Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-07 / 80. szám

1911 április 7 nisztér, a külügyminiszter képviselője, az udvari móltóságok, az összes pétervári nagykövetségek és követségek képviselői és a katolikus metropolita. Széchenyi Emil gróf mandátuma. A képviselőház összeférhetetlenségi állandó bizottsága csütörtök délután négy órakor ülést tartott. Tisza István gróf elnökölt az ülésen, mely a Széchenyi Emil gróf esztergomi mandátuma ellen Hegyi Árpád képviselő által nyilt ülésen tett összeférhetetlenségi bejelentéssel. A bejelentés szerint a gróf lábodi birtokát a közös katonaság kibérelte a gróf atyjától huszonöt évre s ez örökségül szállt fiára is. Széchenyi Emil gróf bemutatta a szerződést, majd előterjesztette irásos memorandumát, melyben a bejelentés jogosulatlanságát fejtegeti. Az előkészítő munkát a bizottság befejezettnek tekintette s utasította az előadót, hogy az iratokat tegye át további eljárás végett a Ház elnökségéhez. Az ügy előadója Falcione Árpád. Egyetemi tanárnő a mosóteknő mellett. — Intimitások Curie asszonyról. — (Saját tudósítónktól.) A rádium fölfedezése világhirüvó tette Curie-Skadlowska asszony nevét, de egyéniségéről, életmódjáról vajmi kevés jutott ezideig nyilvánosságra. Mióta a francia Akadémia halhatatlanjai bezárták előtte a Parnasszusra nyiló ajtót, a párisi közönség szimpátiája fokozódott mértékben fordul a párisi egyetem tanárnője felé. Egy ujságiró a következő rendkívüli érdekes jellemrajzot közli a nagy asszonyról: Ez az asszony, aki a rádium kutatása révén a tudós világban vezető szerepet visz, a legvisszavonultabb módon él. Férje tragikus halála éta néhány óra szabad idejét kizárólag gyermekei és háztartása körében tölti el. Igen jó anya. Irón nevü leányát ö maga tanítja varrni, Éva nevü legfiatalabb leányát a vegytanba vezeti be. Leányainak ruháit maga varrja, harisnyákat javit ós a legkisebb javítást is maga végez ruhájukon. A főzést egy idősebb szakácsnő végzi, de az omletteket maga készíti. Büszke arra, hogy olyan süteményt tud sütni, amilyet Páris itagy cukrászai is megirigyelhetnek. Maga vásárol be mindent, ami a háztartáshoz szükséges ós igen gyakran találkoznak vele tanítványai, amint egy nagy kosár élelmi cikket visz haza a piacról. Ha nincs megelégedve a mosónői munkájával, maga áll a teknő mellé és versenyt mos velük. Magától értetődik, hogy az előkelő világ találkozó helyein nem igen látható ez a kiváló háziasszony. A ruházata egyszerű, majdnem szegényes. Kicsi testalkatú, arca fakóhalvány, haja barna, de már őszülő. Szemei szürkék, a tekintetük világos és éles. Roppant önuralom ömlik el rajta és mint „a tudomány szenvedólymentes szelleme". Nyugodt, monoton hangon ad elő az egyetemen, mozdulatai hidegek, mérsékeltek. Majdnem mozdulatlanul áll a katedrán. Emberi érzések ós érzelmek nem tükröződnek az arcán. Előadásában vas logika és kristály tisztaság nyilvánul meg. Igen jól beszól franciául, de lengyel akcentussal. Skodlomska Mária a családi neve. Ifjúságát nyomorban töltötte el. Apja falusi tanitó volt. Korán kellett magának a kenyerét megkeresni. Egy orosz nemes családjában lett nevelőnő. Itt egy forradalmi mozgalomba keveredett és meg kellett szöknie Oroszországból, mert a rendőrség le akarta tartóztatni. Ötven frankkal érkezett Párisba, ahol egy padlásszobába húzódott meg. Tejjel ós kenyérrel élt. Párisban kedvelte DÉLMAGYARORSZAG meg a természettudományokat, különösen a vegytant. Mindenáron laboratóriumba akart jutni, de ez sokáig nem sikerült neki. Végre Lippmann tanár műhelyébe jutott és itt kályhát fűtött és tisztogatott. A tanár csakhamar fölismerte a leány tehetségeit, mert mikor valamelyik tanársegéd hiányzott, készségesen segédkezett a kísérleteknél. Érdeklődött a zseniális nő iránt, pártfogásába vette és megismertette tanítványaival. Ezek között az első volt Curie Péter. A vegytan iránt való rajongás összehozta a két fiatalt, éveken át együtt dolgoztak és Curie megkérte a lengyel nö kezét. Sok. ideig kellett várni a házassággal, mert mindketten földhöz ragadt szegények voltak. Végre jött a rádium világraszóló felfedezése ós a házaspár neve egy csapással halhatatlanná vált. NAPI HÍREK Jókedvű iskolákat! (Saját tudósítónktól.) Ha iskolásgyerekek lettek volna minap a Birckbeck Collegeben s végighallgatták volna Bernard Shaw előadását, bizonyos, hogy földobálták volna a levegőbe sipkájukat és ropogós hip-hip hurrát kiáltottak volna ennek a vörhenyes szakállú faunnak, amórt ugy a szivük közepéből szedte a szót és lázított a mai iskolák ellen. S követelt a gyerekeknek olyan szabadságot, hogy attól rosszmájú pedagógusok szemöldöke rettentően összehúzódna és a szájukon kiszaladna az az ige, amelytől legnagyobbat borzad az igaz tanrendszerüen beosztott lélek : — Hisz ez anarkia ! Nom tudjuk, nem is akarjuk firtatni, mi ez, csak ideírjuk, miket mondott Shaw a Birckbeck Co'.legeben. Beszélt arról, hogy micsoda részük van a nevelésben a zenének ós a drámának. Shaw fölfogása szerint az iskolának nem szabad műhelynek vagy pláne börtönnek lennie. Hanem igenis kell olyan helynek lennie, ahova a gyerek szivesörömest megy szórakozni. — Egyik jellemző sajátsága az angol népnek, hogy a vallástól intenziven undorodik. Miért? Mert a vallásból tantárgyat csináltak. Az iskola ma még ugyanaz, ami gyermekkoromban volt. Börtönök nem változnak. Jönnie kell olyan időnek, amelyben a mai iskolának nyoma sem lesz. Azok az iskolák olyanok lesznek, amilyenek ma a színházak. Színházban azt teszi az ember, amit akar. Ha unatkozik, kimegy. A jövő iskolájának ugyanezt meg kell engednie. Most az iskolai könyvek olyanok, hogy senki sem olvasná, ha nem lenne rákényszerítve. Az a gyermek, akit kényszerítenek, hogy Shakespearet, mint tantárgyat olvassa, olyan férfiúvá lesz, aki az énekes tréfákat látogatja. Én ugy gondolom el a jövő gyermekét, hogy sok szabadságban lesz része s ép olyan elismert jogokban, mint a főlnőtteknek. Olyan társadalmat képzelek, amely azt mondja a gyermeknek: — Szabadságodat csak addig szorítjuk meg, amig megtanulsz olvasni. Az állam adjon a jövőben zsebpénzt a gyereknek. Nincs nevetségesebb, mint a dolgok mai állása. Öreg, hetven éven felül lévő embereknek, akik semmit sem csinálnak belőle, adnak öt sillinget hetenkint, ellenben a gyermekek nagy többségének nincs zsebpénze. Az állam csak akkor adjon zsebpénzt a gyermeknek, ha már megtanulta az egyszeregyet és képes már pénzt váltani. Arról is beszélt Shaw, hogy a gyerekekkel lassankint meg kellene értetni egy Beethovenszimfónia szépségeit, amit nagyon érdekes módon meg lehetne cselekedni. Beszólt aztán arról, hogy milyen jó hatással lennének művészi drámák a flatai lelkekre. 5 Ezeket mondotta Shaw Bernard, s persze amekkora tapsokat kapott a progresszívek részéről, olyan csöndes fejrázogatással hallgatták az öregebb gondolkozásuak. Maga a tiszteletes Stewart D. Headlam is, aki az előadáson prezideált, bizonyára máskép gondolkozott fehér fürtéi alatt, de hát Shaw Bernard már csak javíthatatlan marad: minden beszéde egy-egy petárda, mit a régi rendszer alapjaira dobál. S a jövő igazat is fog adni Shawnak, nem lesznek olyan iskolák, miknek fegyelmét, szimbolisztikusan, karbatett szárnyú angyalkákkal lehetne ábrázolni. Bip. — Lapunk egyes példányai Budapesten, a Bohonczi-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A katolikus autonómia. Bécsből jelentik: Zichy János gróf kultuszminiszter nagylángi birtokáról szerdán este Bécsbe érkezett és csütörtök délelőtt Batthyány Vilmos gróf nyitrai püspök eskütételén segédkezett. Azután magánkihallgatáson jelent meg a király előtt, hogy a katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslathoz az uralkodó előzetes szentesítését kérje. Őfelsége megadta a szankciót és igy Zichy abban a helyzetben van, hogy a katolikus autonómia ügyét a képviselőház elé viheti. — Vidéki városok a szegedi egyetemért. A szegedi egyetemért megindult akció hatalmas támogatóhoz jutott. A szegedi egyetem érdekében most már nemcsak Szeged, hanem más magyar városok is fölveszik a harcot ós legújabban Nagyvárad sajtója szólalt meg a mi akciónk támogatására. A Nagyvárad cimii lap vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és abban Dutka Akos kitűnő iró erős érvekkel hangoztatja Szeged kívánságának a jogosságát. Szeged példája szent. Ez az óriás áldozatkészség végre dűlőre viszi az uj egyetemek ügyét s ott fog nőni a magyar föld közepén a magyar tudomány uj erős vára, — irja szórólszóra Duka Ákos. De a Szabadság, Nagyvárad másik tekintélyes lapja hasonló szellemű cikkben foglalkozik a szegedi egyetem kérdésével. A mi ügyünknek mindenesetre nagy hasznára szolgál, hogy ebben a kórdósben olyan támogatót találunk, mint Nagyvárad. De nemcsak Nagyvárad; hanem a többi nagyobb délvidéki városok is sietnek Szeged támogatására. Temesvárott a Délmagyarországi Közlöny hangsúlyozta erősen Szegednek jogosságát az egyetemhez, Makón, Nagybecskeréken, Nagykikindán pedig az ottani lapok emlékeznek meg arról, mekkora jelentőségű a szegedi egyetem az egész Dólmagyarországra nézve. — Hentaller Lajos Szegeden. Hentaller Lajos, az ismert nevü publicista és történetíró, a Hazai általános biztosító-társaság vezérigazgatója Szegeden tartózkodik. — Balogh biró afférja Szabadkán. Szabadkán jogászok és nemjogászok, illemsmokkok s etikettmagántanárok most egy furcsa afférral foglalkoznak. Az affér egyik szereplője Balogh Béla törvényszéki biró, az, aki a Haverdapörben tette ismertté a nevét. A másik Fischer Jákó dr,tekintélyes szabadkai ügyvéd, a szabadkai társadalom egyik vezető tagja. Balogh biró a Haverda-ügybeli kínos szereplése óta a törvényszék telekkönyvi osztályán dolgozik. Ez az amúgy is ideges embert, még idegesebbé teszi, mert a telekkönyvi biróság degradálásformát jelent. Tegnap délelőtt Fischer Jákó dr és még néhány ügyvéd a telekkönyvi hivatalban dolgozott. Egyszerre bejött a szobába Balogh biró. Néhány percig nézte az ügyvédeket s aztán odafordult Fischer Jákó dr-hoz: — Az ügyvéd ur megtanulhatná, hogy köszönni illik. — Ha ön olyan jól tudja az illemszabályo-