Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-07 / 80. szám

Í8HII. DÉLMAGYARORSZAG 1911 április 1 kat, azt is tudhatná, hogy annak kell köszönni, aki bejön a szobába. A biró válaszolni akart, de Fischer odaszólt neki: — Addig nem állok szóba önnel, mig ki nem megy ós illedelmesen nem köszön. Balogh erre dühében sértegetni kezdte a szabadkai ügyvédeket. Az ügynek fegyelmi és lovagias folytatása lesz. — Adótiszti kinevezés. Lázár György dr, polgármester Hintzinger Gusztávot, a város egyik régi, derék hivatalnokát az adóhivatalhoz helyettes adótisztté nevezte ki. — Vasúti vállalatok gyűlése. A szegedi vasúti központi leszámoló-hivatal ügyköréhez tartozó vasúti vállalatok hétfőn és kedden a boszniai Uvácon gyűléseznek. A gyűlésen a szegedi központi leszámoló-hivatalt Szukováthy k István minisztertanácsos, államvasuti igazgató, SíL Villax Béla főfelügyelő, leszámoló-hivatali főnök és Zentbaaer János főellenőr képviselik. — Elkészültek a tanyai Iskolák. Nyolc szegedi tanyai iskola teljesen elkészült s a tanácsot fölhívták, hogy vegye át az épületeket. Mivel az építkezéseken még némi javítani való van, eló'bb ezt fogják elvégezni. — Orvosi továbbképző tanfolyam. A közoktatási miniszter értesítette Szeged várost, hogy az orvosi továbbképző bizottság az idén Szegeden is rendez az orvosi ismeretek fejlesztésére szolgáló tanfolyamokat. A miniszter a tanfolyamok jegyzékét is megküldötte. Akik a kurzusokon rósztvonni akarnak, annak idején a tiszti főorvosnál jelentkezhetnek. — Békéscsaba nem alakul várossá. Beszámoltunk arról, hogy Békéscsaba március 27-én Áchim András javaslatára elhatározta rendezett tanácsú várossá való alakulását és ki is küldött egy husztagu bizott. ságot. Csütörtökön aztán Áchim András mást gondolt. Kijelentette, hogy a várossá alakulást nem tartja Békéscsabára nézve előnyösnek. Egyúttal lemondott a bizottsági tagságról. Hasonlókép cselekedtek a gazdapárti bizottsági tagok mind. A 42.000 lakossal rendelkező Békéscsaba pedig megmarad szimpla községnek. — Az ököritói segélyosztás. Szatmárból jelentik: Ököritón még mindig a segélyakció foglalkoztatja a lakosságot. A parasztok egyrésze még mindig elégedetlen a pénzkiosztással és sokan keresik föl panaszukkal Csaba Adorján főispánt ujabb segélyért. Egyiknek az fáj, hogy a másik többet kapott, vannak, akik azért panaszkodnak, hogy a férjük elkorcsmázta az egész pénzt és ők nem kaptak semmit, szóval sok a panasz, ami ilyenkor nem is kerülhető el. A bizottság annyit megtett, hogy ahol a családfő ismert iszákos ember, ott a segélyösszeget a kiskorú gyerekek javára az árvaszéknél tette le. — Összeesküvés a kinai császári család ellen. Kölnből jelentik: Pekingből a császári udvar környezetéből a Kölnische Zeitung tudósítója azt a hirt vette, hogy a császári családot meg akarják fosztani trónjától, de a terv időnek előtte kipattant, mire az egyik császári herceg, aki az összeesküvésbe be volt avatva, öngyilkosságot akart elkövetni. Hivatalosan megcáfolják ezeket a híreket ós Eung herceg Öngyilkoskisérletót azzal iparkodnak megmagyarázni, hogy a herceg súlyos beteg. Aztán egy másik verzió ugy adta elő a dolgot, hogy egy eunuch, akit opiumszivás miatt megbüntettek, boszuból meg akarta ölni Eung herceget, de a merénylet megliiusult. Nyolc nap előtt azt rebesgették, hogy palotaforradalom tört ki és Eung herceg meg akarta magát ölni, de öngyilkoskiserlete nem sikerült, jóllehet, a herceg olyan súlyos sebet ejtett magán, hogy aligha marad életben. •— A liusbebozatal. A vidékről való husbehozatal körül visszaélések fordultak elő. A szegedi tanács ennélfogva kimondotta, hogy magánosok öt kilónál nagyobb mennyiségű hust vidékről be nem hozhatnak. Ha ezért a megfelelő fogyasztási illetékeket lefizetik, egészségi tekintetből nem tartoznak a hust megvizsgáltatni. A vidékről behozott minden nagyobb mennyiségű hust előírás szerint kell földarabolni, egészségügyi tekintetből megvizsgáltatni s érte szabályszerű illetékeket kell lefizetni. — Segítség a tüdőbetegeknek. A belügyminiszter a szegedi tüdőbeteg-gondozó intézetnek ötezer korona segélyt utalt ki. — Országos tornaverseny Szegeden. A szegedi tornaegyesület Lövész Antal elnöklésóvel április negyedikén tartotta a tagok élénk részvétele mellett rendes választmányi gyűlését. Szeged legrégibb sportegyesülete szép munkáról számolt bo ezen a napon. Jóllehet munkája csendes volt, mert soha sem dolgozott kirakatra, mégis oly munkát végzett a mult hónapban is, melylyel az egész magyar tornászvilág elismerését kiérdemelte. Csapó Ödön művezető az egyesület mult havi működésével kapcsolatosan beszámolt arról a két győzelemről, melyet március tizenkilencedikén Nagyváradon és március huszonötödikén Budapesten, a szövetség bajnoki versenyén arattak tornászaink. A választmány a folyó ügyek letárgyalása után elhatározta, hogy az egyesület uj módosított alapszabályai értelmében ifjúsági és női tornászcsapatot szervez. Tekintettel a nagyszámú jelentkezésekre a csapatok május elején gyakorlati óráikat már megkezdik. Herczeg István indítványára a választmány fölkérte az elnököt, hogy személyesen járjon el a magyarországi testedző egyesülek szövetségénél, hogy 1912 évben a szegedi tornaegyesület negyven éves jubileuma alkalmával országos tornaversenyét Szegeden rendezze. Végül az egyesület rendes tagjai sorába fölvették: Kelen Hugót, Szabó Mihályt, a Dólmagyarország munkatársát, Széli Ferencet, Belle Jenőt, Bihacsy Józsefet és Bunyata Ferencet. — Kanyaró Hódmezővásárhelyen. Hódmezővásárhelyről jelenti tudósítónk, hogy ott a kanyaró erősen pusztít. Alispáni intézkedés történt több iskola és ovoda bezárására, de ha a járvány tovább pusztít, az összes iskolákat bezárják. — Egy modern bérpalota. Meglepő rohamlépésekben nő ki Szeged architektúrája a vidékiesség, helyesebben a kisvárosiasság alacsony és disztelen kereteiből. Legmeglepőbben toppan elénk a fejlődő Szeged azokkal a büszke bérpalotákkal, amelyek alig egy-két év alatt bújtak ki a földből s amelyek ornamentika tekintetében is a modern építőművészet remekeinek mondhatók. Egy most épülő modern bérpalota azonban, különösen az ópitós kivitele dolgában, felülmúlja csaknem az összes szegedi monumentális bérpalotákat. Ez a modern bérpalota a Kárász-utca és Somogyi-utca sarkán épült, Ungár és Mayer tulajdona. Csütörtökön fejezték be a menyezetek és az oszlopok erőpróbáit, melyek eredménye szerint a ház szilárdan és biztosan áll. A végső kipróbálás alkalmával meghivták a sajtót s ekként örömmel regisztrálhatjuk a fejlődő Szeged javára azt, hogy a város ismét egy pompás, az eddigieknél még monumentálisabb épülettel gazdagodott. Már maga az architektónus is igazolja ezt. A hatalmas épületen állandóan százötven-százhatvan munkás dolgozik. Az épület májusra már teljes diszben készen áll, sőt a lakások már május előtt elfoglalhatok. Hogy némi tájékoztatást nyujtsunk ennek a bérpalotának igazán művészi ós mi®' den tekintetben modern megépítéséről, szolgálunk néhány adattal, mely adatok Szeged építkezéseinek további fejlesztése során példákén' is megállnak. A palotának a két utcára néz" része három emelet magasságú, mig az udvari részében öt emeletet épiíettek. A lakások összesen tizennyolc — lefoglalják mind a három emeletet, a negyedik emeleten pedig8 házban szolgáló csolódek számára épitett fürdői azonkívül mosókonyha, mángorló ós egyéb szükséges mellékhelyiség van. Az ötödik emeletre a porolót épitottók. Minden emeleten, a cselédlépcsőknól, a falba egy négyszög alakú nyilast vájtak, amelyen át a szemét8 földszinten elhelyezett kocsiba hullik. Két li" van: egy teher- és személylift. Ez utóbbi négí személyre épült. Vau aztán egy speciálisan nagyvárosi meglepetése a bérpalotának: a portásszoba, ahol központi telefon áll a házbeliek rendelkezésére. Általában az épületnek mindé" része uj, eredeti és ami a fő szempont: a komfortigényeknek minden tekintetben megfelelő. Sok kiváló budapesti ós külföldi szakértő nyilatkozott a legszebb elismerés hangján az épülc' tervezőjéről, Magyar Ede építészről, kinek eddigi tervei közül ez tűnik föl leginkább. Zseniális építőművész. Elismerés illeti méz a Fick ós Tóbiás cégot is, amely Magyar Ede tervé' valóra váltotta ós az épületemelósóvelhozzájárul' a fejlődő Szeged modern architektúrájának eg)' nagy lépéssel való előrehaladásához. A Pick «s Tóbiás-cóg munkáját dicséri az is, hogy ennek a bérpalotának a pincéje sohasem fog vizbe" állaui, mint ahogy most, tavasszal a Kárás? utcán lévő legtöbb ház pincéjében térdig ér víz, mert nincs levezető csatorna. Az Ungár Mayer-féle bérpalota pincéje azonban alagcso' vezett és aszfaltozott s igy nem lehet tártai" semmiféle veszedelemtől. — A mellékjövedelem. Az Ország"3 Statisztikai Hivatal most készült el a nép' számlálás adatainak összeállításával és a ki' mutatás legérdekesebb pontjainak egyik' azf, amely a kereső népesség mellékkeres®' tének az ágait foglalja össze. Szinte hihete'' len, hogy mennyien vannak azok, akik3 főfoglalkozás jövedelméből megélni nem tuy nak és kénytelenek napi munkájukat valai",1 estéli, esetleg éjjeli munkával megtoldai" hogy megélhetésüket biztosítsák. A fogM kozás majd minden ága mellékfoglalkozási'3 szorul és a legtöbb kereső csak igy jut abF a helyzetbe, hogy a fejlett és a sok igény1 kor fontosabb szükségleteit kielégíthess' Már az 1900-iki népszámlálás statisztikái3 foglalkozott a mellékkeresettel és kimutatt" hogy a kereső lakosságból körülbelül tize"' kilencezren „keresnek" mellékesen. Ez 3 szám természetesen csak Budapestre vona" kőzik és jóval alatta áll a valódi számnak mert hiszen Budapest szegényei szégyenig a szegénységet és nem merik bevállal" hogy a főfoglalkozásból sem megélni, sem! főfoglalkozással járó ranghoz méltóan él" nem tudnának a mellékfoglalkozás jövedeli" nélkül. Az 1890-iki népszámlálás idején küHj statisztikát készítettek a mellékfoglalkoz'" sokról. Ez a statisztika nagyon érdekes 1, kitetszik belőle, hogy Budapesten az embej fő- és mellékfoglalkozása között a legtöl" esetben semmi okozati összefüggés nincs®"; Csak példaképen érdekes fölemlíteni, hog/ 1890-ben volt Budapesten mészáros, amellett szatócs volt, egy másik mészár"1; mellékesen bérkocsis és egy harmadik: F fcfc részére egész éure hirdetést ad fel, :: az hirdethet ::