-el szoknya. A képviselőház ülése. — A misztifikált Polónyi. — (Saját tudósítónktól.) A földmivelési költségvetés vitájában szombaton egy munkapárti és két ellenzéki szónok vett részt: a munkapárt részéről Mándy Samu, az ellenzék részéről pedig Mihályi Tivadar román nemzetiségi és Huszár Károly néppárti képviselő mondott beszédet. Az ülés végén Polónyi Géza terjesztett elő interpellációt egy sajátságos hamis levél alapján, emelyet Pinterovics Antal horvát képviselő nevében küldtek neki. Ez a levél azt panaszolta el, hogy Varasdról tizenhárom pénzügyi tisztviselőt politikai okból elhelyeztek, jobbadán Magyarországba. Lukács László pénzügyminiszter nyomban válaszolt az interpellációra s elmondotta az áthelyezések valódi okait, amelyek élénk világot vetnek a horvát-szerb koalició által kifejlesztett elvadult szellemre. Návay Lajos elnök féltizenegykor nyitotta meg az ülést. A mult ülés jegyzőkönyvének fölolvasása és hitelesítése után az elnök bemutatja a beérkezett irományokat. Mihályi Péter jegyző fölolvassa az inditványkönyvet, amelybe Szmrecsányi György jegyzett be indítványt oly törvény alkotására, amely kimondja az összeférhetetlenségi törvény eltörlését. Eitner Zsigmond (Justh-párti) kéri az indítvány fölolvasását. Ennek megtörténte után a Ház elnök javaslatára kimondja, hogy az indítvány ki fog nyomatni és megokolása a május 10-iki ülés napirendjére tűzendő. Az interpellációs könyvbe kéfr interpelláció van bejegyezve: 1. Polónyi Géza: Horvát pénzügyi tisztviselők jogtalan áthelyezése és 2. Huszár Károly: Az osztálysorsjegyekkel történt visszaélések ügyében. A Ház félkettőkor tér át az interpellációkra. Következik a földmivelésflgyi tárca költség- vetésének tárgyalása. (Ne erdősitsilnk!) Mihályi Tivadar (román nemzetiségi) a vadászati törvény reformját sürgeti. Ez a törvény az urak érdekeit védi, de a néppel nem törődik. Bartha Miklós „Kazárföldön" cimü könyvével igazolja, hogy a vidéki hatóságok az urak vadászati szenvedélyének föláldozzák a nép érdekeit. Sürgeti a legelő-kérdés megoldását, mert ez a gerince a földmivelési problémának. Az erdő és a legelő között mindig a legelő afontosabb. Lényeges volna, hogy már az iskolákba?, a zsenge korbeli tanulókat bevezetnék a gazdasági kérdések ismeretébe. Annak a tanítónak, papnak, jegyzőnek, aki a nép között él, szüksége volna ilyen irányú ismeretekre. Határozati javaslatot ad be az iránt, hogy a kopár területek beerdősitésétől álljon el a földmivelési miniszter. (A közgazdaság fontossága.) Mándy Sámuel (munkapárti): Fontos kérdés a mezőgazdaság fölvirágoztatása, amelylyel együtt jár a vagyonosodás is. A vagyonosodással pedig együtt jár a függetlenség. Tény az, hogy közgazdasági, illetve mezőgazdasági kérdéseink nem foglalják el asit a vezet§szere« pet, mint például a véderő kérdése. Híve annak, hogy a mezőgazdaság mellett a közgazdasági kérdéseknek is fontos szerepet juttassanak. Az iparpártolás mellett fontos azonban a a mezőgazdaság pártolása is. Ebben az országban, ahol a népesség háromnegyedrésze őstermeléssel foglalkozik, nem szabad elhanyagolni a mezőgazdaságot. Több szubvencióval kellene segélyezni a mezőgazdaságot. A mostani kormány sokkal többet tesz a mezőgazdákért, mint az előző kormányok. Fejleszteni kellene a Gazdák kiképzését és a mezőgazdasági közigazgatást. Az országnak szilárd alapon nyugvó mezőgazdaságra van szüksége. Elő kellene segíteni a kisbirtokosok érdekeit. (Helyeslés.) A tőzsdei reform kérdése igen közelről érdekli a mezőgazdákat. A fedezetlen határidőüzletek ellen intézkedni kell. A Ház ezután áttért az interpellációkra. (Interpellációk.) Polónyi Géza elmondja, hogy Zágrábból Pinterovics Antal horvát képviselő aláírásával a napokban levelet kapott. A levél arról szólt, hogy a varasdi pénzügyigazgatóságtól politikai okokból több tisztviselőt ép a választások idején elhelyeztek részben Magyarország területére. Pinterovics, akinek a levelet szintén megmutatta, kijelentette, hogy nem tőle származik: hamisítvány. Lukács László pénzügyminiszter csodálkozik, hogy a hamis levelet interpellálásra használta föl. A dolog érdeméről nyilatkozni kiván. Kiküldött egy miniszteri tisztviselőt az állapotok megvizsgálásóra. Fölolvassa a kiküldött tisztviselő jelentését, mely a legbotrányosabb dolgokról számol be. A pénzügyigazgatóságnál a hivatalnokok nem dolgoztak, hanem tüntetően a politizálásra adták magukat. Az ottani magyar érzelmű igazgatóval szemben példátlan fegyelmezetlenséget tanúsítottak s a választásokon korteskedtek. Mielőtt a további megtorlást foganatosította volna ellenük, elhelyezte őket különböző állomásokra. Kéri válasza tudomásul vételét. (Helyeslés.) Polónyi Géza fölszólalása után a Ház a választ tudomásul vette ós az elnök az ülést fél háromkor berekesztette. A Sárga liliom — tizedszer. — Biró Lajos ünneplése. — (Saját tudósítónktól.) Tizedszer adták elő szombaton este a szegedi színházban Biró Lajos színdarabját, a Sárga liliomot s ebből a jubiláris alkalomból maga a szerző kedves, csaknem egy órát betöltő és mindvégig nagy figyelemmel kisért konferánszot tartott az előadás előtt. A Sárga liliomot, mint színpadi alkotást, már méltattuk akkor, amikor először került előadásra Szegeden. Most pedig a tizedik előadás után, konstatálnunk kell azt a példátlan sikerrikordot, amit magyar iró munkája magyar vidéken elért. És hogy a magyar vidéken Szeged volt az a város, amely a Sárga liliom sikerét tulemelte a vidék többi színpadjain elért sikereken, ez csak Szeged színházi közönségének ízlését és nivón álló Ítélőképességét dicséri. A szombati jubiláris est a szerző napja volt. Biró Lajosé, a magyar irók egyik legértékesebb alakjáé. A személyes ismeretség, melyet a konferánsz alkalmából kötött vele Szeged színházi közönsége, csak kellemes impressziókat kelthetett mindenkiben. Pedig nagyon kényes föladatat, amikor a szerző szemtöl-szemben állva a nyilvánossággal, idegen, ismeretlen arcokkal, különböző Ízlésű és gondolkozású emberekkel, nehéz föladat beszélni a saját darabjáról. Mert akadhatnak esetleg olyanok, akik azt mondják, nini, a szerző vérszemet kapott néhány előadástól, most lejön ide, bedicsóri a darabját, vagyis önmagát. Hanem Biró Lajos frappánsul megküzdött ezzel a kényes föladattal. Konferansza közben csak azt az engedelmet kérte a közönségtől, hogy a darabját kedvesnek mondhassa. A téma régi — mondotta Biró Lajos — Péter Juliskáé lesz vagy Juliska Péteré, de tessék elhinni, Seöífcn tendencia nincs be»h«< Előzőleg ugyanis arról beszélt, hogy különböző vidéki városokban micsoda véleményekkel voltak az emberek a Sárga liliom-mai szemben. Egyik városban roszakaratu, gyűlölködő tendenciát födöztek föl benne a katonaság részéről, a másik városban meg a polgárság vette magára, követelte az előadások beszüntetését, hangoztatván, hogy nem tűrik, hogy az ő városukban megzavarja a darab a rendet és békességet. Igy aztán a szerző nem tudott sehogyse eligazodni: jó-e a darab vagy sem, mert volt közönség, amely lelkesedett érte, de akadt olyan is, amely ellenezte a tendenciája miatt. Noha mondom, ebben a darabban semmi roszakaratu, gyűlölködő tendencia nincs — hangsúlyozta ismét Biró Lajos. Aztán a fővárosi sajtó krónikáiról beszólt. A budapesti premiöre után nem volt tisztában a sajtóval sem. Nem lehetett tisztázni a sikert, mert én, aki nemcsak a színpad, hanem a sajtó számára is dolgozom, tudom és általánosan ki is mutatható, hogy a budapesti lapok krónikái csak három-négy napig állanak fönn. Majd a darab anyagi oldaláról beszélt, hogy mennyit jövedelmezhet magyar szerzőnek olyan szinpadi mű, amely sikert ért el. Magyar szerző a színházi este bruttó bevételének tiz százalékát kapja Budapesten.Persze, a bevétel szinházankéntingadozó. A budapesti Magyar Szinház makszimáiis bevétele egy estén 3100korona.De milyen kevés vasárnapon vagy szombaton kerülhet előadásra a darab! Átlag kétszáznegyven koronát lehet számítani előadásonként a szerző számára. A Sárga liliom körülbelül ötvenszer ment, a jövedelem ekként tizenkétezerötszáz korona körül ingadozik. De összehasonlítást téve a német ós francia szinpadi Írókkal, magyar szerző jövedelme egy sikeres színdarab után tízszer, sőthuszszor kevesebb. Most tehát beszámoltam önöknek — mondotta Biró — a darabom jövedelméről. A jövő szezonban Bécsben is előadják, ami német színpadokat jelent, de aztán, ha megint eljövök ide s be kellene számolnom — nem számolok be. Most pedig, kifogyván az időből, nagyon, de nagyon köszönöm az önök érdeklö'désót a darabom iránt és köszönöm azt a jóindulatot, amelylyel végighallgatták. Ezzel a megköszönéssel ajánlom magamat. Itt Biró Lajos befejezte konferenszát. Percekig tapsolta ós ünnepelte a közönség s egy gyönyörű csokrot nyújtottak át neki. A csokor fehér selyemszalagján ez a főlirás volt; Biró Lajosnak, a szegedi nők. Az illusztris iró aztán a nézőtér egyik páholyából végignézte az előadást, amely pompásan sikerült. A szereplők játéka rendkívül tetszett a szerzőnek is, közülök különösen Fodor Ella játszott elragadóan. De pompás alakítást nyújtottak Nyárai, Lugosi, Csiky, Oláh és a többiek is. Előadás után a Kass-kávéházban Biró Lajos tiszteletére bankettet rendeztek szegedi ós fővárosi ismerősei. A király megérkezése. Bécsből jelentik: őfelsége Budapestre jövetelét május 2-ról május 3-ra halasztották, mert őfelségének még néhány fontos államaktát kell elintéznie ós a májusi előléptetések miatt több audienciát kell adnia. A Pool-jelentés a közigazgatási bizottság előtt. A képviselőház közigazgatási bizottsága szombaton délután foglalkozott a Continentál-Pool szerződésről szóló belügyminiszteri jelentéssel. Khuen-Héderváry belügyminisztert Jákabffy államtitkár helyettesitette. Előadó Haydin Imre volt. A fölszólalások során Tisza István gróf utalt arra, hogy a törvényellenes állapotokon a szerződés segit, de ez nem ugy értendő, mintha az előző kormányok nem igyekeztek volna rendezni a kivándorlás kérdését, hanem hogy az északi hajóstársaságok olyat! eljárást tanúsítottak, melyet a leggjdgöriibb megtorlás és ellenőrzés mellett