Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-07 / 80. szám

1911 április 7 nisztér, a külügyminiszter képviselője, az udvari móltóságok, az összes pétervári nagykövetsé­gek és követségek képviselői és a katolikus metropolita. Széchenyi Emil gróf mandátuma. A kép­viselőház összeférhetetlenségi állandó bizott­sága csütörtök délután négy órakor ülést tar­tott. Tisza István gróf elnökölt az ülésen, mely a Széchenyi Emil gróf esztergomi man­dátuma ellen Hegyi Árpád képviselő által nyilt ülésen tett összeférhetetlenségi bejelentéssel. A bejelentés szerint a gróf lábodi birtokát a közös katonaság kibérelte a gróf atyjától hu­szonöt évre s ez örökségül szállt fiára is. Szé­chenyi Emil gróf bemutatta a szerződést, majd előterjesztette irásos memorandumát, melyben a bejelentés jogosulatlanságát fejtegeti. Az elő­készítő munkát a bizottság befejezettnek te­kintette s utasította az előadót, hogy az ira­tokat tegye át további eljárás végett a Ház elnökségéhez. Az ügy előadója Falcione Árpád. Egyetemi tanárnő a mosóteknő mellett. — Intimitások Curie asszonyról. — (Saját tudósítónktól.) A rádium fölfedezése világhirüvó tette Curie-Skadlowska asszony ne­vét, de egyéniségéről, életmódjáról vajmi kevés jutott ezideig nyilvánosságra. Mióta a francia Akadémia halhatatlanjai bezárták előtte a Par­nasszusra nyiló ajtót, a párisi közönség szim­pátiája fokozódott mértékben fordul a párisi egyetem tanárnője felé. Egy ujságiró a követ­kező rendkívüli érdekes jellemrajzot közli a nagy asszonyról: Ez az asszony, aki a rádium kutatása révén a tudós világban vezető szerepet visz, a leg­visszavonultabb módon él. Férje tragikus halála éta néhány óra szabad idejét kizárólag gyer­mekei és háztartása körében tölti el. Igen jó anya. Irón nevü leányát ö maga tanítja varrni, Éva nevü legfiatalabb leányát a vegytanba ve­zeti be. Leányainak ruháit maga varrja, haris­nyákat javit ós a legkisebb javítást is maga végez ruhájukon. A főzést egy idősebb szakácsnő végzi, de az omletteket maga készíti. Büszke arra, hogy olyan süteményt tud sütni, amilyet Páris itagy cukrászai is megirigyelhetnek. Maga vásárol be mindent, ami a háztartáshoz szükséges ós igen gyakran találkoznak vele tanítványai, amint egy nagy kosár élelmi cikket visz haza a piac­ról. Ha nincs megelégedve a mosónői munkájá­val, maga áll a teknő mellé és versenyt mos velük. Magától értetődik, hogy az előkelő világ találkozó helyein nem igen látható ez a kiváló háziasszony. A ruházata egyszerű, majdnem szegényes. Kicsi testalkatú, arca fakóhalvány, haja barna, de már őszülő. Szemei szürkék, a tekintetük világos és éles. Roppant önuralom ömlik el rajta és mint „a tudomány szenvedólymentes szelleme". Nyugodt, monoton hangon ad elő az egye­temen, mozdulatai hidegek, mérsékeltek. Majd­nem mozdulatlanul áll a katedrán. Emberi ér­zések ós érzelmek nem tükröződnek az arcán. Előadásában vas logika és kristály tisztaság nyilvánul meg. Igen jól beszól franciául, de lengyel akcentussal. Skodlomska Mária a családi neve. Ifjúságát nyomorban töltötte el. Apja falusi tanitó volt. Korán kellett magának a kenyerét megkeresni. Egy orosz nemes családjában lett nevelőnő. Itt egy forradalmi mozgalomba keveredett és meg kellett szöknie Oroszországból, mert a rendőr­ség le akarta tartóztatni. Ötven frankkal érke­zett Párisba, ahol egy padlásszobába húzódott meg. Tejjel ós kenyérrel élt. Párisban kedvelte DÉLMAGYARORSZAG meg a természettudományokat, különösen a vegytant. Mindenáron laboratóriumba akart jutni, de ez sokáig nem sikerült neki. Végre Lippmann tanár műhelyébe jutott és itt kály­hát fűtött és tisztogatott. A tanár csakhamar fölismerte a leány tehetségeit, mert mikor va­lamelyik tanársegéd hiányzott, készségesen se­gédkezett a kísérleteknél. Érdeklődött a zse­niális nő iránt, pártfogásába vette és megis­mertette tanítványaival. Ezek között az első volt Curie Péter. A vegytan iránt való rajon­gás összehozta a két fiatalt, éveken át együtt dolgoztak és Curie megkérte a lengyel nö ke­zét. Sok. ideig kellett várni a házassággal, mert mindketten földhöz ragadt szegények voltak. Végre jött a rádium világraszóló felfedezése ós a házaspár neve egy csapással halhatatlanná vált. NAPI HÍREK Jókedvű iskolákat! (Saját tudósítónktól.) Ha iskolásgyerekek let­tek volna minap a Birckbeck Collegeben s vé­gighallgatták volna Bernard Shaw előadását, bizonyos, hogy földobálták volna a levegőbe sipkájukat és ropogós hip-hip hurrát kiáltottak volna ennek a vörhenyes szakállú faunnak, amórt ugy a szivük közepéből szedte a szót és lázított a mai iskolák ellen. S követelt a gyere­keknek olyan szabadságot, hogy attól rosszmájú pedagógusok szemöldöke rettentően összehú­zódna és a szájukon kiszaladna az az ige, amely­től legnagyobbat borzad az igaz tanrendszerüen beosztott lélek : — Hisz ez anarkia ! Nom tudjuk, nem is akarjuk firtatni, mi ez, csak ideírjuk, miket mondott Shaw a Birckbeck Co'.legeben. Beszélt arról, hogy micsoda részük van a nevelésben a zenének ós a drámának. Shaw fölfogása szerint az iskolának nem szabad mű­helynek vagy pláne börtönnek lennie. Hanem igenis kell olyan helynek lennie, ahova a gye­rek szivesörömest megy szórakozni. — Egyik jellemző sajátsága az angol népnek, hogy a vallástól intenziven undorodik. Miért? Mert a vallásból tantárgyat csináltak. Az is­kola ma még ugyanaz, ami gyermekkoromban volt. Börtönök nem változnak. Jönnie kell olyan időnek, amelyben a mai iskolának nyoma sem lesz. Azok az iskolák olyanok lesznek, amilye­nek ma a színházak. Színházban azt teszi az ember, amit akar. Ha unatkozik, kimegy. A jövő iskolájának ugyanezt meg kell engednie. Most az iskolai könyvek olyanok, hogy senki sem olvasná, ha nem lenne rákényszerítve. Az a gyermek, akit kényszerítenek, hogy Shakes­pearet, mint tantárgyat olvassa, olyan férfiúvá lesz, aki az énekes tréfákat látogatja. Én ugy gondolom el a jövő gyermekét, hogy sok szabadságban lesz része s ép olyan elis­mert jogokban, mint a főlnőtteknek. Olyan társa­dalmat képzelek, amely azt mondja a gyer­meknek: — Szabadságodat csak addig szorítjuk meg, amig megtanulsz olvasni. Az állam adjon a jövőben zsebpénzt a gye­reknek. Nincs nevetségesebb, mint a dolgok mai állása. Öreg, hetven éven felül lévő embe­reknek, akik semmit sem csinálnak belőle, ad­nak öt sillinget hetenkint, ellenben a gyerme­kek nagy többségének nincs zsebpénze. Az állam csak akkor adjon zsebpénzt a gyermek­nek, ha már megtanulta az egyszeregyet és képes már pénzt váltani. Arról is beszélt Shaw, hogy a gyerekekkel lassankint meg kellene értetni egy Beethoven­szimfónia szépségeit, amit nagyon érdekes mó­don meg lehetne cselekedni. Beszólt aztán arról, hogy milyen jó hatással lennének művészi drá­mák a flatai lelkekre. 5 Ezeket mondotta Shaw Bernard, s persze amekkora tapsokat kapott a progresszívek ré­széről, olyan csöndes fejrázogatással hallgatták az öregebb gondolkozásuak. Maga a tiszteletes Stewart D. Headlam is, aki az előadáson prezi­deált, bizonyára máskép gondolkozott fehér fürtéi alatt, de hát Shaw Bernard már csak javíthatatlan marad: minden beszéde egy-egy petárda, mit a régi rendszer alapjaira dobál. S a jövő igazat is fog adni Shawnak, nem lesz­nek olyan iskolák, miknek fegyelmét, szimbo­lisztikusan, karbatett szárnyú angyalkákkal le­hetne ábrázolni. Bip. — Lapunk egyes példányai Buda­pesten, a Bohonczi-dohánytőzsdében, Andrássy-ut 48, (Oktogon) 10 fillérért kaphatók. — A katolikus autonómia. Bécsből je­lentik: Zichy János gróf kultuszminiszter nagylángi birtokáról szerdán este Bécsbe érkezett és csütörtök délelőtt Batthyány Vilmos gróf nyitrai püspök eskütételén segédkezett. Azután magánkihallgatáson je­lent meg a király előtt, hogy a katolikus autonómiáról szóló törvényjavaslathoz az uralkodó előzetes szentesítését kérje. Őfelsége megadta a szankciót és igy Zichy abban a helyzetben van, hogy a katolikus autonómia ügyét a képviselőház elé viheti. — Vidéki városok a szegedi egye­temért. A szegedi egyetemért megindult akció hatalmas támogatóhoz jutott. A sze­gedi egyetem érdekében most már nemcsak Szeged, hanem más magyar városok is föl­veszik a harcot ós legújabban Nagyvárad sajtója szólalt meg a mi akciónk támoga­tására. A Nagyvárad cimii lap vezércikkben foglalkozik a kérdéssel és abban Dutka Akos kitűnő iró erős érvekkel hangoztatja Szeged kívánságának a jogosságát. Szeged példája szent. Ez az óriás áldozatkészség végre dűlőre viszi az uj egyetemek ügyét s ott fog nőni a magyar föld közepén a ma­gyar tudomány uj erős vára, — irja szóról­szóra Duka Ákos. De a Szabadság, Nagy­várad másik tekintélyes lapja hasonló szel­lemű cikkben foglalkozik a szegedi egyetem kérdésével. A mi ügyünknek mindenesetre nagy hasznára szolgál, hogy ebben a kór­dósben olyan támogatót találunk, mint Nagy­várad. De nemcsak Nagyvárad; hanem a többi nagyobb délvidéki városok is sietnek Szeged támogatására. Temesvárott a Dél­magyarországi Közlöny hangsúlyozta erő­sen Szegednek jogosságát az egyetemhez, Makón, Nagybecskeréken, Nagykikindán pe­dig az ottani lapok emlékeznek meg arról, mekkora jelentőségű a szegedi egyetem az egész Dólmagyarországra nézve. — Hentaller Lajos Szegeden. Hentaller Lajos, az ismert nevü publicista és történetíró, a Hazai általános biztosító-társaság vezérigaz­gatója Szegeden tartózkodik. — Balogh biró afférja Szabadkán. Sza­badkán jogászok és nemjogászok, illemsmokkok s etikettmagántanárok most egy furcsa afférral foglalkoznak. Az affér egyik szereplője Balogh Béla törvényszéki biró, az, aki a Haverda­pörben tette ismertté a nevét. A másik Fischer Jákó dr,tekintélyes szabadkai ügyvéd, a szabadkai társadalom egyik vezető tagja. Balogh biró a Haverda-ügybeli kínos szereplése óta a törvény­szék telekkönyvi osztályán dolgozik. Ez az amúgy is ideges embert, még idegesebbé teszi, mert a telekkönyvi biróság degradálásformát jelent. Tegnap délelőtt Fischer Jákó dr és még néhány ügyvéd a telekkönyvi hivatalban dol­gozott. Egyszerre bejött a szobába Balogh biró. Né­hány percig nézte az ügyvédeket s aztán oda­fordult Fischer Jákó dr-hoz: — Az ügyvéd ur megtanulhatná, hogy kö­szönni illik. — Ha ön olyan jól tudja az illemszabályo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom