Délmagyarország, 1911. április (2. évfolyam, 75-99. szám)

1911-04-06 / 79. szám

1911 április 6 DELMAGYARORSZAG Zenei életünk forrongása. — A modern zeneszerzők uj orchestere. — (Saját tudósítónktól.) A modern fiatalok diadalmas térfoglalása, mely az utóbbi években szokatlanul nagymérvűén jelentkezett az irodalomban ós képzőművészetekben, kezd buzditóan, élesztően hatni a zenére is. Tehetséges fiatal zeneszerzők belátták végre, hogy a kialakulatlan, álmatag magyar zenei élet föllendítésére tenni kell már valamit. Megjött a kedvük és bátorságuk és lelkesen készítik elő a munka és harc jelszavával való tömörülést. A zenei forradalom küszöbön áll. Sőt már meg is indult a küzdelem és biztosra vesszük, hogy — mint irodalmunkban a Nyugat, festészetünkben pedig a Mienk erőteljes fiatal gárdája — az ifjú, modern muzsikusok győzelemre jutnak. Magukhoz ragadják zeuei életünk irányítását és akkor a művészet minden vonalán a maga helyén és sikeres, eleven akcióban lesz az ifjúság. A harc nyilvános bejelentése az a száraz kommüniké, moly a napokban került a lapokba. Szólt pedig ez arról, hogy fiatal magyar zeneszerzők, Kacsóh Pongrác, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Buttykay Ákos, Weiner Leó ós mások tisztelegtek Zichy János gróf kultuszminiszternél ós állami támogatást kértek egy elsőrangú, magas színvonalú orchester szervezésére, amit a miniszter meg is igórt. E szűkszavú hiradás mögött azonban egy élénk és eltökélt cólu mozgalom ós ennek megfelelően a szokásos elkeseredett ellenmozgalom rejtőzik. Az alakuló uj zenekar ugyanis csak ártalmára lesz a meglevőknek, mitöbb, komoly a föltevés, hogy nem egynek tervbe vett feloszlatását rohamosan siettetni fogja. Két zenekar ekszisztenciáját fenyegeti várakozáson felüli gyors véggel, az Akadémiai Zenekarót ós a Szimfonikusét. Mindkettő nagy szubvenciót huz az államtól, de a modernek fölfogása szerint többé-kevésbé nem alkalmas arra, hogy zenei életünkben messze kiható szerepet vigyen. Ugy látszik, illetékes helyen szintén osztják ezt a véleményt, mert erősen tartja magát az a hir, hogy az Akadémiai Zenekart decemberben, a Szimfonikust pedig még a nyár folyamán megszünteti a kultuszminiszter. E hir adta az első impulzust a szervezkedő muzsikusok tervéhez. A két zenekarnak eddig juttatott évi szubvenció ez esetben a vidéki városok holyi zenekarainak jutna. Ennek akarnak elóbevágni és az összeget eredeti rendeltetésére fordítani. Ekként vált hirtelen aktuálissá az uj zenekar fölállításának gondolata ós ment váratlanul deputáció a miniszterhez. A két régi zenekar fölosztása azonban még távolról sem befejezett tény és ezek vezetői még igen reménykednek ügyük jobbrafordulásában, fegyverkeznek tehát és mint értesülünk, Hubay Jenő vezetése alatt már legközelebb „ellendeputáció" keresi föl Zichy János grófot, mely többi közt a zenei szaktanácsnak, mint döntő fórumnak fölállítását is sürgetni fogja. Tudósítónk fölkereste az ügyben legerősebben érdekelt Hubay Jenőt, az Akadémiai zenekar dirigensét. Hubay tanár a következő érdemleges kijelentéseket tette: — Őszintén szólva, ámulva fogadtam az uj zenekar hirót. Hiszen a Filharmonikus Zenekar Valóban kiváló muzsikális testület, amely alig marad a bécsi ülharmónikusok világhírű orkesztere mögött. Az Akadémiai Zenekar is kizárólag csupa képzett zenészből áll és Kun Lászlóók is iparkodnak kitenni magukért. Miért Volna hát szükség uj zenekarra? Nem is erre Van szükség, hanem uj zenedarabokra. Igazan bem értem, miért ártják magukat a komponisták a dologba. Talán mellőzzük őket? Mikor Kerner István lámpással kutat a magyar darabok után, de alig tud kapni ós igy a ti harménikusok kénytelenek másodrendű kul'Öidi darabokat játszani. Nem igaz, hogy az Akadémiai Zenekar lanyhán dolgozik es népBz©rütlen. A magyar szerzőket pedig ugyaniak kultiválja, amit az is bizonyít, hogy március huszonhetedikén „Magyar hangversenyt" rendezett, melyuek műsorán Bartók, Buttykay és Kodály szerepeltek. A szerzők tehát ne uj zenekarok alapításán, hanem kompozíciókon törjék fejüket és bizzák a zenekarokat a magyar dirigensekre. Különben, kérem, cáfolja meg erélyesen, hogy zenekarunk föloszlik. E nyilatkozattal szemben itt adiuk a mozgalom egyik vezetőjének, Buttykay Ákosnak leikos fejtegetéseit. — Ugy érzem, hogy a magyar zenének egy uj és hozzá kell tennem, szebb, nagyszerűbb korszakába lépünk. A legtöbbet igérő hazai szerzők fogtak itt össze egy intenzív zenei élet megteremtésére. Igazán természetes, hogy e nagy célhoz szükségük van egy zenekarra, mely fölött kizárólag rendelkezzenek, melyet egészen terveik szerint használhatnának föl. Szó van arról is, hogy zenekarunk Budapest főváros segélyezett városi zenekara lesz, melyet Bárczy István polgármester végtől fogva szándékszik megalkotni. Ki akarjuk váltani mindazt a tolietséget, mely csaknem tótlenül nyugszik a magyar zenei lelkek mélyén, virágzó zenei életet teremteni és előkószitoni a most tanuló, legifjabb nemzedék művészi sikeireinek talaját. Hiszem, hogy szeretett jó barátaim, Kerner, Kun ós Hubay meg fognak bennünket érteni és ezért a célért együtt küzdenek velünk. Buttykay Ákos e nyilatkozata után megnyugvással ós bizalommal tekintünk a küzdelem elé, mely csak áldásos és termékenyítő lehet. A modern muzsikusok szervezkedése csakhamar konkrét eredményekkel fog járni ós nagy érdeklődéssel várjuk e fejleményeket. A lipótvárosi káplán. — Egy hisztérikus leány merénylete. -(Saját tudósítónktól.) Ma délben a főkapitányságnak érdekes vendége volt. Egy ismert és népszerű katolikus pap, a lipótvárosi plébánia káplánja jelent meg Tóth Lajos rendőrtanácsosnál és följelentést tett egy hölgy ellen, aki napok óta életveszélyes fenyegetésekkel üldözi. A káplán személye biztonságára a rendőrség védelmét kérte. A kisasszonyt Neuber Georginának hívják, német származású, igon jó családból való, de teljesen ekszatált, hisztérikus leány, akit kalandos természete kergetett Kölnből, a szülői házból, Párison át Budapestre. A főkapitányságról az iratokat a hatodik kerületi kapitányságra tették át. Délutánra idézték be Neuber Georginát és nyomban megvizsgálták az elmeállapotát, mert erős a gyanú, hogy a teozófus kisasszony idegzete veszedelmesen megrongálódott az idők folyamán . . . Március hetedikén Károly Károly dr, lipótvárosi káplán előadást tartott az Angol kisasszonyok zárdájában. A káplán kitűnő szónok és a közönségre rendkívüli hatással van. Ennél a misszió-előadásnál zsúfolásig megtelt a templom német női hallgatósággal, mert Károly dr ez alkalommal németül beszélt. Előadás után a káplán fölszólította könyekig megindult hiveit, hogy akinek valami kételye van, álljon föl és mondja el őszintén. Siri csönd támadt, amikor az első sorban szólásra jelentkezett egy uriasan öltözött, huszonnyolc-harminc évesnek látszó csinos hölgy és ezeket mondta: — őszintén sajnálom, hogy megzavarom az ájtatos hangulatot, de nem tehetek másként. Ki kell jelentenem, hogy én nem hiszek a szeplőtlen fogantatásban, nem hiszek isten létezésében, az én meggyőződésem szigorúan kritikai, tudományos alapokon nyugszik. Ennyit mondott ós már kifelé indult. Az ajtóból aztán sirva visszaszólt: — Nem is jövök ide többet soha.' Ez az incidens természetesen kiuos feltűnést keltett. A káplán csak nagy nehezen csendesítette le fölzudult hallgatóságát. Néhány nap múlva Károly Károly dr levelet kapott Neuber Georginától. A négy, sürün teleirt oldal igy végződik : Nincs nyugtom. Nincs pihenésem. Legjobban szeretnék egy revolverlövóssel pontot tonni szenvedésoimre, zaklatott életemre. A megőrüléstől félek. Higyje el, nagyon, nagyon szerencsétlen vagyok . . . A káplán megsajnálta a kisasszonyt és rögtön megírta a választ. Röviden, korrektül. Tisztelt kisasszony, — irta — nagyon sajnálom önt. Nekem hivatásom parancsolja, hogy embertársaim szenvedésén enyhítsek. Keressen föl a plébánián, mindig szívesen állok rendelkezésére. Imádkozzék és bizzon az istenben... Március huszadikán Neuber Georgina bekopogtatott a káplánhoz: — Könnyíteni akar a szivén, — mondta. Beszélgetés közben észrevette Károly dr, hogy a leány egy hatlövetű Browning-revolvert szorongat a kezében. — Mit akar a fegyverrel? — kérdezte. — Öngyilkos leszek! — volt a válasz. A káplán elvette Georgina revolverét. A Browning meg volt töltve. A leány még elmondta, hogy két évet Parisban töltött, ahol egy teozófus-egyesületnek volt a tagja. Egyébként már hosszabb ideig volt ideg gyógyintézetben. Egészben súlyosan beteg hisztérikus nő benyomását tette. Négy napig nem mutatkozott Neuber Georgina. A mult hót elején aztán levél érkezett a káplán cimóre. A levelet Georgina irta ós szóról szóra igy hangzott: Tisztelendő ur, nem akarok tudni a vallás ámításairól. Küldje vissza a revolveremet postafordultával. Egyéb kérésem nincs. Tartsa meg jóindulatában a szerencsétlen Neuber Georginát. Károly dr nem is felelt erre a levélre. Do vesztére. Mert nem volt nyugta többé. A hisztérikus kisasszony megjelent a plébánián és hangosan követelte a fegyverét. — Adják vissza a revolveremet 1 Nincs joguk az én holmimmal rendelkezni. Később mind veszedelmesebb lett Georgina. Már fenyegotődzött. — Botrányt csinálok, hogy megemlegeti a plébánia! E napokban a Szent István-tér 14. szám alatt megleste Károly drt, amikor befordult a plébániára. Elébe állott és hangosan többször megismételte: — Lelövöm önt is, ha nem adja ide a Browningomat! Ezt a fenyegetését azóta írásban és szóval többször megismételte. A káplánnak nom volt nyugta. Neuber Georgina utoljára erre az elhatározásra jutott: — Most már elpusztítom a káplán urat. Akár visszaadja a revolveremet, akár megtartja. Ezzel legalább tudományos meggyőződésemnek is eleget teszek. A káplán komolyan megijedt. Ma délben megtette a följelentést. Az ügyet Kaszás Ernő rendőrfogalmazónak osztották ki, aki délután két órára Andrássy-ut 92. számú lakásáról előállította a veszedelmes hölgyet. Egyelőre az elmeállapotát vizsgálják meg. Valószínű, hogy Neuber Georginát elmegyógyintézetbe szállítják. Határozattá emelték a kiiietjavaslatot. Szerajevóból jelentik: A kmetek megváltásáról szóló törvényjavaslatot a tartománygyülés ma vita nélkül harmadszori olvasásban is elfogadta és határozattá emelte. Nagy lovassági gyakorlatok. Bécsből jelentik : A nyáron Galíciában Grodek környékén nagy lovassági gyakorlatok lesznek a tavaly elmaradt lovassági manőverek helyett. Tizenkét lovasezred fog résztvonni a gyakorlatokban ós a földerítő stratégiai gyakorlatokba a környéken helyőrségen levő gyalogezredeket is belevonják.Törökország és Moutenegro. Konstantinápolyból jelentik: A montenegrói kormány céljai rejtelmesek. A portát biztosította barátságos szándékairól, a nagyhatalmaknak körjegyzőket küldött, amelyben Törökországot iparkodott befeketíteni és magáról elhárított minden felelősséget, ha a moutenegrói határon akarata ellenére összetűzések történnének, a legnagyobb titokban pedig támogatja az albán lázadást és fegyverrel, munícióval látja el a fölkelőket. Rifaat pasa külügyminiszter utasitottfi a cettinjoi követet, hogy lépjen föl erélyesen a