Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-30 / 99. szám

16 DÉLMAGYARORSZÁG 1911 április 23 sem lehetett megszüntetni. Reméli, hogy a szerződés javit a helyzeten, ha pedig szüksége lesz, a kormány élni fog fölmondási jogával. A bizottság többsége a jelentést tudomásul vette. A végleges megállapodás elhalasztása. A Magyar Távirati Irodát fölhatalmazták annak kijelentésőre, hogy egy estilapnak az a verziója, mintha a katonai pörrendtartási reform végleges megállapodásának szövegezése osztrák érdekből tett akadályozás miatt maradt volna el szombaton, téves. Az egyetlen ok: az osztrák miniszterek más oldalú elfoglaltsága. Vasárnap reggel kilenc órakor a szövegezés tovább folytatódik a közös hadügyminisztériumban s az eddigi résztvevőkön kivül bevonják Tón Jenő igazságügyi államtitkárt és Fáik főhadbirót. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET Színházi műsor. Április 30, vasárnap d. u. Lotti ezredesei. „ „ este: Elnémult harangok. (Gál Gyula vendéggel. Páratlan '/j-os , bérlet.) Május 1, hétfő A becstelenek. (Gál Gyulával. Páratlan 2/s-os bérlet.) „ 2, kedd Botrány. (Gál Gyulával, Páros •/s-os bérlet.) „ 3, szerda Bábjáték. Vígjáték. (Bemutató. Páros s/;',-°s bérlet.) „ 4, csütörtök Bábjáték. Vígjáték. (Páratlan '/3-os bérlet.) „ 5. pénntek Medgyasszay Vilma kabaréestélyo és Robin orvos. Vígjáték. (Bórletszünet.) „ 6, szombat Medgyasszáy Vilma fölléptével „ Az elvált asszony. (Bérletszünet.) „ 7, vasárnap d u. A bor. (Falusi történet.) „ „ este Délibáb. Operett. (Békefipár búcsúja. Páros 2/s-os bérlet. A német «Bánk bán». (Fővárosi munkatársunktól.) Reinhardték vasárnap a háia adóját rójják le a magyar közönséggel szemben. Előadják a Vigszinházban „Bánk bán1'-1. Vészi József uj fordításában s ezzel a lovagias cselekedettel nemcsak lelkesen zajos bucsuestót biztosítottak maguknak, hanem jövedelmező kasszadarabot is nyertek a berlini Deutsches Theatornek. A Bánk bán-motívum rég idők óta ismeretes a német irodalomban. Ismételten földolgozták a századok folyamán ós ha most Vészi mesteri fordításában s Reinhardt zseniális beállításban kerül Katona „Bánk bán "-ja a német közönség e)é, nem egyhamar fog a színházaik műsoráról letűnni. Hans Sachs már 1561-ben irt egy hótfölvonásos darabot ilyen cimmel: „Ein Tradedi mit zwölf Personen zu spielen. Andreas der ungarisch König mit Bancbano seinem Statthalter". Két századdal később, 1782-ben a „Mülier von Itzehoe" néven ismert Gottwertb Mülier irt egy „Leithold" cimü regényt, mit Csery Péter „Ottó" cimmel fordította le. Ez is Bánk bán tragédiáján épült föl. Grillparzer Ferenc „Ein treuer Diener seires Herrn" cimü tragédiája a legnevezetesebb német Bánk bán-mü valamennyi közt. Bár színpadi hatása nem volt nagy. Az osztrákok nagy színműírója Bánkból passzív természetű, türelmes aggastyánt csinált, aki minden érzését alárendeli a lojalitással. De én is lojális akarok lenni és bevallom, hogy ezeket az érdekes adatokat Rnttkai György magvas cikkébői puskáztam, melylyel a „Jungungarn" legújabb számában beharangoz a „Bánk bán" berlini bemutatójának. Fölkerestem Vészi Józsefet, hogy a darab fordításáról és rendezéséről egyet-mást megtudjak. A kitűnő írót nehéz „elcsípni." Dunavarsányi nyaralójából reggelenkint rándul be. Részt vesz a Vigszinházi próbákon és a délutáni vonattal visszatér családja körébe. A Lipótköruti Gerő-penzióban találtam meg, ahol meg szokott szállni ós ahol készséggel felelt kérdéseimre. — Célunk az lóvén, liogy a mi gyönyörű „Bánk bán"-unkat közelebb hozzuk a modern színpadi követelményekhez, kénytelenek voltunk a terjengős részeket összevonni s a negyedik és ötödik fölvonást összeolvasztani. Ezzel nem követtünk el kegyetlenséget Katona József klasszikus müvével szemben s reméljük, hogy ezt nekünk — a színpadi hatás érdekében — épen ugy meg fogják bocsátani, mint ahogy nagyon megértik és élvezik a Schakespeare s Moliére müvei „szerkeszti" modernizálását. — Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan hangzanak „Bánk bán" egyes „szálló-ige"-szerü sorai. Például? — Például: Nincs a teremtésben vesztes csak én ! Nincs árva más több, csak az én gyermekem. — Tessék: In dieser Welt koin Weh dem Meinen gleich ! Und keine waise, nur mein armes Kind ! — És Bánk bán e nagy kitörése: „Csak egyszer őtet a kezem közé Vehessem, óh mikép fogom kacagni A gyáva herceget s ha húsomat Lerágja a keritőasszony akkor, Még csontomon is elviszem Melindát. „Hab ich sie einmal nur in den Armen Wie lache ich des feigen Prinzen dann Und laesst die Kupplerin das Fleisch vom Leib [mir schaben, Ich trage Melinden noch auf den Knochen heim. Különben néhány nap múlva már nyomtatásban is olvashatja, amennyiben a berlini „Moderne Bühne" (Erich Reis) kiadásában meg fog jelenni. — Most még csak egyre vagyok kíváncsi: kitől eredt a „Bánk bán" német szinrehozatalának eszméje ? — A dolog igy történt: Egy este — amikor még berlini lakos voltam — Lengyel Menyhért, Hatvany Lajos, Beregi Oszkár ós még néhány magyar barátom vacsorált nálam. Beregi — akkoriban a Deutsches Theater tagja — egyszerre csak e szavakkal fordul hozzám: „Józsi bátyám, igérj meg nekem valamit," — „Már meg is Ígértem", feleltem rá. — „De becsületszavadra, hogy megteszed." — „A becsületszavamra, hogy megteszem". — „Forditsd le Bánk bánt?" — „Komolyan mondod ezt?" —• „A legkomolyabban." — „Jól van !" . . . és azzal elővettem Katona Bánk bán-ját, az írógépemhez ültem és elkezdtem lekopogtatni a fordítást. Mire vendégeim távoztak, fél fölvonással készen voltam. Az egész nem tartott egy hétnél tovább. * Bábjáték. Pierre Wolff pompás ^vígjátéka, a Bábjáték a szegedi szinház legközelebbi újdonsága. A nagy sikereket aratott világhírű szerző ebben a darabjában is briliáns technikájával és elmés dialógusaival hóditja meg a közönséget. Különös előnye még a Bábjátéknak, hogy nem hasonlítható össze a divatos francia darabokkal, mert leányok is megnézhetik. * Medgyasszay Vilma Szegeden. Medgyasszay Vilma, a kiváló művésznő, a jövő héten két estén át vendége lesz a szegedi színháznak. Pénteken kabaré-estélyt ad, szombaton pedig Az elvált asszony-ban lép föl. * Arnoldson Siegrid Nagyváradon. Szenzáció lesz a nagyváradi színházban május 3-án, szerdán és 5-én, pénteken Arnoldson Siegrid vendégföllépte. Arnoldson Siegzid a párisi Opera Comique, a londoni udvari Királyszinház, a moszkvai és szentpétervári udvari színhazak állandó vendégszereplésre szerződtetett primadonnája. Szerdán, 3-án a Traniata, pénteken 5-én a Faust koloratur-szerepében lép föl. Tarhonyába tilos a sáfrány. — Serényi miniszter rendelete. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi tarhonyát az utolsó esztendőben nagy veszedelem fenyegette. Ezt az árucikket, amelynek régi idők óta Szeged a piaca, másutt hamisítani kezdték és a hamisított tarhonya már-már komoly versenytársa lett a szegedi tarhonyának, amelyet kezdett a világpiacról kiszorítani. A tarhonyát sáfránynyal festették, ami által az sokkal szebb sárga szint kapott. A sáfrány pótolta a tojás sárgáját és bár a hamisított tarhonya végeredményben sokkal silányabb minőségű volt, a közönség a különbséget nem vette észre, hanem a külső látszat után a sáfrányozott tarhonyát tartotta jobbnak és azt vásárolta. Szegeden szigoruan büntették mindenkor a sáfránynyal festett tarhonya készítését és forgalombahozatalát, Budapesten ellenben nem minősítették kihágásnak és a hatóság nyiltan megengedte, hogy sáfránynyal fessék sárgára a tarhonyát. Ez hozott azután veszedelmet a hires szegedi tarhonyára, amely kitűnőségénél fogva elsőrangú világcikk lett. A sáfránynyal készített tarhonya olcsóbb volt, szebb volt ós mint szegedi tarhonya került a világpiacra, ahol komoly versenytársa lett a szegedinek. Amikor Szegeden rájöttek a veszedelemre, persze nyomban arra gondoltak, miképen kellene intézkedni. A szegedi kereskedelmi és iparkamara is állást foglalt a kérdésben és fölterjesztésében arra kérte a földmivelósügyi minisztert, hogy vagy engedje meg mindenütt a tarhonyának sáfránynyal való festését, vagy pedig tiltsa azt el, általánosságban. A fölterjesztésnek meg is lett a foganatja. Serényi Béla gróf földmivelósügyi miniszter rendeletben tiltotta most el a tarhonyának sáfránynyal való festését. Ez a rendelet nagy elégtétele Szegednek ós bizonyosan megszünteti azt a veszedelmet, amely komolyan fenyegette már a szegedi tarhonyát. A miniszter rendelete a következő: Tudomásomra jutott, hogy az 1895. évi XLVI, törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott általános rendelet 2. §. 3. cikk pontja alá tartozó szárított ós konzervált tészták, különösen a tarhonya, a csőtészta, makkaroni és az úgynevezett levestészták készítésénél egyes gyárak a tojás szinét pótló festéket használnak. Ilyen festékül szolgálnak a sáfrány, valamint a sáírány hamisítására használt anyagok a ceklice, pótsáfrány, saflor, Carthamus, Galendula virág, curcuma, gyöktörzs, szantálfa, kampesfa, fernambukfa, granátalmavirág, bazsarózsa virág, feminei, tengeri bibeszál, paprika termés, Scalyus virág, más vad sáfrányfajok bibéi és porzói, sáfrány-szurógátnak nevezett dinitracresol stb. Leggyakoribb azonban, mint azt az elémkerülő kihágási ügyek bizonyítják, a sáfránynyal való festés. Miután pedig az emiitett tésztanemüek sárgára festve azt a látszatot keltik, mintha tojással készültek volna, ilykép eredetük, összetételük vagy minőségük, illetve tápláló értékük tekintetében való megtévesztésre alkalIZABELLA-UTCA 47. SZ. = TELEFON 23—85. = REDŐNY-, ESSLINGENI JALOUSIA NAPELLENZŐ- ÉS ŰÁSZONREDÖNY-GYÁR =====